Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-20 / 140. szám

Kádár János beszélgetése a moszkvai tanácskozásról tudósító magyar újságírókkal . (Folytatás . Adatról.) MIÉRT VOLT GROMIKO KAIRÓBAN? az EAK-Állas pont KÉT ÉS NÉGYHATALMI TÁRGYALÁSOK AZ AL GUMHURIJA című egyiptomi lap elemző kommentárban foglalkozik Gromiko kairói tárgyalásainak jelentőségével. A lap felhívja a figyelmet a szovjet kül* ügyminiszter megbeszéléseinek időpontjára, ami önmagá­ban is érzékelteti a tanácskozások fontosságát. A közel-keleti helyzet feszült és hosszú távon tartha­tatlan. Pillanatnyilag az egyetlen elképzelhető, legalábbis ideiglenes kiút csakis a négy nagyhatalom erőfeszítései­nek eredményeképpen képzelhető el. Ezek a megbeszélé­sek — mint ismeretes — mind négyhatalmi, mind két- hatalmi, szovjet—amerikai szinten már régebben meg­kezdődtek. A négyhatalmi eszmecsere azonban megsza­kadt, és más jelek is utaltak arra, hogy a Közel-Kelettel kapcsolatban nem a remények, hanem a nehézségek do­minálnak. A legfőbb probléma meglehetősen világosnak tűnt: az arab országok, mindenekelőtt az EAK, nem volt hajlandó alávetni magát az amerikaiak által javasolt tervnek, amely a tekintélyes A1 Gumhurija fogalmazása szerint „eltávolodott a Biztonsági Tanács határozatától”. Az egyiptomi lap cikkéből is, a helyzet józan áttekin­tésével kísérletező más forrásokból is kiderül, hogy ismét szükség volt egy Kairóval való beható konzultációra ah­hoz, hogy a Közel-Kelet körüli diplomáciai erőfeszítóseliirr az eddiginél nagyobb, esélyekkel kecsegtessenek-. Ez G^p- miko kairól útjának lényege. Ez az utazás még világa-^ sabbá tette az arab álláspontot, amelynek teljés megérté-’ se nélkül nincs remény a négyhatalmi erőfeszítések ered­ményességére sem. A most minden eddiginél tisztábban látható egyipto­mi véleményt — némi egyszerűsítéssel — a következők­ben lehet összefoglalni: 1. minden megszállt terület teljes kiürítése az izraeliek által, beleértve azokat a térségeket is, amelyekhez Izrael hosszabb távon is ragaszkodik (Je­ruzsálem jordániai része és a Szíriái Golan-magaslatok); 2. az arab menekültek problémájának kielégítő megoldá­sa; 3. továbbra sem lehet szó közvetlen arab—izraeli tárgyalásokról; 4. ezeknek az alapelveknek a figyelem-, bevételével az EAK kész végrehajtani minden, a Bizton­sági Tanács határozatából következő intézkedést. A DIPLOMÁCIAI MECHANIZMUS várhatólag a kö­vetkező lesz: Gromiko, Kairó újra és részletesen megvi­tatott álláspontját — Dobrinyinon, a Szovjetunió wa­shingtoni nagykövetén keresztül — az Egyesült Államok tudomására hozza. Dobrinyin amerikai tárgyalópartnere. Sisco külügyi államtitkár, hivatalos úton továbbítja az EAK-álláspontot kormányának, amelynek el kell dönte­nie, hogyan reagál erre. A korábbi amerikai magatartás fényében ettől a reagálástól egyelőre nem lehet semmi pozitívumot várni. A bonyolult és veszélyes közel-keleti helyzet enyhítésé­hez, azonban szükséges az álláspontok pontos ismerete. Ehhez nyújtott nagy segítséget Gromiko kairói útja. Ka sikerül továbbgördíteni a tárgyalások akadozó szekerét, az mindenekelőtt a türelmes és konstruktív szovjet ma­gatartás érdeme lesz. Formális és eredménytelen volt hogy távol levő pártot ne bí­ráljunk. Ez az igény azonban elfogadhatatlan, mert ütkö­zik egy rendkívül fontos a^apelvvel, nevezetesen azzal, hogy minden párt szabadon kifejtheti álláspontját. *— A kommunista mozga­tom egységtörekvéseinek és az összes an ti imperialista erők tömörítésének útjában jelenleg a legnagyobb aka­dály — folytatta Kádár Já­nos —, a kínai vezetők poli­tikája. A tanácskozáson kép­viselt pártok úgyszólván mindegyike — ha ez nem is egyformán jutott kifejezésre a felszólalásokban — elutasí­totta ezt az egységbontó po­litikát, mint a kommunista mozgalomtól idegen áramla­tot. A csehszlovák kérdést fel­szólalásában a mi küldöttsé­günk is említette, persze csak a saját szemszögéből nézve, mert annak elemzésére a leg­illetékesebb a csehszlovák testvérpárt küldöttsége volt. Érzésem szerint, a tanácsko­záson a csehszlovák helyzet reálisabb, pontosabb és jobb megítélést kapott, mint koráb­ban. Ez a csehszlovák kül­döttség objektív, marxista ál­lásfoglalásának is érdeme. Artott-e az említett kér­dések körül kibontakozott vita az egységtörekvések­nek? — kérdezték a tudó­sítók? Nem ártott — felelte Kádár János, — sem a kínai vezetők jelenlegi politikájának kriti­kája, sem a csehszlovák kér­dés említése nem zavarta el­lenkezőleg, elősegítette a ta­nácskozás fő céljának eléré­sét. Miként szüntethetők meg azok a körülmények, amelyek miatt egyes testvérpártok tá­vol maradtak a tanácskozás­ról,'illetve mások részt vet­tek ugyan, de fenntartásaik voltak a fő dokumentummal szemben — hangzott a tudó­sítok következő kérdése. — Azon az útón, amelyen az elmúlt másfél év alatt és itt a tanácskozáson is jár­tunk — felelte Kádár János. — A testvérpártoknak figyel­mesen meg kell hallgatniuk egymás álláspontját meg kell érteniük annak indítékát majd elvi alapon ki keU fej­teniük nézeteiket s ily mó­don közelíteni azokat egy­máshoz. — A véleményeltérések részben ideológiai, részben politikai természetűek. Az ideológiai kérdésekben csak a tudomány módszerét hasz­nálhatjuk, s ez eltér a napi politika módszerétől: össze kell gyűjteni, elemezni, érté­kelni kell a tényeket, kidol­gozni a fő következtetéseket, majd egybevetni a különbö­ző testvérpártok elemzései­nek eredményeit. Csak a kommunista világmozgalom tapasztalatainak összessége adhatja meg az igazi választ arra a kérdésre, hogy mi a marxista-leninista igazság, vagyis mi egy adott problé­ma helyes, marxista-leninis­ta értelmezése. — Ami a politikai nézetel­téréseket illeti, tudvalevő, hogy a testvérpártok legkü­lönbözőbb feltételek között dolgoznak, s ennek megfele­lően eltérő taktikát alkalmaz­nak. De az alapvető érdekek közösek, mert egységes az el­tökéltség az imperializmus elleni harcunkban, egysége­sek vagyunk abban, hogy erősíteni kell összefogásun­kat. A nézeteltérések leküz­désének legjobb útja a közös munka és a közös harc. Egyébként hadd jegyezzem meg, amennyiben nézetelté­rések jelentkeznek, jobb és egészségesebb, ha nem térünk ki előlük, hanem nyíltan, elv- társiasan és bátran beszélünk róla. — A távolmaradott párto­kat — mint azt küldöttsé­günk sajtóértekezletén em­lítettem —, különböző okok vezették. Most még egy lépés­sel tovább mehetek: a ta­nácskozás úgy foglalt állást, hogy az alapvető dokumen­tumokat megküldik a világ minden ltommunista és mun­káspártjának — a távolma­radottaknak is —, abban a meggyőződésben, hogy ezek az okmányok közös harcunk olyan politikai platformját jelentik, amelyek megvalósí­tásánál mindenki kiveheti részét, s amelyhez még utó­lag is lehet csatlakozni. Azzal kapcsolatban, hogy az értekezletről tudósító nemzetközi újságírógárda körében és világszerte nagy figyelmet keltett a tanács­kozás nyilvánossága, — Kádár János a következő­ket mondotta: — Jó sajtó- és propaganda- munka nélkül politikai és társadalmi célokért harcolni r.em lehet A nyilvánosság­nak mind az előkészítő mun­ka időszakában, mind pedig a tanácskozás idején nagy je­lentőséget tulajdonítottunk. A konzultatív találkozó házi­gazdáiként igyekeztünk meg­könnyíteni a sajtó munkáját és a testvérpártokkal egyet­értésben lehetővé tettük, hogy szinte együtt éljen a ta­nácskozással. Ezt nagyon fon­tosnak tartottuk. A kommu­nista mozgalmat ugyanis szinte egész története során végigkísérte az osztály ellen­ségnek az a vádja és rágal­ma, hogy titkos, összeesküvő céljai vannak. Valójában mozgalmunk kezdettől fogva nyílt. A mi céljaink már azért sem titkosak, mert nem csu­pán a kommunisták céljai, még kevésbé csak a kommu­nisták érdekeit szolgálják, hanem a nemzetközi munkás- osztálynak, valamennyi dolgo­zónak, mindazoknak az érde­keit, akik emberi módon akarnak élni. Közvéleményünket érthe­tően érdekli — hangzott az újabb kérdés —, milyen munkát végzett az MSZMP küldöttsége a dokumentu­mok kimunkálásában, a testvérpártok küldöttségei­vel folytatott megbeszélése­ken. Kádár János erre ezt mondotta: — Pártunk képviselői az előkészítés folyamán és a ta­nácskozáson egyaránt aktí­van részt vettek a munka minden mozzanatában, vala­mennyi okmány megfogal­mazásában. Ott voltak a szerkesztő bizottságban és a titkárságban. Ez utóbbi négy társelnökének egyike delegá­ciónk tagja volt Csaknem minden testvérpárt képvise­lője elismerését és köszönetét fejezte ki az MSZMP-nek az előkészítésben magára vállalt — és amint hangoztatták — becsületesen végzett munká­jáért. Megtisztelő, hogy test- vérpártjaink úgy értékelték — ránk bízhatják az előké­BUENOS AIRES: Szerda este, a szakszerve­zetek által meghirdetett 36 órás általános sztrájk lejár­ta után, újabb összetűzések robbantak ki a rendőrség és a tüntető munkások és diá­kok között. A 36 órás sztrájk teljesen megbénította a nagy iparváros Cordoba életét. A két egymást követő na­pon lezajlott összecsapások­ban sokan megsebesültek és 73 személyt letartóztattak. Buenos Airesben Juan Carlos Ongania elnök befe­jezte kormányának átalakí­szítő munka szervezését Munkánkat úgy tekintjük, mint az internacionalista kö­telezettségeiből adódó felada­tot, s az MSZMP becsületbeli adósságának törlesztését azért a szolidaritásért és tá­mogatásért, amelyet egy kri­tikus időszakban élveztünk a testvérpártok részéről. — Küldöttségünk Moszk­vában megbeszéléseket foly­tatott több testvérpárt kép­viselőivel a napirenden lévő problémák megoldása céljá­ból, valamint a pártok közöt­ti kapcsolatokról. A magyar delegáció az SZKP, a szovjet állam és a szovjet nép irár.f érzett tisz­teletének kifejezéseként Vla­gyimirban, Szuzdalban és a Kupavnai Finomposztógyár­ban találkozott a szovjet tár­sadalom képviselőivel, és be­szélgetett a moszkvai írókkal is. Ezenkívül küldöttségünk nemzetközi sajtóértekezletet tartott Milyen tő feladatok áll­nak pártunk és a nemzet­közi kommunista mozga­lom előtt, hogy az elfoga­dott dokumentumokban megjelölt célokat elérjük? — Küldöttségünk teendője, hogy híven beszámoljon pártunk Központi Bizottsá­gának és kérje delegációnk munkájának jóváhagyását. A Központi Bizottság eddig is nagy felelősséggel foglalko­zott a nemzetközi kommunis­ta mozgalom kérdéseivel, és bizonyára megfelelően érté­kelni fogja magát a tanács­kozást is. — Ügy gondolom, hogy a mi pártunk és valamennyi testvérpártunk fő feladatait az imperializmus elleni harc­ban az elfogadott dokumen­tumok tartalmazzak, amelyek igen jó elvi politikai alapot adnak ahhoz, hogy a testvér­pártokkal együtt tovább foly­tassuk a harcot. A Moszkvában töltött bét hét, találkozás öt világrész forradalmáraival, bizonyá­ra bővelkedett ritkán adó­dó élményekben. Mi tette Kádár elvtársra a legna­gyobb benyomást a tanács­kozáson? — így szólt az utolsó kérdés. — Nehéz erre válaszolnom — mondotta Kádár János. — Annyiféle benyomás és hatás ért, hogy mindazt még ren­dezni kell magamban. Meg­kapott a tanácskozás légkö­re, az a nyilt elvtársi légkör, amelyet valamennyi testvér­párt küldötttsége nagyra ér­tékelt. Meggyőződésem sze­rint, egyetlenegy delegáció sem utazott el megbántva, vagy olyan érzéssel, hogy itt valakire is rá akartak volna kényszeríteni számára elfo­gadhatatlan véleményt. Ez azért nagy jelentőségű, mert, ha ebben- a szellemben dol­gozunk tovább, megtalálhat­juk minden nézeteltérés tisz­tázásának nyitját. Így köze­lebb kerülnek egymáshoz a vélemények, s így erősödik a nemzetközi kommunista mozgalom — mondotta befe­jezésül Kádár János. (MTI) tását: a hadügyminiszteri posztra Jose Rafael Cacerest, argentina jelenlegi paraguayi nagykövetét nevezte ki. Megfigyelők véleménye sze­rint a 'kinevezésével Ongania szeretné lecsillapítani a fegyveres erők lázongó tag­jait, akik kifogásolták a ko­rábbi miniszteri kinevezése­ket. Ongania a június elején kirobbant és 25 halálos áldozatot követelő két­hetes tiltakozó megmoz­dulások után határozta el kormánya átalakítását. Provokációs hajózás Az amerikai kormány idő­ről-időre egyes hadihajókat küld a Fekete-tengerre, hogy ott amerikai szóhasználat szerint — „megmutassák az amerikai zászlót”. E provo­kációs hajózás aktusaként a Morris nevű amerikai hadi­hajó áthaladt a Boszporuszon a Fekete-tenger felé. CANBERRA: A brit nemzetközösség öit tagállamának rangidős mi­niszterei csütörtökön zárt aj­tók mögött tanácskozást kezdtek a Malaysia—Singa­pore-! övezet katonai „vé­delmi” lehetőségeinek kidol­gozásáról. A tanácskozásnak külön jelentőséget ad az a körülmény, hogy az angolok 1971-ig kivonulnak az emlí­tett területről. TEGUCIGALPA: A hét elején heves tünte­tések voltak a hondurasi Tegucigalpában. A demon­strációkat a Honduras és San Salvador labdarúgó csapatai­nak vasárnapi mérkőzésén kialakult feszült hangulat váltotta ki. A hondurasi tün­tetők összetörték több olyan üzlet berendezését, amely San Salvador-l árucikkeket árusított, Srm Salvador tegucigalpai nagykövetségét pedig katonaság vette körül, hogy megvédje a tüntetők dühétőL LISSZABON: Caetano portugál minisz­terelnök szerda esti rádió- és televíziós beszédében utalva az ENSZ gyarmatügyi bizottságának a közelmúltban hozott és Portugáliára nézve elmarasztaló határozatára, kijelentette, a portugál kor­mány el van szánva, hogy a „portugál testületeket” meg­védi minden „felforgatással” szemben. ROMA: Egy római szállodában bomba robbant. A vizsgálat során megállapították, hogy az egyik szobában egy fiatal etiópiai szállt meg, aki mint később kiderült, bőröndjében kisebb fajta robbanószerke­zetet hozott magával, amely- lyel fel akarta robbantani Etiópia római nagykövetsé­gét. A fiatalember az etióp Eritrea tartományból szár­mazott. Ez a tartomány ön­állóságra törekszik. A rob- banó-szerkezet azanban idő előtt működésbe lépett és a fiatal ember belehalt sérülé­seibe. Teljesen formális és ered­ménytelen volt a Vietnammal foglalkozó párizsi négyes konferencia csütörtöki, 22. ülése. Pham Dang Lam nagy­követ, saigoni küldött és Walsh amerikai nagykövet továbbra is a tényeket fejte­tőre állítva, azt próbálta be­bizonyítani, hogy nem az ame­rikaiak az agresszorok Viet­namban, har.em — a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság, és ennek alapján megis­mételték a csapatok kölcsö­nös visszavonására irányuló követelésüket. A saigoni kül­dött „nyomós” érvekkel írve- kezett alátámasztani, hogy a Midway-szigeti találkozón hozott döntés 25 000 ameri­kai kator.a kivonásáról, világ­szerte elismert „jelentős kez­deményezés”. Walsh amerikai nagykövet, Nixon nyomán, újra azt állította, hogy az amerikai elnök a Midway- szigeti találkozón: „szélesre tárta a béke kapuját” és most a másik oldalon a sor. Ha Van Lau nagykövet, a VDK küldöttségének helyet­tes vezetője viszont rámuta­tott, az a „kapu” amelyet Midway-szigetér. az amerikai elnök megnyitott, nem a bé­ke, hanem a háború kapuja. Az ott kiadott kommüniké ugyanis világosan jelezte, hogy Nixon továbbra is a há­ború „dezamerikanizálásárá" más néven „vietnamizálásá- ra” törekszik. Vagyis azt akarja-elérni, hogy vietna­miak harcoljanak vietnamiak ellen, az amerikaiak neokölo! nialista érdekeiért. A 25 000 katonára vonatkozó döntés­ről is kiderült azóta, hogy nem annyira visszavonásról, mint átcsoportosításról van szó. Előadások naponta este 8 órakor, pénteken, szombaton, va- ♦ sárnap és ünnepnap délután 4 órakor is. Hétfőn szünnap. Jegyek igényelhetők a Magyar Cirkusz és Varieté Jegyiro- , , , , _ dájában, Bp., VI., Népköztársaság útja 61. és a helyi IBUSZ a ligeti óriás sátorban kirendeltségeknél Csoportos jelentkezésnél az IBUSZ külön- I 8* járatokat szervez. ,1 Hatol Budapesten a Hos^kiai «lé^cirkusz Újabb összetűzések Argentínában

Next

/
Thumbnails
Contents