Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-19 / 139. szám

f less a tanács nélhüli községek gazdája ? Faiuelnök . . . -bíró . . . -vezető tanácstag vagy más elöljáró ? Rövidesen sok olyan kisebb falu „veszíti el” önálló ta­nácsát, amelyeknél sokkal ésszerűbb, gazdaságosabb, ha a közeli falvakkal együtt tar­tanak fenn hivatali appará­tust, s a közigazgatást, az ügyintézést, a gazdálkodást nagyobb önállósággal végez­hetik, mint eddig. Előnyei ismertek ezeknek a „tanácsházasságoknak”. Már szó esett arról, hogy a kisfüzesiek, erdőkövesdiek, s más falvaik lakói is megértet­ték a közös tanács hasznát, előnyét, hiszen az anyagiak koncentrálásával, a nagyobb önállósággal sokat nyerhet­nek. A kisfüzesi példánál ma­radva könnyebb lesz megol­dani a közlekedési problémá­kat. Nem kell Egerbe utazni építési engedélyekért, s más ügyekben, hiszen Pétervásá- ra tanácsa sok olyan jogot kap, amelyet eddig csak a járás élvezhetett. Hozzáte­hetnénk, hogy az is jelentős megtakarítást hoz ezeknek a kisebb falvaknak, hogy nem kell önálló tanácsot fenntar­tani. Sok esetben az elnök, a titkár, az adminisztrátorok fizetésére, a tanácsházak fű­tésére. világítására, — sok helyen felépítésére — jóval többet kellett költeni, mint amennyi a falu útjainak, jár­dáinak építésére, egészség- ügyi, kereskedelmi, s más ki­adások fedezésére jutott. Anyagilag tehát minden­képpen jól jön ezeknek a kis községeknek, hogy közös ta­nácsuk lesz, a közeli nagyobb falvakkal. Azonkívül a szol­gáltatásoknál is könnyebb megszervezni a „körforgal­mat”. Nem válik tehát kárukra az egyesülés! Ezt részletesen megismerhették, a vitákban tisztázhatták. örvendetes módon — akár a kisfüzesiek- ről, akár más községbeliekről Nem rossz példa Jó néhány szövetkeze­ti vezető panaszkodott már: nem tudnak olyan fiatal szakembert alkal­mazni gazdaságukban, amilyenre nekik igazán szükségük lenne. Nincs nagy választék, sokszor azt veszik fel, akit ép­pen tudnak. Mennyivel más lenne a helyzet — mondják —, ha nem­csak akkor ismernék meg a fiatal szakembert, amikor elkezd dolgozni náluk, hanem már jóval előbb. így aztán egy csomó kellemetlenséget elkerülhetnének s job­ban megtalálnák a nekik való embert. Ez jutott eszembe, amikor a napokban ar­ról hallottam, hogy Nyíregyházán a végzős orvostanhallgatókat ta­lálkozóra hívták a me­gye, a város vezetői, az egészségügyi szakembe­rek. Elbeszélgettek ve­lük, megismerték őket s rögtön el is mondták, hogy Szabolcs megyében milyen betöltetlen orvo­si helyek vannak még. Nem volt haszontalan a találkozás, jó néhány fiatal orvosjelölt meg is pályázta az állásokat. S nem egyedi példa ez Szabolcs megyében, né­hány évvel ezelőtt fiatal agrármérnököket hívtak meg hasonló találkozóra. Sok fiatal szakember ke­rült a találkozó után a nyírségi termelőszövet­kezetekbe, s nagy ré­szük ma is ugyanott dol­gozik. Nem is akárhogy — kiváló eredménnyel. Napjainkban a külön­böző találkozók, értekez­letek, tanácskozások szinte elburjánzanak, sokszor nem érik el cél­jukat. A példaként idé­zett találkozók azonban nagyon is hasznosak — mindkét fél számára egyaránt. (kaposi) van is szó —, nemcsak a kö­zös tanácsot, de a termelő­szövetkezetek egyesülését is sürgették. Mégis akad ... akadhat egy aggodalom, ami nemrég fogalmazódott meg. Lehet, hogy csak később ütközik ki hiánya, de mégis meg kell kérdezni: ki lesz a falu ve­zetője, gazdája azután, hogy megszűnik az önnálló tanács? Ki is? Nem lesz vb-elnök, elnök- helyettes és titkár. A kom­munisták is a szomszéd — az anyaközség — pártszer­vezetéhez tartoznak. A közös gazdaság egyesülésével leg­többször megszűnik az elnö­ki funkció, s legfeljebb bri­gádvezetőként vagy elnökhe­lyettesként dolgozik tovább ezeknek az apró közös gaz­daságoknak elnöke, más ve­zetője. Adva van tehát az önálló tanácsát „vesztett” falu — vezető nélkül. Se tanácsel­nök, se párttitkár, se tsz- elnök, se földszöv-vezető, se iskolaigazgató, se pap, se kántor. A rendőr is körzeti, esetenként a posta is. Az or­vos, a védőnő szintén az „anyafaluban” lakik és mű­ködik, így akad olyan falu, ahol csak egy fix állami em­ber marad: a hivatalsegéd. A kisbíró mégse maradhat az egyetlen „biztos pont”, akit mindig megtalálhatnak a faluba érkező idegenek, vendégek, szakemberek, hogy különböző ügyekben tájéko­zódhassanak — valakihez fordulhassanak. Jó lenne tehát, ha lenne valaki a csatolt, egyesült, kö­zös tanácsú községekben, akihez, mint a „falu elejé­hez” fordulhatnak a helybe­liek, vagy a hivatalos ügyben odaérkezők. A forma, amellyel a „kör- tanácsok” kialakulnak, erő­sen hasonlít a régi körjegy­zői megoldáshoz. Természe­tesen más tartalommal. Ab­ban az időben működött — a hetenként egyszer-kétszer kilátogató jegyző mellett, vagy helyenként rangban előtte — a falusi képviselő testület, aminek döntéseit a falu bírája erősítette meg kézjegyével, valamint a hite­lesítésre felkért testületi ta­gok. A bíró tekintély volt... hatalom, akinél kisebb ügyekben azonnali döntést talált a falubéli (az elbitan- golt liba. a kisebb házi per­patvar, stb.) Kihez fordulhatnak most azoknak a községeknek lako­sai, ahol nem lesz önálló ta­nács, tsz, földművesszövetke­zet és pártszervezet? Mondhatnánk: természete­sen a tanácstagokhoz, ök ugyanis részt vesznek a közös tanács ülésein, szavuk van a döntésben, ha áthívják őket a szomszéd falusi tanácsülés­re. ök azonban egyenlők ... az egyenlők között, egyfor­mán osztoznak a felelősség­ben, munkában. Nem lenne jó, ha valaki közülük olyan címen, rangon kerülne élre, mint egykoron a falusi bíró? Lehetne a neve akár veze­tő tanácstag, akár bíró, fa­luelnök, vagy egyszerűen ta­nácselnök, vagy bármi más, csak legyen mégis egy vezető ember ezekben a falvakban. Természetesen társadalmi funkcióra gondolunk — leg­feljebb némi tiszteletdíjjal — és azzal az új helyzetnek megfelelő jogokkal, kötele­zettségekkel, amelyek min­denkor megilletik a falu fe­jét, elöljáróját. Az idő sürget. A közös ta­nácsok létrehozása már csak hónapok kérdése, érdemes lenne tehát elgondolkodni ezen a javaslaton, az sem ártana, ha éppen medvénk­ből jutna el ez az ötlet az Elnöki Tanács elé, amely augusztusban tárgyalja a kö­zös tanácsok alakításának ügyét. Reméljük, továbbítják kép­viselőink, tanácsi vezetőink ezt az ötletet.... amennyiben egyetértenek vele. Kovács Endre Modern tehénistálló Ostoroson helyes tehenistálló az ostorosi Kossuth Tsz gondjait. 2 200 000 forintos költséggel épül s a legmodernebb felszerelésekkel, önitatókkal látják el. .4 gépi fejőstől kezdve a tárolásig mindent géppel végeznek, emberi kéz érintése nélkül. Épül a modern istállóhoz egy tej­ház is, s a tervek szerint mindkettőt még ez évben üzembe is helyezik. (Foto: Kiss Béla) ^mrrrrYTmrr—---tijrni.imr.rii—■■ '■ ■————* Az új gabonát várják a raktárak és a malmok A felkészüléssel kapcsolatos kérdésekre válaszol: a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója Közeledik Péter és Pál napja — se nyári ünnep emlegetésekor az ember év­százados hagyományok, ta­pasztalatok alapján egyide­jűleg az aratásra is gondol. S mert kinn a határban mind­inkább szőkül, sárgul a „ga­bonatenger”, igazán aktuális, nak mutatkozik az érdeklő­dés június derekán: „sző­kébb hazánkban” vajon fel­készültek-e az idei szezonra, milyen termésre számítanak, hogyan birkóznak majd meg a terményekkel raktáraink­ban, malmainkban.,.? A Heves megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vállalat gyöngyösi központ­jába látogattunk el, s ott kérdéseinkkel dr. Csáti Fe­renc igazgatót kerestük meg. — Előzetes felmérések sze­rint a tavalyinál sokkal job­ban fizet most a határ, bú­zából például 14,5 mázsára Egy újabb városrész Gyöngyösön Négy év alatt ezer lakás — Tízemeletes házak Kaputelefon — Az első épülethez rövidesen hozzákezdenek — Fűtés: olaj kazán MEG BE SEM FEJEZŐ­DÖTT az a nagyszabású épít­kezés, ami Gyöngyösön a dé­li városrészben folyik, most már tíz esztendeje, és már­is újabb városrész kialakítá­sa kerül napirendre. Ennek a Mérges utcai lakótelepnek a szanálásához már január­ban hozzákezdtek, mivel előbb a régi, elavult házakat kellett Tebontani ahhoz, hogy a modern városrész felépül­hessen. Az új lakótelep határait az Egri út, a Bethlen és a Gor­kij utca teszi ki. Az így kö­rülzárt terület összesen 1025 lakás megépítését teszi lehe­tővé. Az egyes épületek álta­lában lazán kapcsolódnak majd egymáshoz. A levegő­sen, zöld részekkel körülvett lakóházak megszüntetik a hagyományos település zárt­ságát. A parkok a lakások­hoz viszik a természetet, a jó levegőt, a csendet, ami a mai városlakók részére általában hiánycikk. Az új városrészben főként ötszintes blokkházak épül­nek, de több 9—10 emeletes öntött pontházat is találunk majd itt. Elkészül még egy tízemeletes, egyedi tervezésű sávház is. Az itt lakók kényelmét szolgálja majd az ABC-áru- ház, a kisvendéglő és a presszó, a fodrász és a cipő­javító részleg, a Patyolat fel­vevőhelye, a Gelka-rés zleg, <&. de d«tesíteaiek-jtte<»'w<»j-rea» delőt és az ünnepségek, ta­nácskozások megtartásához egy gyűléstermet is, A legfiatalabbak részére negyven főt befogadó böl­csőde, a nagyobbaknak pedig 75 személyes óvoda létesül, míg a tankötelesek nyolc tan­termes általános iskolában gyarapíthatják majd a tudá­sukat. A FELSOROLÁSBÓL ki­tűnik, hogy a lakótelep minden olyan intézménnyel, üzlettel és szolgáltató rész­leggel rendelkezni fog, amely elengedhetetlen az itt lakó családok kényelméhez, váro­si jellegű életkeretéhez. Azt is mondhatnánk, hogy az új lakótelep összkomfortos vá­rosrész lesz. Kitűnik ez abból is, hogy az egyes lakásokat hogyan szerelik fel, milyen korszerű kényelmi eszközökkel látják el. Vegyük például azt, hogy minden magas házban fel­csengető és visszajelző ké­szülék ad lehetőséget a láto­gatókkal való kapcsolat megteremtésére. Senkinek sem kell tehát fölöslegesen felsétálnia a tizedik emelet­re és csak ott derül ki, hogy akiket keresett, nincsenek otthon. Hasonló célt szolgál a kaputelefonok rendszere is. Ez utóbbi valóban újdonság, eddig még nem találkozhat­tunk vele egyetlen helyen sem a megyénkben, A háziasszonyok: kényeV mét^a-jkoöyüákban ^PBrgár zas tűzhelyek, a szobákban a központi fűtés, a fürdőszo­bákban pedig a központi me­legvíz-ellátás adja. A köz­ponti fűtést tömbolajkazá- nok biztosítják, amelyekhez minden ház földszintjén hő­közlő csatlakozik. Az építkezés időtartama négy év. Ütemét a vezérgép adja meg, amely ebben az esetben a Rapid III. típusú toronydaru. Ennek a daru­nak a teljesítőképessége szabja meg a munkák rit­musát és gyorsaságát. A tényleges építkezés még énnek az évnek a második felében megkezdődik. Az Al­kotmány utca és a Mérges utca sarkán épül majd fel az M—11. jelzésű lakóház — el­sőként, ezt követi majd a többi. Az új lakótelep ten­gelyét a Mérges utca adja majd. Ez csatlakozik az új 3- as úthoz és a Mátrába veze­tő, most felújítás alatt álló 24-es úthoz. A Jeruzsálem ut­cában. amelyik most a déli városrész és a városközpont összekötésére szolgál, a kör­forgalmat megszüntetik majd. Úgynevezett sétáló ut­cát alakítanák itt ki. A HATALMAS BERUHÁ­ZÁS tovább gazdagítja majd Gyöngyöst, meggyorsítja kor­szerűsítését, és remélhetőleg közelebb hozza a nagyon égető lakás-kérdés megoldá­sát. Ez utóbbi érinti a leg- j obban-a- helybelieket. számítunk katasztrális hol­danként. Ez természetesen általános öröm, de ugyanak­kor hadd jegyezzem meg mindjárt azt is, hogy alapo­san felborítja korábbi számí­tásainkat. Annak idején, a tervezésnél ugyanis figyelem­be vettük a múlt esztendei eredményeket, aztán kissé óvatosak is voltunk, s így mindössze hatezer vagon ke­nyérgabonát vártunk az idén. Ehelyett azonban valószínű, hogy nyolcezer vagonos menyiség átvételéről kell gondoskodnunk. S ehhez jön még 1400 vagon takarmány- árpa, 650 vagon sörárpa és 100 vagon egyéb termény — mondta az igazgató. — Mindez, nyilvánvalóan bizonyos raktárgondokat is okozhat, tekintve, hogy a tárolótér már tavaly sem volt teljesen elegendő. Mi­lyen megoldással foglalkoz­nak? — Valóban, jócskán akad gondunk; hiszen az elmúlt szezon óta hiába építettünk új raktárakat, hiába növeltük 800 vagonnal tárolóhelyeink kapacitását, eddigi igyekeze­tünk kevésnek bizonyul. Te­lepeinken ugyanis még így is mindössze 5800 vagon ter­mény elhelyezését biztosít­hatjuk s ezen belül külön problémát jelent a tavalyról megmaradt 3600 vagonnyi ógabona-készlet, ami nyilván az új búza helyét foglalja. Feltétlenül számolnunk kell így a bértárolás illetve a sa­ját területen lévő szabadtéri elhelyezés lehetőségeivel is. Hozzávetőlegesen harminc mezőgazdasági üzemmel van már eddig megállapodásunk mintegy 1400 vagonos tétel elhelyezésére s remélhetően további 500—1000 vagon ha­sonló tárolását is megoldhat­juk a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok magtárai­ban, hoszabb-rövidebb ideig nélkülözhető gépszíneiben. Két-háromezer vagonnyi ter­més azonban sajnos minden­képpen szabadtéren marad. — Hogyan értsük es utóbbi tárolást? — Természetesen szakszerű elhelyezésre gondolunk itt is. Fólia alátétre kerül majd a gabona s összesen 40 ezer négyzetméternyi ponyvával óvjuk a csapadéktól. Egyéb­ként nagy részben az ógabo­nát szeretnénk a szabadtérre vinni, miután a tavalyi ter­mény „edzettebb” az ideinél, légszáraz állapotban van, kevésbé romlik. — Milyen a „menet­rend”? — Előreláthatóan e hónap végén az őszi árpa átvételével kezdünk, utána a búza, majd a sörárpa következik. A szál­lító gazdaságok mindegyiké­vel kétoldalú megállapodá­mikor, mennyit fuvarozhatnak terményeikből, mennyi a zsákigény, személy szerint ki a minősítő s milyen az elszá­molás rendje. Rövidesen já­rásonként oktatást szerve­zünk az átvétellel foglalkozó dolgozók részére, felelevenít­jük korábbi ismereteiket s megfelelően kiképezzük a szállító partnereket is. Tizen­hat nagy átvevőhelyen fogad­juk a termények mintegy ki­lencven százalékát, biztosít­juk — javarészt új berende­zésekkel, úgynevezett mobil­garatokkal, szalagrendszerek­kel, gabonafúvókkal — a mi­nél gyorsabb átvételt. Számí­tunk az esetleges esős időre is, készeiéibe helyeztük már 12 szárítógépünket, ame­lyek együttes tel j esi tőképes - sége napi 60 vagon gabona megfelelő kiszárítása.. 1 Egyébként a gazdaságok tel­jes kenyérgabona-feleslegét átvesszük, mintegy három­ezer vagonnal egyenesen a kombájnoktól fogadunk. — Mi újság a malmok­ban? — Hét malomüzemünk » felkészült az új őrlési szezon­ra, valamenyiben elvégezték a szükséges javításokat. Együttes kapacitásukat ta­valy óta nyolc százalékkal növeltük s így naponta már összesen 35 vagon kenyérga­bonából készíthetnek lisz­tet. i— Mivel Ösztönzik válla­latuknál a jobb munkát? ~ Éppen a napokban je­lentősebb bérfejlesztést ter­vezünk, rövidesen mozgóbér­fizetésekre kerül sor, cél­prémiumokkal jutalmazzuk a kiemelkedő teljesítményeket. — Végezetül: mit üzen a Heves megyei Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Vál­lalat a partnereinek? —- Mindenekelőtt a mező- gazdasági üzemek türelmét, megértését kérjük az átvételi időszakban'. Szeretnénk, ha csupán a beütemezések sze­rint szállítanának, hogy rak­tárainknál a torlódásokat el­kerülhessük. Jó lenne ha ne­héz helyzetünkben megértés­sel segítenének bennünket valamennyien: a részükre egyébként minden mázsa után évi mintegy 15 forintos ártöbbletet jelentő bértáro­lással enyhítenének gond­jainkon, átmenetileg rendel­kezésünkre bocsátanák hasz­nálaton kívüli raktárgépeiket, szárítóberendezéseiket, hogy gyorsabban haladhassunk, si­kerüljön az idei szezon — fe­jezte be válaszait dr. Csáti Ferenc igazgató. <gy.) tg. molnár)] sokban rögzítjük*.hogy hova, 1Ü69. június

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents