Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-17 / 137. szám

Fiatal szakember elhelyezkedne... A mezőgazdaság gyors ütemű fejlődése egyre több képzett szakembert igényel. A mezőgazdasági nagyüze­mekben az egyes termelési ágazatok specializálódnak, sőt, ma már egyre gyakoribb, hogy több tsz, vagy állami gazdaság együttesen hoz lét­re hús-, tej- és tojástermelő kombinátot. Az ilyen specia­lizálódott üzemágakban egy­re több mérnökre, technikus­ra, jól képzett szakemberre van szii leség. A statisztikai felmérések azt mutatják, hogy jelenleg a mezőgazdaság különböző ágazataiban mintegy 50 ezer olyan munkahely vap, aho­vá legalább technikusi vég­zettségű szakember kellene. Jellemző adat, hogy 855 ter­melőszövetkezetben egyálta­lán nincs agrármérnök, 440- ben pedig még felsőfokú végzettségű szakember sincs. Az agrármérnöki beosztás­ban levő személyeknek csu­pán 22 százaléka rendelke­zik egyetemi végzettséggel. Szinte hihetetlenül hangzik, de országosan több mint 1300 főkönyvelői beosztásban dol­gozónak csak általános isko­lai végzettsége van. Az egyetemeken és felső­fokú tantintézetekben együt­tesen évenként csaknem 2000 fiatalt képeznek ki mezőgaz­dasági szakterületre. Ezek el­helyezkedése évről évre gon­dot okoz. Általános tapaszta­lat, hogy a végzett szakem­berek egy része már eleve nem a képzettségének meg­felelő munkahelyre megy dolgozni, hanem más terüle­ten helyezkedik el. Azok kö­zül is, akik a mezőgazdaság­ba mennek, egy-két év után többen otthagyják azt, és másutt próbálnak boldogulni. Ez a jelenség tulajdonkép­pen mindenkinek káros. Sok csalódást és anyagi hátrányt jelent a fiatal szakemberek­nek, akik nehezen találják meg helyüket az életben. Veszteségeket okoz a mező- gazdasági üzemeknek, ame­lyek — alkalmas szakembe­rek híján — esetleg keserve­sen küszködnek az új, meg új problémák megoldásával. Megrövidül a népgazdaság, mert kénytelen számolni a mezőgazdasági termelés las­súbb fejlődése révén kelet­kező kiesésekkel és a kallódó szakemberek képzésére for­dított milliók elvesztésével. Közhelyként hangzik, de mégis hangsúlyozni kell, hogy több ezer holdas gazda­ságokat, hús-, tej- és tojás- ,,gyárakat”. gyümölcs- és zöldségtermelő kombinátokat nem lehet szakképzettség nélkül gazdaságosan irányí­tani. Ha a kisparaszti gazda­ságban valami nem sikerült, rossz volt a termés, vagy el­hullott az állatállomány, a gazdálkodó összébb húzta a nadrágszíjat, s legfeljebb a gyerekek koplalták meg, hogy a családfő elszámította magát. A nagyüzemi gazda­ságokban a dolog már nem ilyen egyszerű, mert egy-egy rosszul sikerült gazdasági év a családok százait érinti. A gazdaságot több évre vissza­veti a fejlődésben. A több millió forintos bevételi ki­esés, esetleg terhes adósságba sodorhatja a termelőszövet­kezetet, amit csak évek múl­tán tud kiheverni. Mégis, mi lehet az oka an­nak, hogy egyes mezőgazda­sági nagyüzemek nem törek­szenek szerződtetésre? Miért van, hogy egyes helyeken a már meglevő és a tsz-ben dolgozó agronómusokat, tech­nikusokat nem becsülik elég­gé és nem képzettségüknek megfelelő munkakörben fog­lalkoztatják őket? • A választ elsősorban a szemléletben kell keresnünk. Néhány helyen úgy gondol­kodnak, hogy eddig is meg­voltunk mezőgazdasági mér­nök nélkül, ezután is megle­szünk. Másik helyen pedig azt mondják, „mit tud az a fiatal könyvkukac, nekünk akarja megmondani, hogy mit hogyan kell csinálni, hisz mi 40 éve végezzük a mezőgazdasági munkát”. Akadnak olyan tsz-ek is, ahol egyszerűen sajnálják a havi fizetést a szakemberektől. Az elmondottakon kívül olyan probléma is van, hogy az ag­rármérnöki diplomát nem te­kintik egyenértékűnek az or­vosi, vagy ügyvédi, tanári végzettséggel. Úgy vélik, hogy a mezőgazdasághoz mindenki érthet, minek kell azt annyi ideig tanulni. Az ilyen maradi szemlélet következménye sok esetben, hogy a gazdaságokban dol­gozó mérnököket, techniku­sokat nem becsülik eléggé. A gazdaságra vonatkozó észre­vételeiket javaslataikat gvak- ran nem fogadják el. Ha az egyes üzemágak fejlesztésé­re tervet dolgoznak ki, azt sokszor, különösebb megfon­tolás nélkül, elvetik. Számos gazdaságban nincs megfele­lő munkahelyük, a különbö­ző vizsgálatokhoz berendezé­sük. Sok helyen nem gon­doskodnak számukra lakás­ról, élelmezési lehetőségről. Ezekből a próblémákból adódik, hogy a fiatal agrár­értelmiség egy része egy-két éves kínlódás után elkesere­dik, búcsút mond tanult szakmájának és olyan he­lyen próbál szerencsét, ahol jobban megbecsülik munká­ját. És itt elérkeztünk ennek az ellentmondásos állapot­nak az emberi oldalához. Nyilvánvaló, hogy azok a fiatalok, akik az agráregye­temekre, vagy főiskolákra jelentkeznek, többnyire ezt azért teszik, mert szívügyük a mezőgazdaság. Arra készül­nek, hogy tanulmányaik ei- ' végzése után ott fognak dol­gozni, alkotni, ott segítik majd a termelőmunkát. Ha ez bármilyen oknál fogva nem sikerül nekik, könnyen elhomályosul életcéljuk, el­vesztik alkotókedvüket. Ke­serű, mindennel elégedetlen emberekké válnak, akik más területen csak ímmel-ámmal végzik munkájukat. Azon munkálkodunk, hogy a szocialista társadalomban boldog, megelégedett, alkotni vágyó emberek éljenek, ez a társadalom és az egyén egyetemes érdeke. Ha ez az érdek a termeléssel és a tech­nikai haladással ötvöződik, s ebben az irányban hat, segí­tenünk kell az akadályokat eltávolítani érvényesülése út- jábóL Lukács Vince Búc&ú&ás a Dohó téren, évzáró ünnepség a stadionban Eredményes évet zárt az egri iparitanulé-intézét A szemlélődő inkább va­lami szép demonstrációnak vélhette az egri ipari tanu­lók vasárnapi ünnepségét, mint „megszokott” ballagás­nak, ahol egy iskola végzős hallgatói búcsút mondanak intézetüktől. Nyolcszáz ipari tanuló fejezte be tanulmá­nyait ebben a tanévben a Mii. M. egri Bornemissza Gergely Iparitanuló-intézet­ben, nyolcszáz fiatal — egy­két héten belül már bizonyít­vánnyal rendelkező — szak­munkás búcsúzott az intézet­től. Ök álltak a Dobó téren, ünneplő ruhában, szemben a díszemelvénnyel, szülők, is­merősök, barátok tarka ka­réjában. Verssel, köszöntővel bocsátották útjukra őket, Kameniczky Antal, az inté­zet igazgatója mondott beszé­det. A rövid Dobó téri ünnep­ség után elindult a búcsú­zók menete, keresztül a vá­roson, a ballagó diákok éne­kével, s az ünnepségre ér­kezett több száz vendég kí­séretében. A stadionba vo­nultak, miután megkoszorúz­ták a népkerti szovjet em­lékművet. A stadion volt a tanévzáró ünnepség színhe­lye. A díszemelvényen, szemben a tribünön elhelyez- kező tanulókkal, vendégek­kel, foglalt helyet többek kö. zött Noszticziusz Ferenc, a megyei pártbizottság munka­társa, dr. Komán Endre, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője, vala­mint a város állami, párt- és KISZ-szerveinek képviselői, Néhány hét múlva a kezünkben bizonyítvány.., lesz a Szakmunkás­Hét végi pihenés, szórakozás Vidám júniális a Berva-völgyben Kirándulás Jászberénybe □ A 44 órás munkahét beve­zetésével egyre több idő jut a pihenésre, szórakozásra az egri Finomszerelvénygyár dolgozóinak is. A brigádok, élve a szabad szombatok ad­ta lehetőségekkel, az elmúlt hét végét is tartalmas prog­ramokkal töltötték el. Szombaton különjáratú au­tóbusz vitte a 35-ös üzem Gárdonyi Géza és Petőfi Sándor szocialista brigádjai­nak tagjait Jászberénybe. Több éve tart már az egri és a jászberényi gyár jó kap­csolata. Az egri kompresszo­rokat a jászberényiek szere­lik be a Lehel hűtőszekré­nyekbe/ A két gyár gazdasá­gi kapcsolatán kívül szocia­lista szerződést is kötött egy­mással, és rendszeresek a kölcsönös brigádlátogatások Egerben, illetve Jászberény­ben. A vendéglátók gazdag programot áliítottak össze az egrieknek, akik megtekintet­ték a gyár termelését, bri­gádtalálkozón vettek részt, délután pedig a várossal is­merkedtek. „Megéri a fáradságot" lia Yerpeléten vásárol Bútor- ruházati cikkek — vas-műszaki cikkek tüzelő- építőanyag- és még 3 mm-es impu. húzott üveg normál méretekben, 0,8—1,5 mm-:_ 100x200-as feketelemez. Hatféle olajfűtésű kályha 2130—3370 Ft-ig. 125-ös fürdőkád 697,— Ft. 250—350 cm3 Jáwa motorkerékpárok. Lehel, Elektrosvitt és Szaratov hűtőgépek tv-ók, rádiók. A hét végi „vikend-mű­szak” vasárnap a Berva- völgyben folytatódott. Több mint 350 finomszerelvény- gyári dolgozó pihent, szóra­kozott a vidám juniálison. Már reggel nyolc órakor kezdetét vette a jókedvű vi- kendezés. Családostól, ki a saját kocsiján, ki autóbu­szon érkezett a kiránduló- helyre A legfiatalabbak, a gyere­kek mókás zsákban futásban mérték össze ügyességüket. Az „apukák” kerékpáros ve­télkedőjén a népes mezőny­ből a gyorsasági versenyen Fariias István festő hajtott be elsőnek a célba, lassúsági versenyben pedig Garabás Ferenc karikázott a leglas­sabban. Míg a zöld gyepen röppen­tek a pettyes labdák, a kis­kapuk között a brigádok lab­darúgó-válogatottjai futbal­loztak, a tábori tűzhely felől pedig gulyás, lacipecsenye, hurka és kolbász illata szállt. A nap egyik fénypontja, a „tmk tradíciókkal” rendelke­ző kötélhúzás volt. Melyik brigád lesz az erősebb? A többszörös, országos birkozó­1 flf •iiriin.'ii- - —'—~T—----------FT v ersenyt nyert brigádtagok-, bői álló kollektíva esküdö- zött, hogy ők a gyár legerő­sebb emberei. Előbb látvá­nyos birkózóbemutatót tar­tottak, majd a kötélhúzásnál újra megfeszültek az izmok. Ahogy a kötél vége az em­berkupaccal jobbra-balra rándult, úgy hullámzott a drukkoló tömeg nevetése is. A legnagyobb meglepetést a műszakfejlesztők győzelme okozta. — Hát erősebbek a birkózóknál? — hitetlenked­tek sokan csodálkozva. Ha nem is erősebbek, de találé­konyabbak... Többet ésszel, mint erővel alapján, az újí­tók a hosszú kötél végét ki­kötötték a nagy fűben meg­húzódó betonakna füléhez, s a mit sem sejtő erőbajnokok minden erejüket feláldozva, csak kifáradtak.., A kitűnő hangulatú hét végi vikend — amelyen részt vett Bartha Alajos, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának osztályvezetője és Ármán Aurél, a megyei munkásőrség parancsnoka is —, az esti órákban ért vé­get i-simon— 3* ipari tanulókat foglalkoz­tató üzemek, vállalatok ve­zetői. A tanévzáró ünnepi szónoka Kameniczky Antal, az iskola igazgatója volt. El­mondta, hogy ebben a tan­évben 2300-ra növekedett aa " intézet tanulóinak száma, akik már új, megfelelőbb kö­rülmények között ismerked­hettek meg szakmájukkal, mesterségükkel: az intézet új épülete megszüntette az ed­digi mostoha körülményeket; Ma már- kilenc tanműhelyben sajátíthatják el az ipari ta­nulók szakmájuk ^mesterfo­gásait”. A tanműhelyek épí­tésében, berendezésében sok segítséget kapott az intézet a megyei és a városi szervek­től, de az üzemek és a vál­lalátok is felismerték a tan­műhelyek fontosságát, s mun­kájukkal, segítségükkel tá­mogatták az intézetet. A tan­anyag elsajátításában nem jelent nehézséget az új, kö­zépszintű oktaáásra való át­térés sem. Sőt, az iskolai feladatok mellett az ipari ta­nulók más területen, a kul­turális és a sportéletben is számos, szép sikert arattak. Ami a társadalmi megbecsü­lést illeti, napról napra job­ban érezhetik az iskola ne­velői, tanulói. így tudtak a jól végzettek között mintegy 25 ezer forintnyi értékű ju­talmat kiosztani, így tudtak a tanulók számára az év fo­lyamán 59 ezer forint szo­ciális segélyt biztosítani, s így tudnak több száz ipari ta­nulót üdülésben részesíteni. Eredményes fjvet zárt az egri iparitánuló-intézet. Vár­ható, hogy a megváltozott kö­rülmények után a jövőben még nagyobb segítséget nyújt az intézet a szakmunkáskép­zés fontos feladatában. k. §. Bolgár zászló az óceánokon A számok igen beszéde­sek: múlt év szeptember vé­gén a bolgár teher- és tar- tályhajó-flotta már 912 ezer tonna hajóparkkal rendelke­zett. A tengerhajózás ugrás­szerű fejlődése Bulgáriát a fejlett tengeri országok sorá­ba emelte. A jelentős gazdasági fel­adatok, melyek a bolgár ten­gerhajózás előtt állanak, szükségessé teszik további fejlesztéséi és tökéletesítését az 1975-ig terjedő időszak­ban. Többszörösére növeke­dik a foszfát, szuperfoszfát, ércek, szén és más, a bolgár Whisky és húsleves A Csemege Vállalat keres­kedelmi igazgatójától, dr. Kollár Tibortól újdonságaik­ról érdeklődtünk: — Néhány nappal ezelőtt „lépte át a határt” legfris­sebb imports záliítmúnyunk — mondotta —, olyan neves italokkal, mint a Cinzano, a Courvodsier, amelyekből már nagy mennyiséget ad­tunk el, de a vásárlók igé­nyei szerint újabb tételekkel szükséges kiegészíteni a rak­tárkészletet. Először kerül boltjaink polcaira a világ­szerte közkedvelt whisky, a 12 éves Old Ballantines, amely minden bizonnyal el­nyeri a hazai vásárlók tet­szését is. Az űj szállítmány­nyal érkezett áruk már a napokban Kai halók lesznek üzleteinkben, áruházainkban. — A whisky közismerten drága italfajta, ezért arra tö­rekszünk, hogy olcsóbb áron adjuk és így bővítsük a fo­gyasztók körét. Egy hónap alatt 15 ezer üveg hazai töl­tésű GLub 99 whiskyt adtunk el — egy palack ára 140 fo­rint —, ami azt bizonyítja, hogy új márkánkat megked­velte a vásárlóközönség. Eb­ből a fajtából sem lesz hiány a jövőben. — Természetesen nemcsak az „italpártiak” kedvében akarunk járni. A' háziasszo­nyok már megismerkedhet­tek a jugoszláv Delamaris cég Argó levesporaival és a Zacinka ételízesítővel, ame­lyekből eddig 12 tonnát im­portáltunk és adtunk el. A közelmúltban eredményes tárgyalásokat folytattunk a Delamaris cég vezetőivel, s a közeljövőben újabb szállít­mány érkezik a marhahús- levestől kezdve a tyúkhús­levesig. — A választék bővítését ABC áruházaink keet'ező raktárkészletei lehető é te­szik. Elsősorban, az idény­nek megfelelően, a B.-iWwn partján lévő ABC-ibd-iieúór- ben készültünk fel a „«sörs forgalomra”. A hagyomá­nyos élelmiszereken leérti 1 piperecikkek, üveg-, porce­lán, műanyagáruk közül választhatnak a nyaralók, de kapható felfújható gumicsó­nak és horgászfelszerelés is, — fejezte be a tájékoztatási a kereskedelmi igazgató. H. T. népgazdaság számára tonte* nyersanyagok behozatala, nö­vekszik a késztermékek ex­portja — műtrágyák, cement, gabona. Ez a perspektíva szükségessé teszi azt, hogy 1975-ig a bolgár teherhajó- ílotta új, korszerű típusú ha­jókkal gazdagodjon s űrtar­talma tÍW5-ig elérje az 1.2 millió tonnát. A Bolgár Tengerhajózási Vállalat éppen ezért határo­zott intézkedéseket tesz a korszerű típusú állí­tás kiépítésére. A Fekete- tenger—Nyugat-Európa vo­nal megszervesése a bolgár tengerhajózás legnagyobb eredménye. A menetrend szerint tíznapos időközökben hat egytípusú, korszerű hajó közlekedik a Burgász—Pi­reusz (vagy Szakxniki)— Lisszabon—Hamburg—An­vers—Rotterdam útvonalon; Ugyanilyen módon szervezték meg a Fekete-tenger es az angol szigetei; közötti állan­dó szállításokat. Ezer. az út­vonalon négy 3‘too tonnás hajó össze­kötik h bo*gfc te****s kikö­tőket j—arp—és Lcr«ion­ná!. A bolttác feerwSbsdelmi flotta - ai utas­szálto- á, troff«» célokat S»>ig»V> rlftz Ofost — itrni-tK fcSAn * 2.5 millió tonnái. (Sofia—Press) I960, június 17., kedd f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents