Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-17 / 137. szám

jpAz idő nem nekünk dolgozik” Szocialista internacionálé Easüssarne-bea ' EASTBOURNE: Az angliai Eastbourne üdülőhelyen hétfőn megnyílt a szocialista internacionálé XI. kongresszusa, amelynek munkájában 32 teljes jogú, 13 tanácskozási és 7 megfigyelő státussal rendelkező szociál­demokrata párt képviselői vesznek részt, köztük Harold Wilson brit, Golda Meir izra­eli miniszterelnök, Willy Brandt nyugatnémet, Nenni olasz külügyminiszter és má­sok. Az internacionálé elnöké­vé ismét Bruno Pitermannt, az Osztrák Szocialista Párt ismert vezetőjét választották meg, a főtitkári tisztséget pedig a távozó Albert Cárthy helyett az osztrák Hans Janitschek fogja betölteni. Pittermann elnöki megnyi­tója után megkezdték az el­ső napirendi pont, a nemzet­közi helyzet vitáját. Az első szónok Willy Brandt nyugat­német alkancellár és kül­ügyminiszter volt. A délutáni ülésen Harold Wilson brit miniszterelnök utalt a francia elnökválasztás eredményére és Anglia közös piaci belépésének kérdéséről a következőket mondotta: „Európa gazdasági unióját eddig egy politikai döntés akadályozta meg. Remélnünk NEW YORK: Hétfőn a hajnali óráktól sztrájkba lépett az Egyesült Államok keléti kikötőiben mintegy hatszáz kereskedel­mi hajó tiszje, révkalauza, tengerésze. A sztrájkot a ten­gerészet két szövetsége jelen­tette be, miután vasárnap éjfélig nem vezettek ered­ményre a hajótulajdonosok érdekképviselőivel folytatott béremelési tárgyalások. BONN: Heinrich Lübke, az NSZK távozó elnöke, aki július 1-én adja át tisztségét Hein- mann megválasztott elnök­nek, vasárnap a vestfáliai Espelkamban egy ünnepségen múló rosszízűét miatt nem' tudta befejezni beszédét. Mint maga közölte, vérke­ringési zavarokban szenved. LONDON: Konstantin görög király Rómából repülőgépen Lon­donba érkezett magánláto­gatásra, hogy jelen legyen húgának, Ipén hercegnőnek első zongorahangversenyén a Royal Festival Hallban, BEJRŰT: A libanoni hatóságok „po­litikai tevékenységük miatt” kiutasították a bejrúti ameri­kai egyetem hat arab diák­ját és egy Pale Étinai mene­kültet — jelenti a MBNA híj-ügynökség. A mezőszemerei Dózsa Mg. Termelőszövetkezet gépcso- portveizetőnek gépész- technikust keres, 5 íves a OlillllJifit 1969. június ELjJkedd kell, hogy a legutóbbi ese­mények, beleértve a tegnapi francia elnökválasztást, most lehetővé teszik szá­munkra a haladást. A brit kormány, a brit nép legjobb kívánságait küldtem Pompi­dou megválasztott elnök­nek.” A rhodesiai helyzet elem­zése után, beszédének jelen­tős részét Wilson kommunis­taellenes kirohanásoknak szentelte a csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatban és sürgette a NATO további megerősítését. Felszólalása végén a nyugat-európai egy­ség megteremtését sürgetve Wilson „elfecsérelt” időt emlegetett és érdekes beis­merést tett, amikor kijelen­tette: „az idő nem nekünk dolgozik...” Az ülésen felszólaló Gölda Meir asszony, izraeli mi­niszterelnök ismét elutasí­totta a közel-keleti kérdés négyhatalmi megoldására irányuló kísérleteket. A délutáni ülésen kínos jelenet játszódott le, amikor Georges Brown volt külügy­miniszter. az ismert jobbol­dali angol munkáspárti ve­zető, vitába szállt a svéd el­nökkel és ellenezte a szocia­lista internacionáléhoz nem tartozó, de a kongresszusra meghívott Andreasz Papand­reu felszólalását. Az elnök nem adott igazat Brown-nak, Papandreu valószínűleg ked­den kap szót. ÍJjabb tűzharcok Az egyiptomi hadsereg szóvivője közölte, hogy a Szuezi csatorna övezetében hétfőn tűzpárbaj volt izraeli és egyiptomi erők között. Az egyiptomi, tüzérség a szóvivő szerint elpusztított olyan iz­raeli katonai berendezéseket, amelyeket az ellenség védel­mi állásainak erősítésére akart felhasználni. A legnagyobb tűzharc az Izmailáa és Port Tevfik kö­zötti szakaszon, valamint Szuez kikötőjének környékén volt. Tűzpárbaj volt Kanta­ra közelében is. Egy jordániai katonai szó­vivő közlése szerint hétfőn mintegy háromórás szórvá­nyos tűzharc volt jordániai és izraeli erők között a Jor- dán-völgyének déli részében. Az izraeliek nyitottak tüzet elsőnek. A jordániai erőknek nem voltak veszteségeik. ív. ■■.■«-’„n'.irt'.ti-wynii' ni „ui—b—— Rehabilitálják Powellt Űj fordulatához érkezett a Powell-ügy: az Egyesült Ál­lamok Legfelső Bírósága hét­főn úgy döntött, hogy a kongresszus megsértette az alkotmányjogi törvényeket, amikor 1967-ben kirekesztet­te sorai közül a harlemi néger képviselőt. Adam Clayton Powellt egy kong­resszusi vizsgálóbizottság közjavak hűtlen kezelésével vádolta és magatartásbeli kérdéseket feszegetett, mielőtt kizárta volna a fövény hozás­ból a választókerületében igen népszerű honatyát. A legfelső bíróság most hozott végzésében kimondta, hogy a kongresszus alkot­mányellenesen távolította el Povellt. A döntés annyit je­lent, hogy Powell — aki egyébként a novemberi vá­lasztásokon megint győzött — visszakapja a kétévi kire­kesztés miatt elvesztett széni- oritási jogait és visszamenő­leg kétévi fizetését. ■ Pompádon Franciaország A francia elnökválasztás második fordulójában Pom­pidou szerezte meg a többséget. Az új köztársasági elnököt hívei üdvözlik, amint elhagyja a választási központot. (Telefoto: — AP—MTI—KS.) Új elnök a franciák élén ma pedig 1976-ban jár le! Hacsak politika! fordulatok, válságos események nem rövidí­tik meg azt az időt, amíg ő az Elysée-palota lakója. 1968 májusának—júniusának politi­kai-gazdasági válsága figyelmeztető számára is, hiszen akkor még Georges Pompidou-nak hívták a francia kormány elnökét... Nem kell nagy fantázia annak előre látáshoz, hogy ez év őszén — ,a nyári szabadságidő elteltével — újra sztrájkok rázkódtatják meg a francia gazdaság épületét... Nagy várakozás előzi meg Pompidou kül­politikai állásfoglalásait. A párizsi politikai megfigyelők általában azt jósolják, hogy mind az Egyesült Államokkal, mind a NATO- val szmben simulékonyabb lesz ezután a francia diplomácia. Nem gördítenek e vára­kozás szerint a francia fővárosban az elé sem akadályokat, hogy Nagy-Britanniával a Kö­zös Piac országai megkezdjék a tárgyaláso­kat az angol csatlakozás sokrétű problémái­ról. Ha másként nem, csöndben, bizonyára újra megkezdi a francia repülőgép- és hadi­anyagipar a szállításokat Izraelnak, ugyan­akkor azonban a szaharai és az iraki olajér­dekek miatt a hivatalos Párizs nem fordul szembe az arab országokkal sem. Ami pedig Franciaország és a szocialista tábor viszo­nyát illeti, arra vonatkozóan próbakő lesz a hosszú lejáratú — öt évre szóló — francia —szovjet kereskedelmi egyezmény megköté­se, Ha a párizsi kormány túlteszi magát eb­ben a Közös Piac brüsszeli hatóságainak ti­lalmain és ellenkezésén, akkor ez jelezni tudja majd, hogy „a gaulleizmus folytatója", Pompidou elnök továbbhalad-e azon a vona­lon, amelyet De Gaulle tábornok a francia- szovjet kapcsolatok megjavításával, a szoci­alista országokkal való viszony normalizálá­sával követett. Pompidou magatartása — legalábbis az első időkben — óvatos lehet. Túlságos maga- biztosságra nincs oka már csak a választási eredmények ismeretében sem. Nem csüpán a Poherra esett szavazatokat kell ellenzéki szavazatoknak tekintenie, hanem azokat is, amelyek nem hullottak bele az urnákba. Franciaország ipari városaiban, Párizs híres „vörös övezetében” a választójogosultaknak több mint a fele nem ment el vasárnap sza­vazni! Országosan is a névjegyzékben sze­replőknek mintegy egyharmada maradt tá­vol vagy szavazott áthúzott — tehát érvény­telen — szavazólappal. Gyakorlatilag tehát korántsincs valamilyen demokratikus többség birtokában Georges Pompidou, az ötödik Köztársaság második elnöke. Sikerét elsősor­ban a baloldal megosztottságának, a jobbol­dali szocialista munkásárulók diverziós fel­lépésének köszönheti. Az elkövetkező évek­ben a francia baloldali és demokratikus erők fő feladata éppen az egységnek a kikovácso­lása, a június 1-i első szavazási eredmény alapján, amely megmutatta, hogy a Francia Kommunista Párt a baloldal fő ereje. P. J. A francia elnökválasztás döntő, második fordulója nem■ hozott meglepetést: a várako­zásnak megfelelően Georges Pompidou, De Gaulle tábornok, korábbi miniszterelnöke szerezte meg a leadott és érvényes szavaza­tok többségét. Alain Poherral szemben. A várakozásnak felelt meg az is, hogy soha nem látott arányú volt a szavazástól tartóz­kodók vagy az érvénytelen szavazatot leadok száma. A Francia Kommunista Párt — tör­ténetében először — arra szólította fel tagjait és választóit, hogy ne szavazzanak se Pom- pidou-ra, se Poherra, hiszen „az egyik tizen­kilenc, a másik egy híján húsz...” Érdemes visszatérni a kommunista párt döntésére és ennek hatására: a francia mun­kásosztály nagy pártja, a francia baloldal fő ereje valóban nem adhatta oda tömegeit az uralkodó osztály egyik jelöltjének sem. Leg­kevésbé annak az Alain Pohernak, aki prog­rambeszédeiben „atlanti hűségnyilatkozato­kat” tett, s aki értésre adta, hogy szívesen látna olyan „európai atom-haderőt”, amely­ben a Bundeswehrnek is szerep jutna. (Mél­tán született meg a gúnyneve: „Herr Poher”...) Pompidou-ra sem szavazhattak a francia kommunisták, hiszen a Rothschild-bankliáz egykori vezérigazgatója, aki 1958-ban De Gaulle tábornok hatalomra kerülésekor a tá­bornok-miniszterelnök kabinetirodájának fő­nökeként, majd 1962 és 1968 között a tábör- nokelnök „első miniszterekéni” a gaulleista rendszer megalapítójának, a gaulleista poli­tika végrehajtójának volt tekintendő, most sem Ígért mást, mint a gaulleizmus folytatá­sát. A Francia Kommunista Párt pedig kez­dettől fogva támadta a monopoltőkémk szinte korlátlan uralmat teremtő rendszert. Természetesen Pompidou választási prog­ramjában ígért változásokat is, „nyitást” a belpolitikában bal felé, „szociális kezdemé­nyezéseket” és általában „megbékélést” a franciák között, akiket megosztott az április 27-i népszavazás. Az új elnök „nyitása” azon­ban tulajdonképpen csak olyan reakciós, „at­lanti”, azaz amerikabarát elemek felé irá­nyul, amelyek névlegesen a középpártokban vagy a szocialista (magyarul: szociáldemok­rata) párt, a SEIO jobi^szárnyán helyezked­nek el. Nehéz feltételezni „szociális kezde­ményezéseket”, ha tudjuk, hogy Pompidou- nak rendkívül szoros kapcsolatai vannak a monopoltőkével. % Pompidou — s ez bizonyos — nem fogja feloszlatni a jelenlegi nemzetgyűlést, a fran­ciák egy időre megszabadulnak a választási kampányoktól... A párizsi Bourbon-palota padsoraiban kényelmes többsége van Pom­pidou-nak. Akármilyen kormánylistát össze­állíthat... (Új kormány megalakítására min­denesetre sor fog kerülni, a párizsi politikai megfigyelők jelentős személyi változásokra számítanak.) A mostani parlament megbíza­tása 1972-ig tart, Pompidou elnöki mandátu­HOSSZÜ, FORRD NYÁR? VÁLSÁG SAIGONBAN BRANDT ÉS A RÉV ANS IZMUS KIS VÁROSKA AZ USA ILLINOIS ÁLLAMÁBAN, noha az Egyesült Arab Köztársaság fővárosának nevét viseli. Cairo. Onnan érkezett hétfőn az a mindössze né­hány soros, ám igen figyelemreméltó hír, hogy faji zavarr gások törtek ki, gyújtóbombák robbantak, heves lövöldö­zés kezdődött. E sorok nyomdába adásakor még nincs pontos képünk az eseményekről, de könnyen lehet, hogy ismét az amerikai „hosszú, forró nyár” nyitánya zajlott le Cairóban. S ha így van, akkor egyúttal a Nixon kormányzat első súlyos belpolitikai problémája, méghozzá éppen ak­kor, amikór a kellős közepébe bonyolódott legsúlyosabb külpolitikai válságtényezőjének, a vietnami kérdésnek. S ha az illinoisi kisváros eseményei csakugyan egy újabb hosszú, forró nyár kezdetét jelentik, az egész világ nagy érdeklődéssel fordul Washington felé: vajon az oly sokat, de elsősorban „törvényességet és rendet” Ígérő új elnök' miképp oldja meg majd ezt a problémát? MINDENESETRE, AZ USA HATÁRAIN TÜL enyhén szólva döcög a „törvény és rend” programját hirdető po­litika. Nem elég, hogy a dél-vietnami ideiglenes forradal- mi kormány megalakulása — s az is, hogy koalíciós jel­legű — súlyos csapást mért a Fehér Ház délkelet-ázsiai politikájára, egy hétfői saigoni hír arra is rávilágít, mennyire ingatag a Thieu-rezsim közvetlen székhelyén is. Az új gazdasági intézkedésekkel kapcsolatban a sai- goni rezsim képviselőháza hétfőn bizalmatlanságát nyil­vánította a kormánnyal szemben. A kormány csak azért nem tekinthető még megbukottnak, mert az alkotmány szerint ahhoz a képviselőháznak és a szenátusnak együt­tesen, kétharmados többséggel kell a bizalmatlanságot, kinyilvánítania. Saigon mai ingatag helyzetében éppen-. séggel erre is van lehetőség 2—3 nap múlva, midőn a két- ház együtt összeül. AZ ANGLIAI EASTBOURNE-BEN hétfőn megnyílt, a szocialista internacionálé XI. kongresszusa. Jelentősége, az egész világközvélemény ítélete szerint, jóval kisebb, mint a kommunista és munkáspártok moszkvai kongresz- szusa. Figyelemreméltó azonban, hogy Willy Brandt nyu­gatnémet külügyminiszter, a Nyugatnémet Szociáldemok­rata Párt elnöke, felszólalásában figyelemreméltónak ne­vezte a Budapesti felhívást és ostobaságnak, ha nem vennék komolyan a keleti párt- és áUamvezetők szavait, például Gomulka május 17-i, a német kérdéssel kap cső Latos beszédét. Sajnálatosan lebegővé teszi azonban Brandt szavait a mai nyugatnémet valóság. A lengyel sajtó például épr pen most mutat rá, mennyire megerősödött az utóbbi icjp- ban a revansdsták és nacionalisták hangja a bonni ál ­lamban. -ián rre« Gyárkéményépüő Vállalat felvételre keres a Gyöngyös—Visontai Hő­erőműben és a Tiszai Ve­gyiművek szolnoki telepén levő munkahelyeire ács- állványozó, bádogos, he­gesztő, hőszigetelő, kőmű­ves, lakatos szakmunkáso­kat és férfi segédmunkáso­kat 40 és 44 órás ötnapos foglalkoztatás mellett. Teljesítménytől függően magas bérezés, melyhez 15 százalékos idénypótlék, ese­tenként célprémium is jár. Szociális-kulturális jutta­tások: étkezési hozzájáru­lás, munkásszállás, haza­utazási költségtérítés, kü­lönélés] pótlék, vállalati üdültetés és magas nyere­ségrészesedés biztosítása. Jelentkezés: Gyarkéményépitő Vállalat kirendeltségein: Gyöngyös—Visonta Gaga­rin Hőerőmű. Szolnoki Ti­szai Vegyi Művek. Egri Cipőipari Ktsz felvesz lányokai felsSrészkészitíf tanulónak Jelentkezés: Egér, Dobó tér 6. Azonnali belépéssel felveszünk vízvezetékszerelő és kőműves szakmunkásokat Magas kereseti lehetőség, egyéb kedvezmények. Kál és Vidéke Vegyes Ktsz. Kál Füzesabonyi Vegyes Ktsz alkalmaz képesített anyagkönyvelőt Ipari gyakorlattal rendelkezők előnyben. Fizetés megegyezés szerint. í

Next

/
Thumbnails
Contents