Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-14 / 108. szám

Csaknem hatmillió katonát számlál a NATO. Ennek a széles agresszív csoporto­sulásnak a szervezője és fő ereje az Egye­sült Államok: az a nagyhatalom, amely egy másik kontinensen, Délkelet-Azsiában agressziót követ el. A NATO európai erői­nek gerince a Í2 szárazföldi hadosztállyal, köztük 3 harckocsizó hadosztállyal rendel­kező Bundeswehr. Ezek a körülmények követelik meg. hogy a szocialista országok továbbra is mindent megtegyenek védelmi képességük fokozása érdekében. Még so­káig a béke biztosításának elengedhetet­len feltétele, hogy megfelelő erőt állítsunk szembe az imperializmus agresszív törek­véseivel Európában. Ennyiben tehát az( elmúlt 14 esztendő alatt az európai helyzet nem változott. Amikor létrehoztál«: a NATO-t, a Szovjet­unió és vele együtt a többi szocialista or­szág végtelen önmérsékletet tanúsítva megelégedett azzal, hogy felhívja a világ figyelmét az agresszív nyugati katonai blokk létében rejlő veszélyekre, különö­sen pedig arra, hogy az Egyesült Államok e katonai szövetségen belül fokozatosan visszacsempészi a nyugatnémet militariz- must Európa színpadára. De amikor az 1955-ben ez formailag meg is történt — vagyis, amikor az NSZK a NATO teljes­jogú tagja lett — a szocialista országoknak is meg kellett alakítaniok a maguk kato­nai szövetségét, amely méltó ellenerőt kép­visel a kontinensünk biztonságát fenye­gető nyugati tényezőkkel szemben. Sohasem titkoltuk, hogy e kényszer hatására jött létre a Varsói Szerződéi, s hogyha tehetnénk, ha e kényszerítő okok megszűnnének, akkor katonai tömbünket feloszlatnánk, Bár paradoxonnak hangzik, de való igaz, hogy a szocialista országok a Varsói Szerződés fennállásának 14 esz­tendeje alatt szüntelenül olyan politikát folytattak, amelynek célja: Európa kato­nai tömbökre szakadtságát megszüntetni. A Szovjetunió kezdettől fogva a fegyverzet csökkentését, a háború maradványainak felszámolását javasolta a nyugati hatal­maknak. A mostani — a hét szocialista or­szág által közösen megfogalmazott — bu­dapesti javaslat lényege pedig az, hogy össz-európai értekezlet üljön össze, melyen szabadon részt vehetne kontinensünk bár­mely állama, azzal a céllal, hogy számol­juk fel a háború maradványait, rendezzük a vitás kérdéseket, szüntessünk meg min­denféle konfrontációt Európa földjén. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy egy ilyen értekezlet megtartásának az előfeltételei nem jönnének létre egyik napról a másikra. Tisztában vagyunk az­zal, hogy a Varsói Szerződés — amelynek ma 14. születésnapjára emlékszünk — vál­tozatlanul a szocialista országok biztonsá­gának záloga; ezt a szerződést erősíteni, katonai szervezetét állandóan tökéletesí­teni — valamennyi tagország internaciona­lista, s egyben nemzeti kötelessége. De ugyanilyen kötelességünknek érezzük küz­deni azért, hogy az európai problémák a tárgyalóasztalok mellett nyerjenek meg­oldást, minden érdekelt részvételével; küz­deni azért, hogy egy mindenkit kielégítő biztonsági rendszer váltsa majd fel Euró­pában a katonai tömbök szerepét. (Sz.) Podgornij elutazott Koreába Kínif EJS2Í Elnökségének elnöke hivatalos látogatásra a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba uta­zott. Képünkön: a moszkvai repülőtéren A. Koszigin, a Minisztertanács elnöke búcsúzik (jobbról) Podgornij államelnöktől. (Telefoto — TASSZ—MTI—KS) Jozef Lenárt Moszkvában I/eonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára kedden szívé­lyes, elvtársi megbeszélést folytatott a Moszkvában tar­tózkodó Jozef Lenárttal, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága tit­kárával. Cabot Lodge-ot hazarendelték A Fehér Házban közölték, hogy Henry Cabot-Lodge-ot, a párizsi tárgyalásokon részt vevő amerikai delegáció ve­zetőjét kedden jelentéstétel és konzultáció céljából Wa­shingtonba rendelték. Az amerikai fődelegátust szerda délutánra várják a főváros­ba. Pompidou — Poher A francia polgári lapok többsége Alain Poher jelö­lése után biztosra veszi, hogy a választás második for­dulójában Pompidou — Po­her párviadalra kerül sor. Ezt a feltételezést meg is erő­sítette a IFOP francia köz­vélemény-kutató intézet kedd délelőtt nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatá­sának eredménye, amelyet a France-Soir közöl. Eszerint a választás június elsejei első fordulójában az első két he­lyet Georges Pompidou volt miniszterelnök és Alain Po­her foglalja el, Georges Pom­pidou némi előnyével. A má­sodik fordulóban viszont — a közvélemény-kutatás szerint, Poher a baloldali szavazatok segítségével — megnyeri az elnökválasztási küzdelmet Pompidouval szemben. René Andrieu írja a L'Humanité keddi számának vezércikkében: Poher jelölé­se után az a paradox helyzet alakult ki, hogy semmi el­lentmondás nem fedezhető fel a gaulleista és a centrista jelölt programja között. MOSZKVA: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára kedden fogad­ta Marinescu román nagy­követet. A szívélyes légkörű találkozóra a nagykövet ké­résére került sor. BUKAREST: Bukarestben hétfőn meg­kezdődött a szocialista orszá­gok postai és távközlési együttműködésá szervezeté­nek 7. ülésszaka 11 ország, köatük hazánk részvételével. BONN: Kiesinger nyugatnémet kancellár július 22—23-án hivatalos látogatásira aa Egyesült Államokba utazik — közölték Bonniban. DJAKARTA: Megérkezett kedden Nyu- gat-Tiranába Fernando Ortiz Sanz, az ENSZ nyugat-iriani rendkívüli meghatalmazott­ja, hogy adatokat gyűjtsön a közelmúltban ott lezajlott törzsi lázadásról. MEXICO-VAROS: Az újságinónők első világ­értekezlete hétfőn kezdődött Mexico-város ban 250 küldött részvételével. A megnyitó ülésen éles vita alakult ki a női folyóiratokról. NEW YORK: Theodore Sorensen, Ken­nedy elnök volt munkatársa cikket írt a Saturdayk Re- view-ben. A cikkben figyel­meztet arra, hogy Kennedy dicsőségét tönkretette az, amikor engedett a hideghá­ború híveinek akik sürget­ték az amerikaiak sikerte­len partraszállási kísérletét a kubai Disznó-öbölben. Most pedig az a rakétaelhá­rító program, amelyet Nixormál sürgetnek, esetleg hosszú távra a jelenlegi ame­rikai elnök ,,Disznó-öböl”-jé- vé válhat — írja Sorensen. TEL AVIV: Kedden reggel a Szuezi- csatorna keleti partját meg­szállva tartó izraeli alakula­tok és az egyiptomi erők. Kantarától északra kétórás tűzpárbajt vívtak, — jelen­tette be egy katonai szóvi­vő Tel Avivban. ABRAMS UTÁN LODGE IS WASHINGTONBAN TANÁCSKOZIK RAKÉTATÁMADAS SAIGON ELLEN PRAVDA-KOMMENTÄR ROCKEFELLER LATIN-AMERIKAI ÜTJÄRÖL A PÁRIZSI TAG YAI,ÁSOK körül és a vietnami had­színtéren tapasztalható fokozott tevékenységgel párhuza­mosan megélénkült áktívitás tapasztalható Washington­ban is. Alig hagyta el az elnöki rezidenciát Abrams tá­bornok, a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok főparancsnoka, újabb hírt röpítettek világgá a hírügynök­ségek: a Fehér Ház hivatalos közleményben jelentette be, hogy Washingtonba rendelték Henry Cabot Lodge-ot, a Párizsban tárgyaló amerikai delegáció vezetőjét. Ha ehhez hozzáadjuk azt a minden jel szerint mes­terségesen is felfokozott érdeklődést, amely az Egyesült Államokban Nixon beszédét megelőzte, úgy tűnik: a nad- színtéri és a párizsi fejlemények arra kényszerítették Nixon elnököt, hogy valóban tegyen valamit végre a békés rendezésért, vagy legalábbis tegyen úgy, mintha — válasz­tási ígéretéhez híven — erőfeszítéseket tenne ebben az irányban. Hogy a két verzió közül melyikhez folyamodott az elnök, azt — csak később, beszéde gondos elemzése után — tudjuk megállapítani. Egyelőre csak annyi bizo­nyos, hogy két ilyen illusztris személyiség, mint Abrams és Lodge látogatása vajúdó hegyeket akar érzékeltetni Washingtonban — más kérdés pz, nem szülnek — egeret ezek a nagyonis látványosan vajúdó hegyek? A kérdés annál is jogosabb, mert kiszivárgott értesü­lések szerint Nixon nem arról tárgyalt Abramssal, ami­ben az amerikai közvélemény jelentős része bízott, vagyis a csapatok részleges kivonásáról, hanem „a hadi­helyzet általános vonásait tekintette át”. A HADIHELYZET változatlanul nagy problémát okoz az amerikai vezetésnek. A DNFF egységei rakétákkal tá­madták Saigont, és a tűz alá vett épületek között újra fon­tos kormányhivatalok is vannak. Tovább erősödik az a felismerés, hogy Dél-Vietnam egész területén szűnőben van a viszonylagos csend — a szabadságharcosok min­denütt támadásba lendültek. Az amerikaiak B—52-es óriás bombázókkal akarják megbénítani a partizánok fel­tételezett állásait, különösen Kontum térségében. A Pravda New York-i tudósítja kommentárban elem­zi Rockefeller latin-amerikai körútját. A milliárdos olaj­király, New York állam republikánus kormányzója és Nixon minapi ellenfele a választási kampányban, elnöki felkérésre indult el, hogy tanulmányozza 23 latin-ameri­kai ország helyzetét. Küldetése — állapítja meg a Pravda tudósítója — korántsem könnyű, mert Washington koráb­bi ígérete, amely szerint a „szövetség a haladásért” prog­ram keretében hozzájárul a földrész gazdasági és társa­dalmi fejlesztéséhez, puszta szólamnak bizonyult. LATIN-AMERIKÁBAN növekszik az észak-amerikai monopóliumok erőszakosodásaival szembeni tiltakozás és ennek legutóbbi megnyilatkozásai a perui események. Mint ismeretes, Peruban a kormány államosította az ame­rikai olajvállalatokat és kárpótlást követel a sokéves ki­zsákmányolásért. Washington dilemmáia: hogyan fogad­nák a Rio Grandetól délre, ha ..megbüntetné” az engedet­len Perut. Az ilyesfajta reagálások és az USA amerikai kapcsolatok romlásának megvizsgálása a Rockefeller- misszió célja — állapítja meg a Pravda New York-i tudó­sítója. Athéni per Letartóztatások Prágában A csehszlovák közbizton­sági szervek Prágában május 7 és 11 között hatvan sze­mélyt tartóztattak le, akiket tetten értek, amint meggya­lázták a felszabadulás 24. év­fordulója alkalmából kitű­zött szovjet állami lobogó­kat. A Rudé Právo keddi szá­mában ezzel kapcsolatos írá­sában megjegyzi, hogy a le­tartóztatottak zöme diák, vagy egyetemi hallgató, if­júmunkás és tisztviselő. A lap felteszi a kérdést: vajon ezek a fiatalok életükben nem találkoztak még olya­nokkal, akik a saját tapasz­talatuk és tudásuk alapján megmagyarázták volna ne­kik, hogy mit jelent szá­munkra, a kortársak számá­ra 1945 május 9-e, hogy ez a nap a szovjet hadsereg meg­érkezésével egyszer s min­denkorra bekerült történel­münkbe? A lap ezután meg­jegyzi: az erkölcsi ítéleten kívül törvényesen is felelős­ségre kell vonni azt, aki nem akarja megérteni, hogy Cseh­szlovákiában a törvény védi minden egyes, de kiváltképp Kedd délelőtt Grigoriosz Farakosz görög kommunista vezető és tizenöt vádlott­társa perének második napi tárgyalásán az egyik vádlott kihallgatása közben a többi­ek felálltak és azzal vádol­ták az ügyészt, hogy nem tartja tiszteletben a -munká­sok emberi méltóságát. Ezt követően az ügyész azonnal újabb vádat emelt a per két fő vádlottja, Tara­kosz és Moraitisz ellen, azzal az indoklással, hogy „meg­zavarták a tárgyalást”. A ka­tonai bíróság eleget tett az ügyész követelésének és a külön vádpont alapján négy­négy évi börtönbüntetést rótt ki Farakoszra és Mora- itiszre. Hz atomerőmű első fecskéi Pillantás a Kilátóról •19a69.-.május 14.,..szerda • szövetséges állant zászlajától Mi vagyunk ai első fecskék, A kíváncsiság tavaszi ha­tárjárásra csalogatott. Út­irány: Pakstól délre, a Duna és a 6-os út szöglete. Rügyező fák, sarjadó le­gelő, unatkozó gémeskút. Megriadt nyuszi fut keresz­tül előttünk. A jellegzetes természeti képet hirtelen gépmonstrumok törik meg; motordübörgés, szorgoskodó emberek. Odébb birkanyá- jat terelget a juhász. A természet és a techni­ka rikító egyvelege. Cégtábla, útjelző seltol, még csak út sincs, ha csal: a nehéz gépek kerekeinek össze-vissza nyomait nem vesszük annak. A „Volga” nem is szereti az ilyen tere­pet, gyerünk hát gyalog! Az ötödik lépésnél besüppedek, cipőm megtelik homokkal. Melegen süt a nap, de a szél pillanatok alatt kihűti a ka­bátomat. Végre elérek égy betonkeverőt, s megszólítom az ott dolgozókat, felvilágo­sítást kérve. napfelkeltétől napnyugtáig Itt épül az atomerőmű. A határjárás váratlan fordulata. — Hol találok művezetőt? — Ott, a második barakk­ban. Nagy1 nehezen odakecmer- gek. Az első barakk —lehet vagy 15 négyzetméter alap- területű — a melegedő. Leg­alábbis az ajtó fölötti felirat szerint. Ezen azt kell érte­ni, hogy egy deszkatákol­mányt belül kibéleltek vas­tag papírral, és beállítottak egy kályhát. A második ba­rakk — a felirat szerint ez az iroda — az elsőnél is ki­etlenebb: belül még védő­papír sincs, a deszkák között ujjnyi rés, fütyül a szél csapkodja az ajtót. Az épí­tésvezető — Párkányi Lász­ló — szabadkozik: „Elné­zést, mindjárt hozok egy la­pátot, és kitámasztóm az aj­tót”. Itt-ott aktaköteg, odébb megviselt munkakönyvek, s persze, az irodában is majd bokáig ér a homok. — Egyelőre ilyenek a kö­rülményeink. Hiába, minden kezdet nehéz. Az a lényeg, hogy minél előbb beindulhas­son a termelés, s majd fo­kozatosan lesz minden. Az építésvezető — egyéb­ként meglepően fiatal —■ hol nekem válaszol, hol utasítást ad valakinek, persze kiabál­va, mert itt a munkahely nem a szomszédos íróasztal. A látóhatáron belül úgyszól­ván mindenütt dolgoznak, sü­vít a szél, szüntelenül ber­regnek a gépek, s még öt-hat méterre is kiabálni kell. — Telefon? Nevetnek. Még ideiglenes villanyvilágítás, egy kistel­jesítményű agregátor sincs. Bár vezetékek hálózzák be a terepet, de a környéken egye­lőre minden munkát be kell fejezni sötétedés előtt. Az iro­dai munkaidő: napfelkeltétől napnyugtáig. Eddig még egy ócska petróleumlámpa sem került oda. És itt épül az ország első atomerőműve, amelyik mesz- sze vidéknek fényt és meg­hajtó energiát ad majd. Mi­csoda kontraszt! Akire bármit rábízhatnak Dutra erőlködik egy teher­autó vontatásával. A teher­autó deszkát szálul. — Másképpen nem megy. Itt valamikor homokbánya volt. Géppel elegyengették a terepet, de néhol még üre­sen is könnyen megsüllyed u jármű. Két ember lép az építésve­zetőhöz: — Szeretnénk egy kicsit ko­rábban elmenni, mert el kell intézni néhány ügyet a falu­ban! — A gép? — Már nem sok van visz- sza. — Kérem, a lelkiismeretük­re bízom. Ha garantálják, hogy a betonkeverő reggél hétkor indul, elmehetnek. Amikor távoznak nekem mondja: — Még kiforratlan minden. A munkaidő, a munkafegye­.lem is. Most verbuválódik a munkásgárdánk, és a legtöbb embert nem ismerjük. Azt már az első napokban igye­keztünk megfigyelni, hogy ki mennyire megbízható mun­kaerő, mert labilis emberek­re nincs szükségünk. Motor pöfög Paks fedői. Megáll mellettünk. — Vezető szaktárs, sike­rült szerezni. De csak dara­bokban ... — Nem baj, kezdetnek ez is jó. A hírt Szűcs Lajos hozta. Gerjenből került e munka­helyre, feleségével együtt. — Ilyen ember kellene sok — mondja Párkányi Lászlói — Szűcs Lajosra bármit rAl! Á Varsói Szerződés évfordulóján

Next

/
Thumbnails
Contents