Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-11 / 106. szám
Négy évig öntudatlanul John Brockhouse chicagdi ablaktisztító, miután három emelet magasból lezuhant létrájáról, fennakadt egy fán. Tisztában volt vele, ha a 30. emeleten csúszik ki lába alól a létra, egy egész erdő sem menthette volna meg a biztos haláltól. Miután ezt még egy Daleset követte, elhatározta. hogy más foglal- kozást választ. Munkát vállalt egy taxiválialatnál. Családja most már azt gondolhatta. hogy n'rcs többé ok az állandó aggodalomra. Ekkor még nem sejtették, mekkorát tévedtek. Egy reggelen a bűnügyi rendőrségről hívtak telefonon a taxisofőr feleségét,. és. közölték vele, hogy férjét leütötték. Eredménytelen gyógymódok A taxisofőrre egy járókelő talált rá, aki azonnal értesítette a rendőrséget. A rendőrségen elmondotta, az tűnt fel neki, hogy két férfi gyanús sietséggel távozott a taxitól. A sofőrt megoperálták, azonban nem- tért magához. Mereven, tágra nyitott szemmel feküdt kórházi ágyán, s nem reagált sem szúrásra, sem érintésre. Sőt még az éles kiáltásokra sem, amelyekkel orvosai a mély kábulatból fel akarták ébreszteni. A rendőrség hiába várt arra, hogy magához térjen és hozzákezdhessenek a kihallgatáshoz. Orvosok utaztak a világ minden tájáról Chicagóba, hogy konzultáljanak gyógyításának lehetőségeiről, azonban egyetlen gyógymód sem hozott eredményt. , A rendőrség a taxiban véres övét talált, amivel valószínűleg hátulról próbálták megfojtani a taxisofőrt. Egyébként ezt a nyakán talált nyomok is bizonyították. Súlyos fejsérülése pisztoly- aggyal végrehajtott nagy ütéstől származhatott. Ennél többre azonban nem jutott a rendőrség. John Brockhouse 1318 nap után tért magához — írja a Schweizer Illustrierte. Megértette amit mondtak, de beszélni nem tudott. Állapota azonban szemmel láthatóan javult. Amikor orvosai naptárt mutattak neki, amelyből kiderült, hogy négy év telt el kórházba szállítása óta, egész magánkívül volt. Azt hitte ugyanis, hogy csak néhány órát töltött öntudatlan állapotban. Lassanként visszatért emlékezőképessége. Reszketeg betűkkel 1969, május 11.» vasárnag írta fél egy cédulára élményeit, arról a bizonyos négy évvel ezelőtti éjszakáról. Kábítószercsempészek nyomában Akkor éjjel egy utast vett fel a kikötőnegyedben, akinél bőrönd volt, és a város központjába vitette magát. Űtközben még egy utast vettek fel. Azok ketten a taxi utasrészében Izgatottan beszélgettek. Bár csak szófoszlányok jutottak el a vezetőülésig, azt azonban kivette beszédjükből, hogy az elsőnek beszállt utas szemrehányást tett a másiknak, amiért nem volt időben a megbeszélt helyen, továbbá, hogy az árut már el kellene osztani. Brockhause azt gyanította, hogy az áru nyilván kábítószer és kábítószereizé- rek nyomára bukkant. Mivel nem jutott más az eszébe, utasainak azt mondta, hogy azonnal a kórházba kell telefonálnia, mert felesége szül. Az utasok azonban — átlátva a szándékon —, övét dobtak a nyakára és ütlegelni kezdték. A személyleírás, amelyet négy év múltán adott támadóiról, elég volt a rendőrségnek ahhoz, hogy általános razziát rendeljenek el a kábítószercsempészek között és a két támadót rövidesen elfogták. Az orvosok-most arról vitáznak, hogy a sokféle gyógymód közül vajon melyik hózta vissza a taxisofőrt a tudatos világba. John Brock- hause-nak újra meg kell tanulnia beszélni, de hogy ezek után vajon milyen munkát vállal majd; azt még nem tudta eldönteni. (—sb—) Pályázati folfiíiás A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSA ÉS AZ ORSZÁGOS NÉPMŰVELÉSI TANÁCS HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 35. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE PÁLYÁZATOT hirdet olyan tanulmányok, dolgozatok, krónikák elkészítésére, személyes élmények, epizódok megírására, kiállítási dokumentációk elkészítésére stb., amelyek a fel- szabadulás eseményeit az azóta eltelt időszak történetét, gazdasági, társadalmi, művelődési és egyéb eredményeit mutatja be. A pályázat legfőbb célja az ünnepi megemlékezés erősítése, a történelmi, helytörténeti ismeret gyarapítása. A dolgozatok és tanulmányok megbízhatók, hitelesek. legyenek, helyi adatokra, kutatási eredményekre támaszkodjanak. A pályázók utaljanak a felhasznált forrásokra (okmányokra, határozatokra stb.). Ha családoktól, egyénektől szerzik a felvilágosítást, akkor tüntessék fel az adatközlőket (név, foglalkozás, életkor, cím). A tanulmányhoz szemléltető fényképük, rajzóik csatolhatok. A pályázaton bárki részt vehet. A dolgozatokat készítheti egyéni pályázó vagy munkaközösség. A pályamű terjedelme az egy sízerzői ívet lehetőleg ne haladja meg. Minden dolgozatban, tanulmányban közölni kell a szerző (vagy szerzők) nevét, legmagasabb iskolai végzettségét, életkorát, jelenlegi munkabeosztását és lakcímét. Ha a benyújtott dolgozat valamilyen pályázaton már szerepelt volna, akkor fel kell tüntetni, hogy mikor, milyen pályázaton vett részt nyert-e díjat, jutalmat, továbbá, hogy a pályázó kiegészítette-e pályamunkáját (mivel, hogyan). A pályamunkákat a pályázatot meghirdető szervek képviselőiből alakított bizottság bírálja'él megyei, majd országos szinten, Pályadíjak: 6 I. díj egyenként 5 000 — Ft 10 II. díj egyenként 3 000,— Ft 20 III. díj egyenként 2 000.— Ft 25 jutalom egyenként 1 000 — Ft Ballagás TTirágpor illatú ragyogó május. A tulipá- nők, a nárciszok, az orgonák javában nyílnak és az erdő bokrai alatt, mint apró kalárisszemek, bimbóznak a gyöngyvirágok. A tanterem, ahová belépek, ünnepélyes. A vén, fekete tábla, az öreg padok virágmhát öltenek és nektárra vágyó méhecskék döngi- csélnek be a nyitott ablakon. A padok tetején szirmokból kirakott nevek, Magyarország térképe körül orgonajűzér. A folyosón megszólal a csengő. Először tétován, csilingelve, aztán cseng-bong egyenletesen, hosszú perceken át. Búcsúznak a végzősök. Megilletődve állnak sorba, aztán kéz a kézben bejárják az egész iskolát. Még egyszer, utoljára. A régi dallam kilopódzik az ajtón és a szelíd, lágy hangokra megállnak az utcai járókelők. — Ballag már a vén diák... Sohasem szerettem búcsúzni. E hangsor puszta kiejtése is szomorúvá tesz, de a ballagó diák búcsúzása valahogyan mégiscsak más. Itt a búcsúzás egyben öröm és boldogság is. A végzés a befejezés és ugyanakkor az újrakezdés öröme ragyog az arcokon. A könnycseppek, amelyek a matrózruhás lányok szemeiben ragyognak, hálát boldogságot is rejtenek. A szülők hosszú sora állja körül az udvart a folyosót. A ballagás napja az ő számukra is felejthetetlen élmény. Egyik isme rősöm felém fordul: — Nézzél A fiam. Mérnöknek készül... — Ballag már a vén diák, tovább tovább ... Száll a dal, hol közelítve, hol távolodva, virágillatban pompázik az egész iskola. Aztán egyszer csak elhallgat a csengő, elhalkulnak a dallamok. Vége a ballagásnak. A végzősök és a szülők hazamennek és csak az öreg osztályfőnök marad a teremben. Búcsúzik ő is, a maga módján, úgy, mint harmincnégy éven, át W&utíg ezen $ napon. A darus A behemót gépóriás itt áll a járda szé- « lén a készülő házak között. Reggelente, amikor munkába megyek, mindig megbámulom vékony gémnyakát, a drótkötélen himbálódzó acélgerendákat. A darutest középtáján a parancsnoki fülke, ahonnan a sok ember munkáját megkönnyítő masinát irányítják. _ A napokban leintegetett valaki a fülkéből. Később észrevettem, hogy valamit kiabál. Aztán már rendszeresen integetett és kiáltott. Láttám ai kézlengetést, de a szavak már nem jutottak el a fülemig. Biztosra vettem, hogy nem is nekem beszélt. Szombaton délután mozdulatlan volt a daru. önkéntelenül is feltekintettem a magasba, a piros acélnyílra, amely így mozdulatlanul is érdekes látvány itt, néhány méterre a járdától. És ekkor valaki megérintette a karom. — Nem tetszik megismerni? Csinosan öltözött fiatalember termett mellettem. Meghökkenve bámultam rá. — Én vagyok Végh Jóska. A darus. Mindennap kiabálok, integetek, de csak egy-két bátor lány köszönget vissza. A név említése nekem semmit sem mondott ,hanem az arc mégis ismerősnek tűnt. — A Jóska vagyok. Régi tanítványa. Mindig ott ültem az első padban a katedra előtt... Hazakísért. Ki nem fogyott belőle a szó egesz délután. Elmesélte, hogyan került el hazulról, hogyan lett darus. — Nagyon szép mesterség. Tessék elhinni. Onnan fentröl egészen más a világ. Mint a törpék, olyanok a sétáló emberek, és egyetlen kézmozdulattal több tonna súlyt emelek a magasba. Hétfőn reggel munkatársammal haladtam el az építkezés előtt, integető kéz lendült a magasból. — Végh Jóska. Régi tanítványom, — adtam magyarázatot és bevallom, egy kicsit büszke voltam hogy onnan, fentröl megismert es köszönt a darus ... — -öí- r—. A pályaművet a Hazafias Népfront megyei titkárságára kell megküldeni 3 példányban. Beadási határidő: I960, december hó 31. Eredményhirdetés: 1970. április hó 2-án. A pályázattal kapcsolatban bővebb felvilágosítást a városi és járási művelődésügyi osztályok, népfront titkárságok, művelődési házak és könyvtárak nyújtaA dunai aranymosás története Kiállítás Győrött Szombaton kiállítás nyílt Győrött a Xantus János Múzeum aranykincseiből. A ki állítás képekkel illusztrálja a dunai aranymosás történetét, amelynek technikája a római kortól a legutóbbi időkig. — amíg a Felső Du na-szakaszon aranyásznk dolgoztak. — semmit sem változott. A tárlaton többek között láthatók Nagy Sándornak az időszámításunk előtti negyedik századból származó — aranya is: a cyreneicai aranypénz. Kiállították Julius Caesar aranyát is, amely az első olyan pénz, amelyen az imperátor portréja megjelent. A bizánci pénzverés kezdetét, fénykorát harminc aranypénz szemlélteti, t (MTI) Eladják,.« a tiagiuot-vonalal Megszületett a döntés, hogy Maginot-vonalaf — a nagy kina. fal után a leghíresebü és iegmo- numentálisabb cródépíunen: • rendszert — elárverezik. Nem azért, mintha használhataUan.ia vált volna azóta, hogy a francia államhatártól 10 kilométernyire felépült. A Mginot-vonal ma ts „üzemképes" állapotban van. Minden objektumát állandóan; e;i nagy körültekintéssel karbantartják es őrzik, ugyanúgy, mint 30 évvel ezelőtt 1939-ben. amikoi felépítettek, bár nem sikerül' teljesen befejezni a hitlerista csapatok franciaországi betöréséig. A Maglnot-vonal építése akkor ü milliárd francia - frankba került. . , Andre Maginöt egyszerű katona volt az első világháború idején. Akkor született az a gondolata, hogy erődítményekből álló vonalat kell építeni, amely megakadályozná, hogy az „ősi ellenség" — Németország — Francia- ország földjére lépjen. Magino 1920—1930 között 26 francia kormányban volt miniszter. Védo- vonaltervét tekintette az egyetlen olyan rendszernek, amely „sebezhetetlenné” teheti Franciaországot. Két, gyökeresen ellentétes vélemény alakult ki arról. hogy a Maginot-vonal milyen szerepet, játszott a hitleristák betörésekor. Az egyik vélemény szerint a Maginot-vonal egyáltalán semmit sem használt, és még annyira sem tudta feltartóztatni a német csapatok előrehaladását, hogy a francia parancsnokság átcsoportosíthatta volna erőit. Mások véleménye szerint a Maginot-vonal legj'ő- zetlenül került ki a háborút*- Ennek az állításnak az igazolására azt a tényt idézik, hogy Maginot-vonal helyőrsége még tíz nappal Franciaország Icapi- tulálása után. vagyis a Németországgal való fegyverszüneti egyezmény aláírása után is tovább harcolt és az akkori államfőnök, Pctáinnak küldöttekei kellett menesztenie a helyőrséghez, hogy rábírják az ellenállókat a harc beszüntetésére. A Maginot-vonal ma Is bármelyik pillanatban többezer katona rejtekhelyéül szolgálhat, ér legalább fél éven át módot ad hat az ellenállásra, még ha a katonákat elvágják Is a külvilágtól. A Maginot-vonal föld alatti 14- , tesitményeinek legtekintélyesebb vásárlójelöltje ma egy banán- nagykereskedő, akinek tárolóhelyiségre van szüksége. Merz környékén, a helyi gazdák már kinéztek maguknak néhány föld alatti csarnokot, amelyek ideális gomb a tény ész tő pincék lennének. A Maginot-vonal egyes felszíni létesítményeit már korábban iotharingiai gyárosoknak adták el. . ov (A Tempóból» \vári készülődés A Központi Meteorológiai Intézet Siófoki Viharjelző Obszervatóriumában megkezdték a felkészülést a nyárra. Hozzáláttak a technikai berendezésék ellenőrző üzempróbájához. Üzembe állították a korszerű rádióberendezéseket, amelyek segítségével Európa bármely meteorológiai hírközpontjából kaphatnak adatokat. Képünkön: Kozma Anna beállítja a napfénytartam-mérő műszert. (MTI-foto — Bara István felv.) !\yoleszáznapos világ lörüli vitorlázás VARSÖ: Leofid Teliga, a lengyel haditengerészet volt kapitánya, újságíró, nyolcszáz napos világkörüli tengeri utazását befejezve a napokban befutott a casablancai kikötőbe. Teliga 1967. januárjában indult el világ körüli útjára. Opty nevű saját készítésű vitorlásán a marokkói kikötővárosból. Hazájából a „Slupsk'’ tengerjárón ment Casablancába, ahová több Joint kétéves kalandos és fárasztó vitorlázás után érkezett vissza. A lengyel sajtó- öan érdekes tudósításokban 68 Jegyzetekben számolt be útjáról, amelyek egyes viharos szakaszai alaposan igénybe vették nemcsak a hajóst, hanem hajóját is. Leonid Teliga Marokkóból most az orvosok tanácsára azonnal Varsóba repült, mivel gyomorbántaimai miatt sürgős kezelésre van szüks«' Se; T£>