Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-11 / 106. szám

A nemzetiségi szövetségek kongresszusairól ,r A négy magyarországi nemzetiségi szövetség — a dél-szlav. a német, a román és a szlovák — a közelmúlt­ban tartotta kongrraszusát. A tanácskozások eredménye­iről. tanulságairól, dr. Kővá­gó László, a Művelődésügyi Minisztérium nemzetiség; ' osztályának vezetője elmon­dotta az MTI munkatársá­nak: — A nemzetiségi szövetsé­gek kongresszusai, a referá­tumok és a viták azt tanún- tották. hogy a hazánkban élő nemzetiségi dolgozók mély­ségesen egyetértenek pártunK internacionalista politikájá­val. s annak ii á’nyvonalával. Igazolta ezt az a < nagyfokú aktivitás is. ahogyan a kül­döttek nyíltan, szókimondó­in tárgyalták az eredmények mellett a még meglévő hiá­nyosságokat, s rűég kielégí­tetlen nemzetiségi igénye­iket,! ugyanakkor jóleső érzés­sel nyugtázták a nemzetiségi dolgozók politikai, gazdasá­gi egyenjogúságát, az emel­kedő életszínvonal kézzel­fogható eredményeit. Sokan szóltak arról, hogy a nemze­tiségiek milyen nagy szám­ban vesznek részt a közsé­gek, gazdasági intézmények vezetésében. Külföldön is üdülhetnek a mezőgazdasági dolgozók A MEDOSZ-ban összeállí­tották a mezőgazdasági, az erdészeti és a vízügyi dol­gozók idei üdültetési prog­ramját. A lehetőségek idén jóval nagyobbak a tavalyi­nál. hiszen legalább tíz—ti­zenöt százalékkal több dol­gozónak lesz módja arra, hogy szebbnél szebb nyara­lóhelyeken tölthessék el a két hetet. Idén kiszélesítik a külföldi csereüdülletési akciót, Lesz-e? Az időjárás szászé- (lyasségét látva, szinte na­ponta más-más választ le­hetne e kérdésre adni. hi­szen a perzselő, lehetetlenül meleg napokat minden át­menet nélkül váltja fel a bo- rongós, hideg idő. A mete­orológusok a tavalyi kímélet­lenül aszályos hónapok után ez évre, de még jövőre is hasonló, száraz hónapokat jó­solnak. Így lesz-e? Ez a jövő titka, de ha mégis aszály lesz vízben szegény földje­inken, okozhat-e olyan kárt, mint az elmúlt évben? Vagy okulva a veszteségekből az . idén alaposabb előkészületek­kel tudják-e mérsékelni a szárazság okozta károkat? 3ó...f hogy félnek tőle Dr. Rapcsák László, a me­gyei tanács szakfelügyelője úgy vélekedik az aszályról, hogy bár december és ja­nuár száraz volt, februárban es áprilisban már kapott csapadékot a föld és a ta­valyinál nagyobb víztarta­lékkal nézhetünk az esetle­ges aszály elébe. — Mégis azt mondom; jó, hogy félnek az aszálytól, mert így jobban felkészülnek a termelőszövetkezetek. Ezen tavaszon már „megfogták a vizet”, a víztárolók tele vannak és más módjait is keresik az öntözésnek. — Az idei vízkészletből milyen területet lehet majd öntözni? — Körülbelül 17 ezer hol­dat a közös gazdaságok föld­jeiből és ezer holdnál vala­mivel többet öntözhetnek az állami gazdaságok. — Csak ilyen keveset? — Megyénk nagyon sze­gény vízben, három-négy százalék csak az öntözhető terület, de ehhez még a cső- es „sírkutak” vizét is fel kell használni. — Ezek szerint nemcsak! kevés, de drága is az öntö­zővíz. — Nem olcsó. Nagyrédén 2.22 Ft, Tamamérán 1,58. Tiszanánán 85 fillérbe kerül köbmétere. Sok pénzt emészt fel a víztárolóik megépítése ls. Az utóbbi években 100 millió forint körül költöttek erre a termelőszövetkezetek. Az esőztető berendezés, a csö­vek, a szivattyúk szintén nem olcsók, ráadásul most nem is nagyon kaphatók. Cső víz nélkül,— víz cső nélkül — Valóban ez a helyzet, hiánycikkek az öntözőbe­rendezések, — erősíti meg e véleményt Joó Miklós, az AGROKER igazgatója. — A korábbi években üt porosodott rajtunk négy-öt­millió értékű öntözőberende­Velencében szombaton vé­get ért a második nemzetközi kozmikus technikai értekez­let. A négynapos értekezlet munkájában több mint 150 tudós és szakember vett részt, 22 országból, köztük a Szovjetunióból, Magyaror­szágról, az Egyesült Álla­mokból. a Német Demokra­tikus Köztársaságból, a Né- nrr " Köztársaság­ból Japánból, Angliából, Franciaországból és Olaszor­... ha zalékos kamatot, kínáltuk fe­le áron is mégse kellett. — Most? — Állandó ostrom alatt állunk. Sajnos az igényeket nem tudjuk kielégíteni. Az ipar is megkésett a szállí­tással, éis ekkora „éhségre” nem számítottunk. Ráadásul bebizonyosodott, hogy a PVC- csövek elavultak, nyáron lá­gyul a cső, télen szilárdul, ősszel megpattan. Helyette most az alumínium és lemez csöveket várjuk. — Szivattyú? — Mind elkelt. Sürgősségi felárat is kínáltunk már a gyártó cégnek, lékötöttünk minden mennyiséget, de egyelőre nagyon gyéren, jön­nek a szállítmányok. — Mennyi kellene öntöző­berendezésekből hogy a szö­vetkezetek igényét ki tudják elégíteni? — Legalább ötmillió forint értékű. Mérsékelni a „szárazkárt" — Ez az alkatrészhiány bennünket is aggaszt, ezzel kezdte a beszélgetést Barócsi Dezső, a verpeléti Dózsa Tsz főmezőgazdásza. — Házilag bütykolgetjük a hibás berendezéseket, mint a többi tsz. Ez persze kevés a boldoguláshoz, vagyis a tervezett ezer hold zavarta­lan öntözéséhez. — Gondolja; szükség lesz ilyen nagy terület öntözésé­re? — Az öregek ugyan esős nyarat jósolnak, de ki tud­ja. .. Azért jó előre félni, és felkészülni, mint utólag' megijedni és kapkodni. — Mennyi a vizük? Ele­gendő-e az aszálykár elhá­rítására? — Tele van a 400 ezer köbméteres víztároló, ezen­kívül a Tárnából is tudunk öntözni. Elhárítani a ..szá­raz kárt”? inkább csák mér­sékelni tudjuk. Szerencsére a talajban több nedvesség van, mint tavaly ilyenkor. — Mi kap elsősorban vi­zet? _ A. takarmánynövények. A ztán a kertészet a szőlő. .. és a halak. Félezer mázsa ponty van a víztárolóban, kár lenne „szárazra vetni őket '. Nagy érték ez, megérdemli a vizet. Nálunk kifizetendő A szövetkezetek közül sze­rencsés helyzetben van a domoszlói Mátra Gyöngye. Nemcsak azért mert vizük szagból. Körülbelül ötven tudomá­nyos beszámoló hangzott el és került megvitatásra. Az értekezlet részvevői beható­an ^foglalkoztak az újtípusú rakéta-hajtóművek kifejlesz­tésének problémájával, a ra­kéta-hajtómüvek égési kam­ráiban végbe menő folya­matokkal, a kozmikus ké­szülékek és ember vezette űrhajók navigációs és irá­nyítási problémáival. aszály van. de Somogyi Miklós fő­mezőgazdász egyetemi szán­tén sajátította el az öntözés tudományát. > — Mégsem volt könnyű meggyőzni a tagságot, hogy milyen kifizetődő az öntö­zés és milyen kárt okozhat ha hagyjuk elfolyni a vizet. — Tavaly pedig sajnos sok helyen „jó példákat’' szol­gáltatott az időjárás... — Nálunk is két és fél­millió forint kárt okozott a szárazság. Csak a szőlőnél egymillió forinttal lett kisebb a bevétel, mégis akadnak, akik vitatják a szőlő öntö­zésének hasznosságát. — Az idén el tudják-e az aszálykárt hárítani? — A legnagyobb igyekezet mellett is várható két-három millió forintos kiesés — aszály esetén. Mert vizünk 500 holdra elegendő, határa­inkban pedig még három­ezerötszáz hold várna vizet. Ezeken a területeken már csak a jó, időben végzett ta­lajmunka segít. — Az előbb említette, hogy itt kifizetődő az öntözés. Mi­ért kell ezt hangsúlyozni? — Mert a tagság egy része csak azt látja és hajtogatja, hogy 1500—2000 forintba ke­rül egy hold öntözése. De azt már nerp, hogy 18—20 máMsval töb blucema ter­mett az öntözött területen, , amelynek értéke ötezer fo­rint. Nem beszélve arról, hogy csak így tudtuk jószá­gainknak előteremteni a szű­kös takarmányt. — Most már megértik?, II gyözelires zászló... ... fenn lobogott a Reichs­tag kupoláján. A szovjet harcosok a hosszú út vé­gére értek. Az elkeseredet­ten védekező fasiszták az utolsó pillanatig igyekeztek megakadályozni a történe­lem igazságszolgáltatását. Akik a hőstettet végre­hajtották, Kántorija és Je­gorov — egyszerű, szovjet emberek. ★ Az Unter den Linden vé­gén van egy kis terecske. Itt az év minden szakában talál­kozhatunk külföldi turisták­kal. akik messzi tájakról ér. keznek. Egy nyári napon, szovjet katonák gyűrűjében, barna ruhás férfi látogatott ide. Mellét arany csillag dí­szítette. Az idegenvezető már mindent elmondott, ezért az, aranycsillagos férfi felé fordult a turisták figyel­me. — Ki ő? — kérdezte egyi­kük tört orosz nyelven. — Kantarija — hangzott a válasz. Egyéb magyarázatra már nem volt szükség, kö­rülfogták, fényképezték, kér­déseikkel ostromolták. Az is érdekelte őket, mi történt az emlékezetes nap óta. — A háború után vissza­tértem a régi szakmámhoz. Ács brigádvezető vagyok — zés. Fizettük utána a 16 sza­Kozmikus technikai értekezlet I Ki lehet ma művezető? MI TÖRTÉNIK a műhely- lsen és milyen a hangulat? A munkások idejében meg­kapják-e az anyagot, a szer­számokat és a műveletuta­sítást? Ha valami baj van és akadozik a munka, a mű­vezetőktől várják a segítsé­get. Ezért nem túlzás és nem szólam, hogy a termelés el­ső számú parancsnoka: a művezető. Ö rendeli el a túl­órát, neki kell igazságot ten­nie, ha nézeteltérés támadt a műhelyben és nála rekla­málnak, ha kevés a kereset. Az építkezéseken és a gépek mellett többnyire nyersen fogalmaznak, de ott a siker öröme is frissebb. lesz? — Egyre inkább. Kevesebb a vita az öntözésről jobban megszavazzák rá a pénzt s megtanulták becsülni a vizet. Remény és spórolás Gond tehát ott is adódik, aszály esetén, ahol tele van­nak a víztárolók, vagy bő­vizű patak mellett gazdál­kodik a szövetkezet. Hát még a megye középső részén, ahol csak az égből lehet vizet kapni. A gond mellett azon­ban bíztató, hogy odáig már eljutottak a megye szövet­kezeteinek többségében, hogy a meglevő vízkészletet féltve őrzik, nagyobb anyagi erő­ket szánnak az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére, sok ötlettel próbálnak „vizet facsarni” földjeikre. Az idén a vízgazdálkodás ellenőrzésére is nagyobb gon­dot fordítanak a szakembe­rek, lefülelik a „víztolvajo­kat”, törekednek a meglevő víz igazságos elosztására, a spórolásra. Ez remény ad arra, hogy a tavalyinál nagyobb siker­rel lehesisen kivédeni, csök­kentem az aszály okozta ká­rokat. Földjeinken azonban még mindig nagy úr lehet a szárazság. Ezt a következ­tetést lehet levonni az ön­tözhető terület szerény meny- nyiségéből, az öntözőberen­dezések hiányából és abból a tényből, hogy megyénk földjei most is. de még hosz- szú éhekig szegényebbek víz­ben, mint az ország bár­mely része. Kovács Endre HOGYAN.LESZ VALAKI­BŐL MŰVEZETŐ? Éppen fél éve, hogy Novotliny László a Vörös Csillag Trak­torgyárban átvette a műveze­tői megbízást. De majdnem tíz éve dolgozik a gyárban. Érettségi után kellett a pénz, segédmunkásként kereste a kenyeret. Évekig betanított munkás volt a szereidében és közben elvégezte a tech­nikumot. Mintegy öt évig diszpécserként dolgozott, és amióta művezető, egy-egy műszakban 30-40 ember tar­tozik a keze alá. Esztergá­lyosok, fogazok, köszörűsök és fűrósok. — Mit tart a művezető legfontosabb feladatának? — Folyamatosan olyan munkafeltételeket teremteni az üzemben, hogy becsületes munkával az emberek ren­desen keressenek. — Miből vizsgázik még a művezető? — Következetességből és emberségből. Aztán arról is szó esett, hogy nem elég a jó rendel­kezést kiadni, a művezető legyen következetes a példa- mutatásban és a fegyelem megkövetelésében. Legyen igazságos, de sohase részre­hajló, vagy szeszélyes. £s legyen emberséges, ha jogos panasszal, vagy teljesíthető kéréssel fordulnak hozzá. — Mikor elégedett a mű­vezető? — Kielégítő választ nem adhatok, mert ehhez az én gyakorlatom még kevés. Én azt a mércét állítottam magam elé, hogy a vezetők és a munkások is elégedettek le­gyenek velem. Miért adtak művezetői be­osztást az alig huszonnyolc éves fiatalembernek? Mert szinte a gyárban nőtt fel, megszerezte a szükséges ké­pesítést, szereti az embere­ket, és tud velük bánni. Hol bizonyította ezt? A kisebb beosztásokban, a KlSZ-veze- tőségben és legújabban a pártszervezet vezetőségében. KOHÁRI LAJOS, a Finom­szerelvénygyár ösztöndíjasa volt, és amikor a gépészmér­nöki oklevelet megszerezte, nem az íróasztalt, hanem a műhelyt választotta. — Miért? — A gyakorlat, a közvet­len termelőmunka érdekel. Meggyőződésem, hogy az egyetemen szerzett tudást műhelygyakorlattal, minél több tapasztalattal kell ki­egészíteni. A 20-as üzemben erre sok lehetőség adódik, ezért örül­Mihail Jegorov és Meletol Kantarija. (Foto: APN—KS) válaszolta Kantarija. — Gyá­rakat, iskolákat, lakóházakat építettünk. Legutóbb, huza­mosabb időn keresztül, part­védelmi műveket emeltünk. Véd tűk a várost a tenger­től. Jegorovot ritkán találhat­juk otthon. A tej konzerv­gyárban dolgozik. Szabad idejében előadásokat tart, szinte képtelen eleget tenni az összes meghívásnak. Párt- szervezetek, komszomolisták, pionírok kívánnak vele ta­lálkozni, a szemtanún keresz­tül visszapillantani a történe­lembe. Jegorov szobájának falán két — egymáshoz nagyon ha­tóm. amikor művezetőnek neveztek ki. A műhelyben az élei: diktálja á tempót, itt jobban és hamarabb lehet bizonyítani, hogy ki mennyit ér. — A fizetéssel elégedett? — Igen. Többszöri emelés után most havi 2500 alapom, ezenfelül prémiumom van. És lakást kaptam a gyártól. Ha megbecsülik az embert, ha bíznak benne és olykor segítenek is, érdemes a több munkát és a sok emberrel járó gondokat is vállalni. MEGYÉNK ÜZEMEIBEN korábban nehezen találtak művezetőt, mert egyrészt nem volt megfelelő képzett­ségű szakember, másrészt a legjobb munkások nem min­dig vállalták a művezetői beosztást, hiszen a legjobb szakmunkások többet keres­tek. A Finomszenelvénygyár- ban jelenleg 36 művezetőre van szükség és minden mű­vezetői munkakörre megfe­lelő embert találtak. Ezt több éves következetes szak­képzéssel és helyes bérgaz­dálkodással sikerült elérni. Igaz, még kevés művezető szerzett mérnöki képesítést, és a technikumot sem végez­te el mindenki. De több bri­gádvezető és szakmunkás az elmúlt évek során olyan gya­korlatra tett szert, hogy megállják helyüket. Az ilyen szakmunkásból lett műveze­tőket elfogadják a munká­sok, és bennük bíznak a gyár vezetői. Az élet nem áll meg, a művezetőknek egyre nehe­zebb vizsgákat kell kiállni- uk. Ma már nem elegendő a tervet teljesíteni, hanem jót és olcsón kell termelni. Ez a követelmény azt jelenti, hogy a művezető ne csak technikai, hanem üzemszer­vezési és gazdasági ismere­tekkel is rendelkezzék. Ezért előfordulhat, hogy aki pár évvel ezelőtt még megfelelt, ma már nem tud megbir­kózni a művezetői feladatok­kal. Ilyen esetekben a gyár vezetőinek és a művezetők­nek is le kell vonniuk a kö­vetkeztetést, a magasabb be­osztásba a jobban megfelelő embert kell állítani. Nem­csak a képesítés, nemcsak d gyakorlat és megbízhatóság dönti el, hogy ki lehet ma művezető. Ezt nagyon körül­tekintő vizsgálattal, megfon­toltsággal és felelősséggel kell eldönteni. Meggyőződé­sünk, hogy minden vállalat­nál megfelelő munkakört lehet találni annak, aki hosz- szabb ideig a termelés első számú parancsnoka volt. Dr. Fazekas László iwBamoi.il ni mu ......Msmmmm s onlító — fénykép. Az égjük 1945-ben, a másik 1965-ben készült. Mind a kétszer Je­gorov a díszszemlét megnyi­tó zászló mellett lépkedett. Nézzük a képet és faggatjuk azokról a régi napokról. — A harc egy pillanatra sem csendesedett. Az aknák robbanása, a lövedékek fü­tyülése, a repeszek csörömpö­lése egyetlen kérlelhetetlen bömbölésbe olvadt. Kantari- jával már több órája feküd­tünk a Reichstag tetején, de moccanni sem lehetett. — Előzőleg társainkkal ve­rekedők át magunkat a Kan- cellária_ épületét védő faisz- ták gyűrűjén. Bent az épü­letben sem volt könnyebb a dolgunk. Végül, 12 óra körül, már csak az égbolt volt fö­löttünk. Előbbre mégsem juthattunk, olyan sűrűn lőt­ték a tetőt. Este 8 órakor, be. sötétedés után, végül is sike­rült elérni a kupolát. Más­nap reggel, a felkelő nap su­garaiban ragyogott a Győ­zelmi Zászló. Mihail Jegorov 1942-ben — tizenkilenc éves korában _ S zmolenszk környékén har­colt, mint partizán. Öt ka­tonai szerelvényt robbantott tel. számtalan összecsapásban vett részt. Végigharcolta Eu­rópát, mint harci felderítő; így jutott el Berlinbe. 1969. május 11., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents