Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-09 / 104. szám

Vadászat a múzeumban Tanácskozott a DÍVSZ végrehajtó bizottsága Május 3 és 6 között Buda­pesten tartotta végrehajtó bi­zottsági ülését a Damokráti- kus Ifjúsági Világszövetség. A végrehajtó bizottsági ülé­sen — amelyen öt világrész 45 ifjúsági szervezietének kép­viselői vettek részt — mun- katervet dolgoztaik tef a kö­vetkező Időszakra, Elsőrendű feladatuknak! tartották, hogy meghatározzák azokata mód­szereket, amelyekkel újabb lendületet kap a Vietnam melletti szolidaritás. így má­jus 15-én akcióhónapot indít a DÍVSZ, amelynek célja, hogy minden elképzelhető módon —. támogassák a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság és a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front igazságos harcát. Nemzetközi (kampányt kezdeményeznek egy, az amerikaiak által le­bombázott kórház felépítésé­re a VDK-ban, s tábora kór­házat adományoznak a DNFF-nek. Különös figyelmet szentelt a végrehajtó bizottság a kö­zel-keleti helyzetnek, az ott kialakult háborús góc fel­számolásának. ben megépült kerecsenéi fá­cánoshoz rajzát, a vadászatot szabályozó, különböző korok­ból származó rendeletek ere­detijét. Hadd idézzek máris egy rendelkezést, amit 1748-ban diktált tollba a püspök-főis­pán úr, a vadorzók garázdái- . kodásai miatt háborogva. A püspök „megparancsolja a maga embereinek, hogy ha nemes embert — ámbár fel­jebbvaló renden lévő légyen is — vadászni találnák, min­den öltözetibül, fegyvereibiil kifosszák, mezítelen hadgyák ott először. Ha pedig másod­szor ott kapják, keményebb büntetés kövesse. A parasztot pedig megkötözzék, s Egerbe küldjék. És ha valaki olyas vadászt találna s a nemest megfosztja, a parasztot pedig kötözve őexcellenciája tiszt­tartójának praesentálja, azon­nal három aranyokot fog ven­ni őexcellenciája rendelési- bül a tiszttartó úrtól.” Bemutatja a kiállítás a sa­játos vadászati módokat, min-* denekelőtt építve a vadász­etika fejlesztésre. Tervezik modern fegyverek bemutató­ját is, ez ügyben az operatív bizottság felvette a kapcsola­tot a bmoi fegyvergyárral. Rajzok és fotók szemléltetik a vadászat gyakorlásával kapcsolatos fontosabb tudni­valókat (fegyverrel való bá­násmód, balesetvédelem stb). Legterjedelmesebb lesz a kiállításnak az a része, amely a megye vadgazdálkodásának helyzetét, az újszerű szocia­lista törekvéseiket, a távlati fejlesztési terveket szemlél­teti. Láthatunk itt beszélő grafikonokat, színes pillanat­képeket, maketteket — fá- cánnevelő votiert, a félvad­tenyésztés különböző felsze- - réteséit, a vadontenyésztés kellékeit, etetőket, sózókat, nyálatokat; s bemutatják a dúvadírtás különféle mód­szereit (csapdázás, mérgezés stb). A vadászat MstórlSj&naft mostohán kezelt, sokszor el­titkolt, agyonhallgatott ága — a népies vadfogás. A gyön^ gyösi kiállítás szákit a káros előítéletekkel, ezzel is bizo­nyítandó! a népies vadászat fogalma nem testvére, s ebből eredően nem is barátja a vadorzásnak. A népies vad­fogást a privilegizált vadászat hívta életre, s szükségszerűen megszűnt, amikor a korlátok eltűntek, amikor a törvényes rend orvoslásaként a vadá­szat megszűnt „úri passzió”- nak lenni. A népies vadfogás végtelen gazdag, leleményes­ségében páratlan és eredmé­nyes módszereinek bemutatá­sa nem árt, hanem csak hasz­nálni tud mai vadászatunk­nak. A legszínesebb látvány fo­gadja majd a látogatókat ab­ban a teremben, amelyben a megye faunáját, a vadászha­tó szárnvas és szőrmés vadak sokféleségét ' gyűjtik egybe. Három nagy diorámában, „élőképeken” mutatják be a megye értékes állatvilágát: a Tisza vidék kit^jedt vizeink gazdag madáréletét, a sikvi- dék mezőgazdasági területei­nek legismertebb vadjait, he­gyi erdeink nagyvadjait, a jellegzetes ragadozókkal együtt. , Helyet kapnak a kiállítá­son a különböző szakkönyvek, újságok, vadászattal kapcso­latos szépirodalmi művek, képzőművészeti alkotások, festmények, grafikák, szob­rok stb. És természetesen a trófeák külön tárlata sem hiányzik majd. Szigorú rend szerint — rendkívüli, selejt, továbbtenyésztésre alkalmas és kívánatos, golyóraérett, kapitális stb., — összeválo­gatva mutatják itt be a me­gye gazdag termését. Negyven vadásztársaság­ban 1000 puskást tartanak számon megyénkben. A ter­vezett kiállítás létrehozása mindenekelőtt az ő gondjuk, de segítséget vár a Mátra Mú­zeum nemcsak a vadászoktól, hanem mindenkitől. Várja a népies vadfogás régi eszkö­zeinek összegyűjtését: régi festményeket, könyveket, a vadászat régi emlékeinek (adomák, hiedelmek stb.) fel­kutatását, hogy ezzel is gya­rapodjon Heves megye és a magyar vadászat története. A vadászati Világkiállítás jelentős eseménye lesz orszá­gunknak. Dokumentálja elért eredményeinket, s nemcsak a vadászat területén. A gyön­gyösi kiállítás sikere sem ki­sebb, megyei viszonylataink normái szerint. Próbája és felmérése annak az anyagnak, amelyet a budapesti kiállítá­son a világ szeme elé is tár­hatunk. Pataky Dezső Módosították a műemlékvédelemről szóló rendeletet Napirendre került az épí­tési engedélyek egyszerűsí­tése. Az Építésügyi és Vá­roaEejlésztééi Minisztérium tervei szerint egy-két hóna­pon belül kiadják eat a rendeletet, amely nemcsak az engedélyek beszerzését könnyíti meg, hanem kiter­jeszti az engedély nélkül el­végezhető építési munkák körét. Többek között nem kell majd engedélyt kérni ahhoz, hogy ajtó- vagy ab­laknyílást vágjanak a la­kóház falán, vagy válaszfalat építsenek. Ez a változás azonban veszélyeztetné a műemléképületeket. Ennek megelőzésére az építésügyi és városfejlesztési minisz­ter máris intézkedett, s mó­dosította a két évvel ezelőtt megjelent műemlékvédelmi rendeletet. Eszerint a mű­emlék vagy műemlék jelle­gű épület külső-belső fel­újításához. bővítéséhez vagy a műemlék művészi értékét bármilyen módon érintő egyéb munkálatok elvégzé­séhez most már akkor is feltétlenül meg kell sze­rezni a műemlékvédelmi ha­tóság hozzá javulását, hogyha egyébként építési engedély­re nem lenne szükség. A Magyar Közlöny május 8-i számában megjelent ren­delet a kihirdetessél ha­tályba lépett Milyen érdekesen osztot­ta szét Földünkön mérhetet­len gazdagságát a természet. Délhez bőkezű volt, Észak­kal azonban fukaron bánt, mégis rendkívül nagy vonz­erőt kölcsönzött neki. Ha egy világot járt embernek feltesszük a kérdést: Észak vagy Dél áll közelebb szívé­hez, bizonyára azt válaszol­ja: mindkettőnek sajátos varázsa van. Anadir és Szuhumi. Az egyik a sarkkörön túli Észak városa, a hideg Bé­ri,ng-tengemél, a másik a Fekete-tenger gyöngyszeme. Milyen is e két város ilyen­kor, március elején? Ha a vulkánikus hegyek­kel körülvett Anadirt ma­dártávlatból nézzük, olyan érzésünk támad, hogy alattunk hófehér, csillogó cukormázzal bevont óriás tortáik emelkednek. Folyta­tásuk a hóborította, jégtor- laszos, végeláthatatlan ten­ger. Körös-körül vakítóan fehér minden. Fehérek a ki­aludt tűzhányók, a hóborí­totta, házak, az utcáik, az embereik, — de még lehele­tük is, amely összekevered­ve a fagyos levegővel, zúz­marát hint a szemöldökükre és szempilláikra. Az északi égbolt' mérhe­tetlenül mélynek tűnik. Ügy Szuhumi — az esti kikötő fest, mint egy óriási vékony falú kristálykupola, amely a hó és jég birodalma fölé borul. A hó szinte fémes hangot ad a láb alatt, (a hőmérő 56—60 fokos hide­get mutat), s hallható, ahogy a fagyos levegő bele­sír a környező csendbe. Ám ez a csend Északon igen megtévesztő. A szél várat­lanul feltámad, aztán hete­kig tombol a hóvihar, és amilyen hirtelen feltámad, olyan váratlanul el is csi­tul az ítéletidő. Megélénkül a város. Az emberek tetőtől talpig szőrmeruhába öltöz­tek, szőrmebunda, szőr- csizma, szőrmével bélelt kesiZtyű, kucsma, sőt — a környező városokban szőr­Terefere a csikorgó hóban (APN-fotók) méből készült nadrág és harisnya a divat. No de irány: 30 szélességi fokkal délebbre, a kis autonóm szovjet köztársa­ságba, a kaukázusi partvi­déken fekvő Abháziába. A jeges északi szél után forró a déli levegő. Az emberek ritkán vesznek magukra téli ruhát. Szuhumi, a köztársaság fővárosa csodálatos klímá­jával — kis földi paradi­csom. A Kaukázus hegyge­rincének fővonulata még a hideg széltől is óvja. A Szuhumit körülölelő hatal­mas hegycsúcsok szembe­szökően különböznek anadi- ri társaiktól. A lejtőket élénk színű, buja zöld nö­vényzet borítja. A hegyek lábánál, a rozsdavörös sző- lőskertek között örökzöld növényzet virul. A várost átjárja a virág­zó mimóza illata. Szuhumi — fürdőváros. Számtalan szanatóriuma, üdülője egész évben nyitva áll a vendé­gek előtt. Itt szinte elkép­zelhetetlen a hó. Ha mégis bekövetkezik ilyen esemény, néhány évig, — de legalább a következő havazásig — be­szédtéma. A délvidéki éj­szaka korán sötétbe burkol­ja a várost. Az égbolt ala­csonyan függ az ember feje felett. A csillagok is köze­linek és nagynak látszanak... Végeláthatatlan havas síkságaival, szigorú, eredeti szépségével vonz Észak; fi­nom színeivel, buja növény­zetével és a levegőt szünte­lenül átjáró virágillattal csa­logat magához Dél. I. Govorova Egymásért is élünk Egri történet. Este hat óra körül egy kö­zépkorú ember összeesett a Lenin úti munkásszállótól nem messzire, a műúton. Nem volt nagy forgalom, de mire odaértem, ember­gyűrű vette körül. Fiatalok, felnőttek vegyesen. Vasárnaptól folytatásokban közöljük Pintér István: Tett S dollárért cimű érdekes, izgalmas regényét. Nem szenzációéhes, kí­váncsi emberek, mert az egyik a beteg szívét masszí­rozta. — Csak szívroham le­het... Egy fiatal fiú közeli cuk­rászüzembe fűlött. Társai sürgették: — Gyorsabban, kell a víz! Az átellenben parkoló személygépkocsi tulajdono­sa is odasietett. — Ne hívjanak mentőt, elviszem a kórházba én. Megelőzték. Valaki futott vissza a szállóból. — Köszönjük, már telefo­náltam a mentőknek. Pá'r perc és jönnek. A beteg eszméletre tért. A körülállók nevét, címét kérdezték. — Nálam van kerékpár, hazaugrok, hogy a családját értesítsem — mondta az egyik. Az eszméletre tért köszö­nő szavakat mormolt. Az egyik mellettem álló őszintén válaszolt: — Kötelesség, nem jár ér­te köszönet. Folytatta, mintegy magá­nak is címezve: — Egymásért is élünk. Amikor annyit ostoroz­zuk a közömbösséget, a tár­sadalmi felelősségtudat hiá­nyát. jó érzés ilyet hallani. Még inkább azt látni! p—i. R KÉSZT O BARTA SÁNDOR, HATVAN: Nyugdíját — bármilyen címen kapja — szüneteltetheti és mun­kát vállalhat. Kérésével a Nyug­díjintézethez kell fordulnia. Az új rendelkezés szerint évi hatezer forint lehet a nyugdíjas kiegészítő keresete, s amennyi­ben munkakönyvvel alkalmaz­ták, éppen úgy joga van a fize­téses szabadságra, mint a vállalat többi dolgozóinak. Az ünnepna­pokra a vállalatnál szokásos be­osztás vonatkozik. Harmadik kérdésére levélben válaszolunk. STULLER MIKLÓS, MATKA- SZENTIMRE: A Munka Törvénykönyve vég­rehajtási utasításának 32. §-a sze­rint a dolgozó részére legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor a munkakönyvét ki kell adni. Kártérítési panaszával a vállalat döntőbizottságához kell fordul­nia, s amennyiben az ön részére kedvezőtlen a döntés, a Területi Döntőbizottsághoz fellebbezhet» VARKÖ KATALIN, EGER: Kérését egyelőre nem áll mó­dunkban teljesíteni. SZARVAS OTTÖNE, EGER: Sajnos, a vonatkozó rendeletek értelmében valóban nem jár se­gély. A különböző segélyek kifi­zetéséhez két éven bellii legalább 180 napot kell igazolnia. Ameny- nyiben két éven belül tud eny- nyi munkaviszonyt igazolni, az igazolással együtt kérje a segély kifizetését. L. Z. EGER (FELNÉMET): Panasza valóban érdekes, saj­nos csak úgy tudunk alaposab­ban foglalkozni vele, ha közli ne­vét és címét is, hogy munkatár­sunk felkereshesse. Levélíróink nevét természetesen a kivizsgá' lás folyamán titokban tartjufc« v" Kapuja zárva, jó ideje nem 1 fogad látogatókat a gyöngyö­si Mátra Múzeum. Fontos elő­készületek színhelyé most az öreg kastély. Udvarán, a fo­lyosók és termek zárt boltívei alatt törmelékhalmok, építési anyagok, állványerdők. A Va­dászati Világkiállítást beve­zetőén, olyan rendezvényso­rozatnak nyújt otthont a mú­zeum, amely méltóan repre­zentálja a korszerű vadászat és vadgazdálkodás szépségét, eredményeit, Heves megye vadászati kultúráját. Az or­szágos eseménynaptárban, a gyöngyösi szüreti napok programjához kapcsolódóan, 1969. szeptember 14-től októ­ber 5-ig, az első Heves me­gyei vadásznapok részletes műsora szerepel. A vadász­napok legkiemelkedőbb ese­ményének az a kiállítás Ígér­kezik, amely — 3—4 termet betöltőén — sokrétűen, színe- > sen, elevenen sorakoztatja fel mindazt, amit ma a vadá- ! szatról tudni kell. A kiállítás előkészületeit 1 végző és irányító operatív bi­zottság már alakuló ülésén f-í felvázolta a bemutató tárlat« forgatókönyvét, s megszabta i a tématerveket. Mitiáthatunk a JctSllítá-; son? Tömör bfetőrte® összefogja- , lót kapunk a Bükk és a Mát­ra vidék vadászati emlékei-' ’ bői. Láthatunk például régé-U szett leletanyagot az őskőkor’ kiemelkedő szakaszaiból, a J mowstieri és az aurignacz7 műveltség emberének vadáé ■ szati életéből, az őslakosság, az alföld és a hegyvidék ta- , lálkozóján élő kelták, s a Gyöngyös környékén is meg­telepedett szkita népek va­dásztársadalmának kialaku­lásáról. Gazdagabb emlék- : anyag képviseli a honfoglald | magyarság, s az államalakítás . utáni századok vadászati kui- • túráját. Láthatjuk a kiállttá-' ' son Estei Hippolit egri püs-: pök és Manfredo Tamás leve­lének facsimiléjét, az 1724­t' Észak és Dél

Next

/
Thumbnails
Contents