Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-06 / 101. szám
* A mlnSséfp IXarunk tudományos és ^ műszaki forradalma a munka társadalmi hatékonyságát eddig ismeretlen és elképzelhetetlen magaslatra emeli. Végső soron az ember ereje, teljesítőképessége sokszorozódik meg az elektronikus számítógépek felhasználásával, az atomenergia békés célzatú hasznosításával, a világűrt ostromló űrhajókkal, az atom titkait fürkésző reaktorokkal, részecske-gyorsítókkal. A termelékenység növekedése pontosan számszerűsíthető a tudományos és technikai forradalom , gyakorlatias eredményeinek hasznosításakor. A műtrágya, a műanyag, a műszál, a tranzisztor, az autcmatika-elem, a házgyári termék, a konténer előállítása és főként felhasználása gazdaságosabb klasszikus elődjénél. A társadalmi és gazdasági haszon igen gyakran a minőség ugrásszerű javulásából, a tartósság növekedéséből, az üzembiztonság fokozódásából származik. A tranzisztorok élettartama gyakorlatilag korlátlan, vil- l'aimosenergia-igénye csupán töredéke a rádiócsőének. Arról nem is szólva, hogy sok pénzt és bosszúságot takaríthatunk meg a szerviz- igény csökkenésével. A műszállal kevert textíliák, a műbőrök, műtalpak, a műanyagcsapágyak használhatósága jobb, élettartama nagyobb a hagyományos megoldásoknál. Gyakorta a fejlesztés-kutatás eleve a minőség javítását, a tartósság fokozását célozza és nem általában helyettesíthető pótanyagok feltalálását. A minőség javítása —1 mint a munka társadalmi hatékonyság növelésének igen fontos tényezője — a tudományos kutatás témája lett. A tennék tartósságát, élettartamát napjainkban már ugyanúgy megtervezik, mint a szerkezetét, a működési elveit. Ez a tervszerűség külön előnyök és megtakarítások forrása. Ha egy gépkocsit például 100 ezer vagy 300 ezer kilométer lefutására minősítik főjavítás nélkül, akkor erre a teljesítmény- tartamra szükséges fejleszteni , a jármű valamennyi fontos szerkezeti részét: a motort, a sebességváltót, a futóművet, a. karosszériát stb. Így a gépkocsi nagyjavítása eleve tervezhető, és nem kell ötletszerűen, hol egyik, hol másik fődarab alkalmi hibáinak elhárításával bajlódni. Ha a fénycső vagy a villanyizzó üzemidejét például 2000 üzemórában állapítják meg, akkor érdemesebb a felhasználó nagyüzemben a 2000 üzemóra leteltével valamennyi fényforrást egyszerre kicserélni, függetlenül attól, hogy azok működőképesek-e. Több kár származnék abból, ha egy nagy csarnok több ezer fénycsövét, izzóját egyenként pótolnák, vállalva akár csak a néhány perces rossz megvilágítás veszélyeit, mint amennyi a már „leírt”, de még üzemképes égők selejtezéséből származik. A z élettartam tervezése, ” a minőségi jellemzők meghatározása nem puszta óhajra és elhatározásra épül, hanem a gyártás és a fel- használás érdekeinek sokoldalú egyeztetését, gazdasági optimatizálását jelenti. Vagyis a minőség javítása addig kifizetődő, amíg a gyártó is, a felhasználó is megtalálja rajta számítását. Olyan minőségjavításra nincs szükség, amelyre a fogyasztó nem tart igényt, illetve a velejáró gyártási többletráfordításokat nem hajlandó a vételárban megfizetni, mert a felhasználás során nem térülnek meg azok. Vagyis a minőség javítása nem minden áron valósul meg és nem is öncélú feladat A felhasználó vagy a fogyasztó minden tennék és szolgáltatás iránt meghatározott minőségi követelményt támaszt. Ennél kevesebbet nem akar elfogadni, többet pedig nem hajlandó megfizetni. Ez a népgazdaság érdekét tekintve is racionális magatartás. A szezonális jellegű ruhák, cipők, ha tiszavirágcletü divatigényeket szolgálnak' nem szükséges, hogy a legdrágább anyagokból készüljenek. Olcsó kártolt szövetből átmeneti kabátok, másodrendű, ám mégis tetsze tős bőrkellékekből lábbelik készülhetnek. De az ilyen divatcikkek ára is kell, hogy tükrözze: ezúttal nem az örökkévalóságnak állítottak remekművet. No és a minőségi bizonyítvány is! A több évre vásárolt, nem divatjellegű cipőknél, ruháknál viszont az ilyen olcsó anyagok felhasználása, az olcsó technológiák alkalmazása — pazarlás és megengedhetetlen. A propaganda, a íogyasztóközönség kulturált tájékoztatása megkívánja, hogy a gyártó, a kereskedő írásban és szóban egyaránt ismertesse a terméket a vevővel, hogy az ne legyen zsákbamacska ... A női divatcsizma készülhet például a vizet nem szívlelő lakkbőrből. A baj csak abból származik, ha erről a vásárlás után, viselés közben szerez tudomást a vevő. A termelőmunka célja " emberi szükségletek kielégítése, használati értékek előállítása. A használati érték foka, a szükség- fetkielégítés mértéke ma még üzemeink többségében valahogy magától kialakul és legtöbbször nem tudatos gazdasági kalkuláció, nem tervszerű fejlesztő munka végeredménye. Pedig a reform, a piaci mechanizmus érvényesülése, a felhasználók érdekeinek védelme elképzelhetetlen tudatos és • tervszerű vállalati minőségfejlesztő politika nélkül. K. J. Az egyik fele marad, a másik utazik Itthon a hegyes, külföldön a vágott, a gömbölyített orrú a divat Világjáró egri cipők Távlati terv, statisztika és az ember A tájékoztatás egyáltalán nem volt hivatalos. Csupán azt a célt szolgálta, hogy a Gyöngyösi Városi Tanács végrehajtó bizottságának tagjai megismerkedjenek az elvekkel, a felmérések adataival, és az ezek alapján megfogalmazott következtetésekkel. Ezek közül a legfontosabb, hogy az új, gyorsforgalmi mátrai utat, amit eddig 24-es jelzéssel tartunk nyilván, 35 méter szélességben kell majd elkészíteni 1980—85-ben. Hol van még az? Kérdezhetik. Csakugyan messze, de hát a távlati tervek mindig a messzi jövőt célozzák. Ezek szerint a távlati tervek szerint a hatsávos utat zöld felezősáv választaná ketté. Így futna keresztül a városon, a hjérges utca, az Április 4-e utca és a Mátrai utca vonalán. De ahhoz, hogy ez az út megépülhessen, le kellene bontani a MÁVAUT- pályaudvart, a II-es iskolát és a most épülő szövetkezeti áruházakat is. Különben nincs meg a szükséges 35 méter széles szabad terület az úthoz. Lenne tehát út, de nem lenne egy iskola, egy autóbusz-pályaudvar és két — ma még el sem készült — áruház. A felsorolt épületek értéke jó néhány tízmilliót tesz ki. Mi az egy ilyen nagy beruházás esetén? Kinek számít az? A KPM illetékes szervének nem, mert „ragaszkodik” a 35 méterhez, abból egy de7 címéiért sem hajlandó engedni. A felméréseik szerint ugyanis' a Mátrába vezető forgalmat és a város belső forgalmát csak a hatsávos, osztott pályás, gyorsforgalmi úttal lehet majd lebonyolítani — húsz év múlva. Feltéve, ha mindenki ezen, az általuk megjelölt útvonalon közlekedne a város északi és déli része között. Ha más uteán nem járnának sem gépkocsik sem gyalogosok. De hát hogyan lehet azt majd elérni, hogy a belső forgalom csupán ezen az útvonalon bonyolódjék le? És még valamit. Szép az a 35 méter széles út. Nagyon szép. De pont egy város közepében, annak hosszanti tengelyében? (Középen egy széles, zöld, felezősávval.) Ügy tűnik, nem a város lebontása a fontos. Hallottunk már egyéb megoldásokról is. Sőt arról is, hogy. a fontosabb útvonalakat általában a lakott területeken kívül vezetik. Ezt ajánlja a Gyöngyösi Városi Tanács szakigazgatási szerve is, a végrehajtó bizottsága is. A, 24-es út modern változata kerülje el a ' várost, a vasúton túl, a Sárhegy lábánál fusson a Mátra irányába. Itt aztán a 35 vagy a 45 méter sem számít. Még egyetlen áruházat sem kell lebontani hozzá ezen a területen. Olyat sem, amit még csak most fognak átadni a vevőknek. (g. molnár) Ha térképet készítenénk: hol ismerik, merre, hová jutnak el az Egri Cipőipari Ktsz termékei, szinte :;z ‘"gesz világot a vonalak közi zárhatnánk. Mert Svédországban, Finnországban, Angiid hon, Szovjetunióban, Kongóban, Etiópiában, Kanadában, Nigériában, Melbourne-bcn ugyanúgy ismerik, szeretik és keresik az „Eger” márkájú cipőket, mint Budapesten, Kőszegen, Debrecenben, vagy akár Egerben. Ahogyan Kurták Lajos, a szövetkezet elnöke fogalmazta: „Cipőink 21 éve járják már a világot...” — Valóban így is van, évente átlagban 120 ezer pár cipőt készítünk és a mennyiség egyik fele itthon, a hazai üzletekben marad, a másik fele pedig exportra megy. — A legnagyobb külföldi megrendelők? — A Szovjetunió és Anglia, Tizennégyezer pár cipőt a közelmúltban indítottunk útnak Londonba, a szovjet kereskedelem szakemberei pedig a napokban jártak Egerben. Cipőinkkel nagyon elégedettek a Szovjetunióban is, hiszen minden évben többet rendelnek tőlünk. — őszintén: az exporttermékek jobbak, szebbek-e mint a hazai üzletekben vásárolható cipők? — Minőségben nincs különbség, viszont a formákat, a fazonokat mindig a megrendelők választják ki. így a hazai cipők egyszerűbb vona- lúak, a külföldi megrendelők pedig díszesebb, színesebb cipőket kérnek. — Ezek szerint a szövetkezetben az 1969-es férficipő-di- vat is „feltérképezhető”. — Igen. Itthon a hegyes orrú cipők a sztárok, míg külföldön sokkal jobban kedvelik a vágott, a gömbölyített orrú cipőket. — A magyar cipóipar milliós tételű .gyártmányai az egész világon keresett termékek. A hazai választék viszont mégis szegényes... — Van benne igazság, bár a cipőipar a külföldi megrendelőket sem szereti jobban, mint a hazaiakat. Egy időre most mi is leállunk az export- gyártásról, és a belkereskeA 18 ezer pár férfiszandál a hazai üzletekbe kerül. (Foto: Kiss Béla) delem megrendelésére 25 000 pár hazai cipőt készítünk, s ebből 18 ezer nyári szandál lesz. A kereslet rendkívül nagy, igyekszünk maximálisan kihasználni erőforrásainkat, lehetőségeinket. — Nem tartja tói drágának a szövetkezet által készített cipőket? — Nem, mert nagyon igényes munkát végzünk. Ettől függetlenül azonban mi sem mondunk le a jelenleginél olcsóbb cipők készítéséről. Már megkezdődtek az előkészületek, reméljük, őszre már az üzletekbe is kerülnek olcsóbb cipőink. — A szövetkezet jelenleg csak férficipőket készít, pedig a divatos női cipőnek is igen nagy a kereslete. — A női cipők gyártása is a közeli terveinkben szerepel-— Az egri szövetkezet cipőinek már nagyon nagy híre van, itthon s külföldön egyaráht: így a piacszerzés helyett inkább a termelés fokozása okozhat gondot... — így van. Nem félünk, hogy munka, megrendelő nélkül maradunk. Már megtörtént az 1970-es modellek kiválasztása is. A harminc javasolt fazon közül a TECH- NOIMPEX Külkereskedelmi Vállalat tizenötöt fogadott el, és a belkereskedelem is egyre több cipőt kér tőlünk... — k. j. — Egri Finomszerelvéir/iyár azonnali belépéssel feívesz lakatos, valamint automata beállító lakatos, esztergályos, köszörűs, marós, vízvezeték-szerelő, vil- lamosmű-kezelö, kompresszorkezelő, vizsgázott kazánfűtő, víztelap-kezelö, víz- és csatornamű- kezelői vizsgával, valamint érettségivel rendelkező női dolgozókat, minőségi ellenőri munkakörbe. Vállalatunknál minden második szombat szabad. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a vállalat munkaerőgazdálkodásán. Postás viszi a fizetését A munkaadója: Székesfehérvár — A munkahelye: Eger Köznapokon az egri üzletben, raktárban látjuk, rádiók, tv-készülékek között. Régi ismerősnek hisszük, noha valójában kevesen ismerjük: alig néhányan tudjuk róla, hogy a székesfehérvári VIDEOTON dolgozója. Ama kevés emberek egyike városunkban, akinek mindig a postás viszi a fizetését... A fiatalember, Péceli Pál máskülönben sátoraljaújhelyi illetőségű, itt is tanulta a szakmáját, de — hogy kalandosabb legyen a sorsa? — a Nyírségből szegődött a fehérvári céghez. Két esztendeje került megyeszékhelyünkre, ahol kenyéradó vállalatának termékeit ellenőrzi, javítgatja állandóan. A gyár kihelyezett szerelője. Meghatározott feladata, hogy a VASNAGYKER-hez érkezett készülékek egytize- dét minden szállítás alkalmával átvizsgálja, havonta minden típusból ötöt—ötöt szúrópróbaszerűen „megröntgenezzen”, a KERAVIL-ban, s a Centrum Áruházban visszavegye a „csereköteles” új rádiókat, tv-ket. — Milyen gyakori hibák adnak munkát a kihelyezett szerelőnek? — A szállítás során több esetben kiszakad a tv-képcső, s ilyenkor a visszatétel- nél kávát kell cserélni... Egyébként általában csak kisebb rendellenességek adódnak, amelyeket itt a helyszínen ki tudok javítani. Székesfehérvárra ritkán küldök vissza készüléket, jobbára akkor, ha a műszereim, szerszámaim kevésnek bizonyulnak a „műtéthez”... — Van-e kedvenc típusa? — A rádiók között nem teszek nagyobb kü- ‘ lönbséget, de a tv-kből a Sztárt, a Fortunát kedvelem leginkább ... Valamennyi készüléket szívesen javítom, ám megvallom, hogy például a tranzisztoros rádióktól kicsit mindig borsózik a hátam. — Van-e saját tv-je, rádiója a közöttük élő, dolgozó műszerésznek...? — Februárban vettem a tv-met, s nemrég adtam egyik csehszlovákiai rokonomnak a tranzisztoros rádiómat... No, nem azért váltam meg a tranzisztorostól, hogy ezután más kínlódjék vele, — tilta(Foto: Kiss Béla) kozik mosolyogva — hanem mert nagyon ráóhajtott a látogatónk. Majd veszek helyette másikat! (—ni) Április 30-től Kedvezel» kölcsön, társasházépítésre A napokban jelent meg a pénzügyminiszter rendelete a társasházépítési kölcsön kamatváltozására vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban az Országos Takarékpénztárnál elmondták: a kormányzat elsősorban a kisebb jövedelműek lakásviszonyait kívánja javítani a társasházépítési kölcsön kedvezőbb hitelfeltételeivel, azzal, hogy a kamat az eddigi 40 ezer forint helyett most már 80 ezer forintig is csupán két százalék. A rendelet a kihirdetés napján: április 30-án lépett érvénybe, tehát aki ez előtt kötötte meg hitelszerződését, nem kérheti az arra vonatkozó érvényesítést. Az OTP-ben felhívták a figyelmet: A folyamatban levő kölcsönök igénylőinek néni kell külön kérniük a hitelkedvezmény megadását, az a rendelet szerint valamennyi április 30-a után kötött érvényes szerződésre vonatkozik. Végül közölték: a kedvezményes hitelfeltételekkel kapcsolatos rendelet csak a társasházépítésre vonatkozik, a családiház-építés, sem az öröklakásvásárlás kamatfeltételei nem változnak. 1969. május 6., kedd /
