Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-31 / 123. szám

A HEVES MEGVET MOZTÜZEMI VÁLLALAT JELENTI... A HEVES MEGVET MOZTÜZEMT VÁLLALAT JELENTI... A HEVESI MEGVET MGTTTTTEMT VALLAT. AT JELENTI.. A HE' 1 ALFA 1 RÓMEÓ JÚLIA Sokan látták és annak idején nagy sikere volt Mancserov Frigyes „Mid néni két élete’’ című víg­játékának, amelyet Hámos György f or gatóköny véből készített. A két alkotó közös új filmvigjátéka ismét sike­resnek ígérkezik. Főszereplői népszerű mű­vészek: Ruttkay Éva, Lati- novits Zoltán, Ajtai Andor, Nagy Attila, Major Tamás. A film várható sikerében nem lets része lesz a kedves, okos kis pulinak, Laci ku­tyának is. Története röviden: operá­ció, pikáns, vidám bonyo­dalmakkal. A szerelmes or­vosnő. a veszélyes operáció alanya, a bölcs, jóságos, de hiú orvosprofesszor, a szél­nek eresztett udvarló ét az újonnan felfedezett „sztár", Laci kutya váratlan bonyo­dalmakba, mulatságos hely­zetekbe kerül és a néző másfél órás remek szórako­zásban részesül. De nem csupán másfél óra szórako­zás lehet a nézők jutalma, mert a filmben „játszó" Alfa Rómeónak nevezett fehér Trabant gépkocsit a MO- KÉP kisorsolja. Akik a fil­met 1969. december hó 1-ig megtekintik, jegyeiket őriz­zék meg, mert a MOKÉP karácsonyi ajándékaként megnyerhetik a Trabant tí­pusú „Alfa Rómeót”, EH SIIRifEK. ¥E Sllif mm SÄEREYEI4. 1E &**** ____TE m m Jön! Jön! Ennek a filmnek a főszereplője a szerelem. A nagybetűs SZERELEM, vagyis az a hatalmas erőforrás, amely nemcsak a fizikai vonzás mechanizmusát hozza működésbe férfiak és nők között, hanem általános értelemben is köze­ledést jelent az emberek között. A szines, olasz—francia film alkotói bejárták a világot, hogy felfedezzék, hogyan szeretnek az emberek és hogyan fejezik ki ezt az érzést a különböző földrészeken. A kiváncsi kamera olyan arcokat is megörökített, amelyekről látszik, hogy még csak nem is sejtik az in- _ diszkrét szemet amely megfigyeli őket. Szemtanúi lehetünk, hogyan kacérkodnak már csöppnyi kislányok fiűpajtá- >8 Ö 11 I saikkal, miként’ követi ezt a boldog ifjúság, a szerelem, az önfeledt csókolózások időszaka. A szerelem témáját külön- _ r „ leges dalok, táncszámok, műaorszámok illusztrálják. Tanúja lehet a néző világattrakcióknak, láthat híres együttese- §§gl$§§|£§gfgjg1| kot, egzotikus mulatókat. A filmben közreműködik a Marnhy-trió, Don Yada japán revüje, Edit Piaf, a Mojszejev- J |fl 811 §fl& U Ü !S együttes, Chaz Chase és még sok híresség. Nagyító 5 Ez a film Antonioni ed­dig legszemélyesebb filmje. A téma ismét az emberek közötti kapcsolat hiánya, el­szakadás az érzelmektől, az emberi értékektől, amelyek csupán a felszínen léteznek, a mélyükön nincs semmi A főhős érdeklődése a gyil­kossá-* iránt pusztán kíván­csiság, egy rejtvény megfej­tésének vágya, annyira, hogy amikor kudarcot vall, eltűnődik, érdemes volt-e foglalkozni az egésszel. Kü­lönös élességgel jelenik meg itt a fiatalság, amely Antonioni számára idegen közeg... Ök ketten, az alko­tó és a főszereplő, Antonio­ni és David Hemmings fáj­dalmasan igaz képet alkot­tak a mai nyugati ifjúság­ról, amelynek nincs célja, nincsenek ideáljai, nem vet fel az élettel kapcsolatban megválaszolásra érdemes kérdéseket. A film 1967-ben elnyer­te a cannes-i filmfesztivál nagydíját. Lehet, hogy vi­tatkozni fognak sokan a filmről. Egyeseket az bűvöl majd el, hogy milyen lehe­tőséget ad a fantáziának a film története. Mások fej- csőválással reagálnak. Egye­seknek a tájképek frissesé- ge, a színek csodálatos ka- valkádja marad meg emlé­kezetükben, s végül megint masokat a vetkőző jelene­tek ragadnak meg. Az eddig látott Antonloni- l’ilmek közül talán ez a leg­hidegebb, a legfélelmete­sebb. Szemlélete pesszimis­ta, egyetlen jelét adja az optimizmusnak, amikor re­méli, hogy nincs minden el­veszve nemcsak az ő szá­mára, hanem a nyugati fia­talság többsége számára sem abban a hazugságra és előre gyártott álmokra épü­lő társadalomban. o z w e to S3 B» Z a z Cm a z c z Cm ö c (fi « > Z *M © z a z a z Cm o z G (fi BJ > Z © z w © Z © Z Cm a z © z © z ©: z

Next

/
Thumbnails
Contents