Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-31 / 123. szám

MAI MŰSOROK1 Rjäcifc KOSSUTH 8.15 Lányok, asszonyok ... 8.35 Operarészletek 9.20 Kórusok és népi zene 10.05 Zenekari muzsika 11.04 Rádioszínház: A lélek- felelős 12.20 Melódiakoktél 13.50 Találkozás dr. Jahn Ferenccel 14.00 Kóruspódium 14.12 A Jereb-együttes játszik 14.25 Üj Zenei Újság 15.20 Tánczene 10.05 Méregzsák kapitány. Rádióváltozat 16.35 Szombat délután 17.58 D. Ojsztrah vezényel 19.25 A csók. Közvetítés a Pesti Színházból 21.02 Népi zene 21.26 Liszt: XIV. magyar rapszódia 21.40 Operettmuzsika 22.25 Táncoljunk! 0.10 Melódiakoktél ^ PETŐFI 8.05 Népek zenéje 8.34 Pol-beat 0.00 Fúvószene 8.15 Brahms: G-dúr szonáta 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak I 12.05 Operettrészletek 12.20 Szimfonikus zene 14.00 Népi zene 1 .28 Onerettrészletek 15.04 Hanglemez-felvételek 15.45 Legkedvesebb verseim 16.05 A hét műsorából 17.17 Hangverseny a stúdióban 18.10 Húszas stúdió 19.08 Verbunkosok, nóták S0.28 Verdi: Rigoletto. Három- felvonásos opera 92.40 Először magyarul: Stiller 93.10 Szimfonikus zene MAGYAR 1.00 Vihar őrnagy. I—II. rés*. (Ism.) 12.35 Ki tud rá megoldást? 16.40 Tolnai körkép 17.4Q Beszélgetés Tolna megye vezetőivel 18.10 A költészet percei 18.20 A plakátművészet remekei 18.40 A tv-jelenti ... 19.25 Cicavízió 19.35 Tv-híradó 20.20 Színházi jegyzet 20.30 Dürrenmatt: A nagy Romulus. (A Madách Színház előadása, felvétel­ről) 22.40 Tv-híradó 23.00 Jó éjszakát, felnőttek! Turpi úrfi. Utazás Hawai- ba POZSONYI 9.00 Belle és Sebastien. I—II. 15.55 Lányok, fiúk magazinja 16.55 inter Bratislava—Slovan Bratislava labdarúgó NB I. mérk. 3 9.50 Francia dokumentumfilm 20.30 Mates gitárral 21.40 A vadorzó lánya. (Cseh filmparódia) EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az oroszlán ugrani készül EGRI KERTMOZI: Ungern báró végső tévedése EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Bajtársak voltunk GYÖNGYÖSI PUSKIN: Tiltott terület HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Pokolrév HATVANI KOSSUTH: A boldog Alexandre HEVES: Egy ember az örökkévalóság­nak FÜZESABONY: Minden dalom a Tiéd PÉT ÉRV ÁS ÁRA: Pajzs és kard 1—11. Egerben: Szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet: szom­bat 16 órától 17.30 óráig, vasár­nap délelőtt 9 órától 10.30 óráig, Miután 16 órától 17.30 óráig az Automatika - az ember segítője Szovjet miniszter nyilatkozata a moszkvai Automatika—69 kiállításról Méreg az ételben Moszkvában, a Szokolnyiki- parkban tizedik alkalommal rendeznek nagy nemzetközi kiállítást — ezért a mostanit jubileumnak is tekinthetjük. A május 14-én megnyílt Automatika—09 kiállításon ezúttal a termelési folyama­tok automatizálásának esz­közeit mutatják be a láto­gatóknak. Az APN hírügynökség tu­dósítója felkereste Konsztan- tyin Rudnyevet, a Szovjet­unió műszeripari és auto- matizálásügyi miniszterét, az Automatika—69 szervező bizottságának elnökét és felvilágosítást kért a mo­dern automatizálás problé­máiról. Technikai forradalom — A fejlett országok mo­dem technikai forradalmá­nak legjellemzőbb vonása, — mondotta a miniszter —, hogy széles körben alkalmaz­za az automatákét és a szá­mítástechnikát, a társadalmi termelés fejlesztésének alap­jait. — Ma már lehetetlen a re­gi módon irányítani, például egy 300—500 ezer kW-os hő­erőmű energetikai blokkjait, a több millió tonna fémet gyártó kohászati kombináto­kat és így tovább. Az ember a bonyolult automatikai hívja segítségül, amely felszaba­dítja attól, hogy minden munkafolyamat részletét fér szült figyelemmel kísérje és módot ad rá, hogy figyelmét a termelés alapvető folya­mataira koncentrálja. A nagyüzemek komplex auto­matizálásának problémája a modem és maximális biz­tonsággal működő elektroni­kus számítógépek és az automatika segítségével va­lósítható meg. Az elektronikus számító­gépek alkalmazása adatfel­dolgozásra különösen elő­nyös az iparvállalatok ter­melési gazdálkodási irányí­tási rendszerében, a közie- kedésirányításban, a pénz­ügyi- és a bankügyletek, va­lamint a közszolgáltatások terén. Ismeretes, milyen fontos szerepet töltenek be a szá­mítógépek és a műszerek a természet titkainak megis­merésében. Sok sikeres fi­zikai, kémiai, biológiai fel­fedezés éppen azzal magya­rázható, hogy az anyagban végbemenő, a kutató szeme elől elrejtett jelenségek vizs­gálatát precíziós méréstech­nikai eszközökkel végzik. Elén az elektronika Az Automatika—69 kiállí­táson egyszerű automatikus berendezések mellett bemu­tatnak olyan összetett egysé-' geket is, amelyek a legbo­nyolultabb automatikus irá­nyítási rendszerben használ­hatók és egyesítik az infor­máció-gyűjtést, feldolgozást és utasítást szolgáló rész­egységeket. Nemzetközi tapasztalatcsere A mintegy 50 ezer m2 ki­állítási területen 22 ország ad képet arról, milyen ered­ményeket értek el tudósai és tervezői a modem auto­matikai eszközök létrehozá­sában, termelésében. Auszt­ria, Nagy-Britarmia, Bulgá­ria, Belgium, Magyarország, az NDK, Dánia, Olaszország, Dichtenstein, Hollandia, Len­gyelország, Románia, a Szov­jetunió, az Egyesült Álla­mok, Franciaország, Finnor­szág, az NSZK, Csehszlová­kia, Svájc, Svédország, Jugo­szlávia és Japán cégeinek képviselői eszmecserét foly­tatnak az automatizálás fej­lődéséről, üzleti kapcsola­tokat létesítenek, kiváló ter­vezők, tudósok előadásait hallgatják meg. Az Automatika—69 azon­ban nemcsak a szakemberek szűk körének, hanem az ipari szakemberek, mérnö­kök, tudósok, valamennyi tudományág és népgazdasági ág vezetőinek érdeklődését felkelti. A látogatók megis­merkedhetnek az ellenőrző és szabályozó műszerek szu­perérzékeny blokkjaival, elektromechanikai és kon­taktus nélküli relékkel, elek­tronikus elemekkel és kom­ponensekkel, műszeregysé­gekkel ég blokkokkal, ame­lyekből bonyolult berende­zések készülnek. Fontos he­lyet foglalnak el a kiállítá­son az elektronikus és pneu­matikus eszközök, köztük a Lineáris, az analitikai és a „hibrid” számítógépek. Be­mutatnak nagy termelékeny­ségű fémmegmunkáló beren­dezéseket, elektronikus prog­ramvezérlésű szerszámgépe­ket stb. A kiállításon a Szovjetunió 11 ezer m2 területet foglal el, 98 város 140 vállalata és 121 tudományos kutató és tervező intézete másfél ezer termékkel szerepel. A szov­jet automatikus műszer- és gépgyártás 1969-re három­szor annyi terméket állít elő, mint 1960-ban, és a fejlődés üteme a következő években sem csökken. A Szdkolnyiki-parkban a kiállítás napjaiban kereske­delmi központ is működik, amelyben száz szovjet kül­kereskedelmi egyesülés kép­viselői vesznek részt. Nem vitás, hogy az iparvállalatok és az egyesülések részvétele a bemutatón a kereskedelem fejlesztését is szolgálja, — fejezte be érdekes tájékozta­tóját a Szovjetunió műszer­ipari és automatizálásügyi minisztere. (KS) NYAKON GYAKRAN ol­vasunk az újságokban étel- mérgezésekről, különösen a krémes- és a fagylaltmérge- zések áldozatairól. Mi okoz­za ezeket a mérgezéseket és hogyan védekezhetünk elle­nük? Az életmérgezés olyan he­veny tünetekkel járó beteg­ség, amelyet az elfogyasztott ételben vagy italban levő mérgező anyagok okoznak. A betegséget okozó méreg — eredete szerint — lehet vegyi, vagy gomba és bakté­rium által termelt méreg. Vegyi méreggel szennyezett élelmiszer nálunk ritkán okoz mérgezést. A legna­gyobb veszélyt ilyen szem­pontból a mérgező növény­védő szerekkel kezelt termé­nyek jelentik, ha figyelmen kívül hagyjuk a közismert óvintézkedéseket a felhasz­nálás során. Évről évre sok a gomba­mérgezés, a hiányos gomba­ismeret miatt. A mérgezés súlyosságát jól mutatja, hogy a betegek 80 százaléka kór­házi ápolásra szorul, és 2,5 százaiéiba meghal. Az utolsó 10 évben mintegy százan vesztették életüket, főleg gyilkos galócától. A legtöbb ételmérgezést világszerte — így hazánkban is — az olyan ételek okozzák, amelyekben a gondatlan ke­zelés miatt kórokozó bakté­riumok szaporodnak el. Ilyen szempontból legveszedelme­sebb a Staphylococcus bak­térium okozta mérgezés. Többféle gyulladásos beteg­ség, gennyesedés kórokozói ezek, ételmérgezést csak azok a törzseik okoznak, amelyek vérből felszívódó mérget, úgynevezett enterotoxint termelnek. A toxintermelés plusz 20—40 Celsius fok kö­zött nagyon gyors: 2—3 óra alatt nagy mennyiség kép­ződhet az élelmiszerekben. A veszélyt fokozza, hogy ezek a baktériumok hőállók: 10 percig tartó forralást is ki­bírnak. A legtöbb ilyen meg­betegedést fagylalt, csaknem mindig a tejes alapanyagú fagylalt okoz. SOK MEGBETEGEDÉS forrásai a Salmonella bakté­riumokkal fertőzött élelmi­szerek is. Ezek a baktériu­mok nem termelnek mérget, betegséget csak akkor idéz­nek elő. ha a táplálékkal együtt ártalmas mennyiségű élő baktérium kerül a bél- csatornába. A legtöbb ilyen megbetegedést a krémes sü­temények okozzák. A vizs­gálatok szerint a fertőzés legtöbbször a tojások héjá­ról származik. Ezért célsze­rű használat előtt fertőtlení­teni a tojásokat. A kacsato­jás Salmonella-fertőzöttsége lényegesen gyakoribb, mint a tyúktojásé, tehát azok hasz­nálata, főleg krémek, habok, sütemények készítéséhez mellőzendő. A már említett baktériu­mokon kívül egyéb baktéri­umfajok is okozhatnak köny- nyebb ételmérgezést, amely görcsökkel járó hasmenésen kívül más tüneteket ritkán okoz. Ezek közül különösen gyakori a Clostridium perfin- gens és a Bacillus cereus: az elmúlt évek legnagyobb étel- mérgezéseit ezek okozták. Az ételmérgezések általá­ban émelygéssel, hányinger­rel, gyomor- és bélgörcsök­kel, rossz közérzettel kezdőd­nek. Ezeket követi a görcsös, ismétlődő hasmenés. Súlyo­sabb esetekben láz is lehet. Az ismétlődő hányással, has­menéssel a szervezet sok fo­lyadékot és sót veszít, ez né­hány óra alatt, főleg gyer­mekeknél életveszélyes álla­potot idézhet elő. Ezért is fontos, hogy minél előbb for­duljon orvoshoz a beteg. A mérgezés okának megállapí­tása érdekében az ételmara­dékot és a beteg székletét az orvos intézkedéséig meg kell őrizni. AZ ÉTELMÉRGEZÉSEK elhárítása érdekében legfon­tosabb az élelmiszerek tiszta kezelése. Mivel az élelmi­szereket nem lehet tökélete­sen baktériummentessé ten­ni, a cél elsősorban a minő­ségromlás lassítása, illetve gátlása. A tartósítási eljárá­sok mellett így nagy szerepe jut az alacsony hőfokon tör­ténő tárolásnak. Veszélyes a hűvösnek ítélt kamrában, vagy pincében tartott étel is, mert az ember „relatív” hő­mérő, a kánikulában hűvös­nek érzett helyen is plusz 20 —25 Celsius fok lehet, ami nagyon is alkalmas a bakté­riumok elszaporodására, az ételek romlására. Szénégetők a Mátrában A Mátravidéki Erdőgazdaságban külföldi megrendelésre égetik a faszenet. Szőke Jó­zsef idős szénégető mester régi szénégető családból származik, kitűnően ismeri a szakma minden fortélyát. (MTI foto: — Molnár Edit felv.) Az elektronika érte el a nagy ütemben fejlődő tudo­mány és technika ágazatai közül a legnagyobb sikere­ket. A kiállítási tárgyak éke­sen bizonyítják, milyen nagy hatással volt az elektronika fejlődése a műszeripar és az automatika eszközeinek tö­kéletesítésére. Alig öt évvel ezelőtt még kevesen hittek abban, hogy a technikában széles körben elterjedhetnek a nyomtatott áramkörös mikroelemek. A Szokolnyiki-parkban megren­dezett kiállításon egy sor ilyen mikroelemre épült bo­nyolult elektronikus gépet is bemutatnak. Bizonyos, hogy az elektronika a közeli évek­ben még nagyobb hatással lesz a mérés- és irányítás­technika, az automatizálás és műszeripar fejlődésére. Alkotmány utcai rendelőben (rendelési időn kívül az általános orvosi ügyeletén: Bajcsy-Zsi­linszky utca). Héttőn: 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: Szombaton 14 órától hétlő reggel 7 óráig a II-es számú kórházban (Jókai utca. telefon: 16-36, 18-44). Germekorvosl ügyelet: vasár­nap délelőtti 10 órától 12 óráig a II-es számú kórházban. (Sas ut­ca, telefon: 16-36, 10-44.) Hatvanban: Szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekele részére is. VITALIJ GABELKO: Jvem elég konkrét Jakov Zapjatih ter­vezőmérnök karcolatot írt és azonnal megmu­tatta az üzemi faliúj­ság, a „Kurbli” szer­kesztőjének. — Jakov- kám, kedves — szólt a szerkesztő, — már ne is haragudj, de a „Kurbli”-ban mégsem közölhetjük ezt az írást. Valahogy nem elég konkrét, túl álta­lános. Mivel én nem közölhetem, ezt javas­lom, vidd a megyei lap szerkesztőjének. Zapjatih nem találta rendjén valónak, hogy egy ilyen kis írással személyesen állítson be a megyei lap szer­kesztőségébe, éppen ezért elküldte postán. A karcolat a szerző legnagyobb csodálatára megjelent a megyei lapban. A tervezőmér­nök, azaz az újdonsült karcolatíró rohant a faliújság szerkesztőjé­hez, hogy megköszön­je a jó tanácsot. De akkor megcsör­rent a telefon: — Zapjatih — kiál­totta az iroda főnöke. — Kvaszov hivat, sür­gősen. Jakov letette a ce­ruzát és menet közben megigazítva a nyak. kendőjét, sietett a he­lyi szakszervezeti bi­zottságra. Kvaszov savanyú arccal fogadta: — Zapjatih, nem tudtam, hogy te ilyen sértődékeny vagy. Miért nem jöttél ide a panaszoddalI Azt a beutalót, bár másnak szántuk, azonnal oda­adtuk volna neked, Te pedig, ehelyett ’ — piff-puff, dirr-durr — egyenest az újsághoz. — Miféle üdülője­gyet? — csodálkozott Jakov. — Figyelj ide, Zep- jatih; hagyd a fenébe ezt a firkálást. Nem komoly dolog ez, — és ujjúval odabökött az asztalon fekvő újság­ra. Itt van! Fehéren feketén: „Es Volk a beutalójával már a tengerparton üdül". No, hát a főmérnök utazott el a Krímbe. Ö részesült ebben a kedvezményben. Hát mi van ebben? Es te azonnal futsz az újság­hoz... — Igen, de én ezt csak úgy általában ír­tam... — mormolta az orra alatt zavartam az újonc szerző. — Volk, ez csak olyan általáno­sító figura. Valameny- nyi karcolatíró így ál. talánosít. — Ezt nem vártam tőled — intett a kezé­vel ismét az írásra a helyi szakszervezeti főnök. Az ebédszünet előtt az igazgatási osztály igazgatójának a vona­lán keresték: — Zapjatih! Kiril Petrovics kéreti önt. Az ajtótól a főigaz­gató asztaláig bordó szőnyeg vezetett. — Foglaljon helyet — intett a főigazgató az oldalt álló székre. — En mindig odaadó, be­csületes dolgozónak tartottam önt, mint embert pedig korrekt­nek, aki nem képes meggondolatlan dolgok, elkövetésére. Bevallom, csoportvezetővé szán­dékoztam kinevezni önt. Erre maga felfújja ezt a kis jelentéktelen történetet, amiről most az egész megye beszél. — Kiril Petrovics, higgyen nekem, én semmit sem fújtam fel, — mondta halkan, fel­állva Zapjatih. — Hagyja csak. Hisz ezt maga írta. „Az Oroszlán úrfi ezalatt Nyúl komát gallérjá­nál fogva tartotta fogai között?" — Ez allegória, hogy mondjam, a műfaj sa­játossága, általánosítás, ha úgy vesszük. — Általánosítás? A szakszervezetek városi bizottságától egy kü­lönleges bizottság jön hozzánk, hogy ellen­őrizze a munkánkat... Az igazgató bánato- sav, nézett Znnjcitíhva. és az asztal fiókjából cigarettát kotort elő. Fordította: Sigér Imre

Next

/
Thumbnails
Contents