Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-31 / 123. szám

Az oroszlán ugrani készül Magyar film Az oroszlán, aki a filmben ugrani készül, azonos egy náci orvos-kutatóval. A for- ' gatókönyv szerint azért érke­zik Dubrovnikba, ebbe a cso­dás jugoszláv üdülőhelyre, mert itt, a tengerben talál­ható sziklák egyikébe lapul az a laboratórium, amit még 45-ben parancsra elgázosított. Az „ugrás” oka az a mikroba, amit az orvos felfedezett, aminek hatására százezrek pusztíthatok el könnyedén. A néző manapság a legel- képesztőbb meséket is képes elhinni, ha komolyan mond­ják neki, mert ez a rohanó és mindent kikutató kor napon­ta hoz elképesztő meglepeté­seket. Ez az orvos-tudós azon­ban, drámai tremolóival együtt hamis alakzat. Ha a néző utánagondol mondatai­nak, utazásának, a laborató-. rium megközelítésének, már­is nyilvánvaló az orvos, vagy a forgatókönyvíró követke- «ettensége. De ne legyűr* nyári idő­ben ilyen igényesek, figyel­jük a gyorsan pergő képeket a vásznon. Mert itt minden megesik ami egy jókedvű krimihez hozzátartozik. Kést dobálnak, lőnek mindenfajta fegyverből, üldöznek autók autókat, van barátság, szere­lem, fény, panoráma, nap­fény, tenger, szinte színpadia­sán és pozolóan szép Dubrov­nik, sztár az elektronika, a tenger, jacht, nők, beat-zene a meséből és a környezetből kilógó etemként és persze legelsősorban a szuperman, a hős, a felsőbbrendű lény, kölcsönözve és kihasítva a műfaj törvényei miatt a nyu­gati filmekből. Ez a csoda­Bgy élet elismerése ember néha annyira érdekte­len, hogy inkább a nekünk szokatlanul csipkés adriai tengerpartot pásztázzuk, mint a mesében a megszokott he­lyén levő, és meglepetést nem okozó hőst, a nyomozót, aki mindent megtesz és meg­kap, a szó teenager-értelmé- ben. Révész György rendezése a sokféle tendenciát magában hordó forgatókönyvet ízlése­sen fogalmazza át filmre. Ke­rül minden túlzást, talán az egy orvoson kívül mindenki és minden mértéktartóan vi­selkedik. A helikopteren, a hatalmi őrületében szavaló kutató már nem orvos, há- nem egy szemlélet szószólója, aki igen . prózaion és termé­szetesen bukik eL Talán túl Ötven OTP-lakás Gyöngyösön A következő néhány hónap alatt újabb ötven lakást ad át a lakosságnak az OTP Gyöngyösön a város egyik legszebb helyén. Az első 16 lakásos társas­házba Júliusban, a másik két épületbe pedig szeptember­ben és novemberben költöz­hetnek be az új tulajdonosok. De a jövő év márciusában még egy 16 lakásos társasház készül el. A Csalogány utcai lakások egyik előnye, hogy közel vannak a város központjához, mégis csendes, nyugodt kör­nyezetben épültek, közös kerttel, ahová garázsokat is lehet építeni. A kisebb alapterületű la­kások egy szoba és még két félszoba, komfortosak, tehát a lakórész három helyiségből áll. A nagyobb lakásokhoz két tágas és egy félszoba tartozik, a komfort itt sem hiányzik. Minden lakáshoz építettek önálló pincerészt. A konyhában a mosogatóval ellátott, beépített szekrény és az üzemképes palackos gáz­tűzhely szolgálja a háziasz- szomy kényelmét. Ezen kívül a telefonvezeték és a közpon­ti tv-antenna is hozzá tartozik valamennyi lakás felszerelé­séhez. Az 58 négyzetméteres laká­sok ára 183—198 ezer, a 61 négyzetméteres lakásoké 188 és 203 ezer, míg a 70 négy­zetmétereseké 198 és 213 ezer forint között mozog, attól függően, hogy a lakás me­lyik szinten és milyen égtáj irányában fekszik; Az OTP azzal is segít az új lakástulajdonosoknak, hogy a vételár egy részét hi­telezi. Ha 80 ezer forint köl­csönt kér valaki, akkor csak két százalék, az ezt megha­ladó összeg után pedig hat százalék kamatot kell fizet­nie. Akik biztosítani akarják maguknak a kiválasztott la­kást, előszerződést köthetnek a gyöngyösi OTP-nél már most. Kétségtelen, hogy az OTP már évek óta a város legszebb részén építteti a tórsasházakat, öröklakásokat, amik iránt mindig nagy ér­deklődés mutatkozott a vá­ros és a környék lakói köré­ben. (x) p\0 »*•«* Megszűnt a füstszűrőscigaretta-hiány. Korlátlan mennyiségben kapható a kiváló minőségű bolgár füstszűrös cigaretta a PLOVDIV 1 csomagban 20 db,- ára: 4,40 Ft. természetesen is ahhoz, hogy higgyünk a film befejezésé nek. Igaz, a krimi görbe tük­rének is tarthatjuk ezt a já­tékot, mert hősei néha — kü­lönösen a rendőrfelügyelő az ö utcán előkapott piros tele­fonkagylójával — panopti- kumszerűen mozognak és tesznek. Helga külön utalás a hatalmi tébolyra, erre a nemrég még létező háborús és korbácsos igazságszolgál­tatásra! A színészeit közül 'Ajtay ’Andor játssza a legbonyolul­tabb figurát. Helytáll a szá­mára kissé idegen talajon. Bujtor István a szuperhős, akiknek minden megy, s ő ezt a valótlanságot ízléssel teszi. Medveczky Ilona ebben a filmben is szolgáltatja a szex-et, mert ma már enél- kül nem lehet elképzelni se jó, se rossz magyar filmet. Hildebrandt István képei üdék, mozgalmasak, a kame­ra jól mozog, a hajszát ponto­san adagolja. A film sokféle tendenciá­ja és sokféle stílust összeol­vasztani akarása miatt ve­gyes érzelmeket kelt ben­nünk, pedig nevetve igazat mondani akaró nyári szóra­kozásnak szánták. (farkas) Neve, markáns arca, dús, fehér hajg, tapintatos ked­vessége ugyanúgy hozzátar­tozik mór a város neveze­tességeihez, akár a minaret, a vár, vagy a népkerti pla­tánok. Pedig nem is született eg­ri. Huszonkét évvel ezelőtt fogászai plomával „útitárs­ként”, szinte észrevétlenül, s idegenként jött a városba. Aztán fehér köpenybe öltö- ‘zött és gyógyítani kezdte az embereket, a beteg, megrok­kant fogakat... Címzésnek ma már ennyi is elég: VIRÁG LÁSZLÓ fogász, Eger. Nincs szükség az utcára, a házszámra. Ne­ve mindent elárul, mindent tudat... Megszerette a város, meg­szerették az emberek. A tisztelet, a bizalom, a meg­becsülés epizódjainak számát maga se tudja. Néhányat azonban sohase tudta elfe­lejteni ... Hosszú évek óta ismétlő­dik már: névnapján, szüle­••• tésnapján jókedvű gyerekek kopogtatnak be a rendelőjé­be. Kezükben virág, és min- dik akad szónok is közöttük: Kedves Laci bácsi... Könyvtárában kincsként őriz egy 1700-ban nyomtatott, s már rojtos lapú kalendá­riumot. Az egyik nyugdíjas, volt betegének legértékesebb „vagyona” volt ez a könyv. Az utolsó találkozásra magá­val vitte a rendelőbe, és át­nyújtotta gyógyítójának... Vagy a távirat története is: vasárnap volt, családja kö­rében pihent. Ma sem tudja, ki küldte hozzá az idegen kiránduló csoportot. Szó nél­kül beöltözött. A két tanuló nem akarta elhinni, hogy ennyi is elég: köszönjük szé­pen. Útjuk egyenesen a pos­tára vezetett. A táviraton ez állt: „Jól érezzük magunkat, még egyszer nagyon szépen köszönjük.” Aláírás: az osz­tály, a tanár néni és a két volt beteg. Néha már majdnem zavar­ba hozzák. „Dankó-féle fog­Engedjék meg, nevem Cox. (Kedd 20.20) A négyrészes, magyarul beszélő NSZK tévé-filmsoro­zat első részének vetítése. (A második részt szerdán 20.45-kor, a harmadikat csü­törtökön 20.20-kor, a negye­diket pedig pénteken 20.20- kor láthatjuk.) A krimit Rolf és Alexandra Becker írták, John Olden rendezte. Képes Kalendárium (Vasárnap 16.20) Ä havonta egyszer jelent, kezű új műsort másodízben láthatjuk. A cím — s az első adás — sok mindent elárul: a kalendárium szó arra utal, hogy a műsorban az évsza­koknak — a naptárnak meg­felelően kerülnek képernyő­re a témák. Ezúttal a műsor gerinceként a Medárd-nap köré fonódó hiedelmekről, azok téves és valós, évszáza­dos tapasztalatokon nyugvó alapjairól lesz szó. A költészet percei (Vasárnap 17.50) Megemlékezés Alexander Puskin születésének 170-ik évfordulója alkalmából. Móricz Zsigmond: Csibe (Vasárnap 20,30) A kétrészes színmű közve­títése a Thalia Színházból, felvételről. Móricz Zsigmond hagyatékában lelték fel — 1960-ban jelent meg — a színpadra sose került művet, amiről tudtak ugyan, de azt hitték, megsemmisült. Az el­múlt év tavaszán aztán szín­padra került, nyomban nagy vitát váltott ki ellentmondá­saival, furcsaságaival. (A. Gy.) sort tessék csinálni. Olyat ón nem ismerek. Dehogy­nem. Amilyent a szomszé­domnak, a Dankónak tetszett csinálni.. .,J Haját hófehérre mosták az évtizedek, de a gyógyítás, az emberek, a betegek irán­ti türelme, lelkesedése, aka­ratereje mit sem változott. S nemcsak a betegeinek, neki is ezer arca van. Tisz­teli kollegáit, elragadtatva beszél a magyar fogorvos­tudomány fejlődéséről, az ügyes kezű ifjú munkatársak­ról. Hosszú éveken át aktí­van tevékenykedett a társa­dalmi, közéletben, azt is tud­ja, melyik betege jött busz- szal, vonattal, s mikor indul az utolsó busz, vonat. Türel­me kifogyhatatlan: a beteg lehet ideges, nyugtalan, mor­cos, haragos, de a gyógyító mindig jókedvű, mosolygós, kiegyensúlyozott... A közelmúltban díszes meghívót kapott. Pestre szó­lították az Egészségügyi Ml misztériumba. Amikor a mi­niszterhelyettes négy évtize­des érdemes, és eredményes munkássága elismeréséül át­nyújtotta a Munka Érdem­rend bronz fokozatát, nem találta a szavakat. Csak na­pok múltán tudta szavakba önteni érzéseit... — Nagy megtiszteltetés számomra ez a kitüntetés. Ügy érzem: egy élet elisme­rése .. . —koós— PINTÉR ISTVANí — Tehát bukjam inkább én? — háborodtam fel. — Szó sincs róla — nyug­tatott meg mézes hangon Banless. — Ellenkezőleg: akármilyen kellemetlennek tűnt is fel az ön számára, hogy ilyesmibe keveredett, tulajdonképpen ez lesz sze­rencséjének kezdete. Az óra­gyárban, ahol dolgozott, nem­igen figyeltünk volna fel az ön képességeire. így azon­ban vizsgálat alá vettük személyét, és mondhatom, hogy a legkedvezőbb benyo­másokat szereztük. Mr. Ká­sa. ön tökéletesen alkalmas­nak látszik arra. hogy a szolgálatunkba álljon. — Ne haragudjon, de nem értem, mit akar tőlem. Az előbb azt mondta, hogy ma­radjak vörös ügynök. Ezért alighanem hosszú éveket kell börtönben töltenem. Hogy ál i hatnék én akkor a Cl A szolgálatába? — A megoldás egyszerűbb,* mint gondolná — jelentette ki vendégem, és komótosan kiverte pipájából a hamut. — M. Kása, ön megszökik. — Lehetetlen! Rendőrko- pók állnak a kapunk előtt. Banlessnek a szeme sem rebbent. — Helyesebben: kormány- tisztviselők, Mr. Kása, kor­mánytisztviselők. Az FBI munkatársai. Mi az FBI-jal egyetértésben szöktetjük meg önt Oda megy, ahol senki sem találhatja meg önt. Dél- Karolinában, egy erdő köze­pén fog élni. Két esztendőt tölt el ott, annyi egy kurzus ideje. Már a tanulóévek alatt mintegy az ötszörösét keresi annak az összegnek, amit az óragyárban kapott Később, a kiképzés befejezté­vel, egy-két bevetésre indul a vörösök hátába. Az anya­gi ellenszolgáltatás, amelyet azért biztosítani tudunk, természetesen a küldetés eredményétől is függ. Annyit azonban elárulhatok, hogy az összeget csak öt szám­jegyben lehet kifejezni. Alighanem örömmel veszi ezt a megoldást... — Ezt jól kieszelték — ve­tettem oda kedvetlenül. Banless azonban nem vett róla tudomást. — Örülök, hogy tervünk megnyerte a tetszését. Hogy is mondják maguknál? — váratlan tiszta magyarsággal kezdett beszélni.: — A kecs­ke is jóllakik, a káposzta is megmarad. — Aztán ismét angolul folytatta: — Ami­kor ön eltűnik, sajtónk nagy kampányba kezd, figyelmez­teti az amerikai közvéle­ményt a növekvő vörös ve­szélyre. Megírja, hogy min­den amerikainak nyitva kell tartania a szemét és a fü­lét, hiszen a vasfüggöny mö­götti országok olyan kiter­jedt kémhálózattal rendel- keznek ideát is, hogy az FBI ellenőrzése alatt álló ügynöküket Is meg tudják szöktetni és ki tudják csem­pészni Amerikából. Ez ne­künk nagyon jó, sokkal jobb, mintha bíróság elé állíta­nánk, mert az ilyen ügyek­ben mindig akad egy-két rózsaszínű tollnok, aki igyekszik kellemetlenkedni. Viszont jó magának is, mi­vel maga végeredményben odaát fog dolgozni, s ezek után a vörösök közűd senki se fog gyanakodni magára. Es mivel Banless tovább­ra is ülve maradt, hozzátet­tem: — Es most legyen saves, hagyjon magamra. A Cl A emberének egyet­len arcizma sem rándult meg. Felállt, kifelé indult, de az ajtóban megállt, épp oly nyugodt hangon, ahogy egész idő alatt beszélt, meg­fenyegetett: — Gondolja meg, fiatal­ember. Holnap három órakor ismét felkeresem magát, ad­Szabályos engedéllyel megy haza. Majd kitalálunk vala­mi jó mesét, hogy miként szökött meg tőlünk, és mit csinált addig. Odahaza sajtó- értekezletet tart, hogy mi magát koholt váddal gyanú­sítottuk. Két-három évig dolgozik nekünk, aztán visz- szajön, és itt elmondja, hogy az egész hazugság volt, amit ott mondott, de kényszerí­tették rá. Nagyszerű terv. Nemde? Feláltam. Ezzel akartam jelezni, hogy a magam ré­széről befejeztem ezt a be­szélgetést. — Nem készültem sem szí­nésznek, sem kémnek — mondtam. dig még meggondolhatja a dolgot. Ha nem fogadja ed ezt a megoldást, majd talá­lunk mást. De az már nem lesz ilyen kedvező a maga számára. Az csak nekünk lesz jó. Magának viszont rossz. Nagyon rossz. Nem engedhetjük meg, hogy egy, a gépezetünkbe bekerült porszem tönkretegye a fo­gaskerekeinket ... Elment. Otthagyott a gon­dolataimmal. Egész éjszaka le sem hunytam a szemem. Újra és újra átgondoltam helyzetemet. Veszedelmes kutyaszorítóba kerültem. Életveszélyes ke­lepcébe. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents