Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-31 / 123. szám

Ml'^lemény a kommunista és munkáspártok nemzetközi Folytatja munkáját CSKP KB plénuma tanácskozása előkészítő bizottságának üléseiről MOSZKVA: Május 23. és május 30. kö- között Moszkvában ülést tar­I tott a kommunista és mun- ! káspártok nemzetközi tanács- ! kozásáiiak előkészítésével ! foglalkozó bizottsága, í A bizottság munkájában az ( alábbi 70 kommunista és I munkáspárt képviselői vettek • részt (orosz abc szerint): 1 Ausztráliai Kommunista Párt, Osztrák Kommunista Párt, Algériai Szocialista Él­csapat Párt, Argentin Kom­munista Párt, Belga Kommu­nista Párt, Nyugat-Berlini Szocialista Egységpárt, Bol­gár Kommunista Párt, Bolí­viai Kommunista Párt, Bra­zil Kommunista Párt, Nagy- Britannia Kommunista Párt­ja, Magyar Szocialista Mun­káspárt, Venezuelai Kommu­nista Párt, Haiti Kommunis­ták Egyesült Pártja, Guaya­na! Népi Haladó Párt, Gua­delupei Kommunista Párt, Guatemalái Munkapárt, Né­metország Kommunista Párt­ja, Német Szocialista Egység­párt, Honduraszi Kommunis­ta Párt, Görög Kommunista Párt, Dán Kommunista Párt, Dominikai Kommunis­ta Párt, Izraeli Kommunista Párt, Indiai Kommunista Párt, Jordániái Kommunista Párt, Iraki Kommunista Párt, Iráni Néppárt, Spanyol Kom­munista Párt, Olasz Kommu­nista Párt, Kanadai Kommu­nista Párt, Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Kolum­biai Kommunista Párt, Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt, Libanoni Kommunista Párt, Luxemburgi Kommunista Párt, Felszabadulás és Szoci­alizmus Pártja (Marokkó), Mexikói Kommunista Párt, Mongol Népi Forradalmi Párt, Nicaragua! Szocialista Párt, Norvég Kommunista Párt, Kelet-Pakisztán Kom­munista Pártja, Panamai Néppárt, Paraguayi Kommu­nista Párt, Perui Kommunis­ta Párt, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Portugál Kom­munista Párt, Puerto Rico-i Kommunista Párt, Reunion: Kommunista Párt, Román Kommunista Párt, Salvador! Kommunista Párt, San Mari- no-i Kommunista Párt, Szí­riái Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja, az Egyesült Államok Kommunista Pártja, Szudán: Kommunista Párt, Tunéziai Kommunista Párt, Török Kommunista Párt, Uruguay-i Kommunista Párt, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Ceyloni Kommunista Párt, Csehszlo­vák Kommunista Párt, Chilei Kommunista Párt, Svájci Munkapárt, Ecuadori Kommunista Párt, Dél-Afri­kai Kommunista Párt, és még három illegalitásban működő párt, amelynek nevét nem tették közzé biztonsági meg­fontolásokból. A svéd balol­dali kommunista párt képvi­selői megfigyelői minőségben vettek részt az üléseken. EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉRTEKEZLET TERROR SPANYOL- ÉS GÖRÖGORSZÁGBAN ITÁLIAI FESZÜLTSÉG NYUGTALAN LA TIN-AM ERIKA LAPUNK MÁS HELYÉN hírt adtunk Fock Jenó csü­törtöki bécsi sajtókonferenciájáról, itt csupán az európ'ai biztonsági konferenciával kapcsolatos szavait szeretnénk kiemelni. Miniszterelnökünk hangoztatta, hogy ebben a kérdésben nagyjából egyetértés van a magyar és az oszt­rák kormá-” között. Erre vall az a tény is, hogy Fock Jenő bécsi urtózkodása idején adta át az osztrák kor­mány hivatalos válaszát a finn kormánynak, s ez a vá­lasz úgyanolyan pozitív, mint a magyar állásfoglalás. Fűzzük hozzá: csütörtökön Härtling dán külügymi­niszter a koppenhágai parlamentben kijelentette, a dán kormány pozitívan értékeli Finnország javaslatát és Dá­nia is aktivan részt kíván venni az értekezlet előkészíté­sében. örvendetesen pozitív volt Härtling másik bejelen­tése is, miszerint az NDK állampolgárok dániai beutazá­sának jelenlegi korlátozásai már elavultak és azokat mó­dosítani kell. EURÓPA DÉLI RÉSZÉBŐL nem számolhatunk be olyan pozitív eseményekről, mint amilyenekről imént az öreg földrész északi felével kapcsolatban szóltunk. A fa­siszta Spanyolországban — jóllehet nemrég feloldották a szükségállapotot — ismét fokozódott a terror, erősödött a falangista rendszer nyomása és elnyomása, amit egy újabb ítélet bizonyít. Nyolc évi börtönre ítélték Julian Aristát, a spanyolországi szakszervezetek egyik vezető tét ÁLLANDÓ A NYUGTALANSÁG Dél-Európa centru­mában, Olaszországban is. Jelentős paraszt-megmozdulá­sok színhelye volt ismét Dél-Olaszország szegénységtől sújtott vidéke, s a tüntetéseket csak kemény rendőri in­tézkedésekkel tudta leszerelni a kormány. Olaszországban hónapok óta feszült a politikai helyzet, nem utolsó sorban az egyre ijesztőbb különbség miatt, amely a prosperáló északi és a nyomorgó déli részek között fennáll. A GÖRÖG KORMÁNY hivatalosan is beismerte a katonatisztek csoportjának a napokban történt letartózta­tását, egy részük deportálását. Pedig ezek igazán nem baloldali elemek voltak, csupán a királyt akarták volna visszahozni. Dehát a mindinkább szélsőjobbra csúszó fasiszta rezsim már a mérsékelt jobboldalt is ellenségé­nek tekinti. A terror fokozódása ellenére sem lanyhul az ellenállás. VÉGÜL BESZÁMOLUNK néhány szóban a nyugta­lan íatin-amertkai helyzetről. A legtöbb latin-amerikai országban Nixon különmegbízottjának, Rockefellernek latin-amerikai körutazása kavarta fel a kedélyeket: a New York-i kormányzót eddig mindenütt komoly ameri- kaellenes tüntetésekkel fogadta a lakosság egy jelentős ré­sze. Argentínában pedig belpolitikai válság körvonalai rajzolódnak ki. A szakszervezetek általános sztrájkot hir­dettek, Onganla fasisztaízű diktatórikus rendszere elleni tiltakozásul és ennek kapcsán Buenos Airesben, Cordobá- ban, és más városokban rendkívül heves összecsapásokra került sor a rendőrség és a tömeg között. lakást épít? A küldöttségek kifejtet­ték pártjaik központi bizott­ságainak véleményét a ta­nácskozás fődokumentumá­nak tervezetéről. E doku­mentum címe: „Az imperi­alizmus elleni harc feladatai a jelenlegi szakaszban és a kommunista és munkáspár­tok, az összes imperialista­ellenes erők akcióegysége". Az előkészítő bizottság ülé­seinek részt vevői figyelme­sen tanulmányozták a test­vérpártok központi bizottsá­gainak összes nézeteit és ja­vaslatait és megegyeztek ab­ban, hogy a tervezetet a hozzá csatolt módosításokkal együtt a kommunista és munkáspártok nemzetközi „ta­nácskozása elé terjesztik a munka alapjául szolgáló do- ' kumen tűmként. A bizottság ezenkívül más dokumentumok tervezeteit is megvizsgálta és azokat a ta­nácskozás élé terjeszti meg­vitatás végett Az előkészítő bizottság ülései az őszinteség és az elvtársi együttműködés lég­körében folytak le. (MTI) „ÖNÖK ERŐSEBBEK, hadseregük felkészültebb, s ezért most legyőzhetik az arabokat, de ezzel nem olda­nak meg semmit, csupán megnehezítik a megoldást” — éppen két éve, az egyre forróbb májusi napokban in­tette óva e szavakkal De Gaulle francia elnök Abba Eban izraeli külügyminisz­tert — az arabok megtáma­dásától. Hiába. És két év után — az agresszió megva­lósultával, a megszállás fenn­tartásával a feszültség lénye­gében hasonló, bármely percben robbanással fenye­gető a Közel-Keleten, A hat­napos háborúval, amelyben meglepetésszerűen támadt a — katonai és propagandahi­bákat kétségtelenül elkövető — arab országokra Izrael, tarthatatlan helyzetet terem­tett a Közel-Keleten. Forduljon bizalommal az Effer és Vidék© Lakásépítő KTSZ-hez tpbb szintes társasházak szervezése lebonyolítása kivitelezése Igényeket már 1970-re is felvesz. Felvilágosítást ad: építészeti, hitel, telekvásárlási, szervezési és kivitelezési problémáiban. Gazdaságossági szá­mításokat végez. 1970 március 30-ig leszerződött társasház-építésnél a kivitelezési összegből 4 % árengedményt ad. Két éve a Tel Avivot tá­mogató nyugati propaganda gőzerővel terjesztette az ér­vet: „Izrael nemzeti érdeke­iért, fennmaradásáért har­col". A háborúban és azóta naponta kiderül, hogy ez az állam korántsem gyengeség­ből tudott hódítani, hanem valójában katonai hatalom­nak számít a Közel-Keleten. Most fái éve Dajan izraeli hadügyminiszter kijelentet­te: „Izraelnek továbbra is olyan erősnek kell lennie, mint a környező arab álla­moknak együttvéve...” Ez a mondat, bármennyire is a ma még valóságos viszonyo­kat tükrözi, egyben leleplezi azt a rövidlátó, ön- és köz- veszélyes politikát, amelyet a Tel Aviv-i körök folytat­nak. Már a háború óta eltelt időszak is bizonyította, hogy az arab országok gyors ütemben talpra állnak, mind Pénteken reggel folytató­dott a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­ga plénumának tanácskozása a prágai vár spanyol-termé­ben, amelyen Stefan Sadovs­ky, a pártelnökség tagja el­nökölt. Folytatták a vitát a két el­hangzott beszámolóról és na­pirenden voltak a szervezeti kérdések is. (MTI) NÁT O-tanácskozás a lázálmok légkörében LONDON: Sugár András, az MTI lon­doni tudósítója jelenti: Londonban pénteken befe­jeződött a NATO nukleáris tervezési csoportjának két­napos ülése, amelyen az ame­rikai, angol, nyugatnémet, olasz, török, belga és dán hadügyminiszter vett részt. Az ülésen ismertették azt az okmányt, amelyet Denies Healey brit hadügyminiszter és nyugatnémet kollegája, Gerhard Schröder dolgozott ki a nukleáris fegyverek eset­leges felhasználásának elvei­ről, természetesen abból a képtelen NATO-doktrinából kiindulva, hogy a Szovjetunió részéről támadás várható. A tanácskozás ennek meg­felelően — egy francia tudó­sító szavaival élve — „a fel- tételezések és lázálmok való­színű légkörben” folyt. A furcsa kettős — Healey és Schröder — például azt ja­vasolta, hogy „Szovjet táma­dás esetén” azonnal kisebb nukleáris fegyvereket kelle­ne bevetni Európában, de ter­mészetesen nem az NSZK„ hanem inkább az NDK, Len­gyelország és Csehszlovákia területén. A két miniszter hagyomá­nyos javaslatát állítólag fa­gyosan fogadta Laird ameri­kai hadügyminiszter. Mint a Daily Express rendszerint ki­tűnően értesült tudósítója tudni véli, Laird kifejtette: Nixon elnöknek esze ágában sincs kiengedni a kezéből az ellenőrzést a Nyugat-Európá- ban jelenleg felhalmozott hétezer nukleáris fegyver fe­lett, s a Fehér Ház a taktikai nukleáris fegyverek beveté­sét illetően is fenntartja vé­tójogát. A tanácskozás befejeztével semmi jel sem mutat arra, hogy a munkaértekezlet öt másik résztvevője osztozott volna Healey és Schröder kol­lektív öngyilkossági óhajá­ban. Megfigyelők tudni vélik, hogy a belga és olasz had­ügyminiszter az amerikai ál­láspont felé hajlik, a török miniszter elsősorban a görög ősellenség katonai megerősí­tése foglalkoztatta, a dán hadügyminiszter pedig telje­sen passzív volt, illetve — aktivitásának ritka pillana­taiban — kétségét fejezte ki az iránt, hogy a Szovjetunió bármikor meg akarná tá­madni Nyugat-Európát. A brit külügyminiszter Izrael passzív magatartásáról MEJRÜT: Stewart brit külügyminisz­ter, aki Teheránban részt vett a CENTO miniszteri ér­tekezletén, útban hazafelé, pénteken a bejrúti repülőté­ren rövid nyilatkozatott tett a közel-keleti kérdésről, Ki­jelentette, hogy a négyhatal­mi tárgyalások New York­ban kedvezően haladnak, de még nem jött létre megálla­podás valamennyi kérdés­ben. Stewart nem volt” haj­landó megnevezni a vitás pontokat éf év yfesn A brit külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki ami­att, hogy Izrael passzív ma­gatartást tanúsít a New York-i tárgyalásokkal szem­ben. Kijelentette, hogy je­lenleg elképzelhetetlenek a közvetlen tárgyalások Izrael és az arab államok között. Egy jordániai katonai szó­vivő bejelentette, hogy pén­teken délelőtt; négy izraeli repülőgép megsértette Jordá­nia légiterét. A jordániai légelhárítás visszatérésre kényszerítette a betolakodó­kat. (MTI) társadalmi rendjük haladó vonásait, mind hadseregüket fejlesztik, nagymértékben a szocialista országok segítsé­gével. Ha valóban a Tel Avivban sokat emlegetett nemzeti érdek vezérelné a nyugati stratégiai célokat szolgáló é$ a hódítási vágytól megittasult izraeli vezető kö­röket, akkor minden erővel arra kellett volna törekedni­ük az elmúlt időszakban, hogy megnyerjék népüknek a bekét. Csakhogy Tel Aviv­ban mindenáron nyerni akar­nak a békén, — ki keveseb­bet, ki többet, — hódításokat legalizálni. izrael Állam politikai irányvonalának agresszív voltára éppen az a legjel­lemzőbb, hogy makacsul el­utasít mindenféle, bárhon­nan jövő rendezési javasla­tot, semmibe veszi a Bizton­sági Tanácsnak a térség va­lamennyi állama és a hazá­jukból immár több hullám­ban elűzött arab menekültek igazságos érdekeit figyelem­be vevő határozatát. Az egyetlen, mostanában már Nyugaton is egyre hatásta­lanabb izraeli érv a „köz­vetlen tárgyalások” hangoz­tatása; az arab területeket megszállva tartó Tel Aviv valójában a győztesek pozí­ciójából akarja diktálni fel­tételeit egész arab környeze­tének. Ennek a látszatra tet­szetős, valójában mélységes politikai önhittséget és rö­vidlátást tanúsító formulá­nak a legfőbb jellemzője, hogy megalázni kívánja azt az ellenfelet, akivel állító­lag rendezést akar elérni- A történelem tanúsága pedig éppen az, hogy a hasonló megoldások sohasem bizo­nyultak tartósnak. Akárhonnan közelítjük Is meg a kérdést, világossá vá­lik, ki akadályozza a közel- keleti rendezést, és hogy a megoldás késlekedésével mint válik szükségszerűen napról napra feszültebbé a közel-keleti helyzet”, — ahogy május elején U Thant ENSZ-főtitkár fogalmazta. Mint a New York Times nemrégiben megírta, az izra­eli vezérkar már elkészítet­te az EAK létfontosságú ob­jektumainak listáját, ame­lyekre — a lap szerint — „sorba akar lecsapni”. Da­jan május 12-én „új katonai csapásokkal” fenyegetőzött. Golda Melr miniszterelnök- asszony pedig a hónap során több nyilatkozatában is le­szögezte, hogy Tel Aviv a megszállt területek egy ré­széről semmiféle rendezés so­rán nem akar lemondani. A KÖZEL-KELETI hely­zet az elmúlt két év során mindenesetre annyira egyér­telművé vált, hogy a nyugati hatalmak is kénytelenek vol­tak előbb megszavazni a Biz­tonsági Tanács 1967 novem­beri határozatát, majd pedig az idén tavasszal leültek New York-ban a nagyhatal­mak rendezést kutató konfe­renciájának asztalához. A négyhatalmi rendezést Izra­el kormánya jóformán na­ponta utasítja el, minősíti „beavatkozásnak”. Az arab államok több íz­ben kifejezték készségüket a ABIDJAN: Az abidjani rádióban pén­teken ismertetett nyilatko­zat szerint Elefántcsontpart péntektől megszakítottnak tekinti diplomáciai kapcso­latait a Szovjetunióval. A döntést hivatalosan nem in­dokolták meg. BERLIN: A Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszté­riuma pénteken közleményt adott ki, amelyben éles til­takozást jelentett be a nyu­gatnémet Bundestag számos bizottságának június 2—4-e között Nyugat-Berlinben megrendezésre kerülő ülés­szakával és nyugatnémet mi­niszterek ugyancsak Nyugat- Berlinben megtartandó ta­nácskozásával kapcsolatban. A közlemény elítéli ezt a provokációt, amelyhez a nyu­gat-berlini szenátus is támo­gatást nyújt. WASHINGTON: _ ! Amerikai részről hivatalo­san nem kommentálják Thieu saigoni elnök állás- foglalásait. amelyekben el­utasítja a koalíciós kormány, illetve a dél-vietnami válasz­tás lehetőségét. A sajtó azonban bő terjedelemben foglalkozik ezekkel és a la­pok többsége arról ír, hogy „igen nagyfokú az eltérés Nixon és Thieu elképzelései között”. Lapvélemények sze­rint ez a véleményeltérés napvilágra kerül majd a jö­vő hét végén, a Midway-szi- getére tervezett találkozón. WASHINGTON: Az Egyesült Államok tíz expedíciót tervez a Holdra, ha az Apollo 11. júliusi útja sikerrel jár. Az 1972-ig sorra kerülő expedíciók az égitest több pontján szállnak le, az­zal a céllal, hogy minél na­gyobb területet derítsenek fel. Mint ismeretes, az Apol­lo 11. leszállására az úgyne­vezett Nyugalom-tengerében kerülne sor. Biztonsági Tanács határoza­tának keretei között végre­hajtandó, valóban igazságos rendezés elfogadására. Mint Nasszer — ugyancsak május folyamán — kijelentette, a rendezés után elfogadják, tudomásul veszik Izrael ál­lami létét. Tel Avivből azon­ban minderre csak a sztereo­tip elutasító válasz érkezett. Nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben az arab államok­nak fel kell készülniük min­den eshetőségre, beleértve a katonai összecsapást is, A mostani évforduló eléggé int. arra, hogy nem szabad figyel­men kívül hagynunk Dajan és társai fenyegetőzéseit. A megszállt arab területeken pedig egyre növekszik és egyre szervezettebb az ellen­állás. A PARÄZS mind jobban izzik a Közel-Keleten. Két­ségtelen, hogy az újabb há­borútól és annak esetleges, láncreakciót, szélesebb körű nemzetközi konfliktust, atomhatalmi konfrontációt kiváltó lehetőségétől vissza­riadnak a nyugati hatalmak is, amelyek két éve a haladó arab rendszerek megtörését remélték a hatnapos háború­tól. Most lázasan próbálják presztízsüket visszaszerezni az arab világban, s a tárgya­lások tényével kívánnak jó­indulatot tanúsítani. Két­ségtelen azonban, hogy mind a négyhatalmi tárgyalások kimeneteléért, mind pedig közvetve az izraeli politiká­ért azok a nyugati hatalmak a _ felelősek, amelyek lénye­gében a kezükben és a zse­bükben tartják Izraelt, és amelyek támogatása nélkül Tel Aviv sem hódítani, sen» fenyegetőzni nem tudna. A. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents