Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-25 / 118. szám
Eltűnt egy együttes Az énekkar ért el többet, ♦ált országos hírűvé. A táncosok szerényebb eredményt mutathattak fel. De a szűcsi hépi együttes neve valamikor nagyon jól csengett. Hová lettek, mi történt velük? Rádiófelvétel az utcán Amikor a rádió magnószalagra akarta rögzíteni az énekkar műsorát, sehol sem találtak megfelelő helyiséget a: felvételhez. Az egyik szűknek bizonyult, a másiknak az akusztikája nem volt jó. A műsor vezetője végül az utca mellett döntött. — Még arra is emlékszem, hogy késő estébe nyúlt a felvétel időpontja. A dalosok egy része onnan ment a bányába dolgozni, a másik része pedig akkor csatlakozott az énekkarhoz, amikor kijött a délutáni műszakból. Letették a bányászlámpát az út szélére, és úgy álltak be a sorba. A lelkesedés hozta össze és tartotta együtt az énekkart, állapítja meg ezt is Forrási Etelka, az általános iskola igazgatója, aki szintén tagja volt a kórusnak, a táncosokat pedig ő maga irányította. Énekeltek, mert szerettek énekelni. Nem nézték, hogy mennyi időt töltenek a próbákon, hiszen jól érezték ott magukat. Szinte barátok lettek mindannyian. És nagyon jól megértették magukat a kar vezetőjével, Uracs Istvánnal. Az első évek így teltek el, így hoztak sikereket, jutottak el a rádió mikrofonjához. Aztán megváltozott minden. A pénz az oka A bánya átvette a művelődési házat, ennek következtében az együttes is a báel is költözött és Forrási Etelka sem tanította tovább á táncosokat. Lesz még együttes Szűcsiben ? Veszelovszky Imréné, Lá- mor Ferencné, Bállá Ferenc- né, Rudas József né, Hordós Ferencné. Kovács János és a többiek mind szívesen emlékeztek a múltra. Bevallásuk szerint nagyon sok élményt és kedves emléket adott az együttes mindannyi- uknak. A sikerek felemlegetése még ma is felmelegíti a szívüket. De mit lehet várni a jövőtől? Egyik részük ftem bízik már abban, hogy még lehet újból híres-neves együttes Szűcsiben. Másik részük azt mondja, ha akadna valaki, aki ismét össze tudná fogni a kart, mint annak idején Uracs István, most is elmennének még a régiek is énekelni, táncolni. Az asszonyok már nehezen tudnának időt szakítani erre, de a férfiak és az idősebbek minden bizonnyal. Szűcsiben nem telhet el ünnep vagy ünnepi alkalom ének és tánc nélkül. Ma is van az iskolának kitűnő kórusa és jó lábú tánccsoportja. Az utánpótlás innen is biztosítva volna. A járási tanács népművelési felügyelője, Bodnár László is optimista, ö is azokkal ért egyet, akik az együttes „feltámadásának” reményében élnek. Az adott körülmények Amikor Kovács János párttitkárral beszélgettünk, ő óvott a tűzött reményektől. Hivatkozott a múló évekkel együtt járt változásokra, amik szinte teljesen átalakították Szűcsi arcképét. Ma már nincs „üres járat” a községben sem nyáron, sem télen. A technikai fejlődés miatt az emberek inkább időzavarral küzdenek. Az együttes jelentette valamikor az egyetlen, kulturált szórakozási lehetőséget is — fiatalnak, felnőttnek egyaránt. Ha nem is dicsekedhet ma mindennel a község, de attól a tizenegynéhány évvel ezelőtti közállapotoktól is nagyon messzire jutott, igényekben is változott a lakosság. Igaz, a tsz léte önmagában is döntően befolyásolhatná az együttes szervezését, működését. ö is azt vallja, hogy a szövetkezet ma már ilyen gondot is magára tud vállalni. Annál is inkább, mert a jó közhangulat, a jó közérzet visszahat a termelő munkára is. A népi együttes támogatása így válik önérdekké a szövetkezet számára. Az iskola igazgatója, pedagógusai szerint nincs köztük egy olyan személy, akire a népi együttest rá lehetne bízni. Nagyra értékelik a fiatal Szabó Magdolna énektanítását, de ő nem is akar Szűcsiben maradni és egyébként is — nő! Ezt is számít? Kérdeztem megdöbbentem ErősködteK, hogy ma még nagyon is számít, ha máshol nem is, Szűcsiben minden körülmények között. Pedig a vágy ott él az emberekben. Emlegették a sajátosan idevalósi táncot, a Szűcsi kétoldalit, amit csak ebben a faluban járnak, a még ismert népviseletet, a pityókás harisnyát, az idősebbek ajkán még gyakran felcsendülő dalokat és mindezt olyan nosztalgiával, vágyakozással, ami önmagában is bizonyíték: a szűcsiek nem mondtak le az egykori együttesről. Csak azt nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá az újjászervezéshez. Ha valaki segítene nekik...! Ez már a felettes szervek feladata. De úgy is megvalósítható, ha a termelőszövetkezet ösztöndíjat adna egy tehetséges fiatalnak, aki azért végezné el a tanulmányait, hogy utána a szűcsi népi együttes irányítója lehessen. Megérné az áldozatot. Népi eredetű értékeket menthetnének meg ilyen módon az eljövendő időknek. ü. Molnár Ferenc Tiltott terület Gábor Pál első játékfilmje ez a rendezés. Közérdekű témát választott, egy megtörtént, tűzesetet feldolgozó Vészi-novellát, amely sok szempontból alkalmas arra, hogy a művész jól vizsgázzon a mai életérzésből, a vallomást tevő művész felelősségéről győzhessen meg minket, nézőket. Az indítás nem is rossz. A liftben maradt asszony arca tükrözi a szerencsétlenség megrázó pillanatát, s ennek ellentéteként gördülnek be hajnalban a Mercedesek, Csajkák, Plymouth-ok és bennük a hallgatag felsőbb- ségek, hogy vizsgálatot indítsanak. Aztán minden az 'ügyészre és* néhány hősre marad, a főmérnökre, Kofferre, Kis Benedekre, Széki- nére. A nyomozás lassú, de biztos hullámverése végre eggyégyűjt minden apró mozaikot, összeáll a kép: sok szinten elkövetett mulasztások, tévedések, emberek közötti apró és nagy súrlódások, érdekek „hozták össze” a tüzet és a több milliós kárt. Ez a film témavállalásban, igazságkeresésében őszinte, jót akar, érdemes nemes gondolkodásra is odafigyelni. Mégsem állítjuk, hogy jó film. A képszerűség még nem filmszerűség. Pedig mérsékelten adagolt kamera- mozgatással igyekszik a rendező ezt az alapjában véve teljesen egysíkú témát mozgalmassá, elevenné tenni. A jellemek is érdekesek lehetnének, mert mai emberek mai tartása, ismerős fe- Mőisségvál alása, hanghor- dozása áll össze filmmé. Mégsem hat ránk meggyőző e’rővel a történet, mert a hősök nem ütköznek össze, Magyar íilm nincs harc egymásért, vagy egymás ellen, beülnek vagy beállnak' egy pózba, ahogyan a kihallgatás kénysze- szeríti őket, elmondanak néhány jól megírt mondatot és vált a szín, a kép, a rendező. Még az ügyész sem küzd a rejtvény megfejtéséért, csak kérdez monoton hangon, a mozaikrendszer felépítése érdekében teljesíti kötelességét. A filmnek ez a „hogyanja” nem több az átlagnyomozásnál, ezért is így nincs különösebb rangja ennek a fimnek művészi szempontból — értékei ellenére sem. A hősök megállnak és megmerevednek egy hőfokon az indulatban, hogy vérből és húsból valókká ne válhassanak. Pedig Gábor Pál ismeri és le is leplezi a mai élet ismerős blabláit és erkölcsi ítélete mindenütt pontos. Csakhát van az életnek és a művészetnek is külön dramaturgiája, amit kü- lön-külön kell tisztelni, a kettőt nem lehet felcserélni, összetéveszteni, vagy egybemosni. új színészarcokat hoz. Bánffy György érdekes arca még a rendező által rákényszerített és megszigorított passzivitás ellenére is ad érdekeset és vonzót. Némethy Ferenc csupa ideg főmérnöke is remekül jogászkodik, amikor a színen megjelenhet. Dayka Margit, Mezey Mária és Büros Gyimgyi pontosan és szerényen fogalmazott asszonyalakjai üdítő bázisként jelennek meg a történetben. Avar István ügyésze a forgatókönyv hibájából nem kelhet dinamikus életre, mert az író arra vigyáz, hogy az ügyész, a bűn üldözője megfeleljen a „jogszabályi kereteknek, de nem engedi érvényesülni benne és általa az igazságkeresés szenvedélyességét. Zsombolyai János képei, fényeffektusai jól szolgálják a rendező elgondolásait. Kár, hogy ez a kitűnő mondanivaló és filmtémának is jó élményanyag nem tartalmaz elég művészi zamatanyagot ahhoz, hogy a közönség étvágyat kapjon hozzá. Érdeme a filmnek, hogy (farkas) KETTESBEN (A Schweizer Illustrierte karikatúrája) nyász szakszervezet neve alatt szerepelt. Akik a bánya alkalmazottai voltak, azok társadalmi műszakot kaptak a szereplések idején. Magyarul: fizették nekik az éneklésért, a táncért. A két vezető is tiszteletdíjat érdemelt ki. Nem sok pénzt, néhány száz forintot juttatott nekik a most már több lehetőséggel rendelkező művelődési ház a költségvetési keretből.- 'Mindez látszólag nagyon is jő, szinte irigyelni való. Mégis ez lett az oka minden rossznak, a pénz kezdte el bomlasztani az együttest. Azok, akik nem dolgoztak a bányánál, kimaradtak a jóból. Egyéni gazdák voltak ezek, akik nem győzték hallgatni otthon: bezzeg a bányászok...! De ti még tíz fillért se tudtok magatoknak kikunyerálni...! Adjanak legalább évente két mázsa fát. kérték a saját kenyerükön élő paraszttagjai az együttesnek. A bánya nem tudta ezt a kérést teljesíteni. Nézeteltérés támadt a vezetők között is. A tiszteletdíjért most már „dirigáltak”. Miután az együttessel kitűnően lehetett reprezentálni, hol ide, hol oda nevezték be, mindig a bánya érdekei szerint. Igenám, de Szűcsi a gyöngyösi járáshoz tartozik. És ha a járás kérte őket, akkor... ez már nem volt olyan fontos. A két gazda miatt mindig feszültség támadt. Aztán Uracs István letette a karmesteri pálcát, <prNémfU 1969. május 25., vasárnap PINTÉR ISTVÁN: 13. — Talán én szolgálhatok némi felvilágosítással — vette át a szót. — Már utánanéztem egy-két dolognak. Annyit sikerült kiderítenem, hogy Temer is, Csánkó is a magyar emigráns kormány vezetőjének nevezi magát. Namármost, nyilvánvaló, hogy ha létezik magyar emigráns kormány, annak csak egy vezetője lehet. — Sorsolják ki, engem nem érdekel — szóltam. — Vagy vívjanak bokszmeccset a televízióban. Aki nagyobbat üt, az legyen a szebb fiú... — Naív maga, fiatalember __ oktatott ki Forster — Az á llamjog komoly dolog. Az Egyesült Államok nem kis összeget áldoz. Nem mindegy, hogy ki élvezi a támogatást... __ Éppen e körül folyik a v ita — fejtegette tovább Lewis. — Szerkesztőségem azt a megbízatást adta, hogy Behatóan elemezzem a helyzetet. ' - ; I — Akkor elemezze. — Ki kell derítenem még a tényeket. Egyelőre csak a kiindulópontokkal vagyok tisztában. Tern er azt állítja, hogy magától Horthy kormányzótól kapta még 1944- ben a megbízást, hogy halála után legyen az utóda. — Hát akkor rendben van. Akkor Temet a nagyobb fiú — vélekedtem. — Igen, csak hiányoznak a szükséges bizonyítékok. Ter- ner ugyanis nem tudja alátámasztani állításét. Azt mondja, hogy Horthytól négyszemközt kapta a megbízást, amikor kihallgatáson fogadta őt 1944. őszén. — És ha hazudik? — kérdeztem. — Előfordulhat. Temer azzal érvel, hogy a rendkívüli helyzet miatt nem foglalták írásba a kormányzó végakaratát. És Csánkó is elismeri, hogy a kérdéses időpontban a magyar kormányzó kihallgatáson fogadta Temert. — Hát akkor? — Viszont Csánkó azt mondja, hogy ott egyáltalán nem arról volt szó, hanem azért hívatták Ternert, mert a kormányzónak tudomására jutott még egy Temer-pana- ma, amelyet mindenki széliében hosszában tárgyalt, úgy, hogy Temer búcsút mondhat tábornoki rangjának. .. — És Csánkó? Ö mire hi- vátkozik? — Arra, hogy őt támogatja a többség. — És mit mond erre Ter- ner? — Azt, hogy Csánkó közönséges szélhámos, aki senkinek nem kell. Csak azért hozott létre cinkostársaival egy szervezetet, hogy a hangzatos név fedezete alatt felszedhesse a dollárokat. — A dollárokat? — kérdeztem csodálkozva.- jbewis ismét politikai fejtegetésekbe bocsátkozott. — Mondtam már, hogy mi, amerikaiak, kötelességünknek tartjuk anyagilag támogatni a vasfüggöny mögött élő, elnyomott népeknek a szabad világban élő képviselőit. — Sok pénzük van, azt látom — mondtam. — Megjegyzem, amikor én ideérkeztem, ebből a sokból mindössze tíz dollár jutott nekem. — A pszichológiai közvélemény-kutatók szerint a túlzott segélyezés rossz irányban befolyásolja a menekültek elszántságát— mondta Lewis. — Amerika a szabadság hazája és bástyája, amely készséggel nyújt menedéket az arra érdemeseknek. Államunknak azonban kötelessége vigyázni rá, hogy a befogadottak el ne puhuljanak... — Most már értem, miért vannak poloskák az Emigration Service fogdáiban — epéskedtem — Megjegyzem, most csakugyan edzettebb vagyok, mint tegnap ilyenkor voltam... — Kormányhivatalaink nerrr ■ " " -rzteletre méltó elvek ai i ■ in tevékenykednek — lo,j ualta a riporter, nem törődve megjegyzésemmel. — Nagyon sajnálatos, hogy ezzel visszaélnek. Sok, Csánkóhoz hasonló szélhámosnak sikerült bizonyos előnyölthöz jutnia. Persze mindez csak azért lehetséges, mert az illető kormányhivatalokban nem játszanak vezető szerepet azok a körök, amelyeket mi támogatunk. Ha ők ülnének a legfontosabb íróasztalok mögött, sok minden másképp lenne. Az amerikai jólét és szabadság fellendülése... Nem bírtam tovább cérnával. — Akkor meg foglalkozzanak a saját dolgaikkal! — vágtam közbe. — Ne adjanak egy vasat se Csánkónak, meg Ternernek. Nem ez lenne a legegyszerűbb megoldás? öt perccel később már bántam ezt a megjegyzést. Az Evening News munkatársa ugyanis hosszú, unalmas és számomra ebben a helyzetben különösen érdektelen fejtegetésbe fogott az amerikai politika magasztos céljairól... Majd Ruth vette át a szót. — Mr. Temer megmagyarázta, hogy Csánkó azért jött ide Nyugat-Németországból, hogy itteni sikereivel biztosítsa pozícióját. Ámde nálunk kutyába sem vették és ezért eszelte ki ezt az egész mesét az ellene készülő merényletről. Ügy okoskodott, hogy ha a budapesti vörösök éppen Csánkót akarják eltenni láb alól, ez azt jelenti, hogy legjobban ő van az útjukban. Ha legjobban ő van az útjukban, akkor a legfon tosiabb személy ő. Ha ő a legfontosabb személy, akkor mindazoknak a nyugati kormányoknak, amelyek szívükön viselik a magyar nép sorsát, őt kell támogatniuk. Ezért összebeszélt veled — nézett rám szemrehányóan Ruth —, s te megfelelő fizetség ellenében elvállaltad a vörös ügynök szerepét. Csináltok valami botrányt, téged elítél a bíróság, és ha a hullámok elülnek, Csánkó gondoskodik róla, hogy te a legnagyobb csendben szabadlábra kerülj. Ügy gondolja, hogy ez nem rossz üzlet neked, mert Csánkó elég szép summát zsarolt ki a különböző országoktól, és így sokkal többet tud neked fizetni, mint amennyit az óragyárban kereshetsz. — Fantasztikus gondolat- menet — nyögtem ki. — És miért mondta el mindezt neked? — Azért, hogy megüzenje: ilyen ügyekben ő nem szűkmarkú, mert őt igazán a magyar nép szolgálata vezérli, és ezért semmiféle áldozattól, még anyagi áldozatoktól sem riad vissza. Arra kért, hogy nyilvánosan fordulj szembe Csánkóval és leplezd le a trükkjét. Ez esetben ő, mármint Terner, nem lesz hálátlan. Terner úr becsületszavát adta, hogy egyedül 6. a Magyar Felszabadítási Egyetemes Alan üqvvezető elnöke tekinthető a Nyugaton élő magyarok fejének... (Folytatjukl
