Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-04 / 100. szám
Világéletemben mindig nagy tisztelettel és irigységgel szemléltem az oly emberek tevékenységét, akik nem kényszerből, de a velük született barkácsoló ösztön és készség öröméből meg tudtak csinálni például, — egy vízcsapot. Vagy saját két kezükbe fogott, saját szerszámaikkal tiplit vájtak a falba, kifestették a lakásukat, belakkozták a parkettát, — egyszóval a család számára hasznos és áldásos, maguk számára kellemes szórakozást leltek egy olyan tevékenységben, amely az én számomra csak véralá- futásokat, körömágy-gyulladást, s aedves otthonom tönkretételét jelentette volna. Sem érzékem, sem türelmem nincs az effajta tevékenységhez. Egy szög bevetése a falban hősi feladatnak tűnik, amelyet ha három-négy szög és tíz-tizenöt vakolatfolt árán végrehajtok, úgy tekintek magamra, mint olyan emberre, aki szívós küzdelem árán nagy és történelmi tettet hajtott végre. Bikkfakezű vagyok, — ez a lényeg Meg az, hogy nem egyedül állök e kis hazában ezzel a nem jó, de kétségtelenül meglévő tulajdonságommal. Tehát segítségre szorulok, — a te- hetétlenségem miatt Ám sok olyan „aranykezű” hobbist ismerek, aki mindent megcsinálna, mert kedve Is van, érzéke is van, ám szerszáma, nyersanyaga, avagy egyszerűen ideje nincs hozzá. Mondjuk a vízcsap tömítéséhez. A meglazult asztalok, székek, vagy heverők megjavításához. s. o. s. Az eltört kilincs kicseréléséhez. Nem sorolom tovább. Minden háztartás, minden otthon „nap mint nap szüli” a javítanivalókat, amelyeket meg kellene csinálni, vagy önerőből, vagy... Igen: szakemberek segítségével. Legfeljebb azonban csak az isten segítségével lehetne. Miután azonban az égben is bőven akad javítanivaló, úgy látszik, az istennek esze ágában sincs tiplit verni a falba, mondván, rhogy akadnak arra földi szakmunkások, akik mégiscsak jobban értenek hozzá. Állítólag a világ teremtését is rájuk kellett volna bízni, — mert mégiscsak szakemberek! És ennél a gondolatnál jajdul fel bennem a rémület. A világ teremtését az ily apró munkákra kész szakemberekre bízni? Nem mondom, eléggé gyatrán teremtődött meg ez a világ, de legalább megteremtődött. Van! De ha ily szakemberek tevékenykedtek volna serény bábaként a világ teremtése körül, akkor ez a világ ma sem lenne még meg. Mint ahogy hiába keresel a világnál egyszerűbb dologra, mondjuk egy kilincs megjavítására szakembert, — mert nincs. Elromlott a vízcsapod? Rettegj, mert nem találsz szakembert rá, aki megjavítsa. Valahol baj van a villanyvezetékkel a lakásodon belül... Jön a rémület és a sötétség órája — órái! —, mert aligha találsz hozzáértő embert, aki becsületes fizetségért gyorsan megjavítaná. Még lassan se! Egy bőrönd vasalásának javítása, mondjuk Egerben, pont olyan megoldhatatlan feladatnak tűnik, mint egy négyszemélyes űrhajó elkészítése határidő előtt egy nappal. És ha mégis sikerül valakit meg- kömyékezni, aki ért ahhoz, amihez te nem, akinek van szerszáma, felszerelése, ahhoz, amihez neked természetes, hogy nincsen, akkor nemcsak pénzzel tartozol, hanem köny- nyes hálával is. Mert nem munkát végeztek nálad, hanem szívességet tettek neked, nem pénzt kerestek a lakásodban, hanem kegyet gyakoroltak veled szemben. S ráadásul még igazuk is van! Mert való igaz, egy zárba tört kulcs, egy biztosíték kicserélése, egy csöpögő vízcsap ipegjavítása nem valami nagy üzlet mondjuk a ktsz-ek számára. Felvonulás, kivonulás, nyersanyag, SZTK, munkadíj, — filléres munkákért Többe kerül az adminisztráció, mint a hús, akarom mondani, mint az egész fizetendő munka, mégha e munka borsos áron is fizetendő. Mégis, soha nem csökkenő optimizmussal, el nem lankadó reménykedéssel úgy gondolom nemcsak űrhajó, tengerjáró-hajó építése tartozik a mindennapi élet tevékenységéhez, de egy vízcsap megjavítása is. Csöpögő vízcsap hangja mellett nem tudom kellő lelkesedéssel hallgatni a híreket, hogyan szállnak le az űrhajók a holdra, s ha kulcsa törött zár miatt nem tudok kijutni emeleti lakásomból, képtelenség, hogy odaüljek mondjuk a tervezőasztalhoz, hogy elkészítsem az Eger— Bácsalmás közötti metró-vonal vázlatait. Mert nagy dolgok néha igen kis dolgokon múlnak. A legpompásabb televízióskészüléket sem lehet nézni és hallgatni, ha nincs antennája, mert nics szakember, aki felszerelné... Éppen ezért, ezúton is, teljes tisztelettel és hozzá nem értésemért megértő jóindulatot elvárva fordulok azokhoz az illetékesekhez, akik ilyen nekik kis, nekem nagv ügyekben illetékesek, — segítsenek rajtam. Rajtunk. Hátha nekik is üzlet az, ami nekem megnyugtató megelégedettség. Hátha! Ámbátor, miért lenne „hátha”? Én biztos vagyok benne. ■■ m m m m m.m mm m* m m m m m m.mjaM.M mmm * n » hl ■ »■ -,r■"VVVV.n“ Hóstya Megkérdezték többen, köztük egy svéd nő is, mi az eredete az egri külső vá- roszrészeknek nevet adó hóstya hangsornak. A tájnyelvi hóstya alakváltozat az egri szőlőműveló köznép, kapások, a szakmányoeok és a külső váfosnegyedekben megtelepülő paraszti párosok szóhasználata révén alakult ki, s vált általánossá. A régebbi, főleg a XVIIIÍ századi levéltári adatokban még ilyen változatokban szerepel szavunk: kostád, hostát, hóstat és hósta. Ezek a régi alakváltozatok árulkodnak elsősorban a szó eredetéről. Ezek ugyanis hangszerkezetükben még közelebb állnak az átadó német nyelv Hocnstadt (külső városrész) hangsorához. Később a német hangsor eh hangja először h változott, majd el is tűnt. A kostákban lakó kapások, a hóstabeli szakványo- sok, a hóstati parasztiparosok (tehát nem városbeli purgeriparosok) nyelvi formákban szereplő hósta hangsort felváltotta a hóstya név. Tavaly Bt és fél millió forint nyereséget terveztek a Mátrai Állami Erdőgazdaságban, amit végül több mint háromillióval túlteljesítettek. Nagyon figyelemre és elismerésre méltó eredmény ez. Még a III-as kategóriába tartozók is elégedettek voltak a részesedéssel, hiszen most közel 23 napi keresetnek megfelelő összeget kaptak átlagban, mig előző évben csupán 13 napi keresettel egyenlő részesedést. Amikor Kovács Béla tőkönyvelővel beszélgetni kezdtünk a mérleg adatairól, nagyon óvatosan jegyezte meg, hogy a tavalyi eredmények túlnyomó részét a munka intenzitásának és a szellemi tevékenységnek a számlájára kell írni ugyan, de bizonyos mennyiségű forintot olyan tényezők is hoztak a gazdaságnak, amik mögött nincs teljesítmény. HWvelnf a tavalyi eredményt És még valamit tett hozzá. Az idén korántsem ilyen ,,könnyen” indult az év. Néhány hét alatt több mint egymilliós kiesést jegyezhettek fel. Ebben az évben tehát nem valami sima, egyenes folytatásra kell felkészülnünk, ha a tavalyi eredményt tartani akarják, sőt: mindenki azt várja, hogy még növeljék is. De — hogyan? Egyáltalán lehet-e reálisan fellépni ilyen igénnyel? Hogy a válaszokat megadhassuk, végig kell böngésznünk az erdőgazdaság idei tervének legfőbb mutatóit és ezeket össze kell vetnünk a lehetőségekkel. Kezdjük mindjárt azzal, hogy a termelési érték, a nyereség összege nagyobb, mint amennyi a tavalyi tervben volt. Előbbre akarnak lépni, ezek a számok azt bizonyítják. De itt van például az időjárás. Több mint egymilliót vitt el a csapadékos, esős tavasz. Ha rossz az idő, romlik a termelés, csökken a termelékenység, növekszenek a költségek. Álláspénzt kell fizetni a dolgozóknak, akik az eső miatt csupán ácsorognak, de a gépek semmittevése is nagyon sokba kerül. Egyetlen lánctalpas traktor pihenése óránként 180 forint veszteséget okoz. jExporl = nagyobb bevétel Mindennek az ellentéte is Igaz ugyanakkor. A száraz, napsütéses nyár ugyan a fakitermelésnek kedvez, de károkat okoz a csemeteneve- Itoek, áz erdősítésnek. Tavaly nőtt a kitermelés és feldolgozás jövedelme, viszont sok csemete pusztult eL A mechanizmus gyakorlatának javára írhatnak egy sor kedvező dolgot. Ilyen például az export lehetősége, az ebből származó nagyobb be-, vétel, a vadgazdálkodás és vadászat valutaszerző lehetősége, a kereskedelmi tevékenység kiszélesítése, ami mind a szellemi, értelmi tőke hasznosítására ad alkalmat. összegben , is lehpt. ennek az eredményességét kal- kulffnk ^mr' íegalább ’egymillió forintot, mutat. De a mechanizmus gyakorlatának a következménye egy sor' olyan elvonás is, ami csökkenti a bevételt. Az építésszerelési adó 600 ezer forintot vitt el. Az erdőhasználati járulék is az újabb kiadások közé tartozik, ami tulajdonképpen adónak tekinthető. Kellemetlen meglepetést okozott többek között az export papírfa árának világpiaci árcsökkenése. Majdnem egymillió veszett el emiatt. Maguk döntöttek úgy, hogy bérfejlesztésre, a szociális juttatások növelésére majdnem kétmilliót . fordítanak. Ezt is elő kell teremteni az idén. Többet kell tehát dolgoznia mindenkinek az idén, mint amennyit dolgozott tavaly, ha azt akarják az erdőgazdaság munkásai, alkalmazottai, hogy jövőre is meglegyen az a bizonyos 23 nap? Határozottan igen a válasz erre. Többet, bizony, többet. Hogyan lehet többet? A nyolc óra tavaly is nyolc óra volt, az idén is annyi. Mit mond erre a főkönyvelő? Kezdi azzal, hogy a szervezés fokozásával mintegy 1—2 százalékkal lehet növelni a termelékenységet, ami 1—2 milliós értéktöbbletet hoz. Az új technológia hatékonysága mellé még beszámítják azt is, hogy a dolgozók jobban használják az eszüket, mint eddig, de nem mennek el közömbösen bizonyos lazaságok mellett sem, nem legyintenek, ha néhány forintos rongálást, kártevést tapasztalnak, mondván: mit számít ez ilyen nagy gazdaságban!?... Ezek az „apróságok” is nagyon nagy ősz- szeget hozhatnak végül. Kagyobb felelősséggel Nem titkolják, hogy például a munkásszállítás fejlesztését sem csupán kényelmi szempontok miatt tervezik. Ugyanis más az, ha a dolgozó szinte a munkahelyén szállhat le a kocsiról és más megint, ha nyolc kilométert kell gyalogolnia odáig. Melyik termel többet? A kérdés önmagában hordja a yálassí. .... ' _______ H otel Aurora IZdik legnagyobb szállóját Balatonalmárdiban. A 240 szobás HOTEL AURORA 48 millió forint beruházási költséggel létesült. A 12 emeletes üvegszállá minden szobájához fürdőszoba, valamint tágas erkély tartozik. Képünk az új szállóról, (MTI foto: Balassa Ferenc felvétele — KS) A Hatvani, a Makiári. a Rác és a Cifra hóstyán megtelepedett paraszti lakosság ajkán élt régebben még a hostanc, hóstanc szó la. Tokajhegyalján -'írnek a hangsornak felel meg a hustác hangszerkezet. Csőn gr ád megyében a belső várost körülvevő küteö településeknek az egri elnevezéshez hasonló hóstya hangsor szolgál megnevezésül. Az egri nép ismeri a bástyái suttőgok nyelvi formát- is. Az egri hóétyák lakossága ezzel nevezte meg azokat az alkalmakat, amelyeken megbeszélték, kit válasszanak meg fértálynies- temek. A megválasztott fertálymesterek igen nagy szerepet játszottak a hóstyák életében. Mint a hóstyák elöljárói, bírái igen nagy tiszteletnek örvendtek. A német fertály hangsor magyar megfelelőjét, a negyed szót ritkábban használta a hóí- tyák népe, s nem negyedmestereknek, hanem fertály-- mestereknek hívta megválasztott vezetőit. A régi egri városi jegyzőkönyvek tanúsága szerint a héetyák népe a fertálymesterek munkája segítésére tizedeseket is választott. A hóstyákan lakó kapások gyakran viselték ezt a megtisztelő hivatalt is. Dr. Bakos József ! a nyelvészeti tudományok kandidátusa 'r‘""*'sfr'ysrfsrsf**'rrsr,ssss/rsssss/sfrssssrsssssssss/ssfsssrs/ssssssssssssssssfrss/sssssssssssssssss/ssssssss,ssssmsssssrssffwffjwm Tőoad utazik rpMneü> ? A társaság, amely a nyári nagy utazások terveit mesélte el egymásnak, régi világutazókból állt. Itt mindenki járt már külföldön, itt mindenki tudta már, hogy Bécsben hol és mit érdemes vásárolni, hogy Moszkva melyik utcájában pompásak az étkészletek, Párizsban hol a legolcsóbb a zsebmagnó, hogy Szófiában hol érdemes bőrkabátot venni, Varsóban lepedőt, hogy 1 Rómában a csodálatos Colosseum mellett milyen üzletek vannak, — egyszóval igazi világutazók panaszkodtak egymásnak. Mármint arról, hogy a 70 dollár az smafu, az embernek minden centet a fogához kell vernie, hogy legszívesebben ki se lépnének Hegyeshalomnál az országból, de hát... — .„de hát — tárta szét a karját Sonkoly Ede — már a régi rómaiak megmondták, hogy nem utazni nem lehet... — Ügy van — mondta a kövér MajoroSné és belekezdett egy hosszú történetbe, amely a szépséges Adria partján játszódott le, de ő nem hagyta magát becsapni a csodálatos olajfák alatt és olcsóbban vette meg, mint az a máié Margit, akinek ugyan sok cuc- ca van, csak Ízlése nincs... Pedig az a 70 dollár az semmi... — Hetven dollár nagy pénz! — jegyezte meg határozott hangon Pemete Tihamér és úgy nézett szét a megdöbbent társaságon, mint győztes hadvezér a megdermedt csatamezőn... — Hogy neked elég? — Nekem igen! — mondta még egyszer. határozottan, és irigykedve bámulták tovább, mert Pemete Tihamér az emberek ama fajtájához tartozott, aki ha a jég hátán nem is, de mások hátán feltétlenül és mindig megélt. — Monaja, és hogy csinálta? — furakadott mellé Sonkoly Edéné született Malmos Malvin... — Nem csináltam, hanem csinálom — válaszolt fensőségesen Pemete Tihamér, s hogy á kérdő arcokat látta, azonnal folytatta is... — A dolog egyszerű. Beadtam a kérelmem egy nyugati útra. Megkaptam. A vízumot is. A 70 dollárt is. Eddig ugye még semmi új, semmi érdekes, semmi szokvány- talan. Most jön a lényeg! — emelte fel figyelmeztetően az újját Pemete. — Én nem utazom Nyugatra. Azt nem. Minek? Lassan már mindent meg lehet kapni itthon is, forintért. Csak egy dolgot nem. De ahhoz csak fifika kell és nem nyugati út. Én, kérem, zse- bemben a 70 dollárral leutazom a Balatonra. Igen, a Balatonra... — A Balatonra? —» visszhangozták többen is Pemete szavait... • — Ügy van. A mai gyár tenger partjára. $ a térdig hajló udvariasságot, a magyar tengerre nyíló ablakot, a legkitűnőbb ki szolga-, lést kapom meg a dől-, lárjaimért. Még a Kon- zumturisztba is bejárok vásárolni! Na. Micsoda ötlet? S bőven elegendő lesz a 70 dollár. Ha baj lenne, akt kor még mindig fizeti hetek forinttal is. Itthon lehet, — fejezte be Pemete és győztes mosollyal tekintett szét az ámuldozó és meghökkent társaságon. Pemetének hittek. Pemete rafinált ember- Mindig tudta, kova kei utaznia. (egri) Kérdés, hogy a papírra rögzített tervek mennyire kelhetnek életre a valóságban. Mennyi a reális alapjuk? A gazdaságban tapasztalható közhangulat szerint: mindenki tudja, hogy ebben az évben többet és ésszerűbben kell dolgozni, jobban oda kell flgyelmi mindenre, de biztosak abban is, hogy a! ' eredmény sem fog elmaradni. ........................ . É deijces volt figyelni, hog> m, gondokról, a faládátokról amelyek válóban ' nagyok hogyan beszéltek, milyen biztonsággal magyarázták s megoldás lehetőségeit. Nyugalmuk alapja az a felismerés, hogy minden szinte csak rajtuk múlik. Még az időjárás sem teremthet riasztd helyzetet,' mert felkészültek a rossz idő okozta károk kivédésére is. És mindezt a mechanizmus formájának javára írják, mivel ennek következtében nyílik módjuk önerejükre építeni, képességeikre alapozni. Most látják, érzik, tudják, hogy sorsuknak ők maguk a kovácsai. Nincs rajta mH csodálkozni, hogy ez a felelősség adja a megnyugvásl is. Az emberi természethez tartozik, hogy szívesen veszi mindenki, ha megmutathatja, mit tud, mire képes. így válik a nagyobb felelősség erőteljes mozgatórú- góvá a Mátrai Állami Erdő- gazdaság dolgozói körében. G. Molnár Ferenc De mi lesz az idén?
