Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-23 / 116. szám

DUBLIN: Jack Lynch miniszterelnök előterjesztése alapján De Va­lera ír elnök szerdán éjfél­kor feloszlatta a parlamentet és június 18-ra új választáso­kat írt ki. A UPI hangoztatja, hogy a 144 tagú Dail (parla­ment) megújításáért folyta­tandó kampány kimenetele ezúttal teljesen bizonytalan. Lynch Fiamra Fail (szósze­rinti jelentése: a sors kato­nái) nevű pártja pontosan a mandátumok felével rendel­kezik. Az ellenzéki Fine Gael pártnak 47 mandátuma volt, míg a munkáspárt 22 képvi­selőt mondhatott magáénak. Három független honatya egészítette ki a parlament ké­pét. BONN: Kiesinger, nyugatnémet kancellár csütörtökön visz- szaérkezett Bannba, Japán­ban tett hivatalos látogatásá­ról. PHNOM PENH (TASZSZ): Kambodzsa külügyminszte- re szerdán hivatalos látoga­tásira indult a Szovjetunióba, az NDK-ba és a Lengyel Nép- köztársaságba. VARSÖ: Wladislaw Gomufka,' a LEMP központi bizottságának első titkára, Jozef Cyranki- ewicz, a minisztertanács el­nöke és Marian Spychalsky, az államtanács elnöke fogadta a hivatalos látogatáson Var­sóban tartózkodó Ahti Karja- lainen finn külügyminisztert. SYDNEY (UPI): Alighogy véget ért az ausztráliai közlekedési dolgo­zók 24 órás tiltakozó mun­kabeszüntetése, csütörtökön Üj Dél Walesben újabb száz­ezer dolgozó lépett sztrájkba. A munkások az ellen tilta­koztak, hogy egy új törvény értelmében a hatóságok pénz­bírságot vethetnek ki a sztráj­kot szervező szakszervezetek­re. PÁRIZS: (MTI): Újabb irányban terjedt ki a nyomozás A. Markovic-nak, Alain Delon egykori testőré­nek meggyilkolása ügyében. Egy rablás-ügy kapcsán a múlt héten Pontoise-ban le­tartóztatták Olivier Belin gengsztert, akiről egyik tet­testársa a cellában elfecseg­te, hogy a Markovic-gyil- kosság ügyében az év eleje óta letartóztatott Francois Marcantoni barátja és a ju­goszláv fiatalember meggyil­kolásában is közreműködött ö szerezte a fegyvere és ő gondoskodott a bűnjel meg­semmisítéséről. A pisztolyt összetörték, darabjait a Szaj­nába szórták. Belin egyelő­re mindent tagad. halálra ítélt Sirhan cellája A 33-as cella a kaliforniai St. Quentin-i bör­tönben. A ha­lálra ítélt Sir- han B. Sirhant, Robert Kenne­dy szenátor gyilkosát ki­végzéséig itt őrzik. aMmnaman&i ÜJABB TALÄLKOZÖ WASHIGTON ÉS SAIGON KÖZÖTT CABOT LODGE ENYHÜLŐ HANGJA MIT ÍR A NEW YORK TIMES ÉS A PRAVDA KAMBODZSAI TILTAKOZÁS NOHA ROGERS AMERIKAI külügyminiszter a múlt héten négynapos látogatást tett Saigonban, maid utána a SEATO államok bangkoki külügyminiszteri értekezletén is részt vett, s időközben Thieu elnök kiforszírozta, hoev jű- júniusban — személyesen találkozhassék Nixon elnökkei, a saigoni kormánynak úgy látszik ez is kevés. Csütörtö­kön újabb tárgyalást kezdtek a dél-vietnami rezsim kép­viselői az Egyesült Államok képviselőivel. Saigon foko­zódó idegességét mutatja ez a rengeteg nyüzsgés, félelmét — magyarul kimondva — afelett, hogy közeledik a Thieu —Ky rezsim végórájának napja. Tömegsírra bukkantak Lengyelországban VARSÓ: Szczecinben, a nagy Bal­ti-tengeri lengyel kikötővá­rosban alapásási munkák közben nagy tömegsírra bukkantak. A sír 706 fiatal­ember csőn tmarad ványait őrzi. Számos koponyán és a csonton golyó ütötte nyo­mok vannak. A tömegsírban ruhamaradványok, gombok vagy egyéb használati tár­gyak nincsenek. Az első ta­núvallomások alapján a hit­leristák háborús bűneit ku­tató Jen gyei bizottság arra következtet, hogy a tömeg­sírban a Szczecin melletti police! hitlerista kényszer­munkatábor agyonlőtt len­gyel foglyait temették el a fasiszták. Az áldozatokat a háború utolsó évében vé­gezték kL (MTI) Izraeli—egyiptomi légi csata KAIRÓ: Csütörtökön hat Mirage tí­pusú izraeli vadászbombázó megpróbált behatolni Egyip­tom légiterébe a Vörös-ten­ger partvidéken Gardaka térségében. Egyiptomi va­dászgépek megütköztek a be­tolakodó ellenséges gépekkel és egyet közülük eltaláltak. A gép a Vörös-tengerbe zu­hant. Az egyiptomiaknak nem volt veszteségük. AMMAN: Jordániái jelentések sze­rint csütörtökön délelőtt 45 perces tűzváltás volt a Jor­dániái—izraeli tűzszüneti vo­nalon. A Jordániái csapatok megsemmisítettek 2 izraeli megfigyelő állomást, több másikat pedig megrongáltak, jordániai részről nincsenek veszteségeik. TEL AVIV: Golda Meir asszony, izraeli rael miniszterelnöke azt ál­lította, hogy a közeljövőben nem fenyeget újabb háború veszélye a Közel-Keleten, de szerinte nem azért, mert Nasszer elnök nem akar újabb háborút, hanem azért, mert még nincs rá felkészül­ve”. Ezután azt bizonygatta, hogy egy újabb háború is izraeli győzelemmel végződ­nék. A négyhatalmi béketárgya­lásokkal kapcsolatban leszö­gezte, „sem amerikai baráta­inknak, sem másnak nincs joga Izrael sorsáról dönte­ni”. Ezután azokat a sajtó- jelentéseket cáfolta, amelyek szerint az izraeli—amerikai kapcsolatok Nixon hatalom­ra jutása óta megromlottak. Bangkoki értekezlet O miniszterelnök a Maariv cí­mű lapnak adott interjújá­ban kijelentette, hogy kész akár Kairóba is elutazni, ha Nasszer elnök hajlandó vele tárgyalni. Az izraeli kormányfő is­mét közvetlen tárgyalásokat javasolt arab szomszédainak, annak ellenére, hogy azok több ízben kijelentették: mindaddig nem ülhetnek tár­gyalóasztalhoz Izrael képvi­selőivel, amig Izrael arab te­rületeket tart megszállva. Golda Meir javaslatot tett Jordániának egy külön bé­keszerződés megkötésére. Iz­Csüíörtökön megkezdődött Bangkokban az Egyesült Ál­lamok és a dél-vietnami báb­kormány képviselőinek két napra tervezett tanácskozása. Az amerikai felet Rogers, a dél-vietnamit Tran-Chanh Thanh külügyminiszter kép­viselt. A UPI szerint a kül­ügyminiszterek első találkozó­ján Tran Chanh Thanh dél­vietnami külügyminiszter azt állította, hogy országa kato­nailag megerősödött. Ugyan­akkor közölte, hogy a DNFF tízpontos bóketervezete a sai­goni kormány számára elfo­gadhatatlan. Bonni—neonáci összhang BONN: A bonni koalíciós kor­mánynak a fő bel- és külpo­litikai kérdésekkel _ kapcso­latban legutóbb hozott ha­tározatai teljesen megegyez­nek a Nemzeti Demokrata Párt nézeteivel — jelentette ki von Thadden, a njm- gatnémet neonáci párt ve­zére Rheinhausenben, pártja gyűlésén. Mint mondotta, a bonni kormány, amikor nem hajlandó aláírni az atom- sorompó-szerződést, és men­tesíteni az elévüléstől a ná­ci gyilkosok által elkövetett háborús bűntetteket, ezzel figyelembe veszi a neonácik véleményét El lehet ezt mondáid arról is, hogy Bonn nem hajlandó , elismer­ni a Német Demokratikus Köztársaságot és igényt tart Németország egyedüli képvi­seletére. „A bonni szövetsé­gi kormány álláspontja e kérdésekkel kapcsolatban szivtén megegyezik a Nem­zeti Demokrata Párt állás­pontjával” — jelentette ki Thadden. A neonáci vezér beszédé­ben azt a meggyőződését fe­jezte ki, hogy pártja a kö­zelgő választásokon megszer­zi a szavazatok 10 százalé­kát A rheinhauseni munkások és szakszervezeti tagot tün­tetéssel tiltakoztak a neo­náci gyűlés ellen. (MTI) PERSZE A BANKOKBAN ma meenyitott amerikai— dél-vietnami tárgyaláson — ahol az USÁ-t Rogers kül­ügyminiszter, Saigont Tran Chanh Thanh külügyminiszter képviseli — a dél-vietnami fél azt állította, hogy az or­szág katonailag megerősödött. De ugyanaznap Párizsban, az Avenue Kiéberen folyó négyes tárgyalásokon már a puszta létet kellett bizonygatnia. Pham Dang Lam, aki a saigoni rezsim nevében szólalt fel, a jelenlegi kormányt törvényesnek és alkotmányosnak igyekezett beállítani és csaknem kétségbeesve próbálta bizonyítani, hogy a .„je­lenlegi kormány leváltása és új kormánnyal való helyet­tesítése nem szolgálná a helyzet rendezését”. Joggal idegeskednek puszta létük miatt a saigoni bábrezsim képviselői. Hiszen az is csak nyugtatlanságu- kat növeli, hogy Párizsban csütörtökön Cabot Lodge, az USA delegációjának vezetője kijelentette: megvan az alap az eredményes tárgyalások folytatására. Azt állította, a DNFF tízpontos és Nixon nyolcpontos javaslatai között három ponton legalább nézetazonosság található. PERSZE CABOT LODGE-NAK. ez a megszokottnál most békésebb hangvétele csak akkor érne valamit., ha magában Vietnamban is hasonló magatartást látna a vi­lág az amerikaiaktól. Csakhogy ott változatlanul folytat­ják a heves küzdelmet, noha az amerikai törvényhozás­ban is mind több szenátor és képviselő szólal fel az ellen, hogy a Nixon kormány továbbra is erőszakolja a jenkik nagy veszteségével járó hadműveleteket. A New York Times is rámutat: ha a Nixon-adminisztráció csakugyan felhagyott a katonai győzelem hiábavaló keresésének esz­méjével és őszintén törekszik a szabad választásokkal való rendezésre Vietnamban, nehéz megérteni, hogyan akarja ezt ilyenfajta hadműveletekkel bizonyítani? Te­gyük mi hozzá: kivált, hogy. az USA hadműveletei a viet­nami nép mellett — ismételten — a kambodzsai népet sem kímélik. Ez ügyben a kambodzsai külügyminiszté­rium ismét tiltakozó jegyzéket volt kénytelen eljuttatni a washingtoni kormányhoz. FOGLALKOZIK A VIETNAMI helyzettel u Pravda csütörtöki szama is A szemleíró aláírásé sciiík rámutat: nyilvánvaló, hogy a békés rendezés csak a vietnami nép elleni amerikai imperialista agresszió beszüntetése alap­ján lehetséges. Aláhúzza a Pravda, hogy a DNFF átfogó, tízpontos javaslata alapján helyre lehet állítani a békét, és fel lehet építeni a független, demokratikus és semleges Dél-Vietnamot. Az Izvesztyija a Koszigin—- Kekkonen találkozóról MOSZKVA: Az Izvesztyija csütörtöki számában Koszigin szovjet miniszterelnök és Kekkonen finn köztársasági elnök má­jus 19—21 közötti, leningrá- di, nem hivatalos találkozó­járól írva, megjegyzi: Két­ségtelen, hogy a találkozó eredményei megfelelnek a szovjet és a finn nép barát­sága érdekeinek épp úgy, mint az egyetemes béke ér­dekeinek. A lap a finn kormánynak azt a készségét érintve, hogy aktívan közreműködjék az európai biztonság kérdésé­ben tartandó összeurópai ta­nácskozás megszervezésében, megjegyzi, hogy a finn kor­mánynak ez a kezdeménye­zése igen széles nemzetközi visszhangra talált. Jelentősé­gét még csak növeli az, hogy az európai közéleti személyi­ségek ráébredtek, az európai problémák mesoldása céljá­ból egyesíteni kell az erőket. (MTI) Podgornij— Cedenbal megbeszélés ULÁNBÁTOR: Nyikolaj Podgornij az SZKP KB politikai bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek elnöke csütörtökön elv­társi, szívélyes megbeszélést tartott Cedenballal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kárával, a mongol miniszter- tanács elnökével. Wilson: csaták előtt, csaták után A KÖZELMÚLT NAPOKBAN a brit Munkáspárt — és ami ezzel egyértelmű: a kormány — csúcsain nagyszabású pozíció­harc zajlott le. Számos más esetben is példa volt már hasonló küzdelemre. Most először történt azonban, hogy a párt egyik legtekin­télyesebb vezetője, Callaghan belügyminisz­ter nemcsak szembefordult Wilson miniszter- elnökkel, hanem nyílt trónkövetelőként lé­pett fel! Wilson a tőle megszokott ügyességgel és taktikai érettséggel vívta meg ezt a mini­csatát, amely végül is Callaghan vereségé­vel végződött. A párharc lefolyása és főként annak tár­gya azonban azt jelzi, hogy Wilson belpoli­tikai nehézségei aligha értek véget. A KIINDULÓPONT a Barbara Castle miniszterasszony által benyújtott és Wilson által messzemenően támogatott sztrájkelle­nes törvény. Ez Nagy-Britannia gazdasági és pénzügyi problémáiért a szakszervezeti központ által jóvá nem hagyott, úgynevezett vadsztrájkokat teszi felelőssé. Célja ezeknek a sztrájkoknak a betiltása. Noha vadsztráj­kokról van szó, a kormány törekvésének egész irányvonala azt az aggodalmat kel­tette a nagy hatalmú szakszervezeti főtanács­ban, hogy hatáskörét a kormány korlátozni igyekszik. Ily módon feszültség bontakozott lú a kormány és g szakszervezeti iátanács között — amely utóbbi pedig hagyományo­san a Labour-párt legfontosabb hatalmi bá­zisa. Ezt a rejtett feszültséget használta fel Callaghan belügyminiszter a Wilson elleni támadás megindítására. A Labour végrehajtó bizottságának ülésén a vadsztrájkok ellen tervezett törvény ellen szavazott, s ezeket a támadásokat akkor is folytatta, amikor Wil­son a vezetés belső fegyelmének megszilár­dítására nyolctagú „belső kabinetet” hozott létre — természetesen Callaghan részvételé­vel. A támadások ily módon valóban a hata­lom csúcsán álló legszűkebb csoportban zaj­lottak le, s úgy tűnt, hogy Callaghan egy Wilson-ellenes hatalmi bázist igyekszik ki­alakítani maga körül. A miniszterelnök azonban gyorsan és ha­tásosan reagált. ELSŐ LÉPESE AZ VOLT, hogy a szak- szervezeti főtanács előtt megcßillantotta egy kompromisszumos megoldás lehetőségét. A vadsztrájkok elleni javaslat kidolgozása után ugyanis a szakszervezetek június 5-íké- re rendkívüli kongresszust hívtak össze. Cal­laghan támadásai után Wilson közölte a szakszervezetekkel: beleegyezik abba. hogu a vadsztrájkok elleni büntető szankciók meg­tárgyalását elhalasszák a rendkívüli kong- tesszusig, Í8U, § szakszervezetek vezetőségé­nek módja lesz beleszólni az említett szank­ciók meghatározásába. Ez a lépés — leg­alábbis ideiglenesen — lecsillapította a há­borgó szakszervezeti vezetőséget és ezzel meggyengítette Callaghan hatalmi hátterét. Miután ezt elérte, Wilson megalázó mó­don kizárta Callághant az úgynevezett belső kabinetből: az egyik ülés előtt egyszerűen üzent neki, hogy ne fárassza magát többé a belső kabinet tanácskozásain való részvétel­lel. Ez a lépés különösen azért volt ravasz és ügyes, mert Callaghan nem engedhette meg magának a miniszteri tárcáról való le­mondás luxusát. SZÁMOS KORÁBBI ESET — így például Brown volt külügyminiszter példája — arra figyelmeztette ugyanis, hogy a miniszteri pozíció eldobása együtt jár a teljes politikai elszürküléssel és jelentéktelenséggel. Ily módon Callaghm számára nem maradt más hátra, mint lenyelni a megaláztatást és a szűkebb kabinetből való kizárás után is meg­maradni a kormányban — „másodosztályú miniszterként”. — Miután Callaghan eseté­ben a fontos belügyi tárca hordozójáról van szó, ez személyileg és politikailag egyaránt szinte lehetetlen helyzetbe hozta Wilson vál­lalkozó kedvű ellenfelét. Ez a belső intrikasorozat azonban legfel­jebb Wilson magasrendű manőverezési ké­pességeit ^bizonyította — a Labour párt bel­ső helyzetén mit rém változtatott. A kor­mányra és személyesen Wilsonra nehezedő gondok továbbra is igen súlyosak. Váltnssi­lanul erős a nyomás a font sterlingre. Tovább romlik Anglia fizetési mérlege. Az észak- irországi helyzet megoldatlan. Az olyan kül­politikai események, mint az Anguilla sziget ellen végrehajtott nevetséges „mini-invá­zió”, vagy Wilson nigériai küldetésének ku­darca igen erős hangulati hatást gyakorol­nak a közvéleményre. EZ FEJEZŐDÖTT KI a legutóbbi parla­menti pótválasztásokon is. A konzervatív ellenzék kezére került egy-egy mandátum magának Wilsonnak és a sztrájkellenes tör­vény szerzőjének Barbara Castle-nak vá­lasztókerületében. Harmincnyolc esztendő után a konzervatívok szereztek mandátumot Glasgow városában, a Labour-párt hagyo­mányos fellegvárában is! WILSON TEHÁT megnyert ugyan egy csetepatét — a nagy csaták azonban hátra vanmak. A nyári és őszi hónapok alighanem döntően befolyásolják majd a Labour-párt és személyesen Wilson politikai jövőjét. Ezekben a hónapokban dől majd el. hogy az angol font mennyire állja a Nyuqat-Európá- ban várható pénzügyi krízis viharait és mennyire jut közelebb meghirdetett céljá­hoz, bejutáshoz a Közös Piacba. Amennyi­ben a nyár és az ősz ezekben a komoly ker­ülésekben nehézségeket és megaláztatásokat hoz — a most háttérbe szorított belső ellen'< állás újra felütheti fejét a brit Munkáspán ban.

Next

/
Thumbnails
Contents