Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-23 / 116. szám
$ VERSENYFUTÁS Kuti/awásár pásztorok között Á start és a célegyenes helyét most ne a salakos pályán keressük. Az indítás nem pisztolylövéssel történt, a szereplők sem sportemberek, hanem egy idő óta a vállalatok futnak versenyt a munkavállalókért. Hogyan, miért és milyen eredmény- nyel? Maratoni verseny tanúi, sőt nem is szurkolói, Iranern részvevői vagyunk. A startengedélyt az elmúlt év januárjában adták, amikor a gazdaságirányítási reform bevezetésekor az új Munkatörvénykönyv módosítása kétoldaiúan szabaddá tette a felmondást, a dolgozók és a vállalatok részére megszüntették a korábbi korlátozások egy részét. A verseny meglepetéssel kezdődött. A start után a vállalatok nem diktáltak öldöklő iramot és azóta sem fokozódott a munkahely-változások száma, legalábbis nem vált olyan méretűvé, mint amitől a reform előtt tartottunk. Megyénk egyetlen munkahelyén sem mondtak fel több dolgozónak, mint korábban és a munkavállalók sem mentek csoportosan egyik helyről a másikra. A sportversenyek eredményét pontokkal és táblázatokkal mérik, a vállalatok és a munkavállalók versenyfutását a Heves megyei Statisztikai Igazgatóság hivatalos adataival összesítjük és megállapíthatjuk, hogy megyénkben valamelyest nőtt a munkaerőmozgás. Az ipar- han — az élelmiszeripar nélkül — a munkások 20 százaléka cserélődött, az előző évi 25 százalékkal szemben. Azonban a felmondás jogával 92 százalékban a dolgozók éltek. Ki nyeri ezt a ^versenyfutást”? A dolgozók, — akik most 92 „ponttal” vezetnek, Szarvas János, Eger: A kedves kirándulásról írott levelet közöltük lapunkban. Kérjük, keressen fel bennünket máskor Is levelével. Idős nyugdíjas jeligére: Leveléből nem tűnik ki, hogy mennyi időt töltött el a szövetkezetben, és azt megelőzően volt-e valahol munkaviszonyban. Csak ezek ismeretében tudunk választ adni arra, hogy jogo- sult-e az új nyugdíjtörvény értelmében maja a magasabb ösz- szegű nyugdíjra. Székács István, Abasár; A lapban közölt nyereséglis- talt közvetlenül a húzás után készülnek, s azokért felelősséget egyetlen lap sem vállal. Ha az ön száma a gyorslistán rajta volt, a hivatalos listán nem, ez ellen sajnos nem tehetünk semmit. A hibalehetőségekre olvasóink figyelmét minden esetben külön is felhívjuk. Bolya Emma, Andornaktálya: Kérésének megfelelően foglalkozni fogunk a dohánygyár szocialista brigádjának nagyszerű kezdeményezésével. Valóban dicséretesre vizsgáznak emberségből, amikor tőrödnek a magukra hagyott öregekkel. Sz. I-né, Eger: Éppen úgy, mint a középiskolai felvételeknél, az iparitanulú- intézeti felvételi kérelem elutasítása esetében is van fellebbezési lehetőség. A fellebbezést az intézet igazgatójához kell benyújtani. D. I. Gyöngyoshalász: A nyereségrészesedés felosztását minden vállalat és üzem kollektív szerződésének ezzel kapcsolatos melléklete szabályoz- . za. A kollektív szerződésnek és a mellékleteknek szövegét minden dolgozóval ismertetni kell. Nyereségrészesedés ügyében a vállalati egyeztető bizottsághoz kell fordulni. Nagy Jáuosné, Eger: Személyesen is felkeresheti merkesz tőségünket a délelőtti — a vállalat, vagy a népgazdaság? Ezt ma még nem tudjuk, hiszen a versenyen csak az nyerhet, aki a távot végigfutja. De a részeredmények sokmindent elárulnák, azokra ügyelni kell, annál is inkább, mert az ország versenypályáján nagy a tét, nem közömbös szemlélő, hanem a verseny aktív részvevői vagyunk. Az első negyedévben 3769 ipari munkás, azaz 9,6 százalékkal több cserélt munkahelyet, mint egy évvel korábban. Hasznos ez, vagy káros? Egy-egy új dolgozó betanítása és munkába állítása óvatos becslések szerint átlagosan tízezer forintba kerül, de az Egyesült Izzó gyöngyösi félvezető gyárában legalább negyvenezer forintos költséget jelent. Mégis, az új mechanizmus első éveiben a munkaerőáramlást inkább annak megfelelően kell értékelnünk, hogy hová iparkodnak az emberek. Vajon arra a munkahelyre, ahol több értéket tudnak termeim, ahol a gazdasági struktúra korszerűsítése leginkább megköveteli a megfelelő mennyiségű és összetételű munkaerőt? A Finomszerelvénygyárba, Sírokba és a Vörös Csillag Traktorgyárba összesen 615 munkást vettek fel és 396-ot töröltek az állományból, ez év első negyedében. Az említett három gyárban növekedett, de nem kielégítő mértékben, az Egyesült Izzóban alig nőtt a létszám, az Apci Qualitáiból pedig jóval többen távoztak, mint ahányat fel tudtak venni, a vi- sontai, valamint a kiskörei nagy beruházásokon nincs elegendő szakember. A megye munkaerő-gazdálkodásának csalt kis hányada esik az említett legfontosabb vállalatokra. Ezek az üzemek munkaerő-gondokkal küzdeórákban. Kérjük, hozza magával a jelzett iratokat, mert csak azok ismeretében tudunk tanácsot adni ahhoz, hová fordulhat ügyével jogorvoslásért. Soha annyi jókedvű, mosolygós vállalatvezető, gazdasági szakember nem volt még ebben az országban, mint napjainkban. Miből, honnan tudom? Hallom, látom, olvasom, sőt nem egy esetben már „statisztáltam” is a boldog mosolyokhoz... A közelmúltban jártam az égjük cipész ktsz-ben. A vendéglátó házigazda nem kis büszkeséggel mutogatta a szebbnél szebb cipőket, a nagy választékot. „Valóban szépek, csinosak — dicsértem, — az üzletekben mikor láthatjuk? — kérdeztem nem kis kíváncsisággal. A házigazda arcán elegáns mosoly futott végig: „Nem hazai ellátásra, exportra gyártjuk" — fogalmazta meg rövid mosolygós válaszát ... Megyebeli eset a következő is: idősebb, egészségében korán megrokkant asszony bedolgozóként, gombvarrással, gombragasztással egészíti ki havi nyugdíját. Naponta több száz gombot varr, illetve ragaszt fel a színes papírkartonokra. Amikor főnökével nála jártunk, örömmel mutogatta a már felvarrt gombkészleteket: „Ugye megjelel’’- — kérdez-. nak, pedig megyénkben főleg az említett üzemek jelentik a gazdaság szerkezetének korszerűsítését, tehát a megye jövője és a népgazdasági érdek azt diktálja, hogy ezekben az üzemekben legyen elegendő és megfelelően képzett munkaerő, társadalmi szempontból is gazdaságos a foglalkoztatás. Vajon a gyakorlat miért nem igazodik az elméletileg megalapozott követelményekhez? Ismeretes, hogy a foglalkoztatottság biztonsága miatt továbbra is körtelező a bérszint-gazdálkodás és ennek következtében a vállalatok nem takarékoskodnak a munkaerővel. Sokszor alacsonyabb fizetésű munkavállalókat azért vesznek fel, illetve azért nem bocsátanak el, hogy tartsák a bérszintet. De mi történik az átlagon felüli képességű és az átlagnál nagyobb teljesítményt nyújtó dolgozókkal? Csak a futballistákat lehet csábítani egyik csapattól a másikhoz? Sok példát lehetne arra is idézni, hogy jó szakmunkásokat csal el a ktsz, vagy a tervelőszövet- kezet, mert azt az egy-két szakembert, akikre nekik éppen szükségük van, jobban meg tudják fizetni, mint a korszerű nagyüzem. Tehát versenyfutás alakult ki _ a munkaerőért. Erről tanúskodnak az újsághirdetések, a hivatalos és félhivatalos rá- ígérések. A táv első szakaszában a munkavállalók egy része jelentős előnyt szerzett, az új munkahelyen több fizetést, és talán nagyobb megbecsülést nj'ertek, több vállalat pedig leszakadt az élmezőnytől. De milyen lesz a pálya következő szakasza? Sima, vagy göröngyös út és sok akadály következik? Ez mindnyájunk küzdőszellemétől, munkájától és a „versenyszabályok” betartásától is függ. Ismételten hangsúlyozzuk: a vállalatok és a munkaerő versenjrfutásában az a legáltalánosabb, mindenkire kötelező — népgazdasági — szabály, hogy a rendelkezésre álló, korlátozott létszámú, jó munkaerőt ott ésszerű foglalkoztatni, ahol legtöbbet tudnak termelni, ahol a munkaerő-áramlás a termelés szerkezetének korszerűsítését szolgálja. Ha ilyen irányba tereljük a munkaerő-gazdálkodást, akkor az társadalmilag hasznos lesz, akkor a „versenyfutásnak” mindnyájan nyertesei leszünk. Dr. Fazekas László te majdnem elérzékenyülve főnökétől, mire a főnök felém fordult, széles mosolya már előre elárulta válaszát: „Ilyen gombok itthon mm kaphatók. Valamennyi exportra megy". ínycsiklandozó, karcsú uborkákkal teli üvegeket „fedeztem’' fel az egyik gyárunk raktárában. Nem bírtam szó nélkül: „Hány forintba kerül egy üveggel? Kalauzom száján büszke kacaj harsant: „Forintért nem kapható. Exportáru. Holnapután már utazik is.” 1 De korántsem csak megyénkben láthatóak ilyen boldog főnöki mosolyok. Nemrég láttam a televízió egyik helj'színi közvetítését egy budapesti cipőkiállításról. A műsort vezető ripor- temő morcosán tette fel a nagy kérdést a magyar cipőipar egyik vezérének: Mikor kaphatóak az üzletekben?” Az enyhén kopaszodó, kissé pocakos, elegáns úriember kedvesen elmosolyodott, majd jókedvűen és őszintén a választ is megadta: „Soha. Mi csak exportra gyártunk”. Az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatták a nagy magyar közönségnek a Népújságot olvas a brigád A Máitravidéki Fémművak- ben jó híre van a Zrínyi Ilona nevét viselő brigádnak. Céljuk, hogy megszerzik a szocialista brigád címet. Ez ügyben nemcsak munkájukat igyekeznek a tervezettnél jobban elvégezni, de vállalást tettek arra is, hogy a gépsorra kerülj új dolgozókat önzetlenül segítik. Segítik abban, hogy a munkafogásokat minél előbb tökéletesen elsajátíthassák, de hozzájárulnak ahhoz is, hogy a szakmai tudás mielőbbi megszerzése mellett a politikai életben is biztonságosabban tájékozódjanak. Szeretnek elérni, hogy a világpolitikai eseményekben naponta tájékozottak legyenek s ezért úgy döntöttek, hogy a brigád valamennjd tagja megrendeli a Népújságot és rendszeres olvasója lesz lapunknak. Szocialista brigádok vetélkedője A MEDOSZ elnöksége, a MÉM, az Országos Vízügyi Hivatal' és a KISZ kb felszabadulásunk 25. évfordulójának megünneplésére szellemi vetélkedőt hirdet az állami gazdaságok, gépjavító vállalatok, erdőgazdaságok, vízügyi és egyéb szervek szocialista brigádjai részére. A szellemi vetélkedőt három témakörben hirdették meg: irodalom és történelem, gazdaságpolitika, valamint a vállalati és üzemi termelési feladatokkal összefüggő szakmai kérdések, a vetélkedőre a kiadott nevezési lapon lehet jelentkezni. A szellemi vetélkedő első „menetére” idén szeptember í-től december 31-ig kerül sor. Ekkor a vállalatok és az üzemek brigádjai mérik ösz- sze tudásukat, 1970. janüár 1-től február 1-ig tartják meg a megyei vetélkedőket, majd február 2-től március 1-ig a körzeti középdöntőket bonyolítják le. Az országos döntőre Budapesten kerül sor a jövő év áprilisában. A felszabadulási szellemi vetélkedő országos döntőjén legeredményesebben szereplő szocialista brigádok közötti jutalmakat és elismerő okleveleket osztanak ki. Az első helyezett 15 000, a második 10 000, a harmadik 7 000, a negyedik 5 000 és az ötödik helyezett pedig 3 000 forintot kap. csont nélküli, illetve a kicsontozott csirkét, tyúkot. Az ügyeletes pavilondiszpé- cser naponta százszor, ezerszer mondja el, természetesén mosolyogva: „Itthonra még nem jut belőle. Talán két-három év múlva”. Pár héttel ezelőtt adta hírül a televízió: lehalászták az első angolna-„zsákmányt” a Balatonból. Egy gumicsizmás, frissen borotvált férfi a kép szélén sarkig húzott szájjal mondta a képhez tartozó szöveget: „Ebből a halfajtából nem tudnánk annyit tenyészteni, amennyit a külföldiek meg ne vennének. Kemény valutát érnek ezek az angolnák”. Végül egy kettő® mosoly: a híres bútorgyár igazgatója és az egyik kempingcikkeket gyártó szövetkezet képviselője szinte egyszerre mosolyogtak bele a mikrofonba: „Exportfeladataink kapacitásunkat teljesen lekötik. Szeretnénk a hazai vásárlóknak is kedveskedni de sajnos egyelőre nekik még nem jut.. Soha ennyi jókedvű igazgatóval kereskedelmi, üzleti szakemberrel nem találkoztam, soha ennyi derűs arcú vállalatvezetőt nem láttam A legelő füvén végignyargal a szél. A pásztor botjára támaszkodva áll, kalapja előrecsapva, bal vállán karikás. Két kutyája, egy szürke meg egy fekete, mögötte hever az árnyékban. A gulya ott legelészik körülöttük. — Tudja, jó élét ez. nagyon jő — mondja Kovács Sándor, az aldebrői tsz gulyása, miközben megsodor egy cigarettát és rágyújt. — w Hiszen itt nincs semmi bán- tódásom senkitől, nem vé- szekedek senkivel. Nem mondom, a kutyákkal mérgeske- d,ek eleget, mert hiába küldöm az elejére, nem megyen. Mert tanulatlan még. Ha volna egy igazi jó kutyám, akkor nem volna semmi baj. Nem kéne ennyit szaladgálni. Csak drága ám egy betanult kutya nagyon. soha ennyi jókedélyű, nyilatkozatra illetékes főnökről nem olvastam, mint napjainkban. Tulajdonképpen nagyon jó és valóban nagyszerű dolog az, ami ilyen mosol jrra húzza az ember arcát: örömet, biztonságot, megnyugvást, derűt ad az embereknek. Éppen ezért a világért sem tartjuk soknak az említett mosolyokat. Sőt.. . Annál inkább nehezen viseljük el viszont a hazai üzletekben ingyen kapható mosolyszüneteket, amikor is a szóban forgó cikkekből, árukból vásárolni merészkedünk. Ugye milyen jólesik hallani, hogy: nincs? Pedig tudjuk, hogy van, tudjuk, hogy gyártjuk, de: még sincs... Mindössze ez az egy szó miatt vagyunk néha morcosabbak, idegesebbek, türelmetlenek. Pedig milyen boldogan mosolyognánk mi is: egyszerű, halandó, forintos vásárlók, ha sok nincs helyett olykor — természetesen úgy, hogy a főnöki mosolyok is megmaradjanak — az igenek lennének a válaszok. Mosoljumkból még exportra is jutna. És ez sem len- eav rossz üzlet... A patak túlsó pariján;' a domboldalon valaki jön. Pásztoremberféle lehet, mert nála is ott a szíjból font ostor és két kutya ker- geiőzik körülötte, hemperegve, fel-feldöntve egymást. Hátrébb húzódom, úgy hallgatom a két pásztor beszélgetését. — Adj isten. — Magának is. — Mi újság? — Nincs olyan különös. — Az öreg hol van? — Nem ő jött már az idén. Én vagyok helyette. Nem tudna szerezni egy jó kutyát? — Van nekem kettő is. Fickó, eriggy, keríts — int a koloncasnak. A kutya csaholva belefuva- kodik a nagytestű jószágok közé, egy-kettőre megfordítja az egész gulyát. Kovács a kalapja alól figyeli. — Hallja, mennyiért adná? — Száznál olcsóbban nem. — Ide figyeljen, hagyja itt egy hétig. Kipróbálom. Ha beválik, az asszony elviszi a pénzt. Hol keresse magát? — A nagyúti tsz üszőivel vagyok. Sulga Istvánt keresse. Kezével mutatja, hogy merre kell eljutni hozzá. — De kösse meg legalább két napig, mert most választottam el a kölykeitől. aztán még vissza talál szökni. Kovács Sándor megveregeti a kutya oldalát, enni ad neki, nevén szólítja. Fickó farkcsóválva keveredik le a fűre. A két férfi tovább beszélget. Az égboltra vakító fehér csíkot rajzol egy repülőgép. (szigethy) SE32 SZERKESZTŐ A mosoly marad — a cipő, az angolna, az uborka, a bútor utazik Nagydífas zöldborsó “g-STSÄ Konzervgyár több terméke is, köztük a zöldborsó, amely Budapest főváros nagydíját nyerte.
