Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-22 / 115. szám
Mi lesz a 3-as út gyöngyösi szakaszával? Lasan elkészül a 3-as út Gyöngyösön átvezető szakasza, és ezzel megint „közelebb kerül” egymáshoz a főváros és az ország keleti része. Ugyanis gyorsabbá válik az utazás. De egyáltalán nem köny- nyíti meg az új út a város, Gyöngyös két részének ösz- szekapcsolását. Nemcsak azért, mert egy nagy forgalmú út mindenképpen korlátozza a városrészek természetes egybetartozását, hanem azért is, mert ezen a szakaszon sok minden hiányzik még a szokásos jármű- és gyalogosforgalom lebonyolításához. Sőt: a 3-as út teljes üzemelése után is hiányozni fog még sok minden. Nem lesz közvilágítás az út két oldalán. Akármilyen hihetelen is ez. Nem lesz járda az út mentén. De a 3-as útról a mellette sorakozó házakat sem lehet majd megközelíteni, mert bekötő utak vagy más kifejezéssel: lakó- utak sem épülnek. Ezek után a parkosítást már ne is említsük. Ez már csak valamiféle álmodozásnak tűnne a többi után. Mi lesz a 3-as út gyöngyösi «zakaszával végül is? Ezt a kérdést már hosszú hetek óta tesszük fel különböző szemé- yeknak és fórumoknak. Kezdjük rangban is a legmagasabb személlyel, Kiss Dezsővel, a közlekedés- és oostaügyi miniszter helyettesével. Tőle megtudtuk, hogy izek a kérdések nem tartózlak a minisztériumhoz: ta- lácsi feladat az említett szárász kompletté tétele. A KPM izzal, hogy az úttestet megépítteti, kötelességének mana- iéktalanul eleget tesz. Annyit még vállaltak, ezt sem hivatalból, hogy a közvilágítás tervezését elvégezték, sőt, az átkötéseket is elkészítették, nehogy utólag emiatt kelljen az új utat felbontaná. Azokat íz egyéb útszakaszokat, amidet igénybe vettek az építkezés során, eredeti állapotukba visszaállítják. Ábel íárda volt, oda építenek járdát, ahol közvilágítás volt, oda visszaépítik a közvilágítást. Mindent olyan minőségben, amilyenben volt az útrekonstrukció előtt. így kap majd a Kassai utca kiszolgálóutat azon a részen, ahol a szintkülönbség miatt most a házakat nem lehet az utcáról megközelíteni. A megyei tanács szakigazgatási szerve elismerte, hogy a feladat csakugyan a tanácsra tartozik. Hozávetőleges számítással azt is megállapítottuk, hogy a teljes kiépítéshez közel nyolcmillió forintra lenne szükség. Ha a Gyöngyösi Városi Tanács évente kétmilliót fordít ennek a feladatnak a megoldására, akkor is négy év kell a befejezéshez. A nyolcmillió olyan összeg, amely a városi tanács erejét túlhaladja. Mit lehet ebben a helyzetben tenni? Egyelőre pontos elképzelése senkinek sincs. Annyit biztosra mondott a városi építési és közlekedési osztály megbízott vezetője, Taos Ferenc, hogy az idén a Róbert Károly utcának azon a részén, amely a Szövetkezeti utca és a Bajcsy-Zsilinsz- ky körút közé esik, a lakóutat mintegy négyszázezer forintos költséggel megépítik. A közvilágításra csupán közel négymillió kellene a 3-as út mentén. Szép kis összeg. De ezt is honnan lehet előteremteni? Nincs értelme most azt fejtegetni, milyen „furcsa” helyzet áll elő akkor, amikor az új útszakaszt átadják majd a forgalomnak. Egy biztos: már akkor kellett volna gondolni a következményekre, amikor az útrekonstrukció tervei készültek. 1 (g. molnár) iVem elés* csak összegyűjteni... Évről évre lelkes kis piros nyakkendős úttörők kopogtatnak be a lakásokba az összegyűjtött újságokért, hányódó papírokért. Így történt ez Balaton községben is az elmúlt őszön, összegyűjtöttek 10 mázsa papírt, takaros bálákba kötötték és elhelyezték a földműves szövetkezeti bolt raktárába, míg elszállítja a MÉK; Ennek lassan már nyolcadik hónapja, a szövetkezeti bolt vezetője azóta is bosszankodva kerülgeti az amúgy is szűkre szabott raktárban a papír- halmazt. Közben reklamált, s levelére a MÉH egri kirendeltsége udvariasan válaszolt, hogy már jártak ott, de. a boltvezetőt éppen nem találták. Mivel papírt csak vissz fuvarként szállítanak, február 3-án keltezett levelükben megnyugtatták a bolt vezetőjét, hogy két héten belül gondoskodnak a papír elszállításáról. Azóta kerek 12 hét eltelt, de a papír még mindig ott porosodik a raktárban. Lassan új papírgyűjtési kampányt szerveznek, pedig még a régit sem szállították el. Talán mégsem elég csak összegyűjteni a hulladékpapírt. Szervezettebben kellene gondoskodni az elszállításról is, hogy ne vesszen kárba a gyerekek lelkes ésK hasznos igyekezete. — deák — Jogászunk válaszol Gyermekgondozási segélyt kíván igénybe venni K. J.-né, gyöngyösi olvasónk. Tudomása szerint az erről szóló rendelkezés kiegészítése óta ő is jogosult erre. Az üzemben elutasították kérését. Hová fordulhat jogorvoslatért? Sajnos nem írta meg levelében, hogy milyen indokkal utasították el kérését. így nem tudjuk valóban történt'-e törvénysértés ügyében. A gyermekgondozási segénye- zési vitás ügyekben a jogorvoslati fórum és a határidő attól függ, hogy a vita a segély megállapításával kapcsolatban, vagy a folyósítással kapcsolatban merült-e fel. A gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapításával kapcsolatban felmerült vitás ügyekben a vállalat mellett működő vállalati munkaügyi döntőbizottságnál kell kérni a sérelem orvoslását. Amennyiben a vállalati döntőbizottság elutasítja kérelmét, 15 napon BNV1969 Vitorlások A magyar ha- j óipar termékeinek bemutatója. Vitorlások a városligeti tavon. (KS fotók —■ Vincze György felvétele) belül a területi munkaügyi döntőbizottságnál kell benyújtani a fellebbezést. Általában az a tapasztalatunk, hogy a vállalati döntőbizottságok a törvényes .ebe* bégeken belül a legmeszebbme- nően támogatják a kismamákat. Amennyiben a már megítélt gyermekgondozási segély folyósításával kapcsolatban merülnek fel problémák, ügyével a segély folyósítását intéző szervhez keil fordulnia. Fiam az idén teszi le a szakmunkásvizsgát. Szeretnénk, ha megszerezné az érettségi bizonyítványt is. Hogyan tanulhat tovább a gimnáziumban, valóban az első osztályban kell-e kezdenie a tanulmányait, vagy sikeres szakmunkásvizsga után kérheti-e magasabb osztályba a felvételét? Az oktatásról szóló törvény lehetővé tette, hogy'a sikeres szakmunkásvizsga után a fia. talok folytathassák tanulmányaikat és rövidített idő alatt megszerezzék az érettségi bizonyítványt. Ehhez különbözeti Vizsgát kell tenniük. Ennek tantárgyai a gimnáziumba történő beiratkozás esetén, amennyiben hagyományos szakmunkásképző iskolát végeztek — az idén még ilyen iskolákban végezték a III. évet, — magyar nyelv $9 irodalom, történelem, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz és egy választott idegen nyelv. Az emelt szintű oktatásban részt vevők különbözeti tárgyai: történelem és biológia, valamint egy választott idegen nyelv. A különbözeti vizsga sikeres letétele után a gimnázium III. osztályába iratkozhatnak be a fiatalok. A különbözeti vizsgára egy hónappal a vizs. ga előtt kell jelentkezni, — bár megjegyezzük, hogy a dolgozók gimnáziuma előkészítő tanfolyamot is indított saknem törvényszerűen gazolta, hogy a termelés ■zínvonala azoiknál a mezőgazdasági üzemeknél a leg- nagasabb, melyeknél a magasabb eszközbefektetés nellett korszerűbb agro- echnikát alkalmaznak. Köz- smert a műtrágya termést okozó hatása, mégis szá- nos üzem — takarékossági negoldásokkal — mellőzi nmak nagyobb mennyiségű íasználatát és így a mini- nális műtrágya felhasználás niatt az átlagtermés ezekben l közös gazdaságokban alig melkedik. A növénytermelé- i főágazat termelésemelése izemponitjából egyik legha- ékonyabb befektetés a ta- ajjavítás, mivel megyénk- >en a szántóterület több nint 90 %-a savanyú, vagy .zikes. Ennek ellenére a núlt évben a kémiai talaj- avítás a megelőző évhez dszonyítva mintegy 20 %- al csökkent. A minőségi vetőmagcsere, unit a búzánál elért átlagter- nés eredmények megyei szinten is igazolnak, ugyaniak hatékonyan segíti elő a rövény termesztés fejlesztését. Mégis vannak közös gazdaságok, melyek nem éllek eléggé ezzel a lehetőséggel. Évenként a növényi kártevők- számottevő kárt koznak, mely a növényvé- ielem fokozásával mérsékel- lető lenne. Ezek a példák italnak arra, hogy az ala- sony termelési színvonalat ülért közös gazdaságokban számos lehetőség van még a termelés, és ezen keresztül a jövedelem gyorsabb ütemű fejlesztésére. A növénytermelés gyorsabb ütemű fejlesztése, ezen Délül a takarmánytermelés színvonalának emelése, dön- :ő módon hat az állattenyésztésre, a hústermelésre. Annak ellenére, hogy a múlt évben a termelőszövetkezetek által értékesített vágósertés 32 százalékkal, a vágómarha értékesítés pedig 8,3 százalékkal haladta meg az előző évit, mégis az állat- tartási főágazat helyzete nem ítélhető meg egyértelműen kedvezőnek. Az állatlétszámban ugyanis megyei szinten bizonyos mértékű visszaesés tapasztalható, anyaállatokban 2 százalékos csökkenés mutatkozik. Az úgynevezett minőségi mutatók — pl. egy tehénre jutó tej borjúszaporulat, stb) — megyénkben kedvezőbbek az országos átlagnál, mégis sok közös üzemben ezek az ágazatok veszteségesek. Országosan is hasonló a helyzet, ezért az 1969- es évre életbe léptetett új állami támogatás célja ennél az ágazatnál a jövedelmi helyzet javítása. Ez azonban nem oldja meg önmagában az állattenyésztés fellendülését, jövedelmezőségét, hanem kívánatos lenne az eddiginél nagyobb súlyt helyezni az állatállomány számszerű növelése mellett a minőség javítására is. Növekedett a termelési érték Megyénk termelőszövetkezetei az 1968-as évben — a személyes jövedelmet is ideszámítva — közel 1 milliárdos bruttó jövedelmet értek el, amely 7,3 százalékos növekedést jelent. A bruttó jövedelem emelkedésének forrása, az általunk végzett számítások szerint a termelési érték növekedéséből ered. Megközelítő hasonló arányt képviselnek az ár- és jövedelemszabályozás intézkedései . és az egyes üzemekben elért önköltségcsökkentések. Az állami támogatás nagyságrendje viszont az előző évhez viszonyítva nem változott. A bruttó jövedelemből személyes jövedelemre 73 százalékot, mig a további összeget alapok, — üzemfejlesztés, szoc-kult., biztonsági — képzésére fordították a termelőszövetkezetek. Megyei szül? ten kedvezőnek értékelendő, hogy a brattó jövedelmen belül a személyes jövedelem az üzemi szintű felhalmozással csaknem azonos mértékben emelkedett. Sajnálatosnak mondható azonban, hogy több tsz-ben a bruttó jövedelem elosztásánál a személyes jövedelmet helyezték előtérbe és az aszály ellenére növelték a részesedést és csökkentették az üzem fejlesztését célzó tartalékolást. Sőt előfordult a korábbi években képzett biztonsági alap indokolatlan felhasználásai is. Ebből okszerűen következik, hogy ezekben a közös gazdaságokban az 1969- es évre romlott a gazdálkodás biztonsága, az új gazdasági évnek kedvezőtlenebb feltételekkel indulnak. Ezeknek a szövetkezeteknek sok esetben a termeléshez legszükségesebb eszközöket is — mint pl. vetőmag, takarmány, műtrágya, stb., — amit az előző év terhére tartalékolni kellett volna — az 1969. évi jövedelem terhére kell beszerezni. A termelőszövetkezeti gazdaságok közös vagyona az elmúlt, aszályos évben is számottevően növekedett, s annak értéke meghaladja a 2,7 millió forintot. Ezen belül a tiszta vagyont 1968-ban 18 százalékkal növelték. Továbbra is az állapítható meg, hogy a termelőszövetkezetek az állóeszköz állomány növelésére fordítják a nagyobb gondot. A múlt év folyamán 316 millió forintot fordítottak beruházásokra. Ennek nagyobb hányadából állatférőhelyek és szőlőtelepítések történtek. A mezőgazdaság fejlesztése szempontjából változatlanul hátrányos, hogy a beruházások nagyrészt kapacitáspótlás jellegűek. Így például az elmúlt évben megépített több mint 3000 szarvasmarha-férőhely túlnyomó többsége a korszerűtlen, állattartásra már használhatatlanná . yált szerfás létesítményeket pótolja. Hasonló a helyzet a szőlőrekonstrukciónál is, hiszen az elöregedett és direkt- termő szőlő kivágása meghaladja a telepítés ütemét. A korábbi évekkel szemben a vállalati önállóság jegyében jelentősen megnövekedtek a saját pénzeszközök. Ezt tükrözte, hogy a banknál vezetett tsz-betétszámlákon egész évben jelentős összegek voltak és a hitel-igénybevétel is szerény összegre zsugorodott. A korábbi évekkel ellentétben sokkal nagyobb szerep jutott tehát annak, hogy az eszközbefektetés — élve az önálló döntési joggal — üzemi szempontból leghatéko- nyobban történjék. Ehhez segítséget nyújtanak az állam részéről — a népgazdasági érdekekkel összhangban álló — közgazdasági ösztönzők. A termelőszövetkezetek többsége a termelés fejlesztését célzó eszközeit helyesen használta fel, mégis elemzéseink alapján, fokozottan kell rámutatni, hogy a korábbi éveknél — az üzemi adottságoktól függően — jobban előtérbe kell helyezni a növénytermelési ágazatok fejlesztését célzó beruházásokat — melyek alapjai, az állattenyésztési ágazatok fejlesztésének is —, továbbá a forgóeszköz-állományt az eddiginél nagyobb arányban kell növelni. Ez utóbbi azért lényeges, mert egyrészt ezzel biztosítható a meglevő állóeszköz-állomány kapacitás kihasználása, másrészt a forgóeszköz-állomány növelésével — a jelenlegi átlagos állóeszköz-ellátottság mellett — legtöbbször gyorsabb ütemű fejlődés érhető el kisebb eszközbefektetéssel, mint beruházással. Ennek eldöntéséhez a tsz-szakembereinek mélyrehatóbb, elemzőbb tevékenységre van szükség. Emelkedett a tagság jövedelme Az 1986-as évben elért termelési értéknövekedéssel elért bruttó jövedelemből a termelőszövetkezetek az előző évhez viszonyítva a tagság részesedését 6,5 százalékkal, az alkalmazottak munkabérét pedig 5,5 százalékkal tudták . növelni. Ha azonban ezt a személyes növekedést részletesebben taglaljuk, úgy áz állapítható meg. hogy a reál- jövedelem emelkedése mérsékeltebb, mintegy 3 százaléknak felel meg. A személyes jövedelem emelkedése ugyanis magában foglalja a természetbeni részesedésnek 1968. évi áremelkedését is. Ez a személyes jövedelem-emelkedés megfelel az 1968. évre előirányzott ütemnek. A múlt évi egy dolgozó tsz-tagra eső átlagrészesedés ezzel 14 792 forintra emelkedett. A termelőszövetkezetekben bevezetett fizetett szabadság, a háztáji terület kiadása, a nyugdíjkérdés rendezése és egyéb szociális-politikai intézkedések az évi részesedés mellett olyan juttatások, melyek hatása igen kedvező volt a közös munkában való részvételre, a munkafegyelemre. A szociális alapot mintegy 5 százalékkal növelték a közös gazdaságok, így a szociális juttatásokra megfelelő pénzügyi alappal is rendelkeznek. Mindezek együttes hatásaként elmondható az is; hogy megyénk parasztságának életkörülményei az elmúlt évben a korábbi éveknél erőteljesebben növekedtek. A termelőszövetkezetek a zárszámadást követően — az előző évi tapasztalatok figyelembevételével — elkészítették az 1969. évi termelési és pénzügyi terveket. .A főbb adatok ismeretében változatlanul olyan tendencia figyelhető meg, hogy a termelés- szerkezetet a helyi adottságoknak megfelelően tovább javították, valamint az árutermelés előirányzatait — egy-két kivételtől eltekintve —r a népgazdasági, ill. piaci igényekkel -összhangban állnak. Ezekkel összefüggésben az figyelhető meg, hogy az üzemi adottságoknak megfelelően a közgazdasági ösztönzőket figyelembe véve az 1969- es évre tovább növelik a kevésbé munkaigényes növényi kultúrák vetésterületét. Ugyanez az árukereslet oldaláról nem ítélhető meg kedvező jelenségnek, mivel számítani lehet pl. arra, hogy a zöldségtermelés nem lesz zavartalan. Ugyanez mondható el a sertéshús termelésre is, mivel a rendelkezésre álló szűkös takarmánybázist — jövedelmezőségi okokból — az előnyösebb baromfihús-termeléshez használják fel. Mindezt azért szükséges vázolni, mert az új mechanizmus érvényesülésének megfelelően a közös üzemek is érthetően a számukra legjövedelmezőbb ágazatok fejlesztésének irányában haladnak. Feltételezhetően a piaci mechanizmus érvényesülésével ezekben az ágazatokban a jövedelemszínvonal javulni fog, s így a jelen, leg háttérbe szorult ágazatok is fejlődésnek indulnak. Megértették a gazdasági reform, lényegét Az elért eredményekből általában olyan következtetések vonhatók le, hogy a gazdasági mechanizmus lényegét, célját a tsz-tagság többsége megértette, az intézkedéseket helyeselte. Ez politikai érettségről tanúskodik, melyet igazol a termelőszövetkezeti parasztság lelkes aktivitása a termelőmunkában. Javult a munkafegyelem, tovább szilárdult a termelőszövetkezeti vezetés, nőtt a szövetkezetek önállósága, kialakult a vállalatszerű gazdálkodás. Az 1968-as évben elért politikai és gazdasági eredmények igazolják, hogy a parasztság lelkes aktivitása képes volt ellensúlyozni az aszálykárt és ezért munkájukról elismeréssel kell nyilatkozni. Aktivitásuk biztosíték arra is, hogy a. követ' kező _évek agrárpolitikai fcéí* kitűzései Is valóra válnak.
