Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-22 / 115. szám

f JWLAg proletárjai. Értesüljetek! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XX. évfolyam, 115 szám 8 OLDAL: ARA 80 FILLER 1969. május 22., csütörtök Balta és paletta ★ Postánkból ★ Közvélemény-kutatási pályázatunk nyereményei ★ Kérdőjel a 3-as úton A mezőgazdaság „aranya" lesz a kiskörei víz Országos tanácskozás a kiskörei vízlépcső öntözőrendszerének előkészületeiről Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszter­helyetteseinek találkozójáról BERLIN: 1969. május 20-án és 21-én Berlinben, a Német Demok­ratikus Köztársaság főváro­sában rendezték meg a Var­sói Szerződés tagállamai kül­ügy miniszter-helyetteseinek találkozóját. A megbeszélé­sen Oskar Fischer, az NDK külügyminiszter-helyettese el­nökölt. A találkozón részt vették: Ivan Popov, a Bolgár Nép- köztársaság külügyminiszter­helyettese, Erdélyi Károly, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminiszter-helyettese, Ős- kar Fischer és Ernest Scholz, a Német Demokratikus Köz­társaság külügyminiszter-he­lyettesei, Zygryd Wolniak, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminiszter-helyettese, Vasi­le Sandru, a Román Szocia­lista Köztársaság külügymi­niszter-helyettese, Leonyid Iljicsov, a Szovjetunió kül­ügyminiszter-helyettese és Milan Klusak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül- ügymin iszter-helyettese. A baráti légkörben és tel­jes egyetértés szellemében megtartott ta’álkozó részve­vői a Varsói Szerződés tag­államainak valamennyi euró­pai országhoz intézett buda­pesti felhívásával kapcsola­tos kérdésekről tájékoztatták egymást. Látogatók a páncélvonaton. (Foto: Kiss Béla) Szerdán reggel nyolc óra után egyenruhába öltözött úttörők százai vonultak Eger utcáin a vasútállomás felé, hogy ünnepélyesen fo­gadhassák a városba érkezett páncélvonatot, amely — mint erről már lapunkban beszámoltunk — a felújított mása az egykori 12-es vörös páncélvonatnak. A páncélvonat, s a vele együtt guruló, két zánt ko­csiból álló, „mini”-hadtör­Ahogy telnek az évek, egyre nagyobb figyelem for­dul a kiskörei vízlépcső és a hozzá tartozó öntözőrend­szerek kialakítására, a nagy népgazdasági létesítmény hasznosításának koncepció­jára Köztudomású, hogy a vízlépcső szerves része a 120 négyzetkilométer kiterjedésű, a Balaton egyötödét kitevő víztárolónak Mintegy három—négy­száz millió köbméter víz­készlete a mezőgazdasági öntözés szempontjából szinte felbecsülhetetlen jelentőségű lesz. Időszerű tehát, hogy az ön­tözőrendszer mezőgazdasági hasznosításának kérdésével minél intenzívebben foglal­kozzunk. Ez a tény sarkallta a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot, valamint az Országos Vízügyi Hivatalt, amikor szerdán • tanácskozás­ra hívta össze Szolnokra a megyei tanács nagytermébe az öntözőrendszer hasznosí­tásában érdekelt megyék: Heves, Szolnok, Békés, Bor­sod és Szabolcs megye párt­bizottságainak vezetőit, a megyei tanácsok vb-elnökeit, a fejlesztésben érdekelt me­zőgazdasági nagyüzemek ve­zetőit. A Heves megyei kül­döttség Oláh Györgynek, a megyei pártbizottság első tit­kárának vezetésével képvi­seltette magát. Jelen volt a fontos értekezleten dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Lé­gen Imre államtitkár, az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnö­ke, dr. Garamvölgyi Károly pénzügyminiszter-helyettes, Szabó István, a TOT-elnöke, és Molnár György, a KISZ központi bizottságának tit­kára. A vendéglátók nevében Fo­dor Mihály, a Szolnok me­gyei Tanács vb-elnöke mon­dott bevezetőt, kiemelte a kiskörei vízlépcső komplex hasznosításának népgazdasá­gi jelentőségét a mezőgazda- sági termelés, a haltenyész­tés, az idegenforgalom fej­lesztése szempontjából. Ez­után Kazareczki Kálmán MÉM miniszterhelyettes tar­tott nagy érdeklődéssel kí­sért előadást. A kiskörei vízlépcső és ön­tözőrendszerének építése, il­letve előkészítő munkái a tervezett ütemben haladnak. A nagy népgazdasági beru­házás megváltoztatja az Al­föld képét, az aranyat érő víz újabb fél millió katasztrális holdon teszi lehetővé a termelés növelését és ezzel párhuzamosan a ta­karmánytermelés, az állat- tenyésztés fejlesztését, biz­tonságos hozamnövekedést. Az öntözőrendszer mezőgaz­daság-hasznosítási előkészí­tő munkája csaknem három éve indult meg. E rövid idő alatt az első ütemben törté­nő öntözésfejlesztésre 99 tsz-t és 9 államj gazdaságot jelöl­tek ki. Ezekben az üzemek­ben megkezdődött az üzem- fejlesztési tervek kidolgozá­sa. A tároló teljes kiépítése után — mint ismeretes — a százhúsz négyzetkilométer kiterjedésű három—négyszáz millió köbméter térfogatú víztükör július és augusztus hónapokban másodpercen­ként százhetvenkilenc köb­méter vizet is szolgáltathat a gazdaságoknak. Ebben a tér­ségben a Tisza augusztusi, természetes vízhozama meg­kétszereződik, a mezőgazda- sági hasznosításra felhasz­nálható vízmennyiség pedig megháromszorozódik. Az el­ső kiépítési ütemben 1973— 75 között 120 ezer katasztrá­lis hold új terület öntözése és négyezer hold új halastó víz­ellátása, a csúcsidőn kívül pedig tizenegy ezer hold le­gelő öntözése válik lehetővé. A legfontosabb feladat most az első ütemben tervezett te­rületek nagyüzemi öntözésé­nek előkészítése, a beruházá­sok mérlegelése. A Tisza vidéki Mezőgaz­daságfejlesztési Iroda, együttműködve a felsőokta­tási és kutatóintézetekkel, sokoldalú segítséget nyújt az öntözésre kijelölt gazdasá­goknak. Mindenekelőtt köz- gazdasági és agronómiái vo­natkozásban készítik elő az öntözővíz fogadására szolgáló terveket. A tudományos in­tézmények az öntözőrendsze­rek üzembe helyezése után is rendszeres szaktanácsadó feladatot látnak majd el. A Budapesti Műszaki Egyetem vízgazdálkodási tanszéke pél­dául az Agrokémiai Kutató Intézet módszerével .egjuíte­sen tudományos lehetőséget dolgozott ki az öntözött ta­lajban bekövetkezett változá­sok jelzésére. Az alkalmazott számítási módszerek elektro­nikus számítógépre progra­mozva adnak megfelelő prog­nózist. A gépi számítások al­kalmazása az eddig végzett kísérleti tapasztalatok sze­rint jelentős megtakarítást is eredményez. A kiskörei vízlépcső és öntözőrendszereinek építése Borsod, Heves, illetve Szol­nok megye területén tizen­négy olyan termelőszövetke­zetet érint számottevően, amelyek kártalanítási eljá­rás alá esnek. A Gazdasági Bizottság határozata szerint a kár­talanítást úgy kell meg­oldani, hogy a terület­veszteség következtében az érintett tsz-ek jelen­legi bruttó jövedelme ne csökkenjen. Ahol ez indokolt, kapaci­táspótló beruházásokat bizto­sítanak. További fontos kér­désként említették meg. hogv miután effv-egy üzemben át­lagosan 1200 katasztrális hold körül lesz az öntözött terü­let, szükségszerű az esőztető öntözőfürtök énítése. Az öntözőművek beruházá­si költségének részbeni meg­térülését megfelelő vízdíi- rendszer bevezetésével biz­tosítják. Tervezetet dolgoz­nak ki a vízszolgáltatási díj­ra vonatkozóan is. Endrész Sándor Pillantás a páncélvonat ablakából. téneti múzeum fogadására zász'ódíszbe öltözött az egri vasútállomás, s felsorako­zott az egri városK úttörő­elnökség díszszázada. Korhű, 19-es vöröskatonai egyenru­hában tisztelgett a páncél­vonat legénysége is, s az egri katonazenekar indulója után Bálint Sándorné, az eg­ri városi úttörőelnökség tit­kára jelentést tett a páncél­vonat parancsnokának, majd ünnepi köszöntőben méltatta az 50 évvel ezelőtt Miskolc felszabadításánál dicsősége­sen harcoló 12-es vörös pán­célvonat hősi tetteit. A fogadási ünnepség egy­ben a Tanácsköztársaság 50. évfordulója tiszteletére ren­dezett egri úttörőnapok ese­ménysorozatának nyitánya volt, amelyet május 31-ig számos — játékban, izgalom­ban, romantikában és műve­lődési lehetőségekben bővel­kedő — program követ Eger­ben. Ezek között minden bizonnyal valamennyi egri kisdobos és úttörő számára a legemlékezetesebb a pán­célvonat es a guruló mú­zeum megtekintése lesz. Há­rom napon át — amíg a páncélvonat Egerben tartóz­kodik — több ezer pajtás te­kinti meg szervezetten, s ma pedig az úttörőcsapatok küldöttei és a páncélvonat parancsnoksága számára ta­lálkozót is rendeznek a Há- mán Kató Űttörőházban. A páncélvonat búcsúzta­tására holnap este 7 órakor kerül sor, s az úttörőnapok eseménysorozata egész na­pos csapatprogramokkal, va­sárnap kisdobos-, illetve úttörőavató ünnepségekkel folytatódik. (faludi) Három műszak Répcelakon A január 2.-i, répcelaki szónsavgyári robbanás hu­szonegy sérültje közül már csak hármat — Gábor Pé­tert, Fehér Jánosnét és Cser Imrénét — mezeinek az orvo­sok. Az üzem folyamatosan kap szénsavat a Szovjetunióból, Csehsziot ('axii aljul, jTl'fcUlCicl­országból és a Német Szö­vetségi Köztársaságból. Há­rom műszakban, megállás nélkül, ünnepnapokon is ter­mel. Naponta egymillió két­százezer patront töltenek meg az importszénsavval. Ez meg­felel a tavaly" — úcsidőszakf- ban előál1« ->me iV nyisegneK. Az Apollo 10. legénységének nagy napja Az űrutazás programjának legfontosabb része magyar idő szerint szerdán a késő esti órákban kezdődik, ami­kor az Apollo 10. rátér Hold körüli pályájára. Kedden es­te az Apollo-program főor­vosa rádióösszekötettés segít­ségével elvégezte az utolsó or­vosi vizsgálatot és megálla­pította, hogy Thomas Staf­ford és társai egészségesen készülnek a nehéz feladatra. Az Apollo 10 legénysége ki­sebb gyomorbántalmakról panaszkodott. Charles Berry főorvos megállapította, hogy a bántalmak okozója az űr­hajósok által fogyasztott víz­ből el nem távolított hidro­géngáz. Az a víz ugyanis, amelyet az űrhajósok fogyasz­tanak, az űrhajó üzemanyag­celláinak mellékterméke és nagy mennyiségben tartal­maz gáz alakban levő hidro­gént. Berry doktor azt ta­nácsolta Staffordnak és tár­sainak, hogy fogyasszanak természetes vizet és gyü- mölcsleveket, még akkor is, ha ez problémát okozhat a továbbiakban. Ezt leszámítva, az űrhajó berendezései több mint hat­van óra repülés után is hi­bátlanul működtek. Az ellenőrző központ mun­katársai örömmel nyugtázták az űrutazás zavartalanságát. Az űrhajó főhajtóművének hétfő este történt üzemelteté­se nyomán az Apollo 10. a kellő pályán haladt és továb­bi pályamódosításra ezéi nem is volt szükség. Szerdán, magyar idő sze rint 18.09 órakor, újabb te levíziós közvetítéssel jelent keztek az űrhajósok. Maji a három űrhajós hozzákez dett a hajtómű újabb kétsza kaszos begyújtáshoz, amely nek eredményeként, magya idő szerint 21.45 óra körül a Apolló 10. ellipszisalaki holdpályára tér. A pálya leg alacsonyabb pontja 120, leg magasabb pontja pedig 34i kilométerre van a tervek sze rint a Hold felszínétől. Csütörtökön — magyar idi szerint a délutáni órákban - Stafford és Cérnán az ősz szekötő alagúton átmászil az űrkabinból a Lunar Mo dule belsejébe. Előbb kipró bálják a berendezések műkő dését, majd este nyolc ór körül szétkapcsolják egymás tói az űrállomás két szaka szát és a holdkomp meg kezdi önálló keringését. Cer nan és Stafford a holdkomp pal többszöri pályamódosi tással mintegy 15 kilométerr kerül a Hold felszínétő hogy közvetlen közelből vizs gálja meg a júliusi holduta zásra kijelölt leszállási kői zetet. A kísérlet magyar id szerint pénteken hajnalba ér véget, a két egység újab összekapcsolásával. (Lapzártakor még nem kai tunk jelentést a kísérlet te vábbi eredményéről.) Egerbe érkezett a páncélvonat és a guruló múzeum

Next

/
Thumbnails
Contents