Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-18 / 112. szám
Indokolt*« a türelmetlenség* a lakásépítkezések miatt? ? Autón, repülőgépen és • újabban rakétákkal futunk versenyt az idővel, de a tech- i nika nem mindig bírja a versenyt az ember egyre fo- ' kozódó igényeivel. Vagy az ember nem bír lépést tartani a technika száguldásával? 1 Túlságosan húznak bennün- 1 két a múlt ólómsúlyai és az erőnket meghaladó feladatok okozzák, hogy sokszor türel- ! metlenek vagyunk? A lakás- építkezések miatt valóban indokolt, szükségszerű és vajon hasznos-e a türelmetlenség? Az utóbbi időben Egerben új városrészek épültek, de 1968. végén 2 600 jogos lakás- igénylőt tartottak nyilván és a lakássürgetők száma nem csökken, hanem inkább növekszik. Minél több új lakást adnak át, a régi és az újabb igénylők közül annál többen és annál türelmetlenebbül kérdezik: rám mikor kerül a sor? A lakásígénylők száma nem csökken Az utóbbi években sok lakás épült megyénkben, de Egerhez hasonlóan Gyöngyösön és Hatvanban is aligha csökken a lakásigénylők száma. örülünk az új városrészeknek, de örömünk nem lehet zavartalan, mert érezzük a lakásprobléma feszültségét. Az állami lakások építésének lassú ütemét és annak okait lapunkban már többször szóvá tettük, de Eger Város Tanácsának legutóbbi vb-ülésén a társasházak miatt keletkezett vita és ennek során türelmetlen kérdéseket és sürgető javaslatokat hallottunk. Attól függetlenül, hogy a korábbi években elfogadott irányszám túlzott volt-e, vagy sem, indokolt türelmetlenséget vált ki az a tény, hogy Egerben a harmadik ötéves terv során 1194 lakás helyett csak 522 lakás épül társasház formájában. A tanács hivatalos jelentése arról számol be, hogy a nagyobb arányú tarsasház-építésnek a lakosság anyagi ereje, a korlátozott összegű OTP-kölcsön, a magas bankkamat, illetve a kisajátításra és a közművesítésre fordítható kevés ösz- szeg szabott gátat. De nemcsak ez! Ha a korábbi években jobban és idejében előkészítették volna a társasházak építését, akkor most nem lenne ennyi vita, hanem több lakást adhattak volna üzlet belőle. Pedig lassan már letelne a, határidő és Európa-hírű fürdőhely kerülhetne állami tulajdonba minden beruházás nélkül. A múlt évben is kezdődtek már tárgyalások — ezúttal osztrákokkal, — de ez sem vezetett eredményre. Érdeklődés Angliából és más országokból is mutatkozott a bükkszéki gyógyvíz iránt, hiszen a Salvus exportja most kezd újból felfelé ívelni. Ám nem is kellene ahhoz Bükkszéket „külföldre eladni”, hogy végre fejlődésnek indulhasson. A nógrádi-borsodi iparvidék, sőt megyénk sízövet- kezetei is keresik az alkalmat, hogy üdülőket építhessenek itt. Bükkszék eddigi fejlesztésében korában Is legalább tízszeres részt vállaltak a nógrádiak, mint amennyit a község, a gyógyvíztermelő vállalat, vagy Heves megye tudott biztosítani. Ez is kevés, mert — nem tévedés, — több millió ember fordult meg Bükkszéken gyógyulást keresve és találva az utóbbi négy évtized alatt. Még sincs egy turistaszálló, kemping vagy más szálláslehetőség, — kivéve a falusi házakat, — ahol tavaly is több mint háromezren béreltek szállást. Elképesztő, mennyien keÍ físnók fel, ha nem olyan ál- llpotban lenne, mint ami- jenben van. át. Hol, melyik hivatal, vagy vállalat okozta a legtöbb késedelmet? Most nem ezt kutatjuk, hanem arra törekszünk, hogy a gyorsabb és a több lakásépítés lehetőségeit keressük. Erre szeretnénk olvasóinktól is véleményt és javaslatokat kérni. Mindnyájan kárát valljuk A lakásépítkezések előkészítése és lebonyolítása túlságosan komplikált művelet, de sokszor az indokoltnál is több idő telik el, amíg a különféle terveket megrendelik, előkészítik és jóváhagyják. Mennyi időt rabló huzavonával jár a kisajátítás, milyen tortúrát jelentenek a tervezők, a tanács, az OTP és az építőipari vállalat vitái. Elrettentő példákat sorolhatnánk arról, hogy évekig elhúzódik egy-egy építkezés megkezdése, és nem csoda, ha közben türelmetlenek a lakásigénylők és a karókat ellepő gaz láttán bosszankodnak a kisajátítás miatt pereskedő volt telektulajdonosok. Mindnyájan kárát valljuk annak, ha a kijelölt építkezéshez évekig hozzá sem kezdenek, de a legjobb konyhakertekben nem is termelhetnek. A társasházak építésének egyik legfőbb akadályát abban láthatjuk, hogy az OTP a telekért és az előközműve- sítésért lakásonként tízezer forintot fizet, de Eger Város Tanácsának számításai szerint ezek a költségek 60—70 ezer forintra rúgnak. Valóban ilyen tetemes összeg lenne? Még el sem kezdik és máris 60—70 ezer forintos költség terhel egy-egy lakást? Mi okozza, hogyan lehetne csökkenteni, hogyan, miből és ki fedezi a külön- bözetet? Ezek a kérdések jogos és indokolt türelmetlenséget váltanak ki. Rendelet szabja meg, vagy csak az OTP mondja, hogy háromemeletesnél magasabb társasházakat nem lehet építeni? De a belvárosban már nincs hely, könnyelműen elpazaroljuk a drága telkeket és tetemesen növeljük a közművesítés költségeit, ha magas házak helyett csak két- három emeleteseket építünk. Egyesek azt hangoztatják, hogy a negyedik emeleti lakásokat * aligha lehet eladni, mert gyalog nem szívesen jár oda senki és a tüzelőt Is nehéz felhordani. Először is az új lakásokban már gázzal fűtenek, másodszor a felső emeleteken az OTP adja valamelyest olcsóbban a lakásokat, — főleg a fiataloknak, — hiszen az ő pénzül? kevesebb, de jobban bírják a lépcsőt. Hol, milyen társashfiz épülhet? Üj rendelet jelent meg, értekezleten ismertették is, hogy a vállalatok segíthetik dolgozóik lakásproblémáinak megoldását- A nemes cél érdekében felhasználhatják a fejlesztési alap és a részesedési alap egy részét, az anyagszállításhoz járművet adhatnak. Jogos a türelmetlenség, hogy az új rendelkezés óta Eger Város Tanácsánál egyetlen vállalat sem jelentette be építési szándékát. De indokolt a vállalatok és a lakásra várók türelmetlensége is, mert a tanács eddig nem jelölte meg, hogy hol, milyen feltételek mellett lehet építeni. Ki legyen a gazda? A lakásépítkezés előkészítése, lebonyolítása, a feladatok összehangolása rendkívül bonyolult tevékenység. Mindezt kire bízzák? Az OTP-re, a beruházási vállalatra, vagy részben a tanács építési osztályára? Jelenleg mindenki csinálja, de kellő eredménnyel senki. Mi legyen a megoldás? Ez a körülményektől és a személyi feltételektől függ, tehát minden városra és hosszabb távra szabott sablon ebben ai esetben sem válna be. De* meggyőződésünk, hogy az irányítást, az ellenőrzést és a lakosság alapvető érdekeinek védelmét a tanács semmi körülmények között sem ruházhatja át. A lakásépítkezés a lakosság széles rétegét érinti, fontos közügy, társadalmi és politikai kérdés. Éppen ezért természetes, hogy a lakosság többsége a tanács munkáját azzal méri le, és aszerint értékeli, hogy a lakásproblémát milyen eredményesen segíti a hatóság. Az eddiginél nagyobb építkezésekre, több és olcsóbb lakásokra van szükség. Az égető társadalmi, sőt politikai probléma nem tűr hivatali kényelmességet, ezt a munkát csak szenvedélyesen szabad végezni. Ügy véljük, a lakásépítkezések miatt jogos a türelmetlenség. Azt szeretnénk, hogy a józan türelmetlenség legalább egy lépéssel előbbre vigye a köz ügyét és akkor a lakásépítkezés vitája nemcsak indokolt hanem hasznos is lehet. Dr. Fazekas László Kiskörei panaszok — az üzletekre Panaszkodtak a kiskörei Tisza IL Vízlépcső építői, mert a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat részükre nyitott ABC-áruházában május elejétől meglehetősen rendszertelen a hús- és húskészítmények árusítása, nem tudnak mindig kenyeret biztosítani a munkakezdés idejére, késő délelőtt érkezik a tej, ami a másnapi kiméréskor olykor már savanyú. Bosszúságukat pedig még inkább tetézi az, hogy a szomszédos. új étteremben és presz- szóban sincs minden rendjént Esküsznek rá, hogy régebbi, szövetkezeti ellátással elégedettebbek voltak, most kisebb a választék, kifogásolható az íz és a mennyiség is az üzemi étkezés során. Ügy vélik, hogy a vállalat ilyenféle vendéglátással, s a presszó II. osztályba való sorolásával akarja 5,behozni” & beruházás és a fenntartás költségeit — amit, sportnyelven szólva, egyáltalán nem találnak sportszerűnek. Tekintve, hogy az észrevételek reálisak, a panaszoknak alapjuk van: feltétlenül a két vállalat figyelmébe ajánljuk. Az olvasó írja Örömmel fogadtam a nyolc oldalt Először is üdvözlöm a szerkesztőséget abból az alkalomból, hogy a lap oldalszáma növekedett. Ezek után több hely jut az országos és nemzetközi híranyagra és az olvasók hozzászólásainak közlésére is. Szerintem növelni kellene az országos és a nemzetközi jelentőségű eseményekkel való foglalkozást, ugyanakkor a megyei vonatkozású anyagok meny- nyiségét is. Több helyet kaphatnának az olvasók úgynevezett személyes és mégis közérdekű ügyei, problémái, bár ezekkel eddig is foglalkozott a lap. Véleményem szerint nem volna szükséges növelni a sportrovatot és az irodalmi rovatot. A sportrovat eddig is elég bő volt és az irodalommal kapcsolatos anyagok mennyisége is elegendő, gondolom, akit bővebben érdekel az irodalom, az könyveket olvas. Természetesen a folytatásos regény az jó, és a néhány vers és novella a vasárnapi számban. Négy éve vagyok olvasója a lapnak — azelőtt országos lap előfizetője voltam —, most már megszoktam és megszerettem a lapot és általában véve elégedett is vagyok a tartalmával. Azokat a cikkeket szeretem legjobban, amelyek nem általánosságban, hanem konkréten foglalkoznak egy-egy üggyel. Ilyen cikkeket olvasva sokszor szeretném megírt a véleményem, vitatkozni néha a cikk írójával. N?ha hetekig gondolkozom, írjak, vagy ne Írjak. Befejezésül még egyszer üdvözlöm a lapot és eredményes munkát kívánok, amihez néha a magam írásával is hozza kívánok járulni. Minczér András Aldebrő Aktív lehetőséggé tenni Élni a demokráciával EGYIK termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlése után elég paprikás hangulat alakult ki a szövetkezeti gazdák között. A gazdaság nem valami eredményesen zárta az évet, a vezetők mégis jelentős prémiumhoz jutottak. A tagok zúgolódtak, túlzottnak találták a prémium összegét. Pedig ők szavazták meg, a közgyűlés elfogadta, hogy a vezetők a bruttó jövedelem bizonyos százalékát kapják ind én olvasónk nyerhet, ha a mellékelt kérdőívet kitöltve beküldi szerkesztőségünknek. Színesebb, olT»smány«sabb lap — írtékes nyeremények! m Jutalomsorsolási szelvényét őrizze meg! összedőlés, lebontás előtt a híres fürdőhely kútja, öltözője. (Foto: Kiss Béla) Bükkszék ... „nem gyógyhely" Hiába a világhírű víz, hiába az ide zarándoklók ezrei és milliói, Bükkszék a mai napig sem kaphatta meg a gyógyhely megtisztelő címet és az ezzel járó fokozatitabb anyagi támogatás lehetőségét. Sőt! Nem sok híján az idén már megszüntették a strandot is. A falunak nincs sok pénze. A gyógyvíztermelő vállalat fejlesztési terveiben sem szerepel Bükkszék. S hogy a tanulmány megállapítja, a tények is ezt bizonyítják: „Bükkszék környezete jelenleg sivár, kopár ... Mai formájában egyáltalán nem megnyugtató.'' ..Viszont fflwe-n értékes természeti adottságot ki kell használni” — ekként vélekednek a szakemberek. Ennek alapján készítették el Bükkszék fejlesztési tervét, amelyben 150 üdülővendéget befogadó szálloda, gyógyin- tézmény, s vállalati üdülők építése szerepel, ahol 800 (?!) vendéget fogadhatnak majd... Majd Ezek az elképzelések, terveik csak az év végén kerülnek a kormány, elé, most' még semmi biztosíték nincs arra, hogy el is fogadják ezeket. Szükség lenne fásításra, a falu vízellátásának megoldására, a kereskedelmi, éttermi hálózait bővítésére, művelődési lehetőségek biztosítására. Sürgős megoldásra vár a közlekedés javítása. A megyeszékhelyről ég a környező községekből sem könnyű az oda- és visszajutás arról nem is beszélve, milyen jó lenne, ha az Idegenforgalmi Hivatal fürdő- járatokat indítana , pihenőnapokon Bükkszékre. Mindez terv... kérelem... sürgetés. S a helyzet még egyelőre marad a régiben: Bükkszék ... eladó. Pontosabban gazdát keres és nem vevői, hogy az emberek érdekében hasznosítható legyen ez a világon szinte egyedülálló természeti kincs, amely ott, a dombok mélyén „morog”. Bükkszék ... eladó, vegyük meg ... magunknak. Kovács Endre meg jutalomként az év végén. Igen ám — mondták a gazdák — csak ki gondolta, hogy ez ilyen sok lesz. Sokszor eszembe jut ez a történet, ha tanácskozásokon vagy baráti beszélgetések közben a termelőszövetkezeti demokráciára terelődik a szó. Mert tagadhatatlan, hogy az elmúlt évek során, de különösen a közelmúltban sokat fejlődött, szélesedett a demokrácia; de sok esetben valahogy nem tudnak élni a lehetőségekkel a szövetkezetek gazdái. Ma már alig lehet azt tapasztalni, hogy a szövetkezeti vezetők nem hallgatják meg a tagok véleményét, nem kérik ki tanácsaikat a közösséget érintő ügyekben. A demokrácia, mint lehetőség, mindenhol fennáll, inkább az a gond, hogy a gazdáit nem ismerik eléggé demokratikus jogaikat. A SZÖVETKEZETEK választott bizottságainak tevékenysége jó példa erre. Különösen az elmúlt időkben —• a bizottságok nem voltak tisztában feladataikkal, nem tudták, hogy milyen ügyekben dönthetnek. Sok esetben feladataiknak csak egy részét — nemegyszer perifériális részét .— tudták végrehajtani. Nem egy ellenőrző bizottság akadt, amelynek tevékenysége csupán arra irányult, hogy a tanya körül rend van-e, vagy a kukoricát idejében behordták-e a górékba. Nem arról van szó. mintha erre nem lenne szükség, de tény, hogy ennél sokkal fontosabb ügyekben nem folytattak rendszeres vizsgálatot. Nem a jó szándék hiányzott, a jobb munkát az gátolta, hogy a bizottságok nem is tudták, milyen tevékenységet folytassanak, vagy, ha tudták, akkor nem mindig értettek hozzá. Aki nem jártas a könyvelésben, az nyilván hiába próbálja a könyvelést ellenőrizni. Éppen ezért örvendetes, hogy a termelőszövetkezeti területi szövetségek az utóbbi időkben tanfolyamokat rendeznek, ahol a bizottságok tagjai megismerik feladataikat s tudják, milyen munkát érdemes végezniük. A másik probléma — amiért nem tud kellően érvényesülni a demokrácia — az, hogy egyes szövetkezeti vezetők nem adnak kellő segítséget a gazdáknak ahhoz, hogy a termelőszövetkezet gazdálkodásának egészét áttekinthessék. Több olyan zárszámadási beszámolót hallottam már, ahol a főkönyvelő vagy az elnök szakmai zsargonnal megtűzdelt előadásából alig értettek a tagok valamit. Tévedés ne essék, nem becsülünk le senkit, de a legtöbb gazda nincs tisztában az olyan fogalmakkal, hogy halmozott termelési érték, álló és forgóeszköz aránya, vagy azt is nehéz megérteni, hogy egy teherautó teljesítményét miért kell normálholdban számítani. A fenti példák csupán ki- ragadottak a sok közül s nem is az a cél, hogy hasonló példákból tárat állítsunk ösz- sze. Mindez csupán azt illusztrálja, hogy sok szövetkezetben a vezetők nem adják meg a kellő segítséget ahhoz, hogy a gazdák valóban élhessenek jogaikkal. A SZÖVETKEZETI demokrácia fejlődésben levő folyamat, ami újabb és újabb lehetőségeket biztosít a szövetkezetek tagjainak ahhoz, hogy a közügyekben, de az egyéni ügyekben is véleményt nyilvánítsanak. Ez azonban csak akkor valósul meg igazán, ha a szövetkezeti, társadalmi vezetők a passzív lehetőséget aktív lehetőséggé formálják át a gazdák számára. (kaposi) Közlekedési Építő Vállalat felvesz föld alatti (keszon) munkára alkalmas 20—40 éves dolgozókat 42—41 órás munkaidővel 3000—4000 forint fizetéssel. Felvételre keres továbbá építőipari (kőműves, Acs, vb-szerelö) SZAK- ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT, AUTÓ-MOTORSZERELŐKET, LAKATOSOKAT. VILLANYSZERELŐKET, DÖMPERVEZETŐKET, Szállót, étkezést, hazautazás! költségtérítést, vidékieknek kölönélési pótlékot adunk. JELENTKEZÉS: BUDAPEST, V., KOSSUTH LAJOS TÉR 6—8. (Országház mellett.)
