Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-17 / 111. szám
,ehet-e ma, munkásból vezető? Non stop rendelés A beteg „orvost választhat" — Modern rendelők az új lakótelepen — Beszélgetés egy miniszteri utasításról Miniszteri utasítás jelent meg arról, hogy az eddiginél fokozottabban ügyelhessen az egészségügyi szolgálat az emberek testi épségére, gyorsíthassa a betegek gyógyulás sát. Erről a miniszteri utasításról beszélgettem dr. Csapó István egri városi főorvossal, aki munkatársaival egyetemben nemcsak hivatali kötelességének érzi a betegellátás javítását, de már e rendeletet megelőzően is kereste az útját a körzeti orvosi rendelés — vagy amint hivatalosan nevezik, az egészségügyi szolgálat — tökéletesítésének. — Nem lehet — mondják írre sók»»: és határozottan. — Elvileg lehet, de gyaor'iatdlag... — fogalmaz ak mások óvatosabban, de ányegét tekintve ugyanazt londva. S valóban az el- íúlt évek tanúsítják, hogy runkapad mellől alig, vagy gyáiitalán nem „emeltek ki” alakit vezetőnek, munkás- ól alig, vagy egyáltalán em lett nem hogy gyár- jazgató. de még műhelyíő- ök se nagyon. A kérdés elvetése nem öncélú karri- rizmus, nem gunyoros csip- elődés, hanem fontos elvi robléma, miután nem kévéén akadnak, akik e kérdés tán a következtetésekben lesszebb mennek és újabb érdést tesznek fel: ha nem íhet ma munkásból vezető, kkor vajon vezető-e ma a íunkáiiósz'tály? Egyiéíől azt hangsúlyozzuk, alljuk és hirdetjük^ hogy a íocializmust építő Ma- yarországon a munkós- sztályé a vezető szerep, lásiík oldalon a mun- ásokhfli nem lesz, vagy nem :het vezető. S ez bizony íyhén szólva is elientmon- áisinak tűnik. Hol hát az jazság és mi ez az igazság? Rögtön le kell szögezni, ogy a kérdés jogos, indokolt { időszerű, de azt is, hogy kérdésekben rejtődző aggó- ásnak van helye, a kételyek azonban már sokkal ke- ásbé. Tény és való, hogy a >-es évek végén és az 50-es /ék elején, amikor a mun- ísosztály birtokába vette, 'sajátította a tőkés magán- ilajdont, akkor, az állanpsí- íSok után a munkások egész :rege indult a párt hívó javára és küldetésére az ak- >ri „ipari honfoglalásra”. Akkor, azokban a törté- elmi napokban és években et és halál kérdése volt, így politikailag megbízha- • emberek kezébe kerüljön ■ államosított ipar, akkor volt a legfontosabb, hogy ni” .vezessünk. A hatalom egőrzése, a politika volt az sődleges, a döntő, s nem :, hogy melyik munkásnak ilyen „diplomája” volt. bban az időben zömében és intőén nem a munkásosz- ,ly fiai dicsekedhettek a plomával. Hogy az eltelt jrek alatt, hány akkor lett izető szerzett diplomát, szelői, szakmai tudást, s azoltá rátermettségét, azt a már szinte közhelynek ámítana külön is hangsú- ozni. Nem egy és nem ket- > az olyan ma is vezető be- ;ztásban dolgozó igazgatók, .érnökök száma, akik kínai, keservesen, vagy könyvekben, de semmiképpen :m sétagaloppos, esti tokokon, egyetemeken szerezek meg a képesítést is, politikai megbízhatóság és itermettség mellé. Az a történelmi periódus aonban elmúlt,. Éppen, az ■ckor vezetőkké lett munká- >k jóvoltából is, minden iba és minden nehézség el- ■nére oly szintre jutott el zocializmust építő gazda- ígunk, hogy a tudomány, a technika forradalmát csak a politikai rátermétteeg eszközeivel már aligha ^ehetne megvívni. A korszerű gyáripar, a modem termelés a technika nap mint nap emelkedő szintje ma mar egyszerűen lehetetlenné feleslegessé is tenne valamiféle új „ipari last” Nem beszelve arról, hogy az iparban, vagy a kulturális élet vezető létéin ma, volt munkások és a munkások. parasztok gyermekei dolgoznak mind nagyobb és nagyobb szambán. S ha ehhez hozzávesszük azt a tényt, hogy évről-evre ezer és tízezer fiatal, vagy e£őtt tanul a munkapad mellett, jár technikumokba, szakmai továbbképzőkbe s közülük, a tegnapi munka sokból ezen az utón evro évre új meg uj arcok kerül nek a gazdaságú vagy társadalmi élet kulonbozo szintű vezető pohara. a_ ikor azért elmondhatjuk, más formában is, de ma i tart a munkások aramlasa a vezetés felé. Akkor hát mégis, mire alapozódnak azok a megjegyzések, amelyek a munkásosztály vezető szerepét ! tátják, s példának a leg zenfekvöbbet hozzak fel. le het-e, vagy sem munkásból vezető? Avagy csa c demagógia lenne ez^ Korant sincs így- Az említettek dte nére is van igazság a kei désben és oka is van. ° e kérdéseket maguk a mun kasok feszegetik, Mert.vajon 3 rí"6 «Itóíátudnak-e két 'kezre w mot adni olyanokról, aU mondjuk az elmult ket ha_ rom év alatt kozvetie nTl kerültek a munkapadtól akár alsóbb üzemi, vezetői szintre? Aligha. Vagy, ha igen hát valóban elég megszámolni őket a két kéz tíz ^Jarnos oka van ennek. Az egyik és döntő: a diploma abszolutizalasa, a me ™ képesítési előírások amelyek még a lehetséges iózan jó szándékot is meg kötik. Van természetesen objektív és jogos aiapja■ • helyet adni a végzős foisko 1 ásóknak, egyetemistáknak, de van olyan oka is, h gy kbrforössa, tők közötti belső atszerve zéssel oldják meg számos ütemünkben a még -szalag alacsonyabb szintű veze tői posztok betölteset 1S- A szocialista brigadmozga- lom nagyszerű példáját adta és adja, hogy mennyi spon_ tán erő, rátermettség, hozza értés és vezetői készség talátható a munkások legjobbjai között. Ám mindezt ahg, sS-rsss ho<nr ebben az országban mi hitettük meg a diploma ISti becsületét, hirdettük ?s hird^ük, sőt lehetőséget és módot is biztosítunk a tudás gyarapításához, nuláshoz. De úgy vélem-, nemcsak nevetséges, valamiféle pro- letársznobizmus, hanem káros is a diploma abszolutizálása, misztifikációja. Nyilvánvaló, egy sebész elképzelhetetlen diploma nélkül, bár az is nyilvánvaló, hogy nem a diplomájának köszönheti, hogy jó sebész. Ugyanez érvényes mérnökre, agronó- musra is. Ám ki állíthatja, hogy mondjuk egy üzemben, egy megfelelő műhely- vagy üzemrészben nem végezhetne kitűnő munkát mint vezető egy olyan munkás, aki szakmai hozzáértés mellett beigazolta emberi és politikai rátermettségét is? Ügy gondolom, az élet, a gyakorlat is igazolta, hogy hazánkban a munkásosztályé a vezető szerep. Nem is lehet ez másképpen. De nem lehet közömbös, hogy milyen mélységben, s az sem, hogy megfelelő helyi intézkedések nyomán az átlag munkásban hogyan tudatosul ez a politikai magabiztossággá. Mert erről is van szól Gyurkó Géza N EM TUDOM miért jöttem ide. Szombaton annyi szórakozóhely van. Egyébként nincs is kedvem szórakozni. Csak bandukoltam, a szokásos sehová sem néző pillantással. Aztán ogy küszöb és beléptem. Pont ide nem szabad lett vo'na jönnöm. Közvetlenül az ajtó mellett foglalok helyet. Hátha itt kevesebb érdeklődő pillantást kapok, s ha a kanál ívét követi a szemem, kevesebben hiszik, hogy az életükre vagyok kíváncsi. Egy vagdalt húst kérek krumplival és egy sört. Eny- nyire futja. Evés közben me- ditálgatok, de a sört teljes odaadással kortyolom. A belső terembe belátok. Nem akarok odanézni, de a kurjongatás csábít. Esküvő folyik és sok bor, pálinkával vegyítve. U-alakú asztal, mint a nagyobb fontosságú tárgyalásokon. Középen a két főképviselő, balra- jobbra a tanácsadók. Micsoda tanácsadók? Mintha ellentétpárokat hívtak volna egybe. Jobbra víg, kopott arcok, feloldódó ttak, de talán így még értelmetlenebbek. Hasonlítanak az ifjú férjre. Balra idŐ6, fia— Városszerte megjelentek azok a plakátok, amelyekből a lakosság arról értesült, hogy melyik körzeti orvoshoz tartozik ezután. Mi tette szükségessé a változtatást? — Kaptunk egy körzeti orvosi státust és — dr. Szűk Károllyal, aki Kerecsendről jött Egerbe — megalakíthattuk a tizenkettedik körzetet is. — Így mennyi lakos jut egy orvosra? — Érthető módon kevesebb, mint korábban, de dr. Szűk Károly körzetében még így is 3 051 18 éven felüli lakos. tál, víg, feloldott értelmes arcok, amelyek így is értelmesek. Hasonlítanak az ifjú arára. 71 _ ifjú férj mosolyog. A krumpliból még egy falat van, a sörből egy korty. Ezt beosztom. Most csak a zenekart figyelem. Ök ezért vannak, nem lehet sértő, ha nézem őket. Egy hegedűs hegedül, egy gitáros gitározik. „Tizenhárom fodor van a szoknyámon” — e két hangszeren együtt valami rendkívüli. A prímás lelkesíti a kövér gitárost, vigyen életet a játékba. A fancsali képű gitáros hamleti közömbösséggel súgja maga elé: „Sose halunk meg”. Ez volt a maximális élet, amit ezen az estén belevitt a játékába. Nyolcadszor kezdenek a fodorba. Az ifjú férj mosolyog. Intellektus lép a helyiségbe. Az értelmet nem leplezi közel tökéletes részegsége. Helyet nem talál, elegánsan és nagy önbizalommal húzza a szemetesvöörat a terilepiek az új beosztás szerint két távol levő rendelő be kénytelenek járni. Sok panaszt kaptunk ezzel kapcsolatban. — A panasz jogos. — Megoldás? * — Már épülnek a rendelők. Május végére kellene átadni, és akkor két körzeti és egy gyermekorvos gyógyíthatja helyben a lakótelepi betegeket. Sőt. gyógyszertár is lesz. — Igen sok embert érdekel az orvosválasztás lehetősége. — Azt hiszem, az orvosválasztás szó szerinti értelmezése nem megfelelő, bár Ang- liábap és más országokban ezt sikerült megoldani. A mostani utasítás arról szól, Hogy „a körzet, lakosa... indokainak közlésével kérheti. .. más körzeti, egészség- ügyi szolgálat (körzeti orvos) kijelölését.” Ezeket a kérelmeket Egerben a városi tanács egészségügyi osztálya, Gyöngyösön, Hatvanban pedig a Városi Kórház illetékese bírálják el. — Tehát nem lehet egyszerűen csak más körzetbe átmenni, még akkor sem, ha a biztosított úgy véli, hogy ott valójában „háziorvosára” talál? — Nem. Ugyanis az utasítás szerint csak akkor „választható” más körzeti orvos, ha az vállalja is a jelentkező beteg ellátását. — Tehát nemcsak a beteg választhat orvost de az orvos is beteget? — Valahogy így. A körzeti orvosnak ugyanis nyilatkozatot kell adnia, hogy fogadja-e a másik körzetből hozzápártoló pácienst. — S ha nem ad ilyen nyilatkozatot? — Indokolt esetben akkor is lehetővé válik az „orvoselhagyás’. Sőt! Az orvos kérelmére is „áthelyezhetik” a beteget más körzetbe. — Tehát indokolt esetekről van szó, s nem mindenki válthatja kénye-kedve szerint betegét, orvosát? — Még abban az esetben is, ha a beteg, vagy az orvos indokai alapján más körzetbe megy át a páciens, akkor sem lehet egy éven belül új körzetbe vándorolnia. Ez világszabály. .. és a beteg érdeke is, hogy huzamosabb ideig tartozzék egy-egy orvoshoz. — Várható-e nagy mozgás az „orvosválasztás” ügyében? tőasztalhoz. Leül és ő így is tekintélyes. A belső teremből kijön az egyik esküvőszervező. Fiatalember, kopott arcú; víg, feloldódott, de így talán még értelmetlenebb. A fiatalember nem vigyáz az arcára. Elfelejti, hogy a legjobb kozmetika az értelem. A szervező a fancsali gitároshoz lép és nagyvonalú gesztussal egy sört ígér neki. A fancsali gitáros elfanosalodik. A szervező kétszer vállon veregeti a prímást és közli vele, a menyasszonytánc alatt azt játsszák, hogy tizenhárom fodor van a szoknyámon. Aztán megfordul, észreveszi a részeg intellektust a szemetesvödörnél. A tekintélytől meginog az önbizalma és a járása. Visszaindul az U alakú asztalhoz. Az egy falat krumplit megettem, az egy korty sört megittam. A cigaretta leköt A zenekar dafke nem kezd — Nagymértékű változás nemigen lesz, de azért számítunk rá, hogy sok munkát adnak majd ezek a kérelmek. — Nagyon időszerű feladatokat szab még ez a miniszteri utasítás a rendelésekkel kapcsolatban is. — Igen... többek között rendelkezik arról, hogy egyszerre csak egy beteg lehet bent. és részletesen megszabja az egészségügyi személyzet munkáját. A rendelők felszerelésével -kapcsolatban is alapos, részletes utasításokat íaralmaz. — .. .És rendelkezik arról is. ami talán a legfájóbb panaszuk volt az egrieknek, hogy a rendelések közötti „holt időben” is lehessen orvoshoz jutni? — Az utasítás szerint állandóan lennie kel) egy orvosnak, aki elérhető, vagyis különböző formában meg kell szertezni az állandó orvosi ügyelet.et. — Hallhatnánk erről bővebbet? — Vannak elgondolásaink: Ügyeletes orvos, asszisztens, gépkocsi, — esetleg urh-ké- szülékikel. Telefonnal felszerelt ügyeletes rendelő, ahol mindig lenne orvos s legfeljebb a déli egy-két órára csökkenne a rendelési „holt idő”. — Az egriek örömmel várják ennek megvalósulását, de hallottunk olyan aggodalmakról is: hátha visz- szaélnek majd ezzel a lehetőséggel, vagyis, hogy akkor hívatnak orvost, amikor akarnak. — Ennek kevés a veszélye, bár fennáll. Kirívó esietek mindig akadnak. Volt, aki betelefonált a körzeti orvoshoz, hogy azonnal menjen ki és mérje meg a vérnyomását. Amikor az orvos megkérdezte, miért van erre ilyen gyorsan szüksége a „beteg” hidegvérrel válaszolta a telefonba: leesett az inggombom, és addig nem merek lehajolni érte, amíg nem tudom, hogy megengedi-e ezt a vérnyomásom. — Gondolom, nem ez a jellemző, és effélék nem akadályozhatják az állandó orvosi ügyelet megszervezését. — Nem... hiszen arra törekszünk, hogy mindenkor legyen elérhető orvos, bár a szervezés, az anyagiak előteremtése nem lesz majd kony- nyű. De meglesz. — Miként summázhatnánk ennek a miniszteri utasításnak a jelentőségét? — Nem mondom, hogy egy csapásra megváltozik általa a város egészségügyi ellátása, de ez az utasítás módot ad arra, hogy a legsürgősebb feladatokat megoldhassuk és jó bíztatás eddigi törekvéseinkhez. Kovács Endre a tizenhárom fodorba. A prímás odalép a szemetesvödrön ülő intellektushoz. A kedvenc nótáját kéri. Dr. Zsivágó — hangzik a válasz. És én érzem ez a szám illik hozzá. Nem csalódtam. Szól a Dr. Zsivágó. Kedves dallam ... szörnyű az érzelem. a túlzás, az optializmus. Nem szabad mindent mérlegelni. Állandóan csak a miértet kérdezi. A gondolat fárasztó. Talán a másiknak kibírhatatlan. Tizenhárom fodor van a szoiknyámon. A menyasszony táncol. Egy értelmessel, egy értelmetlennel, két értelmetlennel, három értelmetlennel, egy értelmessel, egy értelmetlennel, két . értelmetlennel, három értelmetlennel. Kifáradt, ki fog jönni. — Szervusz, menyasszony! — Szia. Ha három hónapja nem szakítunk, ősszel én ültem volna mellette az U alakú asztal közepén. Fóti Péter lűoa. májas 17„ szombat ___________u RUHA NAGYKERESKEDELMI V OKKÁ NKABÁT! JÓ BARÁT! JÖHET VIHAR, ORKÁN LEGYEN KÉZNÉL ORKÁN! Kapható szaküzletekben, áruházakban és. ÁFESZ-boltokban. Az egész ország területére szállít a Férfi- és Fiúruha Nagykereskedelmi Vállalat, Budapest, V., Arany János u. 27. — A Hadnagy utcai lakóteOlvasóinkhos 1 Lapunk, május 14-i számában már szóltunk arról, hogy szerkesztőségünk a közeli napokban széles körű közvéleménykutatást szervez, — olvasóink véleményét, segítségét kérve. Holnapi, vasárnapi számunkban kérdőívet talál a kedves olvasó, amelynek kitöltését, beküldését kérjük és várjuk. Nem először fordulunk olvasóinkhoz hasonló kéréssel. Azok az olvasóink, akik több éve ismerik lapunkat, bizonyára emlékeznek, hogy más alkalommal is kértük hasonló módon véleményüket, az utóbbi hetekben pedig — nyolcoldalas lapunk előkészítésének, megvalósításának időszakában — nagyon sok észrevételt, javaslatot kaptunk munkákhoz. S bizonyára észrevették olvasóink azt is, hogy véleményük, javaslatuk, kívánságuk már napvilágot látott lapunkban, hasznosítottuk, illetve hasznosítjuk azokat. Most újra olvasóink segítségét kérjük. Ez alkalommal szélesebb körű, átfogóbb véleményt kérünk, amely érinti az újságírás, a szerkesztés, a terjesztés szinte valamennyi lényeges oldalát és lehetőségét nyújt az olvasónak, hogy javaslatait, ötleteit, észrevételeit közölje szerkesztőségünkkel, Nagyon fontos számunkra a kommunisták, a párt- szervezetek, a pártbizottságok tagjainak és munkatársainak a véleménye — hiszen a megyei pártbizottság lapja vagyunk. De nem kevésbé fontos számunkra a munkások, a szövetkezeti parasztok, az értelmiségiek, a kisemberek, a dolgozó nők és a háziasszonyok, az ifjúság véleménye sem, mert amellett, hogy a megyei pártbizottság lapja vagyunk, népújság, néplap is vagyunk és szeretnénk igényeiknek, örömeiknek, gondjaiknak hangot adni lapunkban. Szerkesztőségünk minden tagja tisztában van azzal, hogy amikor véleményt kérünk lapunk, munkánk egészéről, amikor végeredményben a legszélesebb beleszólási jogot és lehetőséget igyekszünk biztosítani a Népújság szerkesztéséhez, nem valamiféle nagylelkűséget, kegyet gyakorlunk olvasóinknál. Csupán a kommunista sajtó,, az igazi néplap hagyományait élesztgetjük, melengetjük és az egyre szélesedő szocialista demokrácia „játékszabályait” igyekszünk betartani. Ezt tesszük, mert valljuk: a kommunista újságnak, a nép újságának nélkülözhetetlen eszköze az olvasó támogatása, véleménye. Az is tény viszont, hogy végeredményben olvasóink is érdekeltek a vélemény-nyilvántartásban. Nemcsak azért, mert a kitöltött kérdőíveket beküldő olvasóink között értékes jutalmakat sorsolunk ki, hanem elsősorban azért, mert így minden olvasónk hozzájárulhat, hogy nap mint nap jobb, kedveltebb újságot kaphasson a kezébe.-£xí>-a SZERVUSZ. MENYASSZONY!
