Népújság, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-17 / 111. szám
ANNA KARENINA SZOVJET FILM A nagy fról alkotásokat újra és újra filmen látni — mindig élmény marad. A művész, aki úgy érzi, hogy meg kell szólaltatnia ismét a regény hőseit és elénk kell őket állítani, nyilván azért vállalkozik az újrateremtésre, mert az író egykor élt hőseivel üzenni aikar valamit számunkra. Ez a film is ilyent Tolsztoj asszonyai elevenednek itt meg. kitűnő kölcsönhatásban teremtve meg mindazt, amit egy adott történelmi helyzetben életnek, társadalmi rangnak, belső kötelességnek és külső gyötrelemnek tekintettek. Nemcsak a hősök, hanem azok Is, akik az átlagosnál őszintébben akartak, vagy tudtak a kor szemébe nézni. Tolsztoj az Anna Kareni- nában márványba kívánkozó szavakkal írja meg azokat a belső törvényeket — vagy használjunk szerényebb szót. — igényeket, amelyek nélkül egy-egy ember élni sem tud, élni,sem akar. Vannak, akik természetes állapotnak fogadják el a hazugságot, védőpajzsként veszik magukra a társadalmi és társasági színlelésnek ezer rongyát, s játszanak izzadtan, szemfor- gaíóan, csak azért, hogy valahogy elteljen ez az élet. Sztyiva, Anna bátyja is ilyen, s valahogy rokonul hozz.á a háromgyerekes feleség is — persze nagy-nagy bánatában és szégyenében más tartalmat hordozva, mint a férj, Anna képtelen minderre, Vronszkij is, sőt Karenin is. De mindhárman másképpen ilyenek. Tragédiájuk az, hogy mindhárman nemesebbek az átlagnál, szenvedélyeiket nem alantas indulatok irányítják — és mégis tragédia mindhármuk élete. Egymás megismerése és annak felismerése, hogy kinek mit kell cselekednie — ez az életük. Es %:t meg is teszik — ki-ki a maga módján. A film rendezője — Alek- szandr Zarin — ezt a szenvedéllyel önmagát élni és megvalósítani akaró asszonyt mintázza meg Anna Kareni- nában finom színekkel. Csak egy csomópontot emelünk ki ebből a jellemábrázolásból: Anna visszalopakodik Karenin lakására Szerjózsát meglátni. A boldogságnak, az anyai örömnek a táncig jutó túláradása lobog a szerelmesen boldog fiatalasszonyban, de minden megfagy körülötte, mindent megfagyaszt maga körül ugyanez az asszony egy pillanattal később, amikor Karenin udvarasan és némán megjelenik. A rendező a regény belső logikájából és az asszony kiteljesedni akaró élnivágyásából indul ki. amikor a tolsztoji világot filmre teremti. Anna bátyja nem véletlenül élvhajhász, s ha Anna jóval zártabb egyéniség is, mint Sztyiva, az élet kívánása és igenlése fő motívuma ennnek a jellemnek. Ez az Anna a szenvedélyek rabja, a nyilt, őszinte szavaké, amelyek sokszor nem engedik meg a kompromisszumokat a külső világ és az egyéniség között. A szenvedély árnyéka pedig az érzékenység, amely a szenvedélyek lobogását ellensúlyozó bizonytalanságból fakad. Vronszkij kifogástalanul Viselkedik Annával szemben, családjának gúnyos és ellenséges megjegyzései ellenére tapintatos, mégis mindez kevés már, a szerelemmel együtt is, hogy az Annában bekövetkezett fáradtságot életkedvvé frissítse. Van Vronszkij, van a maga módján Karenin, van Szer- józsa, van s társadalom is a maga értéktelen és képrnu- f tató elfordulásával, de Anna érzi, hogv a szenvedélyes életnek nincs tovább értelme. Akkor tesz okosan és mindenkinek hasznára, ha eltávozik. De lehet-e ebben a korban a képmutatás elől vidékre menni? Hol az a vidék, amely feledtet? A tolsztoji írás szemléletéinek ezt az oldalát hangsúlyozza markánsan a rendező. Tatjana Szamoljlova alakítja Annát. A Szállnak a darvakban ismertük meg arcát, kifejező szemeit, s most ismételten meg kell állapítanunk, hogy ez az érett művésznő nagy formátumú hősök alakítására, mély jellemábrázolásra széles skálával rendelkezik. Vaszilij Lanovoj Vronszkij, Nyikolaj Gricenko pedig Karenin szerepében nyújt figyelemre méltót és jellegzetesét. Az ismert tolsztoji nőalakokat Anasztaszija Vertyinszkaja, íja Szavvina, Maja Pliszeckaja keltik életre. Kalasnyikon képei jő ritmusban fejezik ki a lélektani változásokat, Scsedrin zenéje pedig a drámai pillanatokat teszi hatásosabbá. (farkas) Gárdonyi Géza, mint az egri kórházi könyvtár alapítója A Gárdonyi Gézára vonatkozó kutatás most egy újabb érdekes és kétségtelenül értékes eredményét tárjuk olvasóink elé. Gárdonyi Géza • a jó könyvek nagy barátja volt. Gazdag. hatalmas könyvtára ma is ezt hirdeti. De, hogy a könyvet nemcsak maga szerette, hanem másokkal is meg kívánta szerettetni, mint hivatása magaslatán álló és írói hivatásét mélységesen át- érző és átértő író, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nagy múltú egri irgalmas kórház betegei részére egy könyvtárnak vetette meg az alapjait, jelentős adományával. Gárdonyi Géza 1904. április első felében 100 kötet könyvet adományozott . .az egri irgalmasok kórházában szenvedő betegek részére azzal a kijelentéssel, hogy ezzel kórházi könyvtár alapíttas- sék, melyet a nemesen gondolkodók bizonyára gyarapítani fognak könyvadományaikkal." 1904. április 13-án így emlékezik meg erről a mindenképpen jelentős kezdeményezésről az Egri Újság: „.. .Gárdonyi Géza ezzel az adományával nemcsak újabb tanújelét adta mélyen járó népnevelői törekvéseinek, d« mint aranyszív \ emberbará mutatkozott be, mert aki ( szenvedő emberiség kínjai enyhíti, a legnagyobb hunra nlsta. A Gárdonyi ajándékából alapítandó kórház könyvtár nagyban hozzá iá túl a szegény betegek kedély állapotának felfrissítéséhez, a vidám kedély, a szórakozá a legjobb ír a fájdalmakra Aldassék neve a szomorúul vigasztalójának.” FAKLYA I (Kedd, 20.20). és egyszer csak megérkezik ____ A televízió magyar irdalná folyóirata, II. évfolyam, 2. szám. Érdekes — kísérlet- számba menő — megoldással próbálkozik ezúttal a Fáklya: az adás két lllyés-vers- sel indul, amit Latinovits Zoltán ad elő — A szörny és a Még egyszer ugyanonnan címűeket —, oly módon, hogy képpel és zenével illusztrálják. A Fáklya port, né filmsorozatában Szabó Pál író beszél életéről, munkásságáról. A film gazdag művészi életút állomásait követi nyomon, a pályakezdéstől, a máig. Végül a szokásos bemutató: Kádár Erzsébet kevéssé ismert egyfelvonásosának — annak Idején a Magyar Csillagban jelent, meg —, A besúgó-nak tv-változata kerül sugárzásra. Szereplői: Major Tamás, So- mogyvári Rudolf, Bárdy György és Úri István. (Szerda, 18.50). Magyar rövidjátékfilm. Érdekes, elgondolkoztató filmnek ígérkezik a Szakonyi Károly Inter arma című elbeszélésből, Dallos Szilvia által filmre írt történet. Témája újnak éppenséggel nem nevezhető emberi problémakör, művészi szeműgyrevétele: a kötelességtudat, a hivatásszeretet miként segítheti át az embert az érzelmi csalódásokon. A történet egy fiatal katonatisztről szól. A tiszt — munkája, hivatásának jellege ilyen: s még hány ilyen hivatás van ezen kívül — gyakran napokra kénytelen távol lenni feleségétől. Mit csinál az asszony ez idő alatt? A kétely hány és hány embert kínzott már meg.. , Az irgalmas barátok kór házának igazgatósága, melv hez az írót meLeg, barát szálak fűzték, a új kórház könyvtárat „GARDON r KÖNYVTÁR"-nak nevezte el hogy ezzel is emléket állít tasson a példamutató kéz deményező emlékének. Alig múlt el azonban más fél esztendő, 1905 deeembe utolján újabb 100 kötet kóny vet juttatott el a vöröstéglá kórházba, melyért .a vezető ség a szegény sínylődő bete gek nevében forró köszöneté mondott a humánus szlvt írónak.” Amire a nagy múltú kórhá gazdái emberöltőkön át nen gondoltak, azt pótolta Gár donyi ott, a vár mögötti Sén Takács utcai szerény, nagyoi szerény házikójából. Átérez te maradéktalanul a SZE1 ÍROTT MAGYAR SZÓ tel jes értékű jelentőségét és kórház ágyhoz kötött betegei vei — akik talán addig csal ritkán vettek könyvet a ke zükbe, — igyekezett megsze rettetni az irodalom értékei! Szeretnénk hinni és remél ni, hogy ezzel az apró, d semmiképpen sem elhanya golható adattal teljesebbé vá lik az a Gárdonyi-portré amelyet már oly sokan és ol; nagy-nagy szeretettel ipar kodtak teljesebbé, maradék talanabbá, de egyre emberib bé megrajzolni. Sugár István PINTER ISTVÁN 3 1869. május 17., szombat Csánkó András vezérezredes, aki az általa alapított Magyar Nemzetmentők Bajtársi Körének vezérelnöki pozícióját tölti be, és osztatlan megbecsülésnek örvend a szabad Nyugaton élő magyarok kőiében, s akit egyébként az antikommu- nista emigráció fejének tekintenek. egyik hűséges és feltétlenül megbízható emberének értesülései alapján bejelentette, hogy a budapesti kormány parancsot adott a meggyilkolására. A gyilkosságot egy különlegesen kiképzett. ügynöknek kell végrehajtania, akit mar egy esztendővel ezelőtt sikerült becsempészni az Egyesült Államokba. Ez az egyén mindeddig elkerülte a leleplezést. A megmásíthatatlan budapesti parancs szerint a gyilkosságnak szombaton délután, a Rithmus Hallban megtartandó baráti találkozón kell bekövetkeznie. Ezt a találkozót, amelyre nemcsak New Yorkból gyűlnek össze a magyarok, hanem más városokból is. Csánkó András vezérezredes amerikai látogatásának tiszteletére rendezik meg. Csánkó vezérezredes elgi terv ellenére megjelenik az összejövetelen, sőt, eredeti szándékától eltérően, beszédet is mond. Vázolni fogja azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket a vezetése alatt álló Nemzet- mentők Bajtársi Köre az emigrációba szorult magyarság összekovácsolásában elért. Az antikommunista Magyarország első kormányának tekintendő vezérelnökség nevében pedig vázolni fogja azokat a feladatokat amelyeket Mr. Csán- kónak és munkatársainak hazatérésük után meg kell oldaniuk. Újságírók' kérdéseié Csán- kó kijelentette, hogy az FBI- t, az Egyesült Államok titkosrendőrséget, a rendelkezésére álló, egyelőre bizalmasan kezelendő adatokkal egytttt, tájékoztatták a készülő merényletről/ Az FBI megfelelő apparátust mozgósított, hogy a merényletei megakadályozza, de Csánkó ' hűséges emberei is készenlétben állnak, hogy a világszerte nagy tekintélynek Örvendő vezetőjüket megvédelmezzék. Megható jelenete volt a sajtóértekezletnek egy idős, magát megnevezni nem akaró katona keresetlen szavakkal elmondott beszéde, amelyben a Magyarországról elmenekültek nevében hűségéről biztosította a vezérelnök urat. Az idős katona könnyeket csalt a jelenlevők ■szemébe, amikor arról beszélt. hogy inkább feláldozza az, életét, de nem engedi, hogy az, elnyomott magyar milliók egyetlen reménységének és támaszának. Csőnké vezérezredesnek a legkisebb baja is essék. Az idős katona kijelentette, hogy a két világháborúban a halállal ezerszer szembenézett bajtársaival együtt a testével védi meg vezérelnöküket. Némán adtam vissza az újságot Ruthnak. — Mit szólsz hozzá, szavam — kérdezte. — Szép stílusa van az újságírónak — válaszoltam. — Azt hiszem, igazad van, inkább veled teázom szombat délután. Ruth a cikk közepén díszelgő fényképre mutatott. Ott állt a vezérezredes, igaz, civil, de kifogástalan öltözékben. — Ti. magyarok, mind ilyen szép embereik lesztek, ha megöregedtek? Eddig nem szenteltem különösebb figyelmet a fényképnek. De mo6t nem mulaszthattam el megmondani Ruthnak, hogy Csánkót én is szép embernek tartom. Csak kissé öregnek. Még retusálva is van vagy hetvenéves. Aztán felhívtam a figyelmét a fénykép hátterében álldogáló férfiak közül Nánássyra. — Az ki? —- kérdezte Ruth. — Egy ezredes. — És honnan ismered? — Egy bukmékerirodából. — Mit keres egy ezredes egy bukmékeri rod á ban? amelyet együtt töltöttünk, sikerült elérnem, hogy nemcsak rólam, hanem odahagyott hazámról is valami fogalmat alkosson. Az ezred nélküli ezredes azonban még így is felülmúlta fantáziáját. — Hát lehet, hogy elvesztette az ezredét, vagy az ezred őt. Sőt, női ruhába is öltözhetett, nehogy valakinek eszébe jusson, hogy bármi köze is lehet az ezredéhez ... Ruth nehezen fogta fel a dolgot, de láthatólag lehűlt Csánkó iránti rajongása, amikor elmagyaráztam neki, hogy ezek a vezérezredesek miként futottak a háborúban, néha — mint ez az eset is mutatja — egészen Amerikáig. Magam is csodálkoztam ókesszólásomon, hiszen amikor ezek az események — Pénzt. mondotta, hogy a gyilkossáRuth nem éltette a dolgot. Meg kellett neki magyaráznom. hogy mostanság kétféle magyar ezredes létezik. Az egyiknek van ezrede, de nem tartja magát úrnak. A másik úrnak tartja magát, de nem minden tekintetben megalapozott hitén kívül vajmi kevés dologgal rendelkezik. Legkevésbé ezreddel. — Hogyan lehet valaki ezredes, ezred nélkül? — csodálkozott Ruth, aki — érthetően — alig foglalkozott még a közelmúlt magyar történetével. Mi több: tudása rendkívül felületes volt! Az egy hónap alatt azonban történtek, én még kisgyerek voltam, s a háborúban legfeljebb úgy vettem részt, hogy amíg anyám sorban állt a lóhússzék előtt, én a péknél vártam, hogy beváltsák a kenyérjegyeinket. 'Átfutott az agyamon, hogy mindezeket katonáskodásom alatt tudtam meg, a kötelező politikai foglalkozásokon, amelyek azonban, úgy látszik, nem használtak nekem túlságosan, hiszen mégiscsak átkeltem a határon. Ez a beszélgetés valahogy kiverte a fejemből, hogy eredetileg más terveim voltak Ruthtal, s eszembe sem volt, hogy a legújabbkori magyar történelem néhány kellemetlen epizódjával traktáljam És a lány kék szemében i kialudt lassan az érdeklődés Neki ennyi bőségesen elég Végtére is ő pincérlány, nen történész. Alighanem el sen olvassa a Csánkóékról szó ló tudósítást, ha története sen nem egy magyarral hoz za össze a sors. Az egész ügy ben őt csak az érdekelte, ne hogy nekem valami bajon essen. Ezért aztán még vág háromszor megigértebte ve lem, hogy szombat délutál varietébe megyünk, nem i Rithmus Hallba, Csánkóékka teázni. Készséggel bele i egyeztem, hiszen bármennyin szomjas voltam is a magya szóra, fegyverszóra igazai nem vágytam. Ezek után nem volt má hátra : ismét emlékeztetten Ruthot az ígéretére, hogy nen hagy tovább gyötrődni. Ba rátnőm ismét megnyugtatott és nem kételkedtem szándék/ őszinteségében. — A fene egye meg őket — bökött a két szomszéd asz tálnál ülő alakok felé. — Hí már ezt a szakmát választót ták, inkább azt a merénylő hajszolnák... Én a magam részéről hoz zátettem, hogy a jelen pilla natban szívből utálom Cu eke urat, de tüstént megvál tozna róla a véleményem, h; puszta jótékonykodásból fel ajánlaná magándetektívjei Csánkó védelmére. Végtéri is az a szegény öregembe) sokkal inkább rászorul, hágj megóvják tőlem. A behemó- tok azonban semmi jelét nenr adták, hogy a gazdájuk má: munkát adott volna nekik s emiatt kénytelen voltarr megint elkísérni Ruthot í buszmegállóig. Ezúttal megvártam, amíg felszáll, s meg bizonyosodtam róla, hogy ketten követik. Aztán én is felszálltam a metróra, színtér változatlanul dupla díszkísé- ■ rét tel. Nagyon tetszett a gondolat, hogy ha én lennék Csánkó, most nem kellene a; életemet féltenem, hiszen éjjel nappal vigyáznak rám Ez egészen megnyugtatott Odahaza az ablakon át isméi megbizonyosodhattam róla hogy ezen az éjszakán serr hagynak ebek harmincadjá- ra. (Folytatjuk!!
