Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-19 / 88. szám

U LAN-B A i'OK: Grecsko marsall szovjet honvédelmi miniszter meg­hívására pénteken Ulan-Ba- torból mongol katonai kül­döttség utazott hivatalos és baráti látogatásra Moszkvá­ba. A küldöttséget Lhagva- szuveren vezérezredes, mon­gol honvédelmi miniszter ve­zeti. BUKAREST: Nicolae Ceausescu, a Ro­mán KP főtitkára pénteken egyórás beszédet mondott a román diákegyesületek szö­vetségének a nagy nemzet- gyűlés palotájában tartott konferenciáján. Szólt a neve­lésügy és társadalmi munka megszervezéséről az egyete­meken, a vezetés és a szerve­zés kérdéseiről az országban, majd a nemzetközi munkás­mozgalom problémáiról, han­goztatva a román párt eltö­kéltségét az egység megszi­lárdítására. Megemlítette, hogy a román küldöttség részt vesz a KGST legma­gasabb szintű értekezletén Moszkvában. WASHINGTON: A washingtoni magyar nagykövetségen csütörtökön találkozót rendeztek abból az alkalomból, hogy az ameri­kai fővárosban tartózkodik Pethő Tibor, a Magyar Nem­zet szerkesztőbizottságának tagja, a MUOSZ alelnöke és Marton Endre, a Nemzeti Színház főrendezője. A talál­kozón megjelent Robert McCloskey, helyettes külügyi államtitkár, az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője, továbbá a külügyminiszté­rium és az USA több képvi­selője. MOSZKVA: Gromiko szovjet külügy­miniszter pénteken megbe­szélést folytatott Otto Win- zerrel, a Német Demokrati­kus Köztársaság külügymi­niszterével, aki a feleket köl­csönösen érdeklő Kérdések megvitatása végett csütörtö­kön érkezett baráti látoga­tásra Moszkvába. A megbe­szélésről kiadott közlemény elmondja, hogy a két külügy­miniszter megvitatta a Szov­jetunió és a Német Demok­ratikus Köztársaság közötti kapcsolatok további fejlesz­tésével összefüggő kérdése­ket, az európai biztonság megszilárdításának problé­máját és néhány, a két or­szág számára kölcsönös érde­kű kérdést. A két külügymi­niszter nézetei és értékelései valamennyi megvitatott kér­désben teljesen megegyez­tek, — hangsúlyozza a közle­mény. PÁRIZS: Házikészítésű bomba rob­bant pénteken az Olympic Airways görög légitársaság párizsi irodája előtt. A rob­banás kisebb anyagi károkat okozott. Sebesülés nem tör­tént. BUENOS AIRES: Argentína három fegyver­raktárából raboltál: el az utóbbi napokban ismeretlen tettesek nagy mennyiségű lő­szert és fegyvereket. A raj­taütések után egész Argentí­nában szigorú biztonság in­tézkedéseket hoztak a kato­nai rakéták őrzésére. 1 BELGRAD: Elvben támogatta az el nem kötelezett országok har­madik értekezletének össze­hívását Indira Gandhi asz- szony, indiai miniszterelnök a belgrádi tv-nek adott nyi­latkozatában. Hozzáfűzte vi­szont, hogy az értekezlet rendkívül gondos előkészüle­teket igényel. itt*, április 19. szombat | Négyhatalmi megbeszélések Az országgyűlés második napján NEW YORK: A négy nagyhatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és Franciaország — állandó ENSZ-képviselője csütörtö­kön két ízben, összesen 4 óra 20 percen keresztül ta­nácskozott a közel-keleti helyzetről, Yost amerikai nagykövet szállásán. Sem az első, sem a második ülésről nem adtak ki közleményt, de nyugati hírügynökségek tudni vélik, hogy két kérdés- csoporttal foglalkoztak: ösz- szehasonlították kormányaik álláspontját a BT 1967. no­KÉT JELENTÉS látott nap­világot csaknem egyidőben az Egyesült Államokban. Az egyik szerint John Irwin, Nixon elnök különmegbízott- ja Peru fővárosába, Limába érkezett, hogy ultimátumsze. rűen felszólítsa a kormányt: kártérítés fejében három na­pon belül fizessen 690 millió dollárt a Rockefeller érde­keltséghez tartozó Standard Oil of New Jersey olajmono­pólium perui fiókja, az Inter­national Petroleum Company (I.P.C.) államosításáért. Ki­jelentette: ha a perui kor­mány nem fizet, az Egyesült Államok kormánya gazdasá­gi szankciókat léptet életbe, megvonja a segélyt, és ki­zárja az országot a cukor­kvótából. Néhány órával később Ro­gers, az Egyesült Államok külügyminisztere egy sajtó- értekezleten elmondotta, hogy az USA augusztusig el­halasztja a Peruval szemben bejelentett szankciók életbe­léptetését. Miért igen, és miért nem? PONTOSAN hat hónappal ezelőtt, 1968 októberében ka­tonai puccsal megdöntötték vember 22-i határozatának egyes tételeit illetően és ta­nulmányozták „a/, ellenséges­kedések eszkalációjának” megakadályozási lehetőségeit a tüzszüneti vonal mentén. A következő ülést hétfőn, magyar idő szerint este 9 órakor ismét a francia ENSZ- nagykövet otthonában tart­ják. Yost amerikai ENSZ-nagy- követ még az éjszaka folya­mán tájékoztatta U Thant ENSZ-főtitkárt a csütörtöki nagyköveti tanácskozásról. (MTI) Fernando Belaunde Terry el­nök uralmát. A Forradalmi Tanács Juan Velasco Alvara­do tábornokot nevezte ki ál­lamelnökké és új kormányt alakított. A megdöntött kor­mány ezt megelőzően, a kép­viselőház határozata alapján, államosította az I.P.C. által kiaknázott olajmezőket. A közvélemény élesen bírálta az államosításkor az észak­amerikai vállalattal kötött, rendkívül hátrányos kártala­nítási szerződést. Az új kor­mány — Peru nemzeti érde­keire hivatkozva — felmond­ta a Rockefeller-féle olaj- vállalattal kötött szerződést és utasította a hadsereget, száll ja meg a kisajátított olaj mezőket. A katonai kor­mányzat azt is közölte: a tár­saságot nem kártalanítja az államosításért, mert az I.P.C. éveken át jogtalanul használ­ta az olajmezőt, és nem fize­tett megfelelő adót A ható­ságok 1969. január 26-án át­vették az International Pet­roleum Company perui hi­vatalainak irányítását is. A kormány kijelentette: zár alá veszi az IP.C.-nek az ország területén található egész va­(Folytatás az 1. oldalról) eredményes alkotás legfőbb biztositéka. Az országgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a szerzői jogról szóló tör­vényjavaslatot majd meghallgatta dr. Ko­rom Mihály igazságügymi­niszter széles, áttekintő be­számolóját jogéletünkről, kö­zelebbről a jogszabály alko­tó és a jog alkalmazó tevé­kenységről. Megjegyzendő, hogy a szocialista törvényho­zás történetében nálunk elő­ször tartott az igazságügymi­niszter ilyen témájú beszá­molót, ami ugyancsak felkel­tette a képviselők érdeklő­dését. Részletesen beszélt a mi­niszter a törvényhozás kö­zelmúlt jogalkotó munkájá­ról, de arról is, hogy az élet napirendre tűzte jogrendszerünk egészé­nek megújítását. A gazdasági reform számos új, jogi problémát vetett föl, így például a gazdasági tár­sulásnak, a védjegyek oltal­mának, a tisztességtelen ver­senynek a kérdését, de to- vábbmenően a tanácsok mű­ködésével kapcsolatos jogi rendezés egész komplexumát, valamint olyan, már régeb­ben szabályozott területek jogviszonyainak újbóli ren­dezését, amelyek — mint például a társadalombiztosí­tás — már eléggé áttekinthe­tetlenek. A meglehetősen széles té­makörben hullámzó vita — hiszen a problémákhoz szá­mos, részben szakmailag is érdekelt képviselő szólt hoz­zá — sok, már bontakozó, ér­tékes gondolatról tanúsko­dott, egyszersmind új gondo­latokat is ébresztett. Maga a miniszter tette fel a kérdést: vajon sok jogszabályunk van? És a probléma néhány éves történetét felidéző vá­lasz végül is arról tanúsko­dott, hogy a jogszabályok is­mét növekvő irányzata el kell hogy gondolkoztassa a képviselőket, bizonyítván, hogy ezzel a kérdéssel min­dig újra meg újra meg kell birkózni. Végül is nem szabad elfogadni azt az elvet, hogy minden felmerülő problémát új jogszabállyal lehet csak megoldani. A túlszabályozás ugyanis ép­pen olyan veszélyes, mint a rendezetlenség. Ügy tűnik — hangsúlyozta a miniszter — nem tekintjük még elég fel­nőttnek az állampolgárokat s ezért túl sok megkötést, ti­gyonát és azt árverésen érté­kesíti. A befolyó pénzből kártalanítja a kincstárt, amelynek kereken 690 millió dollár a követelése az olaj- társaságtóL Az Egyesült Államok ural­kodó körei sürgősen meg­kezdték a közvélemény meg. dolgozását, hogy előkészítsék a megtorló intézkedéseket a „rakoncátlan” peruiakkal szemben. Attól félnek ugyan­is, hogy a példa ragadós le­het a „zöld kontinens” töb­bi országa számára is. Már­pedig nem kevesebbről, mint 30 milliárd dollárról van sző. Ennyi ugyanis a külföldi érdekeltségek tőkeberuházása Latin-Amerikában. A MEXIKÓI El Dia című lap elítéli Washingtont, mert zsarolással és fenyegetéssel próbálja a perui kormányt meghátrálásra kényszeríteni. Hangsúlyozza: a Peru ellen irányuló esetleges gazdasági és politikai szankciók sértők lennének valamennyi fejlődő országra. A lap közli Gábriel Valdés, chilei külügyminisz­ter nyilatkozatát, amely tá- mogatia több ország javasla­tát latin-amerikai értekesíeí lalmat iktatunk be az eljárá­sokba, amiből azután sok bosszúság és ügyintézési üresjárat származik. Fontosnak minősítette a miniszter a jogszabályok nyelvének, szerkezetének ala­pos felülvizsgálatát és meg­javítását is, hogy a jogi ismeretekkel nem rendelkező állampolgá­rok könnyebben kiismer­hessék magukat a pa­ragrafusok között. A jogalkalmazásról szól­ván mindenekelőtt azt az ál­talánosan elfogadott véle­ményt kell kiemelni, misze­rint a túlnyomóan helyes gyakorlatnak nagy része van a törvényesség megszilárdu­lásában. Jellemző, hogy a büntető és peres ügyek 80 százaléka elsőfokon jogerőssé válik, a tanács joggyakorlat­ban pedig 96 százalékos ez az arány. A felek tehát általá­ban megnyugszanak a hatá­rozatban és törvényességi óvásra is csak elenyésző eset­ben kerül sor. Mindamellett, mint a be­számolóból és a hozzászólá­sokból is kiviláglott, erőteljesen biztatni kell a közhivatali apparátust a lakosság ügyeinek egy­szerűbb, gyorsabb és kul­turáltabb kezelésére, s ami ettől elválaszthatatlan, a hatáskörök szélesebb körű „leadására” az alsóbb fokú hatóságok. Mindezzel kapcso­latban főleg a törvények be­tűjének, illetőleg szellemé­nek nem mindig harmonikus gyakorlati értelmezése volt az a pont, amelyre a vita új­ra meg újra visszakanyaro­dott. Dr. Harrer Ferenc, a képviselők 97 esztendős kor­elnöke nagy szellemi' elmé- lyültségú csattanós felszóla­lása is erről tanúskodott. Ka­tona Sándor csongrádi nép­fronttitkár ugyancsak az „ügyek intézésének, szelle­miségéről” beszélt, s néhány saját tapasztalattal bizonyí­totta, hogy egyik-másik köz­hivatal mennyire ludas az ügyintézés sok huzavonájá­ban. Természetes, a jogalkotás­ról lévén szó, számos meg­jegyzés hangzott el magának az országgyűlésnek ilyen irá­nyú gyakorlatáról is, a többi között dr. Zsigmond László Vas megyei főállatorvos, leg­főképpen pedig dr. Mátray Pál Fejér megyei főügyész felszólalásában. Egyrészt ar­ról beszéltek, hogy a végre­hajtási utasítások és időn­ként szükségessé váló kor­iösszehívására. Az értekezlet részvevői kidolgoznák azt a közös álláspontot, amelynek alapján egyenjogú kapcsola­tokat építhetnének ki az Egyesült Államokkal. A Quitoi (Ecuador) keres­kedelmi kamara elnöke, Her­nando Cobos felhívta kormá­nyát, vizsgálja felül az olaj. koncessziókkal kapcsolatos szerződéseket. „Az Egyesült Államok monopóliumai — jelentette ki Cobos — filléres befektetésekkel milliós pro­fitokat vágnak zsebre”. A PERUI KORMÁNY, amely élvezi a nemzetközi közvélemény támogatását, szilárdan ellenáll az amerikai nyomásnak. Erősíti kapcso­latait Latin-Amerika orszá­gaival és lépéseket tesz a szo­cialista világ országai felé is. így nemrég vette fel a dip­lomáciai kapcsolatot a Szov­jetunióval, felújította és ki­bővítette a 16 év óta szüne­telő perui—szovjet kereske­delmi szerződést. Bizonyos, hogy a monopó­liumok nem teszik le egyha­mar a fegyvert, de az Egye­sült Államok kormányának habozása bizonyítja: a perui helyzet nem ígér könnyű megoldást az amerikai dip­lomáciának. _ OUt Metiat rekciójuk mennyire befo­lyásolja a joggyakorlatot, másrészt rámutattak arra, hogy pillanatnyilag még az sem teljesen egyértelmű, mikor tartozik egy-egy jog­szabály megalkotása magá­ra a törvényhozásra, és mi­kor a miniszteriális, vagy ta­nácsi szervekre. Az igazságügyminiszter vá­laszbeszédében a hozzászó­lókkal egyetértőleg foglalta össze a vitát, amely, mint mondotta, ugyancsak jó ha­tással lesz szocialista joggya­korlatunk további fejlődésé­re. Beszámolóját és válaszát az országgyűlés egyhangúan tudomásul vette. A továbbiakban a képvise­lők, a népköztársaság Elnö­ki Tanácsától érkezett átirat ajánlásának megfelelően, dr. Szénást Gézát újabb hat év­re a népköztársaság legfőbb ügyészévé választották. Az elnöklő Kállay Gyula méltat­ta a legfőbb ügyész tevé­kenységét, hangsúlyozva, hogy immár 1956 óta tölti be közmegelégedésre, ezt a magas tisztet. Befejezésül két interpellációt is meg­tárgyalt az országgyűlés. Gádor János, a régi ren­delkezések alapján nyugdí­jazott vasutasok ügyében in­terpellált a közlekedés és postaügyi miniszterhez. Dr. Csanády György válaszában hangsúlyozta, hogy ezt a kér­dést csak a régi nyugdíjasok egész problémakörének ren­dezésével lehet majd megol­dani, amivel a kormány fog­lalkozik. Fegyveres István a ma­gánépítkezők gondjait ecse­telte annak kapcsán, hogy a lakásépítési hitel összegének jelentős része után tavaly óta, két százalék helyett hat százalék kamatot kell fizet­niük. Ügy véli, ez visszafog­ja a magánépítkezés iránti érdeklődést. A pénzügymi­niszter válaszában néhány számadatot sorolt fel, ame­lyek arról tanúskodnak, hogy a múlt évben, az előző évihez képest, tovább nőtt a magánerő­vel felépített lakások száma. Mindazonáltal elismerte, hogy a társasház építkezés terén tapasztalható bizonyos lanyhulás. Éppen ezért az il­letékes kormányszervek a közeli napokban foglalkoz­nak a hitelfeltételekkel, s úgy véli, hogy a társasház építők az eddiginél maga­sabb összeget vehetnek majd igénybe a mérsékelt, két szá­zalékos hitelfeltételek mel­lett. Mindkét választ tudomá­sul vette az országgyűlés, s ezzel be is fejezte tavaszi ülésszakát. Ipari tanulókat részünk fel kőműves, ács, parkettás és hidegburkoló szakmára. Tanulóinknak kollégiumi elhelyezést és teljes ellá­tást nyújtunk, munkaruhát és bakancsot adunk, ösz­töndíjat fizetünk. Jelentkezés személyesen vagy írásban szakoktatási csoportunk­nál. * 43. sz. Állami Építőipari Vállalat Bp. XI. Dombóvári út 19. 24 éra a külpolitikában VÁLTOZÁSOK PRAGABAN ZSIVKOV ÉS KARJALAINEN AZ EURÓPAI BIZTONSÁGRÓL U THANT ÉS VIETNAM A „REPÜLŐ PUEBLO” ÜGYE HÖNAPOK ÓTA tartó feszültség, a szocialista- és szovjetellenes elemek meg megújuló támadásai után alighanem új fejezet kezdődött Csehszlovákiában, a szo­cializmus építésében. Miként Todor Zsivkov, a bolgár kor­mány elnöke pénteki bécsi sajtókonferenciáján kijelen­tette: a Csehszlovák Kommunista Párt álén végbement személyi változások pozitív hatást gyakorolnak majd a szocializmus csehszlovákiai fejlődésére. ZSIVKOV BÉCSI sajtókonferenciáján egyébként a Budapesti felhívással kapcsolatban feltett kérdésre is vá­laszolt Hangsúlyozta: nem helyes az a felfogás, amely szerint előbb minden európai problémát és vitás kérdést meg kell oldani, és csak azután kerülhet sor az európai értekezlet összehívására. Nyilatkozott az európai biztonság kérdéséről ,a varsói hatalmak erre vonatkozó kezdeményezéséről pénteken egy másik tekintélyes személyiség is: Karjalainen finn kül­ügyminiszter. Az Unita című olasz lapnak adott interjú­jában kijelentette: Finnország helyesli az európai bizton­sági értekezlet megszervezését, ha azt gondosan előkészí­tik. Hozzáfűzte, hogy Finnország már többször hangsú­lyozta azoknak az intézkedéseknek a fontosságát, amelyek a konfliktusok csillapítására és az európai béke megerő­sítésére irányulnak. AZ ENSZ-FŐTITKÁRA, TT Thant, az ENSZ-tudósf­tök ebédjén adott nyilatkozatot a Vietnammal foglalkozó párizsi tárgyalásokról. Ügy vélekedett, hogy a tárgyalások ugyan kényes szakaszba érkeztek, de hite szerint a részt­vevők őszintén kívánják a háború befejezését. Fájdalom, U Thant vélekedését egyelőre még kevés tény támasztja alá. Számos súlyos tény viszont ellent mond neki. Így például az amerikai bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó bizottság pénteken közzétett je­lentése, amelyből kitűnik, hogy az amerikai légierő idén áprilisban eddig 350 ízben repült be a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság légterébe, s 50 bombatámadást inté­zett Quang Binh és Vinh Linh tartományok lakott terüle­ted ellen. Az ilyen cselekedetekből nehéz kihámozni, hogy az USA csakugyan békés megoldásra törekszik Vietnam­ba, s ez vonatkozik az egész ázsiai térségre. MEGSZÜLETETT már az első hivatalos washingtoni nyilatkozat a „repülő Pueblo” ügyébe is. Az USA tagadja, hogy lelőtt kémrepülögépe belépett volna a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság légterébe. Ugyanakkor az amerikai szenátusnak éppen a józanabb, reálisabb politi­kát követelő tagjai, mint például Fulíbright szenátor, nem fogadják el az ilyen nyilatkozatokat és felelőssé te­szik az amerikai kormányt az effajta kémrepülések miatt. Kártérítés vagy szankció

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents