Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-13 / 83. szám

‘ww*IWWWW*>l<iWWWWIl,w>Wl>tlwwwwwwwwwM>*WWMWW***»W«MWM>mMMimilW>W«l|IWW)lfM|>flHHWH||IWtlWWpHWIiMMVWWlluMMWWyNWWIIIfWWWWIIMWWMWWWWWWWWWW X nyelvészkedés — és ez örvend©-­tes — már évek óta kilépett a szű­kén vett tudományos élet és kutatás keretei közüL Ilyen vagy olyan for­mában, tudatosan vagy akaratlanul, manapság már nálunk majd min­denki nyelvészted ik. Oj fogalmakat, szavakat alkot, továbbfejleszti és al­kalmazza a jelen viszonyaira a ré­gieket, avagy éppen új értelmezést ad egy-egy huncutul alkalmazott igekötővel egy régi közhelyi szónak, így aztán lesz belőle politikai, tár­sadalmi kategória! Ügyesek vagyunk, nyelvész nemzet lettünk. Itt van például ez a szó: bukni. Ne bonyolódjunk túl mélyen e szó értelmezésébe, hisz első olvastán is világos a jelentése: elesni, az egyen­súlyi helyzetből úgy kimozdulni, hogy e mozgás lefelé irányuljon. Te­hát lebukni! Ezt is jelenti. De ez a szó még nem feltétlenül „társadal­mi”. A nagy magyar nyelvész válo­gatott, ez a tízmilliós kis hadsereg huncutul egy más igekötőt tett a „bukni” ige elé és lett belőle: fel­bukni ... sőt, felfelé bukni, még ső- tebb: felfelé buktatni! így aztán ez már politikai, társa­dalmi kategória lett A közvélemény kesernyés-humoros bírálata, ame­lyet mindössze egy igekötő újszerű és logikailag helytelen alkalmazásá­val ért el úgy, hogy a végén még lo­gikailag is helyes lett: mert igazsá­got takar. A minap hozott levelet a szerkesz­tőségbe a posta. Nem a levélben sze­replők nevei, vagy az aláírás az ér­dekes, hanem a tartalom, amely ko­rántsem egyedi, még mindig nem Nem „uj magyar r m nyelvemlék. •• az (t), nevezetesen: egy üzemi veze­tő, áld állandóan felfelé bukik. Be­igazolódott róla már nem is egyszer, hogy mint vezető alkalmatlan, sőt az is, hogy mint ember is csak rendszer- tanilag tartozik a homo sapiensek közé, mert inkább csak hominida, emberszabású. Valaki, vagy valakik azonban a fejükbe vették, hogy az az ember vezető! S egyelőre nincs az a magasságos ég, hogy ez az ember ne legyen vezető! Ez az ember elbukhat itt, de felbukkan ott, mert feljebb buktatják — a közvélemény orra előtt A levél nevei nem azért érdekte­lenek, mert szégyenkeznénk, ha ki kellene „írni” e vezető nevét. A ne­vek itt, és most nekem és neked, mind valamennyiünknek azért ér­dektelenek, mert jó néhány nevet ml magunk is tudunk még mindig mon­dani. Olyan kisebb, vagy nagyobb beosztású vezetőkről, akikről az élet igazolta be, hogy nem vezetők, akik az élet vizsgáján buktak meg — még a pótvizsgán is. És vagy összekötte­tések révén — remélem, talán ez a kevesebb! —, vagy rosszul értelme­zett testületi presztizsvédelem ürü­gyén, avagy egyszerűen szűklátókö­rűség miatt ezek az emberei: tovább­ra „felsőbb osztályban” taníthatnak, vagy tanulhatnak. Jómagam is isménk, sajnos nem is egy olyan embert, aki évek óta járja a társadalom legkülönbözőbb területeinek vezető posztjait, a még jó, ha kárt nem okoz (bár nem tu­dom, hogy miféle jó ez?!), de hasz­not aligha. Am úgy van elkönyvelve, szinte arra van predesztinálva, hogy 5 vezető típus. El sem tudják őt másképpen képzelni, mint kisebb, vagy nagyobb testület, közösség élén! Miért? Egy sajátosan furcsa, s ma már mindenképpen idejétmúlt beidegző­dés folytán. A felettes szerveknél dolgozók kényelemgörcse miatt. Az átkozott megszokás miatt. S ez még eme vezetőnek is csak rossz! Soha és sehol nem érzi magát biztonságban, soha és sehol nem akar, vagy nem mer dolgozni igazán, miután előkelő és átutazó idegennek érzi magát bár­mely helyen, tudván, hogy zsebében van egy más vezető posztra is érvé­nyes útlevél. Pedig, talán ez az em­ber értékes és hasznos lenne, kisebb beosztásban, neat mint vezető. Am aaő oani lehat róla: 6 „a" vezetői Bármilyen ellentmondásnak tűnik, társadalmilag ez a veszélyesebb, s nem az a típus, akinek összekötteté­sei vannak. Egyrészt, mert az utób­biak száma amúgy is kevesebb, más­részt, mert társadalmunk demokra­tizmusának előrehaladásával, a köz­élet mind nyíltabbá válásával ezek az összeköttetések, ha teljesen meg nem Is szűnnek, de mind szűkebb térre korlátozódnak. A beidegződés, a kényelem, a megszokás azonban permanens betegség! S az effajta permanenriák ellen született ez a nem is új magyar nyelvemlék és egyáltalán nem lenne lebecsülendő, ha az effajta perma- nenciák dien permanens küzdelem folyna a közvélemény segítségével, a közvélemény előtt, gyakran éppen azokért az emberekért, akiket felfelé buktatnak. A szocialista társadalom mindinkább kialakult rendjében mindenkinek megvan a képessége, szíve-lelke szerint való helye, aki azonban azt hiszi, hogy ez egyúttal azt jelenti, hogy mindenkinek igaz­gatónak, művezetőnek, osztályveze­tőnek kell lennie, mert csak úgy igaz a szocializmuson belüli egyen­lőség elve — nos, az naiv ember. És a szocializmus permanens el­lensége az álobjektivitásba öltözött naívságnak! WWMMWMMMMWSWJUWWWWSMMMWWSWMWWMWWWUMSWMWUMMMMMMWMWW»um» ...............-j..r -,p -n.n - - . . M inőség elleni panaszok — és az áru minősége: Beszélgetés a ruházati cikkek ni i noségérol Hozzászól a minisztérium Az elmúlt hetekben a sajtó hasábjain — lapunkban is — több cikk foglalkozott a tex­tilruházati cikkek minőségé­vel. Valamennyi cikk közös jellemzője: sok a panasz a különböző áruk minőségére. Számos kifogás hangzott el például a női harisnyákkal, műszálas öltönyökkel, férfi- zoknikkal, fehérneműkkel kapcsolatban, s jócskán akad panasz a számozás-eltérés és szinhibák, fonalaknál a ki­nyúlás stb. miatt A felmerült problémákkal kapcsolatban felkerestük La­nthan Ferencet, a Belkeres­kedelmi Minisztérium Ruhá­zati Főosztályának vezetőjét, oki a következőket mondotta: — Információink szerint az elmúlt évekkel egybevet­ve általiban nem követke­zett be minőségromlás a példaként említett árucik­keknél Ha ezek nem is kifo­gástalanok, az észrevételek, illetve reklamációk száma és aránya nem növekszik. Ezzel korántsem állítom, hogy a je­lenlegi minőségi színvonallal meg lehetünk elégedve. Kü­lönösen a fehérnemű, kötött­áru és felsőkonfekció termé­kek egy része elavult, kor­szerűtlen kapacitáson készül így gyakori a minőség-egyen­lőtlenség. A javulás ellenére is prob­lémákat jelent az ipar szá­mára az egyenlőtlen nyers­anyag-minőség, kellókhiány, stb. Időnként ez is minőség- romlást idéz elő. A ruházati kereskedelmi vállalatok egyik fontos feladata tehát a mi- nősépán ^.el rendszerének ja­vításával a minőségi előírá­sok betartásával, a minősí­tés szúrópróbaszerű ellenőr­zésével. szükség esetén erő­teljesebb pénzügyi szankci­ókkal védeni a fogyasztók ér­dekeit, a jobb minőséget. Ta­pasztalatom szerint 1968. év­ben a vállalatok közötti ver­seny egyik fontos eleme a minőség egyenletes betartá­sának jobb megszervezését is eredményezte. Mindezek elle­nére ismételten le szeretném szögezni, hogy az előrehaladás útja a korszerűbb termékek kö­rének bővítése, áz egyenletes minőség szigo­rú megkövetelése. Ami a részleteket Illeti: természetes, hogy a kötött harisnyák, zok­nik és fehérneműk jellemző sajátossága, hogy egy-egy szem megpattanása esetén szemlefutás következik be. A ■Bithiba a mindenkori fee­tékminőség következménye, e téren inkább javulás, mint romlás tapasztalható. A fo­nalak „kinyúlását” említő pa­nasszal még nem is találkoz­tunk, ez azonban minden kö­töttárura jellemző, az anyag gyapjútartalmától illetve szintetikus jellegétől függő­en. A női harisnyáik, férfi­zoknik, fehérneműk rtta. ál­talános minősége vélemé­nyük szerint megfelel az elő­írt követelményeknek. E cik­kek zöme modern, korszerű üzemekben készül, minőségük — összehasonlító vizsgálatok alapján — a nemzetközi kö­vetelményeknek megfelelő. Más kérdés a minőség és az ár összefüggése; az említett cikkek ára általában nálunk magasabb, mint a környező országokban. Ami a vásárlók jogait illeti: a fogyasztói kifogás elbírálá­sának módjait belkereskedel­mi miniszteri rendelet sza­bályozza. A vásárló a szem­mel észrevehető, érzékszervi vizsgálattal megállapítható, úgynevezett nyílt hiba ese­tén a vásárlástól számított nyolc napon, rejtett hiba ese­tén hat hónapon belül jogo­sult kifogását érvényesíteni. A kártalanítás történhet: vé­telár-visszatérítéssel; cseré­vel; árengedmény-nyújtással; javítással. A vásárlók kifo­gását a boltvezetőnek kell el­bírálnia. Ha ránézéssel nem állapítható meg a kifogás jo­gossága, vagy alaptalansága, a bolt a kifogásolt árut mű­szeres vizsgálatra a KERMI- hez küldi el. E kérdés kap­csán annyit még feltétlenül meg kívánok jegyezni, hogy a minisztérium részéről min­den eszközzel elősegítjük, hogy a boltok a vásárlók jo­gos panaszait orvosolják. — A ruházatban az új cik­kek száma igen csekély, éven­te nem több egy-két féleség­nél. A meglevő és új cikkek gyártmányváltozatai (válasz­tékai) ugyanakkor igen nagy- számúak, sok ezerre tehetők. Az új választékoknál — az egyszínű ágyneműszövetek, a pamutcérnák és 27-es nagy­ságtól a gyermek száras cipő­ket kivéve — forgalomba ho­zatal előtti kötelező minőségvizsgá­lat nincs előírva. A kereskedelmi vállalatok megrendeléskor, az előállító ajánlata és a megadott tech­nikai adatok alapján, általá­ban objektív vizsgálat nél­kül döntenek az áru minősé­géről. A ruházati nagykeres­kedelmi vállalatoknál a meg­rendeléskor az ajánlati min ták minőségét, illetve később osztályba sorolását, a kész­termékek ipari minősítésének helyességét ellenőrzik. Ez az ellenőrzés a forgalomba ke­rülő áruk mintegy 15—20 szá­zalékára terjed ki. A műsze­rek és egyéb feltételek hiá­nyában a forgalomba kerülő áruk tömegének minőségvizs­gálatára nincs lehetőség. A különféle minőségi kifogások abból fakadnak, hogy a meg­engedett tűrésnél nagyobb különbség mutatkozik az ipar által ajánlott és a tény­legesen biztosított minőség­nél. Ismereteink szerint a vásárlók kellően tájé­kozottak az őket megil­lető jogokról. Ebben a sajtó sokat segít a kereskedelemnek. Azonban nyomatékosan kell hangsú­lyoznunk, hogy a ruházati termékekre soha nem volt, je­lenleg sincs, és véleményünk szerint a jövőben sem lehet garancia. Ezzel szemben — mint már arról bővebben szóltam — minden vásárlót megillet az a jog, hogy a vá­sárlástól (alkalmazásba vétel­től) számított 6 hónapon be­lül, esetleges minőségi kifogá­sait a boltnál bejelentse. Ez a lehetőség nem garanciát je­lent a kereskedelm részéről a vásárló számára, hanem a jo­gos kifogások orvoslásának kötelezettségét. (K. S.) IcsoN főfalt ez évben átadásra kerül Eger­-Civil ben, a Kossuth Lajos utcában épülő új turistaszálló. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Válla­lat szakmunkásai már a tetőszerkezetet építik. A padlás­teret úgy alakítják ki, hogy a későbbiek folyamán hangu­latos padlásszobák lesznek. Képünkön Csató Lajos, Székely István, Becskereki András, Menteó Vendel ácsok a tetőszer- kezet et építik, üumitúf -- (Foto; Kiss Béla) „A megrendelő felé Tállalt kigyártás...”(!?) (Újabb adatok a hivatalos nyelv kórtanához) Egy olvasónk az alábbi rö­vid, hivatalos levelet juttat­ta el hozzánk: „Levelükre válaszoljuk, hogy az önök felé vállalt munkadarabok kigyártása folyamatban van...” Elképesztő és bosszan­tó ez a közérthető nyelvhasz­nálattól elszakadt s túlságo­san elhivatalosodott mondat­szerkesztés. Valóban a hiva- taloskodó nyelv legjellem­zőbb kóros nyelvi formái kaptak szerepet benne. Ügy látszik, hogy remény­telen és hiábavaló küzdelmet folytatunk a felé névutó hely­telen használata ellen is. Mintha újabban elevenebb lenne mind Írásban, mind szóban. Legújabb gyűjtésem­ből idézem a következő pél­dákat: *A megrendelő felé vállalt kigyártás, megírtuk az illetékesek felé, fizetést esz­közöltünk a posta felé stb., stb.” A felsorakoztatott pél­dákban bizonytalanná vált a közlés a felé felesleges hasz­nálata miatt Az alábbi mon­dat pedig szinte érthetetlen információt közvetít: „Nem eszközöl a kérelmező felé kártalanítást”. Röviden és tömören a mondat helyes nyelvi formája: „A kérelme­zőt kártalanítási kötelezett­ség nem terheli.” A rostára tett hivatalos le­vélben szereplő kigyártás szó is azt példázza, hogy a levél megfogalmazója feleslegesen szakszerűsített is. A kigyárt igekötös igealak s a belőle képzett kigyártás szó ugyan­is nem jelent többet, mint a gyárt ige s a gyártás névszó. A felesleges igekötők elleni harcunkat sem kísérte eddig teljes siker. Még mindig gyakran halljuk és olvassuk a leelőz, leterhel, leépít, ki­tárgyal, kigyárt helytelen ige­alakokat. Ha az igekötöknek nincs külön nyelvi szerepük, ne használjuk őket. Elszemélytelenítette a le­vélben közölt tartalmat a folyamatban van nyelvi for­ma is. Mivel ezt a levelet a megrendelő sürgetésére írták, az adott körülmények között pontosabb, egyértelműbb vá­laszt kellett volna adni. A fontoskodó s egyúttal ködösí­tő folyamatban van nyelvi képlet éppen ezt az egyértel­mű információt tette bizony­talanná. Az elhivataloskodás nyelvi képleteit ismételgetők szíves figyelmébe kell ajánlanunk azt, hogy az ember nem gép, hanem egyéniség, s merjenek egy hivatalos levél megfogal­mazásában, nyelvi formálá­sában is egyénibb és erede­tibb útra térni Dr. Bakos József a nyelvtudományok kandidátusa lióbo Iterill. Ami pedig dóm és eszembe a tálcahiányt illeti, még javaslatot sem kí­vánok tenni, annyira nevetséges kifogás. Íme tehát, ha a Ny. V. V. vezetői megértették volna az új mechaniz­must, — bántó szándék nélkül mondom — már­is kóstolgahatnánk elegendő mennyiségben a friss tavaszi nyehör- két! Dátum, aláírás". Ne menjen még, Ju­ciké, még egy levelet írunk! „Kedves Reggeli Hír­lap! A „Mindenki Ír­hat" rovatban kifogá­solja egy olvasójuk, hogy nem lehet elegen­dő kugligolyót kapni és ami van, az sem göm­bölyű, hnem szögletes. Remélem, hogy az igen tisztelt Rovatvezető Elvtárs ezt a panaszos levelet csak elrettentő példaként közölte. Bár a demokratikus szel­lemben fogant kritikát mindig szívesen foga­séin jut gátolni, de ezt az írást, amelynek semmi köze az igazi bírálat­hoz, vissza kell utasí­tanom. Ebből ugyanis csak az világos, hogy az általam igen tisztelt panasztevőnek fogalma sincs a kugligolyógöm- bölyítés rejtelmeiről és objektív nehézségeiről. Munkavállalóink szá­ma csökkent, a legjobb gömbölyítő szakmun­kásokat magasabb bér­rel elcsábítják tőlünk. Kénytelenek vagyunk elengedni őket, elvégre a bérszint nincs gumi­ból, éi arra, ugye, vi­gyázni kell. Műszaki vezetőnk tűrhetetlen körülmények között dolgozik egy alig hat­szor—fiz méteres kis lyukban, a Főhivatal pedig nem ad rongyos százhúszezer forintot a bővítésre. Pedig tud- haták. hogy a vállalat­fejlesztési alapból új, kétemeletes épületet kell emelnünk a régi egyemeletes helyett, igazgatói irodának és kapcsolt részeinek. Ami pedig a kugligolyók szögleteinek legömbö­lyítéséhez szükséges gróblik beszerzési gond­jait illeti, nem is kívá­nok nyilatkozni, annyi­ra közismert. Íme te­hát, Ka a panasztevő végiggondolta volna eze­ket a rajtunk kívülálló problémákat, nem ír­hatott volna a demok­ratikus kritika örve alatt ilyen — bántó szándék nélkül mon­dom — szövetkezetünk tekintélyét rontó, úgy­nevezett panaszos le­velet. Helyreigazító írásom közlését várva, maradtam a Rovatve­zető clvt^nyak tiszte­lettel; Objek Tiva­dar. a KvgUgolyó Göm- hölyitő Ktsz műszaki vezetője”. Köszönöm, Jucikt«, most már teljesen kéi szén vagyunk!...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents