Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-13 / 83. szám
‘ww*IWWWW*>l<iWWWWIl,w>Wl>tlwwwwwwwwwM>*WWMWW***»W«MWM>mMMimilW>W«l|IWW)lfM|>flHHWH||IWtlWWpHWIiMMVWWlluMMWWyNWWIIIfWWWWIIMWWMWWWWWWWWWW X nyelvészkedés — és ez örvend©-tes — már évek óta kilépett a szűkén vett tudományos élet és kutatás keretei közüL Ilyen vagy olyan formában, tudatosan vagy akaratlanul, manapság már nálunk majd mindenki nyelvészted ik. Oj fogalmakat, szavakat alkot, továbbfejleszti és alkalmazza a jelen viszonyaira a régieket, avagy éppen új értelmezést ad egy-egy huncutul alkalmazott igekötővel egy régi közhelyi szónak, így aztán lesz belőle politikai, társadalmi kategória! Ügyesek vagyunk, nyelvész nemzet lettünk. Itt van például ez a szó: bukni. Ne bonyolódjunk túl mélyen e szó értelmezésébe, hisz első olvastán is világos a jelentése: elesni, az egyensúlyi helyzetből úgy kimozdulni, hogy e mozgás lefelé irányuljon. Tehát lebukni! Ezt is jelenti. De ez a szó még nem feltétlenül „társadalmi”. A nagy magyar nyelvész válogatott, ez a tízmilliós kis hadsereg huncutul egy más igekötőt tett a „bukni” ige elé és lett belőle: felbukni ... sőt, felfelé bukni, még ső- tebb: felfelé buktatni! így aztán ez már politikai, társadalmi kategória lett A közvélemény kesernyés-humoros bírálata, amelyet mindössze egy igekötő újszerű és logikailag helytelen alkalmazásával ért el úgy, hogy a végén még logikailag is helyes lett: mert igazságot takar. A minap hozott levelet a szerkesztőségbe a posta. Nem a levélben szereplők nevei, vagy az aláírás az érdekes, hanem a tartalom, amely korántsem egyedi, még mindig nem Nem „uj magyar r m nyelvemlék. •• az (t), nevezetesen: egy üzemi vezető, áld állandóan felfelé bukik. Beigazolódott róla már nem is egyszer, hogy mint vezető alkalmatlan, sőt az is, hogy mint ember is csak rendszer- tanilag tartozik a homo sapiensek közé, mert inkább csak hominida, emberszabású. Valaki, vagy valakik azonban a fejükbe vették, hogy az az ember vezető! S egyelőre nincs az a magasságos ég, hogy ez az ember ne legyen vezető! Ez az ember elbukhat itt, de felbukkan ott, mert feljebb buktatják — a közvélemény orra előtt A levél nevei nem azért érdektelenek, mert szégyenkeznénk, ha ki kellene „írni” e vezető nevét. A nevek itt, és most nekem és neked, mind valamennyiünknek azért érdektelenek, mert jó néhány nevet ml magunk is tudunk még mindig mondani. Olyan kisebb, vagy nagyobb beosztású vezetőkről, akikről az élet igazolta be, hogy nem vezetők, akik az élet vizsgáján buktak meg — még a pótvizsgán is. És vagy összeköttetések révén — remélem, talán ez a kevesebb! —, vagy rosszul értelmezett testületi presztizsvédelem ürügyén, avagy egyszerűen szűklátókörűség miatt ezek az emberei: továbbra „felsőbb osztályban” taníthatnak, vagy tanulhatnak. Jómagam is isménk, sajnos nem is egy olyan embert, aki évek óta járja a társadalom legkülönbözőbb területeinek vezető posztjait, a még jó, ha kárt nem okoz (bár nem tudom, hogy miféle jó ez?!), de hasznot aligha. Am úgy van elkönyvelve, szinte arra van predesztinálva, hogy 5 vezető típus. El sem tudják őt másképpen képzelni, mint kisebb, vagy nagyobb testület, közösség élén! Miért? Egy sajátosan furcsa, s ma már mindenképpen idejétmúlt beidegződés folytán. A felettes szerveknél dolgozók kényelemgörcse miatt. Az átkozott megszokás miatt. S ez még eme vezetőnek is csak rossz! Soha és sehol nem érzi magát biztonságban, soha és sehol nem akar, vagy nem mer dolgozni igazán, miután előkelő és átutazó idegennek érzi magát bármely helyen, tudván, hogy zsebében van egy más vezető posztra is érvényes útlevél. Pedig, talán ez az ember értékes és hasznos lenne, kisebb beosztásban, neat mint vezető. Am aaő oani lehat róla: 6 „a" vezetői Bármilyen ellentmondásnak tűnik, társadalmilag ez a veszélyesebb, s nem az a típus, akinek összeköttetései vannak. Egyrészt, mert az utóbbiak száma amúgy is kevesebb, másrészt, mert társadalmunk demokratizmusának előrehaladásával, a közélet mind nyíltabbá válásával ezek az összeköttetések, ha teljesen meg nem Is szűnnek, de mind szűkebb térre korlátozódnak. A beidegződés, a kényelem, a megszokás azonban permanens betegség! S az effajta permanenriák ellen született ez a nem is új magyar nyelvemlék és egyáltalán nem lenne lebecsülendő, ha az effajta perma- nenciák dien permanens küzdelem folyna a közvélemény segítségével, a közvélemény előtt, gyakran éppen azokért az emberekért, akiket felfelé buktatnak. A szocialista társadalom mindinkább kialakult rendjében mindenkinek megvan a képessége, szíve-lelke szerint való helye, aki azonban azt hiszi, hogy ez egyúttal azt jelenti, hogy mindenkinek igazgatónak, művezetőnek, osztályvezetőnek kell lennie, mert csak úgy igaz a szocializmuson belüli egyenlőség elve — nos, az naiv ember. És a szocializmus permanens ellensége az álobjektivitásba öltözött naívságnak! WWMMWMMMMWSWJUWWWWSMMMWWSWMWWMWWWUMSWMWUMMMMMMWMWW»um» ...............-j..r -,p -n.n - - . . M inőség elleni panaszok — és az áru minősége: Beszélgetés a ruházati cikkek ni i noségérol Hozzászól a minisztérium Az elmúlt hetekben a sajtó hasábjain — lapunkban is — több cikk foglalkozott a textilruházati cikkek minőségével. Valamennyi cikk közös jellemzője: sok a panasz a különböző áruk minőségére. Számos kifogás hangzott el például a női harisnyákkal, műszálas öltönyökkel, férfi- zoknikkal, fehérneműkkel kapcsolatban, s jócskán akad panasz a számozás-eltérés és szinhibák, fonalaknál a kinyúlás stb. miatt A felmerült problémákkal kapcsolatban felkerestük Lanthan Ferencet, a Belkereskedelmi Minisztérium Ruházati Főosztályának vezetőjét, oki a következőket mondotta: — Információink szerint az elmúlt évekkel egybevetve általiban nem következett be minőségromlás a példaként említett árucikkeknél Ha ezek nem is kifogástalanok, az észrevételek, illetve reklamációk száma és aránya nem növekszik. Ezzel korántsem állítom, hogy a jelenlegi minőségi színvonallal meg lehetünk elégedve. Különösen a fehérnemű, kötöttáru és felsőkonfekció termékek egy része elavult, korszerűtlen kapacitáson készül így gyakori a minőség-egyenlőtlenség. A javulás ellenére is problémákat jelent az ipar számára az egyenlőtlen nyersanyag-minőség, kellókhiány, stb. Időnként ez is minőség- romlást idéz elő. A ruházati kereskedelmi vállalatok egyik fontos feladata tehát a mi- nősépán ^.el rendszerének javításával a minőségi előírások betartásával, a minősítés szúrópróbaszerű ellenőrzésével. szükség esetén erőteljesebb pénzügyi szankciókkal védeni a fogyasztók érdekeit, a jobb minőséget. Tapasztalatom szerint 1968. évben a vállalatok közötti verseny egyik fontos eleme a minőség egyenletes betartásának jobb megszervezését is eredményezte. Mindezek ellenére ismételten le szeretném szögezni, hogy az előrehaladás útja a korszerűbb termékek körének bővítése, áz egyenletes minőség szigorú megkövetelése. Ami a részleteket Illeti: természetes, hogy a kötött harisnyák, zoknik és fehérneműk jellemző sajátossága, hogy egy-egy szem megpattanása esetén szemlefutás következik be. A ■Bithiba a mindenkori feetékminőség következménye, e téren inkább javulás, mint romlás tapasztalható. A fonalak „kinyúlását” említő panasszal még nem is találkoztunk, ez azonban minden kötöttárura jellemző, az anyag gyapjútartalmától illetve szintetikus jellegétől függően. A női harisnyáik, férfizoknik, fehérneműk rtta. általános minősége véleményük szerint megfelel az előírt követelményeknek. E cikkek zöme modern, korszerű üzemekben készül, minőségük — összehasonlító vizsgálatok alapján — a nemzetközi követelményeknek megfelelő. Más kérdés a minőség és az ár összefüggése; az említett cikkek ára általában nálunk magasabb, mint a környező országokban. Ami a vásárlók jogait illeti: a fogyasztói kifogás elbírálásának módjait belkereskedelmi miniszteri rendelet szabályozza. A vásárló a szemmel észrevehető, érzékszervi vizsgálattal megállapítható, úgynevezett nyílt hiba esetén a vásárlástól számított nyolc napon, rejtett hiba esetén hat hónapon belül jogosult kifogását érvényesíteni. A kártalanítás történhet: vételár-visszatérítéssel; cserével; árengedmény-nyújtással; javítással. A vásárlók kifogását a boltvezetőnek kell elbírálnia. Ha ránézéssel nem állapítható meg a kifogás jogossága, vagy alaptalansága, a bolt a kifogásolt árut műszeres vizsgálatra a KERMI- hez küldi el. E kérdés kapcsán annyit még feltétlenül meg kívánok jegyezni, hogy a minisztérium részéről minden eszközzel elősegítjük, hogy a boltok a vásárlók jogos panaszait orvosolják. — A ruházatban az új cikkek száma igen csekély, évente nem több egy-két féleségnél. A meglevő és új cikkek gyártmányváltozatai (választékai) ugyanakkor igen nagy- számúak, sok ezerre tehetők. Az új választékoknál — az egyszínű ágyneműszövetek, a pamutcérnák és 27-es nagyságtól a gyermek száras cipőket kivéve — forgalomba hozatal előtti kötelező minőségvizsgálat nincs előírva. A kereskedelmi vállalatok megrendeléskor, az előállító ajánlata és a megadott technikai adatok alapján, általában objektív vizsgálat nélkül döntenek az áru minőségéről. A ruházati nagykereskedelmi vállalatoknál a megrendeléskor az ajánlati min ták minőségét, illetve később osztályba sorolását, a késztermékek ipari minősítésének helyességét ellenőrzik. Ez az ellenőrzés a forgalomba kerülő áruk mintegy 15—20 százalékára terjed ki. A műszerek és egyéb feltételek hiányában a forgalomba kerülő áruk tömegének minőségvizsgálatára nincs lehetőség. A különféle minőségi kifogások abból fakadnak, hogy a megengedett tűrésnél nagyobb különbség mutatkozik az ipar által ajánlott és a ténylegesen biztosított minőségnél. Ismereteink szerint a vásárlók kellően tájékozottak az őket megillető jogokról. Ebben a sajtó sokat segít a kereskedelemnek. Azonban nyomatékosan kell hangsúlyoznunk, hogy a ruházati termékekre soha nem volt, jelenleg sincs, és véleményünk szerint a jövőben sem lehet garancia. Ezzel szemben — mint már arról bővebben szóltam — minden vásárlót megillet az a jog, hogy a vásárlástól (alkalmazásba vételtől) számított 6 hónapon belül, esetleges minőségi kifogásait a boltnál bejelentse. Ez a lehetőség nem garanciát jelent a kereskedelm részéről a vásárló számára, hanem a jogos kifogások orvoslásának kötelezettségét. (K. S.) IcsoN főfalt ez évben átadásra kerül Eger-Civil ben, a Kossuth Lajos utcában épülő új turistaszálló. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat szakmunkásai már a tetőszerkezetet építik. A padlásteret úgy alakítják ki, hogy a későbbiek folyamán hangulatos padlásszobák lesznek. Képünkön Csató Lajos, Székely István, Becskereki András, Menteó Vendel ácsok a tetőszer- kezet et építik, üumitúf -- (Foto; Kiss Béla) „A megrendelő felé Tállalt kigyártás...”(!?) (Újabb adatok a hivatalos nyelv kórtanához) Egy olvasónk az alábbi rövid, hivatalos levelet juttatta el hozzánk: „Levelükre válaszoljuk, hogy az önök felé vállalt munkadarabok kigyártása folyamatban van...” Elképesztő és bosszantó ez a közérthető nyelvhasználattól elszakadt s túlságosan elhivatalosodott mondatszerkesztés. Valóban a hiva- taloskodó nyelv legjellemzőbb kóros nyelvi formái kaptak szerepet benne. Ügy látszik, hogy reménytelen és hiábavaló küzdelmet folytatunk a felé névutó helytelen használata ellen is. Mintha újabban elevenebb lenne mind Írásban, mind szóban. Legújabb gyűjtésemből idézem a következő példákat: *A megrendelő felé vállalt kigyártás, megírtuk az illetékesek felé, fizetést eszközöltünk a posta felé stb., stb.” A felsorakoztatott példákban bizonytalanná vált a közlés a felé felesleges használata miatt Az alábbi mondat pedig szinte érthetetlen információt közvetít: „Nem eszközöl a kérelmező felé kártalanítást”. Röviden és tömören a mondat helyes nyelvi formája: „A kérelmezőt kártalanítási kötelezettség nem terheli.” A rostára tett hivatalos levélben szereplő kigyártás szó is azt példázza, hogy a levél megfogalmazója feleslegesen szakszerűsített is. A kigyárt igekötös igealak s a belőle képzett kigyártás szó ugyanis nem jelent többet, mint a gyárt ige s a gyártás névszó. A felesleges igekötők elleni harcunkat sem kísérte eddig teljes siker. Még mindig gyakran halljuk és olvassuk a leelőz, leterhel, leépít, kitárgyal, kigyárt helytelen igealakokat. Ha az igekötöknek nincs külön nyelvi szerepük, ne használjuk őket. Elszemélytelenítette a levélben közölt tartalmat a folyamatban van nyelvi forma is. Mivel ezt a levelet a megrendelő sürgetésére írták, az adott körülmények között pontosabb, egyértelműbb választ kellett volna adni. A fontoskodó s egyúttal ködösítő folyamatban van nyelvi képlet éppen ezt az egyértelmű információt tette bizonytalanná. Az elhivataloskodás nyelvi képleteit ismételgetők szíves figyelmébe kell ajánlanunk azt, hogy az ember nem gép, hanem egyéniség, s merjenek egy hivatalos levél megfogalmazásában, nyelvi formálásában is egyénibb és eredetibb útra térni Dr. Bakos József a nyelvtudományok kandidátusa lióbo Iterill. Ami pedig dóm és eszembe a tálcahiányt illeti, még javaslatot sem kívánok tenni, annyira nevetséges kifogás. Íme tehát, ha a Ny. V. V. vezetői megértették volna az új mechanizmust, — bántó szándék nélkül mondom — máris kóstolgahatnánk elegendő mennyiségben a friss tavaszi nyehör- két! Dátum, aláírás". Ne menjen még, Juciké, még egy levelet írunk! „Kedves Reggeli Hírlap! A „Mindenki Írhat" rovatban kifogásolja egy olvasójuk, hogy nem lehet elegendő kugligolyót kapni és ami van, az sem gömbölyű, hnem szögletes. Remélem, hogy az igen tisztelt Rovatvezető Elvtárs ezt a panaszos levelet csak elrettentő példaként közölte. Bár a demokratikus szellemben fogant kritikát mindig szívesen fogaséin jut gátolni, de ezt az írást, amelynek semmi köze az igazi bírálathoz, vissza kell utasítanom. Ebből ugyanis csak az világos, hogy az általam igen tisztelt panasztevőnek fogalma sincs a kugligolyógöm- bölyítés rejtelmeiről és objektív nehézségeiről. Munkavállalóink száma csökkent, a legjobb gömbölyítő szakmunkásokat magasabb bérrel elcsábítják tőlünk. Kénytelenek vagyunk elengedni őket, elvégre a bérszint nincs gumiból, éi arra, ugye, vigyázni kell. Műszaki vezetőnk tűrhetetlen körülmények között dolgozik egy alig hatszor—fiz méteres kis lyukban, a Főhivatal pedig nem ad rongyos százhúszezer forintot a bővítésre. Pedig tud- haták. hogy a vállalatfejlesztési alapból új, kétemeletes épületet kell emelnünk a régi egyemeletes helyett, igazgatói irodának és kapcsolt részeinek. Ami pedig a kugligolyók szögleteinek legömbölyítéséhez szükséges gróblik beszerzési gondjait illeti, nem is kívánok nyilatkozni, annyira közismert. Íme tehát, Ka a panasztevő végiggondolta volna ezeket a rajtunk kívülálló problémákat, nem írhatott volna a demokratikus kritika örve alatt ilyen — bántó szándék nélkül mondom — szövetkezetünk tekintélyét rontó, úgynevezett panaszos levelet. Helyreigazító írásom közlését várva, maradtam a Rovatvezető clvt^nyak tisztelettel; Objek Tivadar. a KvgUgolyó Göm- hölyitő Ktsz műszaki vezetője”. Köszönöm, Jucikt«, most már teljesen kéi szén vagyunk!...