Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-13 / 83. szám
Egy népet keresnek... Izgalmas expedíció a múltba Nagyszerű élmény, valahányszor megrendezik a híres palócnapot Párádon, színes felvonulással, műsorral, amelyeken a sajátosan érdekes nép szokásai elevenednek fel újra. Mindez ünnep, a hétköznapokra egyre inkább rá- jtelepszik a Ma, ahol már alig találjuk meg a hajdani élet- linód nyomait A régi palóc- épületek is eltűnnek egyre- tnásra, miniszoknyát hord a palócszülők leánya, és sok helyütt már kuktafazékban fő az étel, a gázrezsón... Mégis: érdemes is, kell is megmenteni a még menthetőt, kutatni, felfedezni a még felfedezhető nyomokat, hogy maradjon az utókor számaiba egy alaposan, szépen kidolgozott kép. A Heves megyei Múzeumok Igazgatósága felismerte e munka fontosságát, és kezdeményezett: több megye összefogásával kidolgozta a palóckutatás „tízéves tervét”. Erről érdeklődjünk Bakó Ferenc múzeum- igazgatónáL . — öt megye — Pest, Nóglád, Szolnok, Borsod és Heves — kezdi meg hamarosan gzt a nagyszabású munkát; « megyei múzeumok és velük együtt a budapesti és a debreceni egyetem, valamint a Magyar Tudományos Akadémia több kutatóintézete. A palóeság nyomai ma még például a jellemző nyelvjárástól felismerhetők, — de ez a nyelvjárás egyre jobban éltűnik, ahogy halad az idő. Az a feladatúink, hogy megalapítsuk: ez a nyelvjárás rte^elel-e vajon egy sajátos kultúrának; szeretnénk kutatni, nyomon követni a palóc népesség kialakulásának történelmi folyamatát. — Mire lehet következtet- tts az eddigi nyomokból1 — A legújabb eredmény: a török időkben elpusztult flalvaikat igyekeztek újra benépesíteni a földesurak. Az „akció” elsősorban e terület népességére (füzesabony—budapesti vonaltól északra) támaszkodott Sokan levándoroltak az Alföldre, s a legváratlanabb helyeken ’ bukkantak fel újra. Persze a kutatás — bár a mai néprajzi csoport a XVIII. század első felében alakult ki — kezdődhet a honfoglalást megelőző időktől, az avaroktól, szlávoktól a mai napig. A gyöngyöspatai és a visontai ásatások eredményei erre biztatnak — több olyan leletre bukkantunk, melyek a palócok nyomait mutatják. — Milyen módszerrel dolgoznak e nagy akcióban? — Ügynevezett felderítő kérdőívekkel kezdjük, ezeket kiküldjük a községekbe. Például ilyen kérdés is szerepel: Mi az a néprajzi elem, ami sajátosan palócnak tekinthető? Természetesen az indulásnál nagyon fontos, ho-T meggondolt, lelkiismeretes válaszokat kapjunk, mert ezekre támaszkodik majd a későbbi kutatás. Körülbelül 60 kérdés szerepel a kérdőíveken, amelyeket nemcsak az északi vidékekre, hanem azokba az alföldi falvakba is, elküldünk, ahol sejthető a XVIII. századi kirajzás nyoma. A további feladat elsősorban a néprajzi, népnyelvi kutatás, de folyik majd levéltári, régészeti felderítés ist — A még ma is található palócemlékek sorsa?... — Amit lehet megőrzünk, feldolgozunk Szükséges, mert jó források, és mert rohamosan modernizálódik a falu, egyre inkább eltűnnek a régi szokások, egyszerűsödnek. A lakodalomban például ma már elmarad a hagyományos vőfélyköszöntds. Aztán a régi, szép, palócjegyeket viselő házakat is egymásután bontják le. Az a tervünk, hogy néhány, még meglévő épületet köztulajdonba veszünk, megtartjuk eredeti formájá- man. s bemutatjuk az érdeklődőknek. Nyolc-tíz ilyen épületet szeretnénk átvenni... ★ Izgalmas munka, szép kezdeményezés. Talán arra is van remény, hogy valami nagyszerű meglepetéssel jár — hiszen felfedezésről van szó, a múltba vezető expedícióról, amely egy érdekes nép után kutat. Kíváncsiak vagyunk a folytatásra. Kntai Gábor A Magyarország egyik számának címlapján közel egész oldalt elfoglaló K.ORFA látható. Ez a fenyöszerü rajz a népesség száma kor szerint és nem szerint Magyarországon. Minden vízszintes csík egy bizonyos évjáratú lakosság számát jelenti. Sok minden megtudható ebből a korfából, pl., hogy a nők többen vannak, vagy a férfiakból van kevesebb, mint kellene?... Csak egyet nem tudok megérteni: A korfa az életkorokat tízévenként csoportosítja. A tízéves korig rajzolt részben miért szerepel tizenegy vízszintes csík 10 helyett? ... Az első sor csak nem az abortuszok számát akarja jelenteni?... ★ A Népújságban olvastam, hogy egyhetes nemzetközi fut- ballfesztiválon vesz részt a magyar válogatott is. „Az első mérkőzésen az FC Porto Alegre 100 000 néző előtt 2:2 (1:0) arányban győzött a kétszeres BEK-győztes, portugál Benfica ellen.. .” Igaz lehet-e vajon, hogy a százezer néző közül egy sem vette észre, hogy döntetlenül „győzött” a Porto Alegre? ...Hát nem volt jelen a stadionban Benfica-drukker egy sem...? ' \ (DR. SZEMES) Derkovits Gyula születésnapján Hetvenöt esztendeje született a magyar és az egyetemes szocialista képzőművészet hatalmas mestere, Derkovits Gyula. Proletár volt és zseniális művész, nyomorba taszított és a mindenséget ostromló, mint az osztály, amelyből vétetett, s amelynek minden szellemi kincsét visszaadta. Szombathelyi szegény gyerekként született, félárva asztalosinasként nevelkedett, bénult-beteg hadirokkant volt már, amikor végre az áhított művészet közelébe jutott. Első és egyetlen iskolája a Tanácsköztársaság munkástehetségeket felkaroló, anyagi és szellemi szabadságot nyújtó művésztelepe volt; a nagy történelmi napok bukásával mindörökre az élet árnyékos, sötét oldalára került. Pedig művészete csak ezután bontakozott ki, s kezdett lobogni mind magasabban a magyar képzőművészet és a magyar munkásmozgalom egén. Favágó lett és megalázó bérmunkára kényszerült, Bécsbe űzte a hazai nyomor a huszas évek elején, s mégis, ezek az esztendők érlelték igaz művésszé, olyan festővé, aki hamarosan mester lett. Olyan mester, akinek első zsenge munkáitól kezdve minden művében él, hat, feszül a társadalmi valóság ereje. Kezdetben, a rettenetes bukás után nosztalgikus visszavágyódás, konok harmóniakeresés formájában, később kétségbeesett tiltakozás, mindent rendítő zaklatottság hangján. Még később, a művészi pálya csúcsán és az emberi út legvégén a legtökéletesebb proletároptimizmus, a forradalmi harmónia lenyűgöző erejével szólt művészete az emberről, a társadalomról. Kommunista volt Ezt bizonyítja — veszélyes illegális vállalkozásai mellett — a párt megbízására készített Dózsa-sorozat, amely a század magyar képzőművészetének minden bizonnyal a legtökéletesebb grafikai teljesítménye. S bizonyítják példát jelentő festmény-kompozíciói, amelyek a magárahagyatott- ság éveiben olyan hittel s művészi hitellel sugározzák a ,.semmik vagyunk, minden leszünk” gondolatát, amihez hasonlót valóban keveset termett világszerte a modem szocialista festészet. A Kivégzés zokogó monumentalitásá57. Pihennem kellene. Éppen alkalmas rá az idő. A felesleges virrasztással semmit sem érek el. Az egyetlen, ami már készen lehetne, a szerencsétlen Jitka boncolása. Felhívom a bonetani intézetet. Hogy elkerüljem az illetéktelenek kíváncsiskodását, a titkos számon kérem a kapcsolást. — A leletet rövidesen kézbesítjük — telefonálják. — A halál oka az idegrendszer megbénítása kábító méreggel, amit kétségtelenül alkoholos italban ivott ki az áldozat. Kimutattunk koniint és néhány más anyagot, amelyet a vízibürök tartalmaz. Cicuta vírosa. Végignézem a kábítószereik jegyzékét, amelyekért Roman Halik személyesen felelt az intézetben. Jól emlékszem. A Oicuta vírosa köztük van. Tehát Roman Halik szolgáltatta a mérget. Kétségtelenül tőle származik a tetanuszkultúra is, amely végzett Josef Trojgnnal. Apparátusunk megbízhatóan dolgozik. Elhatározom, hogy hazamegyek és alszom néhány órát. Ebben a pillanatban azonban betoppan Trepinsky, akinek igazság szerint Rath telkén volna a helye. — Eljöttem magáért — mondja, arcán a szokott semmitmondó kifejezéssel. — Skála főhadnagy készültségi csoportjának tagja. Karlicek elvtárs megállapította, hogy a villában a falitükör tulajdonképpen titkos ajtó, amely egy föld alatti helyiségbe vezet. Ha fontosnak tartják a személyes jelenlétemet, akkor nem lehet közömbös a felfedezés a nyomozásunk szempontjából. Trepinsky nyomban igazolja is ezt a feltevésemet. — Találtunk ott egy koffert — jelenti —, amelynek méretei pontosan megegyeznek a Josef Trojan lakásában a szekrény tetején talált nyom méreteivel. Ejha?! Akit" '•** ■»’marad az alvás! Trepinsky úgy ül a kormánykerek mögött, akár egy Roman Halik műhelyéből kikerült szobor, de olyan veszélyes sebességei ragad magával, hogy az inkább valami őrült öngyilkosjelöltre vallana. Abban a kofferben ugyanis.; Rath telkén még, mindig nagy a sürgés-forgás, mindössze egyetlen ponton honol dermedt nyugalom: az egyik parkoló kocsi, hátsó ülésén mélyen alszik Karlicek. — Hagyják csak — rázza a fejét Skála főhadnagy. — Lassan kételkedni kezdek ennek a fiúnak elmebeli épségében. Ez nem detektív, ez Faust doktor dédunokája. Egyszer még kölcsönkérem tőle a szemüvegét. Lehet, hogy az ördög megdelejezte neki. Skála meglehetősen kíméletlenül csapja be a kocsi ajtaját. Karliceket azonban valószínűleg a robbanó tritol- hexogén sem riassztaná fel álmából. Lehet, hogy csak színlel, a csirkefogó. Bemegyünk a villába. Az előszobatükör most nincs a falon, hanem előtte lebeg vagy másfél méterrel kihúzva. A falban fémkerettel szegélyezett négyszögletes nyílás tátong, nyilván belesüllyedhet a deszka, amelyre csavarokkal rá van erősítve a tükör. A tükör természetesen valamivel nagyobb, mint a nyílás, s a helyére nyomva tökéletesen álcázza. A tükördeszika mind a négy sarkához hozzá van erősítve egy-egy csuklós tartórúd vége. A rúdak másik vége a nyílás mögött van rögzítve. Egyszóval úgy nyomható- húzható a tükör, mint egy harmonika. Skála megnyomja a tükröt, amelyet a négy rúd állandóan a fallal párhúzamps helyzetben tart. Egész köny- nyen megy. A rúdak betörnek a csuklóban, aztán a tükör halk kattanással odatapad a falhoz. Semmit sem venne észre az ember. A tükröt tartó négy sarokcsavart a szokott módon sárgaréz kupak fedi. — Karlicek szeme megakadt rajta — mutatja Skála —, hogy a két felső kupak nem olyan fakó, mint az alsók, tehát valaki fogdosta az utóbbi időben. Javaslatára megpróbáltunk ujjlenyomatokat venni róluk. — És voltak rajta? Skála bólint. — Voltak. Beporozás után egész láthatókká váltak. A két alsó kupak vastag, sötétszürke patinát visel. — Azután Karlicek mindenféleképpen próbálkozott — mondja Skála. — Ahogy megnyomta a csavarfejeket, engedtek a nyomásnak, hallottuk, hogy valamit kikapcsoltak, de az ajtó sehogy se mozdult. Ki sem nyílt, be sem csapódott. Csak amikor mind a két hüvelykujjammal egyszerre nyomtam meg a kupakokat, s ugyanakkor a többi ujjammal meghúztam a tükröt, akkor engedett,-viszonylag könnyen. ÖNARCKÉP (1930, tempera) ra emlékezünk, a Vasút mentén fenyegetett emberségére, & "Hajókovács és a Dunai homokszállítók proletárerejére, a Nemzedékek értelemtől ragyogó érzelmi sodrására. Néhány év alatt teremtett klasszikus életművet Derkovits Gyula, késón kezdte, korán kellett, hogy abbahagyja a művészetet. Ebben az évben halálának évfordulójára is emlékezünk. Immár harmincötödik évfordulójára," mert 1934-ben vitte el a legkeservesebb proletárhalál, az éhség ég a betegség. Az évfordulón a költótárs szavaival a mesterre is érvényes szavakkal emlékezhetünk rá: valóban „van élete még egy”, s az végérvényesen a „proletár utókoré”. zs. a. Magyarország AM ágy Ismeri hazánkat, mint a tenyerét, azzal is előfordul, hogy a már meglátogatott helyet más alkalommal másképpen látja. Akárhányszor is járhatjuk hazánk legszebb vidékeit, mindig rabja leszünk a tájnak, a Dunántúl lágyhajlatú dombjainak, a Balaton szépségének, az Alföld nyugalmának. Nagyszerű élmény kézbe venni a Corvina Könyvkiadó Magyar- ország címmel megjelent albumát, amelyben a felfedezés élményével láthatjuk 'viszont hazánk festői tájait, történelmi nevezetességű helyeit, építészeti remekeit. Üjra és újra megcsodálhatjuk a festői Eszterházy kastély gazdagon díszített homlokzatát, az egri megyeháza Fazola Henrik kovácsolta csodálatos kapuját, láthatunk népviseletbe öltözött sokác parasztasszenyokat, a mohácsi búsójárás félelmes-vidám figuráit, maszkjait. A művészi felvételeket — mintegy 165 fekete—fehéret és színeset — olyan neves fotóművészek készítették, mint Bállá Deipeter, Gink Károly, Járay Rudolf, Lő- rlncz György, Vadas Ernő és Zaránd Gyula. A kiadó nemcsak a hazánk szépsége hódolóinak, de a fotózás szerelmeseinek Is kedveskedett e nagyszerű kötettel, amelyhez Csák Gyula írt érzékletes előszót. A könyvet Lengyel Lajos tervezte, a tőle megszokott műgonddal és rendkívüli ízléssel. Külön figyelmet érdemel a remek kötet és a csodálatosan szép, színes borító, — sb — Skála az éppen ismertetett módon elhúzza a tükröt a faltól. A tükördeszkán rugóval kapcsolt kallantyúk vannak. A kupakok megnyomáskor felemelkednek, s ezzel felnyitják a zárat. Belül, a deszka közepére fogantyú van csavarozva. Aki bemegy, egyszerűen behúzhatja maga után a tükröt. A kallantyúk lecsapódnak, és bezárul az ajtó. Belülről azután, ha ki akar menni az ember, könnyen felemelheti a kallantyúkat A szerkezet nem új. A bulldogházban látott precíziós gépek és finommechanikai műszerek mellett ez itt inkább kovácsmunkának hatott — Az újjlenyomatokat összehasonlították Halikéival? — kérdeztem. — Még nem. De már az első szempillantásra is világos, hogy mások. íves mintázta. Magától értetődik, hogy minden számításba jöhető ujjlenyomattal egybevetjük, például Trojanéval. Hogy bemehessek a nyíláson, át kell lépnem az alsó csuklós tartórudat, s közben vigyázhatok, nehogy belevágjam a fejem a felsőbe. Skála bekapcsolja erős elemes lámpáját A nyílás mögött van egy kis, téglával kirakott sík terület A szélén foghíjas téglalépcsők visznek lefelé. Lemegyünk rajtuk. ! — Karlicek azt mondta először — mondja Skála —, hogy a villát feltétlenül alá kellett, hogy pincézzék, itt pedig semmiféle pincelejáratra nem találtunk... sem kívül, sem belül. Ezért figyelt fel a tükörre. — Éppen ebben rejlik a Faust mivolta — bólintok. — Az ördög álmot bocsátott rá az autóban, ennyi az egész. Ha lejár a szerződésük határideje, egy hasonló lyukon elragadja majd, csak az a tetőben lesz. Tíz lépcsőfok visz lefelé. Azután döngölt a^yagpadlőn állunk meg, amelyet egy kissé sárosnak, vagy ’legalább-is puhának találok. Egyszerűen nagyobb pince ez, amelyen nincs ablak, illetve a szemközti falon, magasan a tető alatt levő egyetlen apró ablakot befalazták. A levegő fojtóan nyirkos, a nedvesség alighanem felülről, a füves talajból szivárog ide. A talajvíz a pince alatt folyik a völgy felé, és a kőtömbök réseibe hajszálcsövesen felszívódik. A pince csupasz falait nedves, a zseblámpa fényében csillogó, mohaszerű penész borítja. A falat itt-ott ráragasztott tapéta vasv papíros fedi, amelyre felhőket rajzolt a nedvesség. A hátsó sarokban, három vaságy fölött két nyűtt szélű, kunkorodó szőnyeg függ. / (Folytatjuk)-A
