Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-13 / 83. szám

Egy népet keresnek... Izgalmas expedíció a múltba Nagyszerű élmény, vala­hányszor megrendezik a híres palócnapot Párádon, színes felvonulással, műsorral, ame­lyeken a sajátosan érdekes nép szokásai elevenednek fel újra. Mindez ünnep, a hét­köznapokra egyre inkább rá- jtelepszik a Ma, ahol már alig találjuk meg a hajdani élet- linód nyomait A régi palóc- épületek is eltűnnek egyre- tnásra, miniszoknyát hord a palócszülők leánya, és sok helyütt már kuktafazékban fő az étel, a gázrezsón... Mégis: érdemes is, kell is megmenteni a még menthe­tőt, kutatni, felfedezni a még felfedezhető nyomokat, hogy maradjon az utókor száma­iba egy alaposan, szépen ki­dolgozott kép. A Heves me­gyei Múzeumok Igazgatósá­ga felismerte e munka fon­tosságát, és kezdeményezett: több megye összefogásával ki­dolgozta a palóckutatás „tíz­éves tervét”. Erről érdeklőd­jünk Bakó Ferenc múzeum- igazgatónáL . — öt megye — Pest, Nóg­lád, Szolnok, Borsod és He­ves — kezdi meg hamarosan gzt a nagyszabású munkát; « megyei múzeumok és ve­lük együtt a budapesti és a debreceni egyetem, valamint a Magyar Tudományos Aka­démia több kutatóintézete. A palóeság nyomai ma még például a jellemző nyelvjá­rástól felismerhetők, — de ez a nyelvjárás egyre jobban éltűnik, ahogy halad az idő. Az a feladatúink, hogy meg­alapítsuk: ez a nyelvjárás rte^elel-e vajon egy sajátos kultúrának; szeretnénk ku­tatni, nyomon követni a pa­lóc népesség kialakulásának történelmi folyamatát. — Mire lehet következtet- tts az eddigi nyomokból1 — A legújabb eredmény: a török időkben elpusztult flalvaikat igyekeztek újra be­népesíteni a földesurak. Az „akció” elsősorban e terület népességére (füzesabony—bu­dapesti vonaltól északra) tá­maszkodott Sokan levándo­roltak az Alföldre, s a leg­váratlanabb helyeken ’ buk­kantak fel újra. Persze a ku­tatás — bár a mai néprajzi csoport a XVIII. század el­ső felében alakult ki — kez­dődhet a honfoglalást meg­előző időktől, az avaroktól, szlávoktól a mai napig. A gyöngyöspatai és a visontai ásatások eredményei erre biz­tatnak — több olyan leletre bukkantunk, melyek a pa­lócok nyomait mutatják. — Milyen módszerrel dol­goznak e nagy akcióban? — Ügynevezett felderítő kérdőívekkel kezdjük, ezeket kiküldjük a községekbe. Pél­dául ilyen kérdés is szere­pel: Mi az a néprajzi elem, ami sajátosan palócnak te­kinthető? Természetesen az indulásnál nagyon fontos, ho-T meggondolt, lelkiisme­retes válaszokat kapjunk, mert ezekre támaszkodik majd a későbbi kutatás. Kö­rülbelül 60 kérdés szerepel a kérdőíveken, amelyeket nemcsak az északi vidékek­re, hanem azokba az alföldi falvakba is, elküldünk, ahol sejthető a XVIII. századi kirajzás nyoma. A további feladat elsősorban a népraj­zi, népnyelvi kutatás, de fo­lyik majd levéltári, régésze­ti felderítés ist — A még ma is található palócemlékek sorsa?... — Amit lehet megőrzünk, feldolgozunk Szükséges, mert jó források, és mert rohamo­san modernizálódik a falu, egyre inkább eltűnnek a régi szokások, egyszerűsödnek. A lakodalomban például ma már elmarad a hagyományos vőfélyköszöntds. Aztán a ré­gi, szép, palócjegyeket viselő házakat is egymásután bont­ják le. Az a tervünk, hogy néhány, még meglévő épüle­tet köztulajdonba veszünk, megtartjuk eredeti formájá- man. s bemutatjuk az érdek­lődőknek. Nyolc-tíz ilyen épületet szeretnénk átven­ni... ★ Izgalmas munka, szép kez­deményezés. Talán arra is van remény, hogy valami nagyszerű meglepetéssel jár — hiszen felfedezésről van szó, a múltba vezető expe­dícióról, amely egy érdekes nép után kutat. Kíváncsiak vagyunk a folytatásra. Kntai Gábor A Magyarország egyik számának címlapján közel egész oldalt elfoglaló K.ORFA látható. Ez a fenyöszerü rajz a né­pesség száma kor szerint és nem szerint Magyarországon. Minden vízszintes csík egy bizonyos évjáratú lakosság szá­mát jelenti. Sok minden megtudható ebből a korfából, pl., hogy a nők többen vannak, vagy a férfiakból van kevesebb, mint kellene?... Csak egyet nem tudok megérteni: A korfa az életkoro­kat tízévenként csoportosítja. A tízéves korig rajzolt részben miért szerepel tizenegy vízszintes csík 10 helyett? ... Az első sor csak nem az abortuszok számát akarja jelenteni?... ★ A Népújságban olvastam, hogy egyhetes nemzetközi fut- ballfesztiválon vesz részt a magyar válogatott is. „Az első mérkőzésen az FC Porto Alegre 100 000 néző előtt 2:2 (1:0) arányban győzött a kétszeres BEK-győztes, portugál Benfica ellen.. .” Igaz lehet-e vajon, hogy a százezer néző közül egy sem vette észre, hogy döntetlenül „győzött” a Porto Alegre? ...Hát nem volt jelen a stadionban Benfica-drukker egy sem...? ' \ (DR. SZEMES) Derkovits Gyula születésnapján Hetvenöt esztendeje szüle­tett a magyar és az egyetemes szocialista képzőművészet ha­talmas mestere, Derkovits Gyula. Proletár volt és zseniális művész, nyomorba taszított és a mindenséget ostromló, mint az osztály, amelyből vé­tetett, s amelynek minden szellemi kincsét visszaadta. Szombathelyi szegény gye­rekként született, félárva asz­talosinasként nevelkedett, bénult-beteg hadirokkant volt már, amikor végre az áhított művészet közelébe ju­tott. Első és egyetlen iskolá­ja a Tanácsköztársaság mun­kástehetségeket felkaroló, anyagi és szellemi szabadsá­got nyújtó művésztelepe volt; a nagy történelmi napok bu­kásával mindörökre az élet árnyékos, sötét oldalára ke­rült. Pedig művészete csak ezután bontakozott ki, s kez­dett lobogni mind magasab­ban a magyar képzőművészet és a magyar munkásmozga­lom egén. Favágó lett és meg­alázó bérmunkára kénysze­rült, Bécsbe űzte a hazai nyo­mor a huszas évek elején, s mégis, ezek az esztendők ér­lelték igaz művésszé, olyan festővé, aki hamarosan mes­ter lett. Olyan mester, akinek első zsenge munkáitól kezdve min­den művében él, hat, feszül a társadalmi valóság ereje. Kezdetben, a rettenetes bu­kás után nosztalgikus vissza­vágyódás, konok harmónia­keresés formájában, később kétségbeesett tiltakozás, min­dent rendítő zaklatottság hangján. Még később, a mű­vészi pálya csúcsán és az em­beri út legvégén a legtökéle­tesebb proletároptimizmus, a forradalmi harmónia lenyű­göző erejével szólt művészete az emberről, a társadalomról. Kommunista volt Ezt bi­zonyítja — veszélyes illegá­lis vállalkozásai mellett — a párt megbízására készített Dózsa-sorozat, amely a század magyar képzőművészetének minden bizonnyal a legtöké­letesebb grafikai teljesítmé­nye. S bizonyítják példát je­lentő festmény-kompozíciói, amelyek a magárahagyatott- ság éveiben olyan hittel s művészi hitellel sugározzák a ,.semmik vagyunk, minden leszünk” gondolatát, amihez hasonlót valóban keveset ter­mett világszerte a modem szocialista festészet. A Kivég­zés zokogó monumentalitásá­57. Pihennem kellene. Éppen alkalmas rá az idő. A fe­lesleges virrasztással semmit sem érek el. Az egyetlen, ami már készen lehetne, a szerencsétlen Jitka boncolása. Felhívom a bonetani intézetet. Hogy elkerüljem az il­letéktelenek kíváncsiskodását, a titkos számon kérem a kapcsolást. — A leletet rövidesen kézbesítjük — telefonálják. — A halál oka az idegrendszer megbénítása kábító méreg­gel, amit kétségtelenül alkoholos italban ivott ki az ál­dozat. Kimutattunk koniint és néhány más anyagot, ame­lyet a vízibürök tartalmaz. Cicuta vírosa. Végignézem a kábítószereik jegyzékét, amelyekért Ro­man Halik személyesen felelt az intézetben. Jól emlék­szem. A Oicuta vírosa köztük van. Tehát Roman Halik szolgáltatta a mérget. Kétségtelenül tőle származik a tetanuszkultúra is, amely végzett Josef Trojgnnal. Appa­rátusunk megbízhatóan dolgozik. Elhatározom, hogy haza­megyek és alszom néhány órát. Ebben a pillanatban azonban betoppan Trepinsky, akinek igazság szerint Rath telkén volna a helye. — Eljöttem magáért — mondja, arcán a szokott sem­mitmondó kifejezéssel. — Skála főhadnagy készültségi csoportjának tagja. Karlicek elvtárs megállapította, hogy a villában a falitükör tulajdonképpen titkos ajtó, amely egy föld alatti helyiségbe vezet. Ha fontosnak tartják a személyes jelenlétemet, akkor nem lehet közömbös a felfedezés a nyomozásunk szem­pontjából. Trepinsky nyomban igazolja is ezt a feltevése­met. — Találtunk ott egy koffert — jelenti —, amelynek méretei pontosan megegyeznek a Josef Trojan lakásában a szekrény tetején talált nyom méreteivel. Ejha?! Akit" '•** ■»’marad az alvás! Trepinsky úgy ül a kormánykerek mögött, akár egy Roman Halik műhelyéből kikerült szobor, de olyan ve­szélyes sebességei ragad magával, hogy az inkább valami őrült öngyilkosjelöltre vallana. Abban a kofferben ugyanis.; Rath telkén még, mindig nagy a sürgés-forgás, mind­össze egyetlen ponton honol dermedt nyugalom: az egyik parkoló kocsi, hátsó ülésén mélyen alszik Karlicek. — Hagyják csak — rázza a fejét Skála főhadnagy. — Lassan kételkedni kezdek ennek a fiúnak elmebeli épsé­gében. Ez nem detektív, ez Faust doktor dédunokája. Egy­szer még kölcsönkérem tőle a szemüvegét. Lehet, hogy az ördög megdelejezte neki. Skála meglehetősen kíméletlenül csapja be a kocsi ajtaját. Karliceket azonban valószínűleg a robbanó tritol- hexogén sem riassztaná fel álmából. Lehet, hogy csak színlel, a csirkefogó. Bemegyünk a villába. Az előszobatükör most nincs a falon, hanem előtte lebeg vagy másfél méterrel kihúzva. A falban fémkerettel szegélyezett négyszögletes nyílás tá­tong, nyilván belesüllyedhet a deszka, amelyre csavarok­kal rá van erősítve a tükör. A tükör természetesen vala­mivel nagyobb, mint a nyílás, s a helyére nyomva tökéle­tesen álcázza. A tükördeszika mind a négy sarkához hozzá van erő­sítve egy-egy csuklós tartórúd vége. A rúdak másik vége a nyílás mögött van rögzítve. Egyszóval úgy nyomható- húzható a tükör, mint egy harmonika. Skála megnyomja a tükröt, amelyet a négy rúd ál­landóan a fallal párhúzamps helyzetben tart. Egész köny- nyen megy. A rúdak betörnek a csuklóban, aztán a tükör halk kattanással odatapad a falhoz. Semmit sem venne észre az ember. A tükröt tartó négy sarokcsavart a szokott módon sárgaréz kupak fedi. — Karlicek szeme megakadt rajta — mutatja Skála —, hogy a két felső kupak nem olyan fakó, mint az alsók, tehát valaki fogdosta az utóbbi időben. Javaslatára meg­próbáltunk ujjlenyomatokat venni róluk. — És voltak rajta? Skála bólint. — Voltak. Beporozás után egész láthatókká váltak. A két alsó kupak vastag, sötétszürke patinát visel. — Azután Karlicek mindenféleképpen próbálkozott — mondja Skála. — Ahogy megnyomta a csavarfejeket, engedtek a nyomásnak, hallottuk, hogy valamit kikap­csoltak, de az ajtó sehogy se mozdult. Ki sem nyílt, be sem csapódott. Csak amikor mind a két hüvelykujjam­mal egyszerre nyomtam meg a kupakokat, s ugyanakkor a többi ujjammal meghúztam a tükröt, akkor engedett,-viszonylag könnyen. ÖNARCKÉP (1930, tempera) ra emlékezünk, a Vasút men­tén fenyegetett emberségére, & "Hajókovács és a Dunai ho­mokszállítók proletárerejére, a Nemzedékek értelemtől ra­gyogó érzelmi sodrására. Néhány év alatt teremtett klasszikus életművet Derko­vits Gyula, késón kezdte, ko­rán kellett, hogy abbahagy­ja a művészetet. Ebben az évben halálának évforduló­jára is emlékezünk. Immár harmincötödik évfordulójára," mert 1934-ben vitte el a leg­keservesebb proletárhalál, az éhség ég a betegség. Az évfordulón a költótárs szavaival a mesterre is ér­vényes szavakkal emlékez­hetünk rá: valóban „van éle­te még egy”, s az végérvé­nyesen a „proletár utókoré”. zs. a. Magyarország AM ágy Ismeri hazánkat, mint a tenyerét, azzal is előfordul, hogy a már meglátogatott he­lyet más alkalommal máskép­pen látja. Akárhányszor is jár­hatjuk hazánk legszebb vidéke­it, mindig rabja leszünk a táj­nak, a Dunántúl lágyhajlatú dombjainak, a Balaton szépsé­gének, az Alföld nyugalmának. Nagyszerű élmény kézbe venni a Corvina Könyvkiadó Magyar- ország címmel megjelent albu­mát, amelyben a felfedezés él­ményével láthatjuk 'viszont ha­zánk festői tájait, történelmi ne­vezetességű helyeit, építészeti re­mekeit. Üjra és újra megcsodál­hatjuk a festői Eszterházy kas­tély gazdagon díszített homlok­zatát, az egri megyeháza Fazola Henrik kovácsolta csodálatos ka­puját, láthatunk népviseletbe öl­tözött sokác parasztasszenyokat, a mohácsi búsójárás félelmes-vi­dám figuráit, maszkjait. A művészi felvételeket — mint­egy 165 fekete—fehéret és színe­set — olyan neves fotóművészek készítették, mint Bállá Deipeter, Gink Károly, Járay Rudolf, Lő- rlncz György, Vadas Ernő és Zaránd Gyula. A kiadó nemcsak a hazánk szépsége hódolóinak, de a fotó­zás szerelmeseinek Is kedveske­dett e nagyszerű kötettel, amely­hez Csák Gyula írt érzékletes előszót. A könyvet Lengyel Lajos tervezte, a tőle megszokott mű­gonddal és rendkívüli ízléssel. Külön figyelmet érdemel a re­mek kötet és a csodálatosan szép, színes borító, — sb — Skála az éppen ismertetett módon elhúzza a tükröt a faltól. A tükördeszkán rugóval kapcsolt kallantyúk van­nak. A kupakok megnyomáskor felemelkednek, s ezzel felnyitják a zárat. Belül, a deszka közepére fogantyú van csavarozva. Aki bemegy, egyszerűen behúzhatja maga után a tükröt. A kallantyúk lecsapódnak, és bezárul az ajtó. Belülről az­után, ha ki akar menni az ember, könnyen felemelheti a kallantyúkat A szerkezet nem új. A bulldogházban látott precíziós gépek és finommechanikai műszerek mellett ez itt inkább kovácsmunkának hatott — Az újjlenyomatokat összehasonlították Halikéival? — kérdeztem. — Még nem. De már az első szempillantásra is vilá­gos, hogy mások. íves mintázta. Magától értetődik, hogy minden számításba jöhető ujjlenyomattal egybevetjük, például Trojanéval. Hogy bemehessek a nyíláson, át kell lépnem az alsó csuklós tartórudat, s közben vigyázhatok, nehogy bele­vágjam a fejem a felsőbe. Skála bekapcsolja erős elemes lámpáját A nyílás mögött van egy kis, téglával kirakott sík te­rület A szélén foghíjas téglalépcsők visznek lefelé. Lemegyünk rajtuk. ! — Karlicek azt mondta először — mondja Skála —, hogy a villát feltétlenül alá kellett, hogy pincézzék, itt pedig semmiféle pincelejáratra nem találtunk... sem kí­vül, sem belül. Ezért figyelt fel a tükörre. — Éppen ebben rejlik a Faust mivolta — bólintok. — Az ördög álmot bocsátott rá az autóban, ennyi az egész. Ha lejár a szerződésük határideje, egy hasonló lyukon el­ragadja majd, csak az a tetőben lesz. Tíz lépcsőfok visz lefelé. Azután döngölt a^yagpadlőn állunk meg, amelyet egy kissé sárosnak, vagy ’legalább-is puhának találok. Egyszerűen nagyobb pince ez, amelyen nincs ablak, illetve a szemközti falon, magasan a tető alatt levő egyet­len apró ablakot befalazták. A levegő fojtóan nyirkos, a nedvesség alighanem felülről, a füves talajból szivárog ide. A talajvíz a pince alatt folyik a völgy felé, és a kő­tömbök réseibe hajszálcsövesen felszívódik. A pince csu­pasz falait nedves, a zseblámpa fényében csillogó, moha­szerű penész borítja. A falat itt-ott ráragasztott tapéta vasv papíros fedi, amelyre felhőket rajzolt a nedvesség. A hátsó sarokban, három vaságy fölött két nyűtt szélű, kunkorodó szőnyeg függ. / (Folytatjuk)-A

Next

/
Thumbnails
Contents