Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-13 / 83. szám
összehívták az ors7ággyvf*st VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az Alkotmány ft. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 869. április 17. napján — csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA expedíció a múltban XX. évfolyam, 83. szám ARA: 1.— Ft 1969. április 13., vasárnap Elüzem lett a bútorgyár Új fotelokat, puffokat és egyéni bútorokat gyártanak Játék az öngyilkossággal ★ Mi van Izgalmas A szocialista brigádvezetők ÜL országos tanácskozásán Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára felszólalását mondja. (MTI-foto — Vigovszki Ferenc felvétele) A Budapesti Bútoripari Vállalat nyolc gyáregysége között az egriek nyerték a munkaversenyt. A gyáregységek közötti éves verseny díját és a díszes vándörzászlót a» egri dolgozók nevében április 3-án, a Nemzeti Színházban rendezett ünnepségen vette át Mag vasi Flórián igazgató. Most újabb sikerről számolhatunk be, az elmúlt évben tanúsított kiváló munkával az egri gyáregység dolgozói elnyerték az élüzem címet is. A nehézségek, a kedvezőtlen körülmények még naBefejezte munkáját a szocialista brigád vezetők ITT országos tanácskozása Ä szocialista brigádmozgalomnak meghatározó szerepe lesz ■ ■■ I né >l rr l r ■■ II a jovendo fejlődésünkben JL tanácskozás elsői napján felszólalt K-*<lár János elvtárs la Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában szombaton befejezte munkáját a szocialista brigádvezetők III. országos tanácskozása. A résztvevők közül 171-en jelentkeztek hozzászólásra, 5 közülük idő hiányában csak 31-en szólaltak fel, a többi között Maticsek Ferenc, a gyöngyösi MÁV-állomás vonatvezetője, szocialista brigádvezető is. A vitában elhangzottakra Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára válaszolt, majd az elnöklő Ribánszki Róbert, a KISZ központi bizottságának titkára berekesztette az országos tanácskozást. A tanácskozás első napján felszólalt Kádár János elvtárs is. Kádár elvtárs beszédét — némi rövidítéssel — az alábbiakban közöljük. A szocializmus magyarországi erői most tíz esztendeje, a szocialista brigádmozgalom megszületésével új erővel gyarapodtak. Azóta a szocialista brigádmozgalom szélesen kibontakozott, tömegmozgalommá vált, megerősödött, s a szocializmus további építésének nagyon fontos tényezője lett. Ami pedig a továbbiakat, a jövőt illeti, úgy vélem, hogy a mozgalom fejlődésének feltételei jók, további megerősödése lehetséges és feltétlenül szükséges is. A szocialista brigádvezetők harmadik országos tanácskozása tehát nagyon fontos eseménye szocialista életünknek és egész társadalmunknak. — Szeretnék egy szívesen vállalt, megtisztelő megbízatásomnak is eleget tenni: átadom önöknek a Magyar Szocialista Munkáspárt, a párt Központi Bizottságának szívből jövő, elvtársi üdvözletét és őszinte jókívánságait. A magam részéről is sikeres, eredményes munkát kívánok és szívből köszöntöm az értekezlet minden részvevőjét. — A szocialista brigádmozgalom 10 év alatt tapasztalatokban gazdag, nagy utat tett meg: — mondotta — ez összefonódott azzal az úttal, amelyet az elmúlt évtizedben szocializmust építő népünk járt meg. A szocialista brigádmozgalom kibontakozásával, fejlődésével részletesen foglalkozott Kádár elvtárs, majd így folytatta: — Többen szóltak itt arról, hogy brigádjuk, az egész szocialista brigádmozgalom magáévá tette a párt IX. kongresszusának céljait, és meggyőződéssel dolgozik valóra .váltásukért. Helyes és szükséges ez, hiszen ezek a célok egyesítik népünket, vezetnek bennünket előre a szocialista társadalom teljes felépítéséhez. Társadalmunk helyzete, a fejlődés említett alapvető vonásai lehetővé tették, hogy a párt —, s azt követően a dolgozó nép — új és új, nagy feladatokat tűzhessen maga elé. E nagy feladatok egyike, amit a kongresszus meghirdetett, s amit — az azóta eltelt idő bizonysága szerint — dolgozó népünk magáévá tett: a gazdasági munka hatékonyságának növelése, s ennek érdekében a gazdasági vezetés reformjának életbe léptetése. Hatalmas vállalkozás ez, amelynek meghatározó szerepe lesz a jövendő fejlődésünkben. A gazdasági vezetés reformja, s mindaz, amit jelent és jelentenie kell, egy esztendő alatt még nem bontakozhatott ki. A jelentős, nagy eredményekhez, a termés betakarításához sok évre, állhatatosságra és türelemre van szükség. Kádár János ezután emlékeztetett az 1968-as gazdasági év főbb eredményeire, arra, hogy az ipari termelés 5, a mezőgazdasági termelés 1— 2 százalékkal növekedett, és eredmények születtek a közlekedésben, a kereskedelemben, az export-importban és a gazdaság más területein. Az életszínvonal is növekedett: a reálbérek két százalékkal, a reáljövedelmek pedig öt százalékkal. A teljes foglalkoztatottság, a lakosság megfelelő ellátása fogyasztási cikkekkel ugyancsak azt bizonyítja, hogy eredményes évet zártunk. A mezőgazdaságról szólva Kádár János megemlítette; ma már gyakran előfordul, hogy külföldi vendégeink, mezőgazdasági szakemberek és mások őszinte elismeréssel beszélnek arról, milyen szép és komoly munka folyik a magyar falvakban, milyen szépen megműveltek a földek. Példaként említette a Lajtahansági Állami Gazdaságot, amely terjedelmére nézve az ország legnagyobb gazdasága. Ez a gazdaság néhány esztendővel ezelőtt még veszteséggel zárta az évet, s most már 60 millió forint fölött jár a nyeresége. (Folytatás a 2. oldalon) gyobb összefogásra még jobb munkára ösztönözték a gyáregység kollektíváját. Kilenc-tíz asztaltípusból az elmúlt évben 85 ezer darabot gyártottak, a lehetőségek jó kihasználásával a 30.6 millió forintos termelési programot 33,2*mil- lió forintra teljesítették. A termelés fokozásával a gépek gazdaságos és célszerű kihasználásával, az anyagkihozatal fokozásával és mindenek előtt a jubileumi munkaverseny nagyszerű lendületével sikerült elérni, hogy a gyáregység tervezett 1,3 millió forintos nyereségét négymillió forintra növelték. Lukács Gyula anyagáru- forgalmi csoportvezető elnyerte a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést, öten a Szakma Kiváló Dolgozója kitüntetést és 16-an dicséretet és pénzjutualmat kaptak. A gyáregység brigádjai között az éves munkaversenyt Zsó- ka István „Béke” szocialista brigádja nyerte. Az egri bútorgyár dolgozói most 2,5 napi keresetnek megfelelő ösz- szeggel több részesedést kap tak mint egy évvel korábban. A becsületes munka anyagi és erkölcsi elismerése újabb lendületet ad az iparkodásnak. A gyárat június 30-ra véglegesen a déli ipartelepre költöztetik, a Grónay utcában csak a kárpitos üzem marad, de azt a jelenlegi háromszorosára fejlesztik. A gyáregység 1969-es programját a bizakodó kollektíva 46,7 millió forintban állapította meg Megrendelésük van, az idén 70—100 fővel növelik a létszámot és az elmúlt évekhez Az útirány: Olaszország, Csehszlovákia Fűzfavesszők — exportra S^áfa-duak, bámulnák a fíUvesszősátrak. képest sokkal jobb, tágasabb körülmények között, több és jobb gépekkel dolgozhatnak. Egerben gyártották a fedett uszoda szekrényeit, foteléit és most újabb próbára készülnek: Belgium megrendelésére sikerül-e exportra gyártani. Zsóka István a szocialista brigád dolgozói nevében Ígérte, hogy az újabb sikerért mindent megtesznek. Dr. Lázár László, a Budapesti Bútoripari Vállalat vezérigazgatója szombat délután az egri gyáregység dolgozóinak átadta az élüzem kitüntetést: a díszes oklevelet és zászlót. Eger alatt? ★ Válaszol a minisztérium ★ Holdfogyatkozás ★ Az újítások mérlege: 750 milliós veszteség Egyperces interjú májusra áramot kap az egerbaktai kőbánya Mint ismeretes, hozzávetőlegesen 16 millió forintos költséggel korszerűsítik az egerbaktai kőbányát. A nagy rekonstrukció jelentős szakasza a teljes villamosítás, amelyet a Heves megyei Tanácsi Villanyszerelő Vállalat dolgozói végeznek. E munkákról kértünk tájékoztatást Deli István igazgatótól. — Meddig jutottak a feladatokkal? — Félmillió forintos elektromos munkára kaptunk megbízást. A távvezetékhálózat oszlopai már állnak, és elkészült a trafóház is. Most már csak a szerelés van hátra. Remélhetően a hónap végére teljesen elkészülünk a feladattal, megteremtjük a bánya energia-ellátásának feltételeit. — Tudomásunk szerint más munkát is végeznek. — Igen. Egyidejűleg elvállaltuk a lakatosmunkák egy részét is: mi készítjük a szállítószalagok hídjait és az úgynevezett utántörő berendezést, összesen ugyancsak 500 ezer forintos értékben. Tíz nagyobb egységet már ezekből is legyártottunk. • — Mi a határidő? — Az eredeti megállapodás szerint szeptember 30-ra kell végeznünk. Rajtunk nem fog múlni a befejezés! A vastagabb vesszőket különválasztják, és kötegelik. (Foto: Kiss Béla) Tenken, a volt kastély udvarán fűzfavesszőből készült, sátrakhoz hasonló kúpok sorakoznak. A látvány olyan, mint egy rögtönzött indiántábor. — Sokkal békésebb célokat szolgálnak a fűzfavesszősátrak — mondja mosolyogva Bodnár János, az Erdő- gazdasági Fűz- Nád- és Kosáripari Vállalat telepvezetője —, kerti bútorok készülnek belőlük. Most éppen száradnak és bámulnák a vesszők, fontos, hogy a bútoroknak szép, egyeneletes, barna színük legyen. — Itt készülnek a bútorok is? — Nem, mi csak a vesszőt szállítjuk. Évente mintegy húsz vagonnal. Nagyobbik részük exportra megy, Olaszországba, Csehszlovákiába és a német üzletemberek is szívesen vásárolják a magyar árut. A másik részét a Békési Kosárgyárnak szállítjuk, export kerti bútorokat készítenek belőle. — Hogyan készül a vesz- sző? — Úgynevezett fehér és barna vessző van. A fehér vesszőt hajtatjuk, ez a drágább és az igényesebb termék, a barna vesszőt a levágás után nagy üstben főzzük, utána hántoljuk, majd a napon, száradás közben nyeri el egyenletes, barna színét. — Hányán dolgoznak a telepen ? — Általában hatvanan — hetvenen, nyáron pedig valamivel kevesebben, mert számunkra ez a holt idő. — Csak bútorok készülnek a vesszőkből? — Nem. Külföldön állítólag a hajók bélésanyagának is ezt használják. De főként azért kerti fotelok, székek, asztalok lesznek belőlük. (kapoH)
