Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-09 / 79. szám

Nem kerülhet sor egyoldalú csapatkivonásra... Rogers első sajtóértekezlete Rogers amerikai külügy­miniszter első sajtóértekezle­tén, hétfőn kijelentette: a NATO e heti washingtoni mi­niszteri értekezletén megvi­tatják a Varsói Szerződéshez tartozó országok Budapesti felhívását. Az amerikai kül­ügyminiszter azt mondotta, hogy „a felhívás tartalmában nem különbözik lényegesen a korábbiaktól, hangneme azonban valamivel barátsá­gosabb és kevésbé polemi­kus”. A felhívás mindenkép­pen figyelmet érdemlő. — mondotta, hangoztatva, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének bu­dapesti ülésén elfogadott do­kumentum „számos kérdést vet fel, s ezeket .természete­sen megvitatják majd a NATO miniszteri tanácsának ülésén”. Egyéb NATO-kérdésekről szólva az amerikai külügy­miniszter rendkívüli fontos­ságúnak minősítette a minisz­teri tanács csütörtökön kez­dődő két napos ülését, egy­részt azért, mert ez a szerve­zet húszéves évfordulójával esik egybe, másrészt viszont azért, mert — szavai szerint — a csehszlovákiai esemé­nyek ráébresztették a NATO- tagjait a szervezet fontossá­gára „fenntartásának és meg­erősítésének szükségességére”. Rogers foglalkozott a szov­jet—amerikai kapcsolatokkal és a leszerelési tárgyalások kilátásaival is. A külügymi­niszter szerint a szocialista országok csehszlovákiai 24 fad a külpolitikában ÚJBA ÖSSZEÜLTEK A NÉGY NAGYHATALOM KÉPVISELŐI Mim ASSZONY A TRAFALGAR-TÉHI TÖMEGGYÜLÉSEN A DIPLOMÁCIAI GÉPEZET beindult: kedden im­már másodszor ültek össze a négy nagyhatalom képvise­lői, hogy megpróbáljanak közös javaslatokat kidolgozni a közel-keleti helyzet enyhítésére. A nemzetközi közvéle­mény pillanatnyilag annyit tud a megbeszélések meneté­ről, hogy az aligha adhait okot a közvetlen derűlátásra. Bár hosszabb időn át jórészt találgatásokra lesz utalva a világsajtó — bejelentették, hogy a jövőben a tárgyalá­sokról nem lát napvilágot a közlemény — nem lehet nem észrevenni a tanácskozások sikere elé tornyosuló hatal- cikicicl ályókat. A nehézségeket két nagy csoportra lehet osztani: 1. Magukra a megbeszlésekre és; 2. az esetleges meg- ÉHapodás várható hatására, következményeire. A tanácskozáson nyilvánvalóan számolni beli azzal, hogy Washington — eddigi politikájához híven — gya­korlatilag Tél Aviv érdekeit képviseli ezen a konferen­cián, ami alaposan megnehezíti a politikai rendezéshez való négyhatalmi közös hozzájárulást. A közel-keleti bé­kének ugyanis egy olyan négyhatalmi megegyezés tenné a legjobb szolgálatot, amely közelebb vinne a politikai megközelítés alapfeltételéhez, az izraeli csapatok által megszállt arab területek kiürítéséhez. Nem tűnik való­színűnek, hogy az Egyesült Államok segédkezzék egy ilyen közös magatartás kialakításában. Ha viszont erre Washington mégis rákényszerülne, még mindig elképzelhető lenne, hogy pusztán taktikai engedményről volna szó. Hiszen az izraeli vezetők máris világossá tették: semmi esetre sem fogadnak el csapataik kivonását feltételező megoldást, még akkor sem, ha egy ilyen javaslat a négy nagyhatalom közös dokumentuma lenne. A tárgyalások megindulásának tényét a jelenleg le- küzdhetetlennek látszó akadályok ellenére is csak üdvö­zölni lehet — egyszerűen azért, mert a Közel-Keleten va­lamit tenni kell a robbanás elkerülésére ás a koncentrált diplomáciai erőfeszítések még mindig sokkal több lehető­séggel kecsegtetnek, mint a gyorsan rosszabbodó helyzet tétlen szemlélése. ANGLIÁBAN SOR KERÜLT az immár hagyományos húsvéti békemenetre és ez — több más jel mellett — arra figyelmezeteti Nixon amerikai elnököt: lejáróban van az a „türelmi idő” amit a nemzetközi közvélemény adott a Fehér Ház új úrának a vietnámi háborúval kapcsolatban. A londoni Trafalgar térnek ezúttal illusztris vendége volt: Binh asszony, a DNFF Párizsban tárgyaló delegációjának helyettes vezetője. Az a tény, hogy a brit kormány kény­telen volt vízumot adni neki, — jelenléte London szívé­ben,egy ilyen eseményen — szinte szimbóluma lehetne annak a megváltozott helyzetnek, amelyért ő ma a viet­nami népért küzd. együttes fellépése, kedvezőt­lenül hatott a kelet—nyugati kapcsolatokra”, de nem be­folyásolja döntően a straté­giai fegyverek korlátozására hívatott szovjet—amerikai tárgyalások lehetőségét. E tárgyalásokra a külügymi­niszter közlése szerint „a ta­vasz végén, esetleg a nyár ele­jén kerülhet sor” és az elő­készítő megbeszélések jelen­leg is folynak. Rogers azt mondotta, hogy nem érti „miért folytatja a Szovjetunió a leszerelési tárgyalások kü­szöbén a nagy kapacitású nukleáris rakéták telepíté­sét” — ezt Laird hadügymi­niszter fejtette ki, az ameri­kai Safeguard rakétarendszer szükségességet indokolva —, de „nem tartja valószínűnek, hogy a Szovjetunió bármikor is elsőnek indítana nukleáris támadást”. Vietnamról szólva az ame­rikai külügyminiszter megis­mételte a korábban Nixon által kifejtett álláspontot: nem kerülhet sor egyoldalú amerikai csapatkivonásra, de a kormány reméli, hogy „tit­kos tárgyalásokon” — amely­ről egyébként nem lehet fel­világosítást adni — megálla­podás jön létre valamiféle „kölcsönös kivonásról”. En­nek keretében Nixon hajlan­dó lesz elrendelni az ameri­kai csapatok fokozatos kivo­násának megkezdését. Han­goztatta: a Nixon-kormány- nak „gondosan kidolgozott terve van arra, hogy a hábo­rút békés rendezéssel fejez­ze be” és „reméli, hogy ez a terv megvalósul”. Részletesen foglalkozott Rogers a közel-keleti kér­désről kezdődött négyhatal­mi tárgyalásokkal, leszögez­ve, hogy az USA „sajnálattal fogadja az izraeli kormány­nak a négyes tanácskozást elutasító magatartását”. A külügyminiszter szerint a konferenciának „nem célja, hogy az érdekelt államokra külső megoldást erőszakol­jon”, inkább „a közvélemény erejével kell elősegíteni, hogy az érdekeltek közvetlen tár­gyalás útján kössenek béke- szerződést”. Az eddigi fegy­verszünet helyett, amit a négy nagyhatalom valamifé­le módon szavatolhat, s ami­hez garanciát nyújthat az ENSZ is. (MTI) MEMPHIS: A Martin Luther King gyilkosaként 99 évi börtönre ítélt James Earl Ray és ügy­védei hétfőn beadványt ter­jesztettek a Tennessee állam­beli Shelby megye bíróságá­hoz, amelyben új tárgyalás kitűzését kérik azon az ala­pon, hogy a korábbi tárgya­láson Ray ügyvédei nyomá­sára vallotta magát bűnös­nek. ATHÉN: A puccsal hatalomra jutott görög katonai vézetők rende­letileg engedélyezték 86 ko­rábban betiltott és „kommu- nistabarát”-nak nevezett író műveinek publikálását. To­vábbra is indexen vannak a „Zorbász a görög” írójának, Kazantzakisznak a művei. MOSZKVA: Kedden elindult első útjá­ra a Moszkva—Rabat—Ha­vanna útvonalon a szovjet AEROFLOT IL—62-es repü­lőgépe. TOKIO: A japán dolgozók hagyo­mányos tavaszi hadjárata fo­lyamán, kedden 24 órás sztrájkba léptek a fémfeldol­gozó ipar, a gépipar, több vegyipari ágazat és a cement- gyártás dolgozói. A japán szakszervezeti főtanács sze­rint a munkabeszüntetések­hez az ország 670 nagyüze­mének dolgozói csatlakoztak. A hatóságok repressziókkal igyekeztek fékezni a dolgo­zók tavaszi támadásának ere­jét. Kedden letartóztatták az államvasutak szakszervezeté­nek hat vezetőjét, akik első­sorban a bérek emeléséért és a munkaerő kizsákmányolá­sa ellen küzdöttek. VARSÓ: A Varsói Népi Tanács szer­vezésében április 9. és 14. kö­zött budapesti napokat ren­deznek a lengyel fővárosban. A budapesti napokra Varsó­ba érkezik a fővárosi tanács küldöttsége. Húsvéti békemenet Április 8-a és 12-e között Debrecenben négy csapat — Heves, Borsod, Hajdú, Sza­bolcs — részvételével folynak az országos ifjúsági labdarú­gótorna területi döntői. He­ves megye válogatottja ked­den Hajdú megye együttesé­vel mérte össze tudását, Bor­sod megye pedig Szabolcs megye együttesével találko­zott. Heves megye ifjúsági válo­gatott—Hajdú megye ifjúsá­gi válogatott 1:0 (1:0). Debrecen, 200 néző. V.: Honti. Heves megye: Takács — Fekete, Bódi, Birincsik (Soós) — Lubai, Román — Kula- csik, Patvaros, (Bezzeg), Ja­nos, Czeczeli, Kudelka. Edző: Jávori József. Hajdú megye: Varga — Mi­las^ Joanovics, Mcmori —; ■ 1 •' Riskó, Rusznyák — TJngai, Kalmár Potyáik, Ihos, Nagy (Tölgyesi), (Avány). Góllövő: Czeczeli. Az első félidőben heves szél „támo­gatásával”, mezőnyfölényben játszott a Heves megyei együt­tes, és a 3. percben érte el Czeczeli révén a vezetést. A játék második részében a vendéglátók támadtak töb­bet, de a hevesi védelem lel­kes játékával meg tudta tar„ tani egy gólos vezetését. A játékvezető egy szabályos 11-estől fosztotta meg a he­vesi válogatottat. Jók: Bódi, Fekete, Czeczeli és Kulacsik. Borsod megyei ifjúsági vá­gatott—Szabolcs megyei ifjú­sági válogatott 2:1 (2:0). Csütörtökön Heves megye ifjúsági válogatottja Borsod megyével játszik Debrecen­ben, délután fél háromkor. A londoni Trafalgar-téren hétfőn este nagygyűlésit tar­tottak a négynapos húsvéti békemenet záróeseménye­ként A nagygyűlésen mint­egy tizenötezren vettek részt az ország minden ré­széből. Jelszavaikban köve­telték Anglia kilépését a NATO-ból és az Egyesült Államok vietnami agresszió­jának megszüntetését. Jelen volt a gyűlésen Nguyen Thi Binh asszony, a párizsi tárgyaláson részt ve­vő DNFF-küldöttség helyet­tes vezetője, aki az atomle- szerelési mozgalom meghí­vására vasárnap érkezett Londonba. Nguyen Thi Binh asszony a gyűlésen felszólal­va, kijelentette, hogy az an­gol békeharcosok húsvéti menete az angol nép béke- szeretetét juttatja kifejezés­re, valamint azt, hogy együttérez a dél-vietnami nép igazságos harcával. Nguyen Thi Binh asszony követelte az amerikai csapa­tok kivonását Vietnamból és hangsúlyozta, hogy a DNFF a független és demokratikus Dél-Vietnam megteremté­séért, az ország újraegyesíté­séért száll síkra. Részt vettek a gyűlésen és felszólaltak az amerikai bé­keharcosok képviselői is. Mint a UPI jelenti, a lon­doni hatóságok a gyűlés ide­jére 1500 rendőrt helyeztek készenlétbe. Halálos ítélet az orani perben Az . Algériai Forradalmi Bíróság hétfő este hirdetett ítéletet az államellenes ösz- szeesküvés vádjával törvény­szék elé állított személyek perében. A bíróság — helyt adva a főügyész vádjavaslatának — halálos ítélettel sújtotta a távollevő Krím Bellkaszemet, a megdöntött Ben Bella-kor- mány volt miniszterét, aki jelenleg Párizsban él. Hason­lóképpen halálra ítélték a szökésben lévő Tamszaut Belkaszemet és a vádlottak padján jelenlévő Amirat Szlimanét. A forradalmi bíróság ki­lenc másik személyt élet­fogytig tartó elzárásra, hár­mat pedig húsz évig terjedő börtönbüntetésre ítélt. A forradalmi bíróság Ítéle­te megfellebbezhetetlen. Ki­zárólag a köztársaság elnö­kére tartozik a kegyelmi jog gyakorlása. A vádhatóság megállapí­totta, hogy a perbefogottak veszélyeztették az állam biz­tonságát és az algériai forra­dalom érdekeit. A forradalmi bíróság a kö­zeljövőben újabb perek le­folytatását kezdi meg. Tör­vényszék elé állítják a Bu- medien elnök ellen tavaly megkísérelt merénylet részt­vevőit és az 1967-es decem­beri lázadási kísérlet értel­mi szerzőit. Évforduló — mai tanulságokkal Húsz esztendeje, hogy a három nyugati hatalom rá­ütötte a jóváhagyás pecsétjét Németország kettéosztására. 1949. április 8-án írták alá azt a háromhatalmi nyilatko­zatot, amelyben az Egyesült Államok, Anglia és Francia- ország kormányai meghirdetik Nyugat-Németország új el­lenőrzési rendszerét. Ez az új ellenőrzési rendszernek el­nevezett nyilatkozat nem jelentett mást, mint a második világháború végén Németország ügyében a Szovjetunió­val közösen létrehozott egyezmények egyoldalú megszün­tetését. Durva megsértése volt tehát ez a washingtoni nyilatkozat az 1945-ben aláírt postdami szerződésnek. Az események egyébként egyenes vonalba vezettek el a wa­shingtoni szakadár okmányig. A három nyugati hatalom már azzal, hogy megalakította előbb Bizoniát, majd Trizo- niát — Németország amerikai, angol és francia megszál­lási övezeteiből —, majd később bevezette a külön pénzt, az úgynevezett B-márkát, az egységes német márka he­lyett, rálépett a szerződésszegések útjára. Ilyen előzmények után a washingtoni háromhatalmi nyilatkozat csupán írásbeli rögzítése volt az amúgyis ki­alakult állapotnak: annak, hogy a nyugati hatalmak Né­metország nyugati részén létrehozták a bonni államot. Az új államot bevonták a NATO-ba, Nyugat katonai szövet­ségébe, s a korábbi négyhatalmi szövetséges egyezmények felrúgásával megkezdődött Nyugat-Németország újrafel- fegyverzése. A háromhatalmi különnyilatkozatra válaszként jött létre a békeszerető német munkás—paraszt állam, az NDK megalakításával. Ma, húsz évvel a háromhatalmi különnyilatkozat után a bonni állam hadserege a legerősebb szárazföldi hadsereg Nyugal-Európában. Amellett, hogy a legmodernebb fegy­vereket kapta az Egyesült Államokból, és más NATO-szö- vetségesektől, ma már a nyugatnémet hadiipar is gőzerő­vel ontja a hadsereg számára a fegyvert, hadianyagot. Bár a nyugati hatalmak által szerkesztett párizsi szerződések szerint Bonnak nem lehetnek atomfegyverei, legutóbb nyolc, az NDK-ba áttelepült nyugatnémet tudós leplezte le: a bonni államban előrehaladott stádiumban vannak az atomfegyvergyártás előkészületei. Nyugatnémet táborno­kok részt vesznek a NATO-vezető szerveiben. A bonni állam, amely húsz éve jött létre a washing­toni külön-nyilatkozattal, már megalkotói fejére nő, s ön­álló imperialista érdekeinek is nyíltan hangot ad. Strauss például, aki a kancellárság felé tör, s azt reméli, hogy az őszi választások után felvirrad számára a nap, azt mon­dotta az Europeo című olasz lapnak, hogy eljött a „reali­tások órája”: Nyugat-Németországnak kell vezetnie Nyu- gat-Európát. A Varsói Szerződés országainak legutóbbi Budapesti felhívása az európai értekezlet megtartására keresztezte a bonni politika terveit. Az NSZK-politikusok zavarodott­ságára mi sem jellemzőbb, minthogy — miközben a kül­ügyminiszter, ha fenntartásokkal körülbástyázva is, he­lyeselni volt kénytelen az összeurópai értekezlet gondola­tát — szóvivője útján — lényegében a kancellár ellene foglalt állást. Bonnban olyan színezetet kívánnak adni a dolgoknak, mintha a Budapesti felhívás „feltételeket” diktálna. Valóban, ez az okmány felsorol néhány olyan problémát, amely sarkallatos kérdése minden európai biz­tonsági rendszernek; így az európai határok ügye, az NDK elismerése, az atomfegyverekről való lemondás, Nyugat-Berlin különleges helyzetének elismerése. Világos azonban: ahhoz, hogy mindez közelebb kerül­jön a megvalósuláshoz, szakítani kell azzal a politikai vo­nallal, amelynek egyik kifejezője volt az a háromhatalmi nyilatkozat is, melyet éppen húsz évvel ezelőtt Írták alá Washingtonban. Az élet realitásai már régen napirendre tűzték a józanabb politikát Bonnban is. Ezt halogatni le­het ugyan, de a végletekig elodázni nem. A. I. Nyereménybetétkönyv-sorsolás Az Országos Takarékpénztár kedden Jászapátiban tartotta a nyereménybetétkönyvek 1969. első negyedévi sorsolását, amelyen a március 29-ig váltott és a húzás napján érvényes betétkönyvek vettek részt. Mindazok a betétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három szám­jegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt szá­mokkal, az első negyedévi átlagbetétjüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték: ímvégződés Nyeremény Számvégződés Nyeremény 008 25 554 25 019 25 563 100 034 25 583 25 041 25 603 25 068 25 608 25 178 25 657 25 191 25 664 200 245 25 806 50 287 25 852 25 301 25 925 25 332 25 932 50 445 25 940 25 390 25 A nyeremény összegét a betétkönyvet kiállító OTP- fiók, vagy postahivatal április 18-tól fizet ki. Füzesabonyt és hevesi TÜZÉP-telepeinkre kütgyUriigyärtäslioz férfi munkaerőket ff elvétel re keresünk Nyugdíjas dolgozó az éves 6000 Ft-ot 3 hónap alatt megkeresheti. Bérezés: teljesítmény szerint. Jelentkezés fenti telepeinken. Eger—Salgótarjáni TÜZÉP Vállalat. Ifjúsági labdarúgótorna Debrecenben

Next

/
Thumbnails
Contents