Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-04 / 78. szám

Nemcsak pénzt, de több emberséget is várnak Fekete GySr Endre, a Heves megyei Tanács vb-elnőke átadja a kitüntetéseket. (Foto: Pilisyl Kitüntetések hazánk felszabadulásának 24. évfordulója alkalmából Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában munkalélektani la­boratórium működik. Tudo­mányos módszerekkel vizs­gálják, hogy a gyáron belül mi okoz elégedetlenséget, a munkavállalók milyen okok miatt hagyják ott az üzemet. A legutóbbi vizsgálat meg­lepő eredménnyel zárult. Az elmúlt év második felében a félvezető gyárból hatvan be­tanított nődolgozó lépett ki, de egy sem akadt, aki a ke­vés fizetés miatt hagyta ott a pipishegyi gyárat. Ponto­sabban a felmondási okok között szerepelt ugyan a ke­vésnek tartott kereset, de ez csak a második, vagy inkább a harmadik, negyedik helyen szerepeit a válaszok között. Más gyárak egyéb példáit is idézhetjük, hogy a hűség, vagy a munkahely-változta­tás kérdésében nem a pénz a meghatározó. Ennél sokkal többet nyom a latba az, hogy megbecsülik-e a munkáso­kat, a dolgozókkal hogyan bánik a közvetlen vezető, és milyenek a munkafeltéte­lek. Köztudomású, hogy az olaj­munkások nem keresnek rosszul, mégis munkaerő­gondokkal küzdenek és Eger­től távolabbi vidékekről sem kapnak elegendő embert En­nek okát többek között ab­ban látjuk, hogy a vállalat vezetői éveken keresztül a törvényesen járó szociális és jóléti kedvezményeket sem adták meg és elmulasztották a munkafeltételek javítását Rossz híre lett az olajosok­nak és ezt most már jó in­tézkedésekkel is nehéz feled­tetni. Nem helyes, ha a ter­melés és az emberek érde­két elválasztják, még kevés­bé szabad szembefordítani, mert ennek feltétlenül kárát vallja az ember és a terme­lés is. Nem ritkaság, hogy egyik­másik vállalat százezreket ns., költ olyasmire, amit nem hl- '■19 ányolnak és nem igényelnek a dolgozók, de nemtörődöm­ség,1 vagy a bürokrácia bék­lyója miatt elmulasztják azt, amit sok ember vár. És a legbosszantóbb az, hogy nem milliós tételekre, hanem ki­sebb kiadással jéró igények­re mondanak nemet. Az egyik vállalat szak­munkása — a gyáralapító törzsgárdához tartozik — a részesedés osztásakor vastag borítékot forgatott a kezé­ben. Már mindenki felvette pénzét, ismerősünk még min­dig a sarokban ült. Arra várt, hogy az üzemvezető szóban is elismerje jó munkáját. De ez elmaradt, a munkás csaló­dottan indult haza. Visontán, a Thorez Külfej­sot azt is megmondta, hogy ki1 lesz a szöktetője. — A szökés...? Nagyon régi szokás ez nálunk. Lehet tán ezeréves is — szól közbe Suha kóka Béla. — Azelőtt csonka csütörtökön ,.szöktek”, de most már húsvétkor is. búcsúkor is. A mellette ülő öregek sóhajtozva idézik a régi emlékeket, amelyekből kikerekedik e szokás lényege. Afféle próbaházasság ez. A lány és a fiú (legtöbbször még csak tizenévesek) ilyen alkalmakkor elszöknek a szülők szeme elől. El a putri­ból, a szabad természetbe, vagy a közeli, távoli roko­nokhoz, ismerősökhöz. Ott élnek, egy napig... egy hé­tig... néhány hónapig, míg el nem döntik: tudnak-e egymással élni, összeházasod­janak-e, vagy nem. Ha nem? A lény és a fiú visszamegy a szülői házhoz és a legkö­zelebbi csonkacsütörtökön, a borókaszedésnél, vagy a Tűz­nél megint nekivágnak egy másikkal a szerelem és a há­zasság új próbájának. Egé­szen addig, amíg csak nem sikerül megértő társra talál­ni. Most is sokan „szőlőiek". Az összegyűlt fiatalok kaján megjegyzésekkel, de az elíté­lés legkisebb jele nélkül dob­ják be a neveket, bár .nem mindenki tartja már itt sem !|zt a szokást. Az egyik bar- ía csizmás, fejkendős lány : láffaktáivá szól közbe: L, — Vegyétek tudomásul, én téses Bányaüzem párt- és gazdasági vezetői legutóbb elhatározták, hogy legjobb dolgozóik névnapjára gratu­láló levelet! küldenek haza. Hadd lássa’a család, hogy a férjet, az édesapát munka­helyén megbecsülik és név­napjáról is megemlékeznek. Az érdektelen kívülállónak talán formaságnak tűnik ez a figyelmesség, de munkára ösztönző hatása nagyobb le­het, mint a sablonosán kiosz­tott pénzjutalmak. Véletlen-e, hogy az Egye­sült Izzó félvezető gyárában üzemenként nagyon eltérő görbét mutat a dolgozók hangulata? Nem, a véletlen­ben nem hiszünk, azoknak meghatározó szerepük nem lehet. De sok múlik a vezetők emberségén. Éppen ezért fon­tosnak tartjuk, hogy a vál­lalatok vezetői az objektív munkafeltételek és a nagyon is szubjektív munkahelyi ve­zetés összefüggéseit felis­merjék és a tanulságok nyo­mán megfelelő módon intéz­kedjenek. Nemcsak az Egye­sült Izzó, hanem több válla­lat példája bizonyítja, hogy a jó munkahelyi közérzet rendkívül sokat jelent, a munkavédelmet, a minőséget és a termelékenységet kedve­zően befolyásolja. Milyen környezetben élünk és dolgozunk, milyen előme­netelre számíthatunk? Ettől nagymértékben függ, hogy mennyit bírunk, milyen fel­adatot vállalunk szívesen és mit érzünk nyűgnek, vagy el­viselhetetlenül soknak. Az anyagi javak tömegét egyre inkább gépesítet és au­tomatizált nagyüzemekben termelik, a nagycsarnok gé­pelt jól képzett munkások és technikusok csoportja irá­nyítja. De a mára még in­kább jellemző, hogy munkás­tömegek dolgoznak együtt. Ma és „holnap” az üzemve­zetés egyik legnagyobb gond­ja az ember: az egyes ember és az üzemekben dolgozó kol­lektíva. Ezért nemcsak a technológiával és a gépek karbantartásával kell törőd­ni, hanem az emberekkel is. Az eddiginél nagyobb figyel­met kell födi tani a gondok­kal küzdő emberre. Ez nem lehet csak a személyzetis, vagy csak a szakszervezet kizárólagos kötelessége. Tö­rődni az emberekkel, meg­osztani gondjaikat és öröme­iket, ez munkaköri köteles­sége és szívügye legyen a csoportvezetőnek, a műveze­tőnek, és az igazgatónak. Mikor és hol kezdjék az emberséges szót és a törő­dést? Ismét az Egyesült Iz­zó gyöngyösi és budapesti nagy gyárának pszichológiai nem szökök! Rendes eskü­vőm lesz — búcsúkor. — Jó vagy má’...! intik le, majd ugratják. — Csak a Tűznél el ne szöktessék a Zolidat. A Tűz... Mostanában ekörül forog a szó. — Be kell osztani az őrsé­get — folytatja a megszakí­tott Ibcunókaszedési hadlter- vet a göndör hajú legény. — Őrség? — Nehogy valaki előbb fel­gyújtsa, vagy ellopja a boró­kát. — És mi történik majd a Tűznél? EGYMÁS SZAVÁBA vág­va, szinte előre átélve a külö­nös éjszaka eseményeit, so­rolják. — Előbb összekolompoljuk a népet, rossz fazékkal, meg dobbal és egyébbel. Felzava­runk mindenkit, bekiabáljuk az ablakon: „Gyertek! Fris- süjjetek, tisztujjatok!” — Megvárjuk a délutánom bányászokat, munkásokat is, mert az a fő, hogy az egész nép ott legyen... Csak akkor gyújtjuk meg a tüzet. — Éjfélkor elénekeljük a Himnuszt, utána táncolunk, danolunk reggelig. — Mit? — Régi, meg új cigánynó­tákat. .. Slágert.. .Meg ami jön. — Mégis...? — Te danolod... mondd má’t — bökdösik az egyik lányt, alá rákezdü vizsgálatára hivatkozunk. Ott az összes kilépők 52 szá­zaléka közül kerül ki, akik két hónapnál rövidebb ide­je dolgoznak a vállalatnál. Ez az adat arra figyelmeztet, hogy az újonnan belépő dol­gozókkal fokozottabban kell törődni, az eddiginél több (segítséget várnak, hogy új környezetükbe beilleszked­hessenek. A dolgozók elvár­ják, hogy a szakma forté­lyait jobban ismertessék meg, de azt is, hogy mutas­sák be őket közvetlen veze­tőiknek, ne az első goromba szavakból tudják meg, hogy kiknek tartoznak felelősség­gel. A nyugdíjas- és veterán ta­lálkozók bizonyítják, hogy a munkában és a politikai harcban kitűnt idős emberek megbecsülése milyen nagy erkölcsi ösztönzést jelent nemcsak nekiüt, hanem ne­künk is, akik nyomukban haladunk, és egyszer meg­öregszünk. Az egyszerű munkás és a mérnök is felteszi időnként önmagának a kérdési: ho­gyan bánik velem a vezető? Ereztem-e bizalmát, megbe­csülését? Öszinte-e velem a vezető? Megmondja-e véle­ményét, a jót és a rosszat is egyaránt? A Vezetőtől nem­csak utasításokat, hanem fi­gyelmességet is várnak beosz­tottai, jólesik nekik, ha tö­rődnek munkájukkal, csalá­di és egyéni problémáikkal Is. Különösen fontos ég az erkölcsi ösztönzés egyik leg­eredményesebb módja a vég­zett munka értékelése és el­ismerése. A dicséretet és az elismerést is mondják meg nyíltan, ne csak a bírálatot. A legtöbb dolgozó szívesen veszi, ha munkatársai előtt dicsérik, főleg akkor, ha ar­ra valóban rászolgált és a dicséret jogosságát társai is elismerik. Ha indokolt, a ve­zető sohase fukarkodjék a dicsérő szóval. Legalább azt mondják, hogy ezt jól csi­náltad, csak így tovább, kö­szönöm. Az erkölcsi elisme­rés megfelelő formája lehet a kitüntetés, az oklevél ado­mányozása, a nyilvánosság előtti dicséret. De a dolgo­zók erkölcsi ösztönzésének érzik azt is, ha rendszeresen az kapja a nagyobb bért és egyéb juttatást, aki valóban megérdemli. Vagyis az er­kölcsi ösztönzéshez az anya­gi is hozzátartozik, csak igazságosan kell elosztani. Mindnyájan a piacról élünk, de munkánk után nemcsak pénzt, hanem em­berséget is várunk. Dr. Fazekas László Nagypénteken mossa holló a fiát Bika Jóska most tartja a lagziját. Aztán mintha megbánta volna, hogy ráállt a dalolásra, hirtelen elhallgat. — Jaj.. .!Hát ezt csak off szabad danolni. Vagyis a nagypénteki alka­lomra átköltött szöveget, mert addig... ez titok. — Szeretjük énekelni a ci­gánydalokat is, — ezt a Tó énekesnője, Danó Éva mond­ja, aki azzal kezdi majd pro­dukcióját a tűznél, hogy: Hajnalodik, majd megvirrad, Vigyázz asszony, magad maradsz. Hej, de .. .magad maradsz már egyedül Hogy élsz meg az urad nélkül? — Aztán, ha olyan régi jó nótás, mint az öreg Barkóczi Jenő, a Fizi Jóska bandájá­nak brácsása elkezdi... alt­kor van igazán nagy nótázás — teszi hozzá a házigazda. A FIATALOK viszont Suha kóka Zolira esküsznek és gi­tárzenekarára, mert kedvü­kért - mint mondják — tizen­két falu fiatalsága jár Lelesz- re, az új cukrászdába. A Tűznél ők adják a zenét. Két gitárral, tangóharmoni­kával, dobbal. A hegedűk csak reggel felé kerülnek majd elő. Tehát lesz dal, tánc s ami­kor karókkal belevágnak az égő borókatűzbe s magasra Csütörtökön délelőtt a me­gyei tanács nagytanácster­mében Fekete Győr Endre, a megyei tanács vb-elnöke és Berecz István, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese ki­tüntetéseket adott át a taná­csi munkában kiemelekedő és több évtizedes eredményes te­vékenységet kifejtő vezetők­nek és dolgozóknak. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Tűzkő Alajos, a me­gyei tanács vb építési-közle­kedési és vízügyi osztályának dolgozója. A Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki Kovács Sándort, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának helyettes vezetőjét. Utasy Lászlót, az egri járási tanács vb pénz­ügyi osztályának dolgozóját, Runyay Károlyt, a Heves me­gyei Vízmű Vállalat főköny­velőjét és Gál Bélát, a Heves megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat dolgozóját. Tizenöt évi tanácsi szolgá­latért emléklapot kapott dr. Lendvai Vilmos, az egri városi tanács vb-elnö­ke és Pethes István, a gyön­gyösi járási tanács vb-elnöke. A BM Tűzrendészet! Ér­demérem arany fokozatával tüntették ki dr. Varjú Vil­most, a füzesabonyi járási ta­nács vb-titkárát. nács vb-titkárát. A tanácsi dolgozók kitün­tetése után Jakab Emil alez­redes, a Polgári Védelem me­gyei törzsparancsnoka adott át kitüntetéseket, „Honvédelmi érdemérem” kitüntetést kaptak, 15 évi szolgálat után: Gyulavári Sándor, dr. Hammersberg Elemérné, Kaszala Margit, Simon Andorné és Umáthum József. Tíz évi szolgálat után, kitüntetést kapott Endrei László, Erős János, Kiss Zsig­mondi, Kollár Ferenc, Kovács csap a láng, ismét felhangzik a kiáltás: „így frissüjjetek! Így tisztujjatok!” — A tisztulás... Az a für­dés. Az a fontos, hogy még azelőtt „megfirdjen” az em­ber, mielőtt a holló át nem száll a patakon. — Mire jó ez a nagypénte­ki, — „holló át nem szállta” — patakvíz? — Betegség... lustaság el­len. — Jaj... amikor Gyűrű Zo­li lekarított a partról .. .bele a vízbe, azóta is olyan egész­séges vagyok, mint a makk. Cigánylegény figyel fel er­re s mondja a mellette levő lánynak: — A Devla segítsen, úgy beleváglak a vízbe, .. .de úgy! A lány áhítattal emeli felfelé a szemét, már az élmény gon­dolatára is. — Akik meg nem tudnak eljönni frissülni, tisztulni a Tűzhöz, azoknak visznek ha­za patakvízet. AZON SZERENCSÉSEK közé tartozom, akik végignéz­hették a „főpróbát”. S mert bizalmukba fogadtak, sok mindent megtudhattam erről az ősi szokásról, olyat is! amelyet egyelőre nem lehet nyilvánosságra hozni, mert tőlem is titoktartást kértek. Ennyit azonban máris közre­adhatok az ő egyetértésükkel, mielőtt még feledésbe men­nének ezek az ősi szokások, dalok, húsvéti hagyományok Kovács Endre János, dr. Németh Ferenc és Széman Gusztáv. ★ Az MSZMP megyei szék­házában Armán Aurél, a Munkásőrség területi pa­rancsnoka és Bári József, az MSZMP megyei bizottságá­nak osztályvezetője kiváló munkésőröknek adott át ki­tüntetéseket. A „Hasa szolgálatáért” ér­demérem arany fokozatát kapta: Tózsér József, Benti László, Rajna József és Tóth József. A„Haza szolgálatáért” ér­demérem ezüst'fokozatát kapták: Erdész Ede, Garam- völgyi Lajos és Végh Ferenc. A „Haza szolgálatáért” ér­demérem bronz fokozata kitüntetést kapták: Görög István és Tajcs Ferenc. A „Közbiztonsági érem” arany fokozata kitüntetést kapta: Ragó Sán­dor és Szabó László. A „Közbiztonsági érem” ezüst fokozata kitüntetést kapta: Nádudva­ri István. A „Közbiztonsági érem” bronz fokozata kitüntetést kapta: Kővári Jó­zsef. Hazánk felszabadulásának 24. évfordulója alkalmából fegyverbarátságunk elmélyí­téséért végzett munkájuk és a munkásőrséggel való elv­Csütörtökön folytatódott megyénkben a megyei párt- bizottság jubileumi emlék­plakettjeinek és okleveleinek átadása. Mátrafüreden a Mátrai Ál­lami Erdőgazdaság felszaba­dulási ünnepségének kereté­ben Oláh György, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára adta át a megyei pártbizottság jubileumi em­lékplakettjét. A Mátrai Álla­mi Erdőgazdaság több éve eredményesen gazdálkodik, sikeresen élt az új gazdaság­irányítási rendszer által nyújtott új lehetőségekkel, s a jubileumi évfordulók tiszteletére indított munka­verseny jó eredményeket ho­zott: a vállalati nyereség több mint 50 százalékkal lett több a tervezettnél. ★ Kiemelkedő eredményeket ért el a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet is. 1967- ben 16 945 forint volt az egy tagra jutó. közösből szárma­zó részesedés, s ez az összeg I96f1-ban 17 113 forintra emel­kedett. Eredményeik alapján nyer­Koszorúztisi Felszabadulásunk 24. év­fordulója tiszteletére már csütörtökön délelőtt koszo­rúzást ünnepségek kezdőd­tek Egerben. A népkerti emlékműnél Borics László, Eger Város Tanácsa vb-elnökhelyettese mondott emlékbeszédet. Ugyanebben az időben helyeztek koszorúkat az egri állami temetőben a szovjet hősök sírjára, ahol Trezse- nyik Sándor, az MSZMP Eg­társi együttműködésük elis­meréséül nyolcán kaptak Munkásőr emlékjelvényt ★ Vállalati ünnepségeken ad­ták át a honvédelmi munká­ban példamutató MHSZ-ak- tívák kitüntetéseit: „Honvédelmi érdem érem” kitüntetést kapott: Szabó Sándor. „MHSZ- Kiváló munkáért” kitüntetés arany fokozatát kapták: Bakiasz Péter, Hava­si István, Körtvik József, Tóth József, Varga Gyula és Győrbíró Ferenc. Az „MHSZ kiváló munká­ért” ezüst fokozatát kapták: Belkavícs Gábor, Demeter László, Kovács Rezső, Mis­kolci András, Pethes László és Szűcs István. Az „MHSZ kiváló munká­ért” kitüntetés bronz fokoza­tát kapták: Ecsegi Béla, Tóth Györgyné, Török István, Va- llskó József és Zagyvái Gá­bor. Négyen kaptak MHSZ országos főtitkári dicséretet. ★ A magyar—szovjet barát­ság ápolása terén végzett eredményes munkásságuk el­ismeréseként Berecz István, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Heves megyei elnö­ke, hét MSZBT aranykoszo­rús jelvényt adott át, a MSZBT legtevékenyebb tag­jainak. ték el a megyei pártbizottság emlékplakettjét, amelyet Fe­kete Győr Endre, a megyei tanács vb-elnöke nyújtott át. ★ Az atkáid Űj élet Termelő- szövetkezetnek Prjevara Já­nos, a megyei pártbizottság tagja, az egerfarmosl Arany­kalász Termelőszövetkezet­nek Tóth Mihály, a porosz­lói Űj erő Tsz elnöke, a fü­zesabonyi állami gazdaság­nak Horváth Ferenc, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, a horti. Kossuth Ter­melőszövetkezetnek Sebes­tyén János, a KISZ megyei bizottságának első titkára, a Magyar Állami Pincegazda­ság Eger—Gyöngyösvldéki Üzemének Sivos István, a vá­rosi pártbizottság első titkára, a Mezőgazdasági és Gépjavító Vállalatnak Bernáth Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank me­gyei igazgatója, míg a mak- lári Lenin Termelőszövetke­zetnek Gubán Dezső, az Egri Járási Pártbizottság első tit­kára adta át a megyei párt- bizottság megbízáséból a ju­bileumi munkaverseny érté­kelése alapján elnyert okle­veleket. tinnépségek rí Városa Bizottságának tit­kára mondott beszédet. ★ Ma délelőtt 10 órakor Egerben a Felszabadulás té­ri emlékműnél folytatódnak a koszorúzás! ünnepségek. MmmsM 3 1969. április 4., péntek A megyei pártbizottság emlékplakettjének és oklevelének átadása

Next

/
Thumbnails
Contents