Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-04 / 78. szám
Nemcsak pénzt, de több emberséget is várnak Fekete GySr Endre, a Heves megyei Tanács vb-elnőke átadja a kitüntetéseket. (Foto: Pilisyl Kitüntetések hazánk felszabadulásának 24. évfordulója alkalmából Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában munkalélektani laboratórium működik. Tudományos módszerekkel vizsgálják, hogy a gyáron belül mi okoz elégedetlenséget, a munkavállalók milyen okok miatt hagyják ott az üzemet. A legutóbbi vizsgálat meglepő eredménnyel zárult. Az elmúlt év második felében a félvezető gyárból hatvan betanított nődolgozó lépett ki, de egy sem akadt, aki a kevés fizetés miatt hagyta ott a pipishegyi gyárat. Pontosabban a felmondási okok között szerepelt ugyan a kevésnek tartott kereset, de ez csak a második, vagy inkább a harmadik, negyedik helyen szerepeit a válaszok között. Más gyárak egyéb példáit is idézhetjük, hogy a hűség, vagy a munkahely-változtatás kérdésében nem a pénz a meghatározó. Ennél sokkal többet nyom a latba az, hogy megbecsülik-e a munkásokat, a dolgozókkal hogyan bánik a közvetlen vezető, és milyenek a munkafeltételek. Köztudomású, hogy az olajmunkások nem keresnek rosszul, mégis munkaerőgondokkal küzdenek és Egertől távolabbi vidékekről sem kapnak elegendő embert Ennek okát többek között abban látjuk, hogy a vállalat vezetői éveken keresztül a törvényesen járó szociális és jóléti kedvezményeket sem adták meg és elmulasztották a munkafeltételek javítását Rossz híre lett az olajosoknak és ezt most már jó intézkedésekkel is nehéz feledtetni. Nem helyes, ha a termelés és az emberek érdekét elválasztják, még kevésbé szabad szembefordítani, mert ennek feltétlenül kárát vallja az ember és a termelés is. Nem ritkaság, hogy egyikmásik vállalat százezreket ns., költ olyasmire, amit nem hl- '■19 ányolnak és nem igényelnek a dolgozók, de nemtörődömség,1 vagy a bürokrácia béklyója miatt elmulasztják azt, amit sok ember vár. És a legbosszantóbb az, hogy nem milliós tételekre, hanem kisebb kiadással jéró igényekre mondanak nemet. Az egyik vállalat szakmunkása — a gyáralapító törzsgárdához tartozik — a részesedés osztásakor vastag borítékot forgatott a kezében. Már mindenki felvette pénzét, ismerősünk még mindig a sarokban ült. Arra várt, hogy az üzemvezető szóban is elismerje jó munkáját. De ez elmaradt, a munkás csalódottan indult haza. Visontán, a Thorez Külfejsot azt is megmondta, hogy ki1 lesz a szöktetője. — A szökés...? Nagyon régi szokás ez nálunk. Lehet tán ezeréves is — szól közbe Suha kóka Béla. — Azelőtt csonka csütörtökön ,.szöktek”, de most már húsvétkor is. búcsúkor is. A mellette ülő öregek sóhajtozva idézik a régi emlékeket, amelyekből kikerekedik e szokás lényege. Afféle próbaházasság ez. A lány és a fiú (legtöbbször még csak tizenévesek) ilyen alkalmakkor elszöknek a szülők szeme elől. El a putriból, a szabad természetbe, vagy a közeli, távoli rokonokhoz, ismerősökhöz. Ott élnek, egy napig... egy hétig... néhány hónapig, míg el nem döntik: tudnak-e egymással élni, összeházasodjanak-e, vagy nem. Ha nem? A lény és a fiú visszamegy a szülői házhoz és a legközelebbi csonkacsütörtökön, a borókaszedésnél, vagy a Tűznél megint nekivágnak egy másikkal a szerelem és a házasság új próbájának. Egészen addig, amíg csak nem sikerül megértő társra találni. Most is sokan „szőlőiek". Az összegyűlt fiatalok kaján megjegyzésekkel, de az elítélés legkisebb jele nélkül dobják be a neveket, bár .nem mindenki tartja már itt sem !|zt a szokást. Az egyik bar- ía csizmás, fejkendős lány : láffaktáivá szól közbe: L, — Vegyétek tudomásul, én téses Bányaüzem párt- és gazdasági vezetői legutóbb elhatározták, hogy legjobb dolgozóik névnapjára gratuláló levelet! küldenek haza. Hadd lássa’a család, hogy a férjet, az édesapát munkahelyén megbecsülik és névnapjáról is megemlékeznek. Az érdektelen kívülállónak talán formaságnak tűnik ez a figyelmesség, de munkára ösztönző hatása nagyobb lehet, mint a sablonosán kiosztott pénzjutalmak. Véletlen-e, hogy az Egyesült Izzó félvezető gyárában üzemenként nagyon eltérő görbét mutat a dolgozók hangulata? Nem, a véletlenben nem hiszünk, azoknak meghatározó szerepük nem lehet. De sok múlik a vezetők emberségén. Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy a vállalatok vezetői az objektív munkafeltételek és a nagyon is szubjektív munkahelyi vezetés összefüggéseit felismerjék és a tanulságok nyomán megfelelő módon intézkedjenek. Nemcsak az Egyesült Izzó, hanem több vállalat példája bizonyítja, hogy a jó munkahelyi közérzet rendkívül sokat jelent, a munkavédelmet, a minőséget és a termelékenységet kedvezően befolyásolja. Milyen környezetben élünk és dolgozunk, milyen előmenetelre számíthatunk? Ettől nagymértékben függ, hogy mennyit bírunk, milyen feladatot vállalunk szívesen és mit érzünk nyűgnek, vagy elviselhetetlenül soknak. Az anyagi javak tömegét egyre inkább gépesítet és automatizált nagyüzemekben termelik, a nagycsarnok gépelt jól képzett munkások és technikusok csoportja irányítja. De a mára még inkább jellemző, hogy munkástömegek dolgoznak együtt. Ma és „holnap” az üzemvezetés egyik legnagyobb gondja az ember: az egyes ember és az üzemekben dolgozó kollektíva. Ezért nemcsak a technológiával és a gépek karbantartásával kell törődni, hanem az emberekkel is. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell födi tani a gondokkal küzdő emberre. Ez nem lehet csak a személyzetis, vagy csak a szakszervezet kizárólagos kötelessége. Törődni az emberekkel, megosztani gondjaikat és örömeiket, ez munkaköri kötelessége és szívügye legyen a csoportvezetőnek, a művezetőnek, és az igazgatónak. Mikor és hol kezdjék az emberséges szót és a törődést? Ismét az Egyesült Izzó gyöngyösi és budapesti nagy gyárának pszichológiai nem szökök! Rendes esküvőm lesz — búcsúkor. — Jó vagy má’...! intik le, majd ugratják. — Csak a Tűznél el ne szöktessék a Zolidat. A Tűz... Mostanában ekörül forog a szó. — Be kell osztani az őrséget — folytatja a megszakított Ibcunókaszedési hadlter- vet a göndör hajú legény. — Őrség? — Nehogy valaki előbb felgyújtsa, vagy ellopja a borókát. — És mi történik majd a Tűznél? EGYMÁS SZAVÁBA vágva, szinte előre átélve a különös éjszaka eseményeit, sorolják. — Előbb összekolompoljuk a népet, rossz fazékkal, meg dobbal és egyébbel. Felzavarunk mindenkit, bekiabáljuk az ablakon: „Gyertek! Fris- süjjetek, tisztujjatok!” — Megvárjuk a délutánom bányászokat, munkásokat is, mert az a fő, hogy az egész nép ott legyen... Csak akkor gyújtjuk meg a tüzet. — Éjfélkor elénekeljük a Himnuszt, utána táncolunk, danolunk reggelig. — Mit? — Régi, meg új cigánynótákat. .. Slágert.. .Meg ami jön. — Mégis...? — Te danolod... mondd má’t — bökdösik az egyik lányt, alá rákezdü vizsgálatára hivatkozunk. Ott az összes kilépők 52 százaléka közül kerül ki, akik két hónapnál rövidebb ideje dolgoznak a vállalatnál. Ez az adat arra figyelmeztet, hogy az újonnan belépő dolgozókkal fokozottabban kell törődni, az eddiginél több (segítséget várnak, hogy új környezetükbe beilleszkedhessenek. A dolgozók elvárják, hogy a szakma fortélyait jobban ismertessék meg, de azt is, hogy mutassák be őket közvetlen vezetőiknek, ne az első goromba szavakból tudják meg, hogy kiknek tartoznak felelősséggel. A nyugdíjas- és veterán találkozók bizonyítják, hogy a munkában és a politikai harcban kitűnt idős emberek megbecsülése milyen nagy erkölcsi ösztönzést jelent nemcsak nekiüt, hanem nekünk is, akik nyomukban haladunk, és egyszer megöregszünk. Az egyszerű munkás és a mérnök is felteszi időnként önmagának a kérdési: hogyan bánik velem a vezető? Ereztem-e bizalmát, megbecsülését? Öszinte-e velem a vezető? Megmondja-e véleményét, a jót és a rosszat is egyaránt? A Vezetőtől nemcsak utasításokat, hanem figyelmességet is várnak beosztottai, jólesik nekik, ha törődnek munkájukkal, családi és egyéni problémáikkal Is. Különösen fontos ég az erkölcsi ösztönzés egyik legeredményesebb módja a végzett munka értékelése és elismerése. A dicséretet és az elismerést is mondják meg nyíltan, ne csak a bírálatot. A legtöbb dolgozó szívesen veszi, ha munkatársai előtt dicsérik, főleg akkor, ha arra valóban rászolgált és a dicséret jogosságát társai is elismerik. Ha indokolt, a vezető sohase fukarkodjék a dicsérő szóval. Legalább azt mondják, hogy ezt jól csináltad, csak így tovább, köszönöm. Az erkölcsi elismerés megfelelő formája lehet a kitüntetés, az oklevél adományozása, a nyilvánosság előtti dicséret. De a dolgozók erkölcsi ösztönzésének érzik azt is, ha rendszeresen az kapja a nagyobb bért és egyéb juttatást, aki valóban megérdemli. Vagyis az erkölcsi ösztönzéshez az anyagi is hozzátartozik, csak igazságosan kell elosztani. Mindnyájan a piacról élünk, de munkánk után nemcsak pénzt, hanem emberséget is várunk. Dr. Fazekas László Nagypénteken mossa holló a fiát Bika Jóska most tartja a lagziját. Aztán mintha megbánta volna, hogy ráállt a dalolásra, hirtelen elhallgat. — Jaj.. .!Hát ezt csak off szabad danolni. Vagyis a nagypénteki alkalomra átköltött szöveget, mert addig... ez titok. — Szeretjük énekelni a cigánydalokat is, — ezt a Tó énekesnője, Danó Éva mondja, aki azzal kezdi majd produkcióját a tűznél, hogy: Hajnalodik, majd megvirrad, Vigyázz asszony, magad maradsz. Hej, de .. .magad maradsz már egyedül Hogy élsz meg az urad nélkül? — Aztán, ha olyan régi jó nótás, mint az öreg Barkóczi Jenő, a Fizi Jóska bandájának brácsása elkezdi... altkor van igazán nagy nótázás — teszi hozzá a házigazda. A FIATALOK viszont Suha kóka Zolira esküsznek és gitárzenekarára, mert kedvükért - mint mondják — tizenkét falu fiatalsága jár Lelesz- re, az új cukrászdába. A Tűznél ők adják a zenét. Két gitárral, tangóharmonikával, dobbal. A hegedűk csak reggel felé kerülnek majd elő. Tehát lesz dal, tánc s amikor karókkal belevágnak az égő borókatűzbe s magasra Csütörtökön délelőtt a megyei tanács nagytanácstermében Fekete Győr Endre, a megyei tanács vb-elnöke és Berecz István, a megyei tanács vb-elnökhelyettese kitüntetéseket adott át a tanácsi munkában kiemelekedő és több évtizedes eredményes tevékenységet kifejtő vezetőknek és dolgozóknak. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Tűzkő Alajos, a megyei tanács vb építési-közlekedési és vízügyi osztályának dolgozója. A Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki Kovács Sándort, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának helyettes vezetőjét. Utasy Lászlót, az egri járási tanács vb pénzügyi osztályának dolgozóját, Runyay Károlyt, a Heves megyei Vízmű Vállalat főkönyvelőjét és Gál Bélát, a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat dolgozóját. Tizenöt évi tanácsi szolgálatért emléklapot kapott dr. Lendvai Vilmos, az egri városi tanács vb-elnöke és Pethes István, a gyöngyösi járási tanács vb-elnöke. A BM Tűzrendészet! Érdemérem arany fokozatával tüntették ki dr. Varjú Vilmost, a füzesabonyi járási tanács vb-titkárát. nács vb-titkárát. A tanácsi dolgozók kitüntetése után Jakab Emil alezredes, a Polgári Védelem megyei törzsparancsnoka adott át kitüntetéseket, „Honvédelmi érdemérem” kitüntetést kaptak, 15 évi szolgálat után: Gyulavári Sándor, dr. Hammersberg Elemérné, Kaszala Margit, Simon Andorné és Umáthum József. Tíz évi szolgálat után, kitüntetést kapott Endrei László, Erős János, Kiss Zsigmondi, Kollár Ferenc, Kovács csap a láng, ismét felhangzik a kiáltás: „így frissüjjetek! Így tisztujjatok!” — A tisztulás... Az a fürdés. Az a fontos, hogy még azelőtt „megfirdjen” az ember, mielőtt a holló át nem száll a patakon. — Mire jó ez a nagypénteki, — „holló át nem szállta” — patakvíz? — Betegség... lustaság ellen. — Jaj... amikor Gyűrű Zoli lekarított a partról .. .bele a vízbe, azóta is olyan egészséges vagyok, mint a makk. Cigánylegény figyel fel erre s mondja a mellette levő lánynak: — A Devla segítsen, úgy beleváglak a vízbe, .. .de úgy! A lány áhítattal emeli felfelé a szemét, már az élmény gondolatára is. — Akik meg nem tudnak eljönni frissülni, tisztulni a Tűzhöz, azoknak visznek haza patakvízet. AZON SZERENCSÉSEK közé tartozom, akik végignézhették a „főpróbát”. S mert bizalmukba fogadtak, sok mindent megtudhattam erről az ősi szokásról, olyat is! amelyet egyelőre nem lehet nyilvánosságra hozni, mert tőlem is titoktartást kértek. Ennyit azonban máris közreadhatok az ő egyetértésükkel, mielőtt még feledésbe mennének ezek az ősi szokások, dalok, húsvéti hagyományok Kovács Endre János, dr. Németh Ferenc és Széman Gusztáv. ★ Az MSZMP megyei székházában Armán Aurél, a Munkásőrség területi parancsnoka és Bári József, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője kiváló munkésőröknek adott át kitüntetéseket. A „Hasa szolgálatáért” érdemérem arany fokozatát kapta: Tózsér József, Benti László, Rajna József és Tóth József. A„Haza szolgálatáért” érdemérem ezüst'fokozatát kapták: Erdész Ede, Garam- völgyi Lajos és Végh Ferenc. A „Haza szolgálatáért” érdemérem bronz fokozata kitüntetést kapták: Görög István és Tajcs Ferenc. A „Közbiztonsági érem” arany fokozata kitüntetést kapta: Ragó Sándor és Szabó László. A „Közbiztonsági érem” ezüst fokozata kitüntetést kapta: Nádudvari István. A „Közbiztonsági érem” bronz fokozata kitüntetést kapta: Kővári József. Hazánk felszabadulásának 24. évfordulója alkalmából fegyverbarátságunk elmélyítéséért végzett munkájuk és a munkásőrséggel való elvCsütörtökön folytatódott megyénkben a megyei párt- bizottság jubileumi emlékplakettjeinek és okleveleinek átadása. Mátrafüreden a Mátrai Állami Erdőgazdaság felszabadulási ünnepségének keretében Oláh György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára adta át a megyei pártbizottság jubileumi emlékplakettjét. A Mátrai Állami Erdőgazdaság több éve eredményesen gazdálkodik, sikeresen élt az új gazdaságirányítási rendszer által nyújtott új lehetőségekkel, s a jubileumi évfordulók tiszteletére indított munkaverseny jó eredményeket hozott: a vállalati nyereség több mint 50 százalékkal lett több a tervezettnél. ★ Kiemelkedő eredményeket ért el a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet is. 1967- ben 16 945 forint volt az egy tagra jutó. közösből származó részesedés, s ez az összeg I96f1-ban 17 113 forintra emelkedett. Eredményeik alapján nyerKoszorúztisi Felszabadulásunk 24. évfordulója tiszteletére már csütörtökön délelőtt koszorúzást ünnepségek kezdődtek Egerben. A népkerti emlékműnél Borics László, Eger Város Tanácsa vb-elnökhelyettese mondott emlékbeszédet. Ugyanebben az időben helyeztek koszorúkat az egri állami temetőben a szovjet hősök sírjára, ahol Trezse- nyik Sándor, az MSZMP Egtársi együttműködésük elismeréséül nyolcán kaptak Munkásőr emlékjelvényt ★ Vállalati ünnepségeken adták át a honvédelmi munkában példamutató MHSZ-ak- tívák kitüntetéseit: „Honvédelmi érdem érem” kitüntetést kapott: Szabó Sándor. „MHSZ- Kiváló munkáért” kitüntetés arany fokozatát kapták: Bakiasz Péter, Havasi István, Körtvik József, Tóth József, Varga Gyula és Győrbíró Ferenc. Az „MHSZ kiváló munkáért” ezüst fokozatát kapták: Belkavícs Gábor, Demeter László, Kovács Rezső, Miskolci András, Pethes László és Szűcs István. Az „MHSZ kiváló munkáért” kitüntetés bronz fokozatát kapták: Ecsegi Béla, Tóth Györgyné, Török István, Va- llskó József és Zagyvái Gábor. Négyen kaptak MHSZ országos főtitkári dicséretet. ★ A magyar—szovjet barátság ápolása terén végzett eredményes munkásságuk elismeréseként Berecz István, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Heves megyei elnöke, hét MSZBT aranykoszorús jelvényt adott át, a MSZBT legtevékenyebb tagjainak. ték el a megyei pártbizottság emlékplakettjét, amelyet Fekete Győr Endre, a megyei tanács vb-elnöke nyújtott át. ★ Az atkáid Űj élet Termelő- szövetkezetnek Prjevara János, a megyei pártbizottság tagja, az egerfarmosl Aranykalász Termelőszövetkezetnek Tóth Mihály, a poroszlói Űj erő Tsz elnöke, a füzesabonyi állami gazdaságnak Horváth Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője, a horti. Kossuth Termelőszövetkezetnek Sebestyén János, a KISZ megyei bizottságának első titkára, a Magyar Állami Pincegazdaság Eger—Gyöngyösvldéki Üzemének Sivos István, a városi pártbizottság első titkára, a Mezőgazdasági és Gépjavító Vállalatnak Bernáth Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója, míg a mak- lári Lenin Termelőszövetkezetnek Gubán Dezső, az Egri Járási Pártbizottság első titkára adta át a megyei párt- bizottság megbízáséból a jubileumi munkaverseny értékelése alapján elnyert okleveleket. tinnépségek rí Városa Bizottságának titkára mondott beszédet. ★ Ma délelőtt 10 órakor Egerben a Felszabadulás téri emlékműnél folytatódnak a koszorúzás! ünnepségek. MmmsM 3 1969. április 4., péntek A megyei pártbizottság emlékplakettjének és oklevelének átadása
