Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-04 / 78. szám

24 ÓML i a kiilgüoülikábaD NÉGYHATALMI MEGBESZÉLÉSEK A KÖZEL-KELETRŐL A CSEHSZLOVÁKIÁI ESEMÉNYEK TOVÁBBI VISSZHANGJA ELÉNK TEVÉKENYSÉG A VIETNAMI HADSZÍNTÉREN LAPUNK ZÁRTAKOR MÉG nem kezdődött meg, de mire az olvasó e sorokat kézhez kapja, már minden való­színűség szerint tűi leszünk a közel-keleti válság politikai rendezését célzó négyhatalmi megbeszélések első tanács­kozásán. New York-i hírforrások szerint csütörtökön es­tére időzítették az első tanácskozást, amelynek színhelye Armand Berard, Franciaország ENSZ-nagykövetének re­zidenciája. A hírügynökségi jelentések úgy tudják, hogy a tár­gyalásokon a négy nagyhatalom ENSZ-képviseletének vezetői vesznek részt, azaz szovjet részről Malik,, az USA képviseletében Yost, Nagy-Britannia nevében pedig Lord Garadohn. Senki nem számít arra, hogy ezeken a megbeszélé­seken valamiféle gyors döntés születik, hiszen már elő­készítésük is hónapokat vett igénybe. Elképzelhető, hogy csupán egyszer hetenként kerül sor majd a négy nagy tanácskozásaira, s ilyenformán hónapokba is telhet, amíg a nagyköveteknek sikerül megállapodásra jutniok abban, hogy milyen ajánlásokat és javaslatokat terjesztenek a közel-keleti konfliktusban érdekelt országok, Izrael, az Egyesült Arab Köztársaság, Jordánia, Libanon és a töb­biek elé. Annyit már előre tudni vélnek a különböző nyugati diplomáciai forrásokkal szoros összeköttetést tartó hír­ügynökségek, hogy az első szovjet és amerikai javaslat kerül terítékre, s hogy erről az első tanácskozásról rend­kívül szűkszavú, az érdemi kérdéseket egyáltalán nem érintő közleményt adnak ki majd. E tanácskozás előkészítéséhez tartoztak a legutóbb! 24, illetve 48 órában lefolyt 'tárgyalások is, amelyeknek során Washingtonban Dobrinyin, a Szovjetunió nagykö­vete tárgyalt Joseph Siscoval, az amerikai külügyminisz­térium közel-keleti ügyekben illetékes államtitkárával, Vaszilij Kuznyecov. a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese pedig egyrészt Rogers amerikai külügymi­niszterrel, másrészt U Thant ENSZ-főtitkárral folytatott C!S3SIXX6CS61!*étt MIND SZÉLESEBB KÖRŰ visszhangja támadt a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága el­nöksége állásfoglalásának és intézkedésednek, amelyek a múlt heti szovjetellenes rendzavarásokkal születtek. A többi között nyilatkozott például a Cseh Szocialista Köz­társaság Nemzeti Frontja Központi Bizottságának Elnök­sége, a Csehszlovák Nemzeti Front Prágai Városi Bizott­sága, a Csehszlovák Néphadsereg Főcsoportfőnöksége, a Ceske Budenoviced pártszervezetek képviselőinek aktíva- ülése, a libered, a losonci, a tőketerebesi, a nagyszombati kerületi és városi pártbizottságok. Valamennyien egyet­értenek a CSKP elnökségének a rendzavarásokat elítélő állásfoglalásával, és támogatják az ezzel kapcsolatban be­jelentett intézkedéseket Ugyancsak nyilatkozatban biz­tosította támogatásáról a csehszlovák párt- és államveze­tést a csehszlovák nőtanács, valamint a cseh nőtanács elnöksége. Az eseménnyel kapcsolatban sorra jelennek meg az állás- foglalások a csehszlovák sajtó különböző orgánumaiban is. A Rude Pravo a többi között megállapítja, hogy: „Az, ami március 28-ről 29-re virradó éjszaka történt, komo­lyan veszélyezteti a kapcsolatok normalizálódását a Szovjetunióval. Márpedig e kapcsolatok politikánk stra­tégiai vonalát alkottál^ a múltban, alkotják ma is és a jövőben is... A pártvezetőség e súlyos órákban olyan intézkedéseket foganatosít, amelyek megmutatják a ki­vezető utat a jelenlegi bonyolult helyzetből. Nemcsak egyetértést és megértést vár a kommunisták részéről, ha­nem öntudatos fegyelmet és tevékeny részvételt az intéz­kedések végrehajtásában.” A Prace megállapítja: „Politikánk nem a vandaliz­mus, huligánkodás, a közrend megbontása és soha nem ’S lehet az... El kell határolnunk magunkat ettől.” A Svo- bodné Slovo is leszögezi: „A kormány, a nemzeti front, az összes politikai szervek és a becsületes emberek elhatá­rolják magukat a vandalizmustól, amely bemocskolta köz­társaságunk jó hírnevét és ellenkezik a humánus derrvok-, rácia alapelveivel”. A VIETNAMI HADSZÍNTÉREN továbbra is élénk tevékenység folyik, a dél-vietnami hazafias erők összehan­golt támadásokat intéznek a saigoni kormány hadseregé­nek állásai ellen, aknákkal és rakétákkal támadják az amerikaiak katonai célpontjait. Igen érdekes Márcos, Fülöp- szigeti elnök nyilatkozata, amelyet a Nixonnal folytatott megbeszélésé után adott a sajtónak. Elmondotta ugyanis, hogy az USA elnöke kijelentette neki: ha a vietnami há­ború befejeződik, az amerikai katonai erők nem fognak gyors ütemben kivonulni a Csendes-óceán térségéből. A mondatnak kétségkívül az a legérdekesebb része, hogy: „ha a vietnami háború befejeződik”, Nixon tehát ezzel szá­mol. Ehhez képest viszont ugyancsak keveset tesz, hogy e háború befejeződését csakugyan meggyorsítsa. BIZTOSÍTÁSI és ÖNSEGÉLYZŐ CSOPORT M1NPEN MUNKAHELYEN! Szovjet és magyar vezetők táviratváltása a felszabadulási évforduló alkalmából Felszabadulásunk 24. évfor­dulója alkalmából L. Brezs- nyev, N. Podgornij, A. Ko­szigin elvtársak a szovjet párt, kormány, valamint a szovjet nép nevében távirat­ban köszöntötték Kádár Já­nost, Losonci! Pál és Fock Jenő elvtársakat, s rajtuk ke­resztül a felszabadulási évfor­dulót ünneplő magyar népet A magyar vezetők ugyan­csak táviratban fejezték ki köszönctüket hazánk felsza­badítóinak. a szovjet pártnak és kormánynak, a Szovjetunió népeinek. Komócsin Zoltán beszéde Legnagyobb nemzet! ünne­pünk előestéjén. Komócsin Zoltán, az MSZMP politikai bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, a rá­dióban és a televízióban mon­dott emlékbeszédet hazánk felszabadulásának 24. évfor­dulója alkalmából. Emlékezik a Katyusa parancsnoka Barna, mar­káns arcú Nyikoláj Ivá- novics Zabel- kin. Olyan fiatalos, hogy meg kell kér­dezni: hány éves volt, amikor Ma­gyarországon harcolt? — Huszon­három. — Hogyan került a frontra? — önkén­tesként vo­nultam be. A Déli Fronton kezdtem Előbb a gya­logságnál tel­jesítettem szolgálatot, majd a felderiióBcnéL Részt ▼ettem a Sztálingrád alatti csatákban. Utána a III. Uk­rán fronttal Dnyepropetrovsz, Ogyessza, Kisinyov, Románia, Jugoszlávia, Magyarország és Bécs volt az útvonalunk. Ma­gyarországon mint Katyusa- parancsnok vettem részt a harcokban. — Rendkívül kemény har­tettek ki vele, 1944 nyarán. A magyarországi harcok so­rán a Nagy Honvédő Háború Érdemérem L fokozatát kap­tam Székesfehérvár felszaba­dításáért — Milyen személyes élmé­nyei maradtak a Magyaror­szágon töltött háborús idők­ből? keltünk át a Kapóson, Ko­márom környékén egy leány figyelmeztetett, hogy a néme­tek körül akarnak zárni ben­nünket és kivezető utat aján­lott Mi nem hittünk ne­ki... Harc árán tudtuk meg, hogy igazat mondott és se­gíteni akart Kár, hogy nem tudom ezeknek az emberek­nek a nevét... 00 Összeültek a négy nagyhatalom képviselői NEW rORK: Mint az UPI, az amerikai küldöttség szóvivőjére hivat­kozva Jelenti, csütörtökön, magyar idő szerint 16.30 óra­kor összeültek a négy nagy­hatalom képviselői, hogy megkezdjék tanácskozásu­kat a közel-keleti rendezés­ről. (MTI) eokat vívtunk Magyarorszá­gon. Ismeretes, hogy a néme­tek Itt rendkívül erős ellen­állást fejtettek kL Székesfe­hérvár például nem is egy­szer cserélt gazdát A mi­eink szerint olyan nehéz volt bevenni ezt a várost mint nevét orosz embernek kiejte­nie. — Amint a kabátján lát­ható aranycsillag mutatja, ön a Szovjetunió hőse. — A Sztálingrád alatti csa­tákban való részvételért tün­— A háború, sajnos, ter­mészeténél fogva nem baráti ismerkedés. A civilekkel alig érintkezett alakulatunk. Egy­két esetre azonban jól em­lékszem. Történetesen az egyik Szeged alatti községben tűz ütött ki a lőszert szállító autónkon, s azt vettük észre, hogy több paraszt jön hoz­zánk és nyomban nekilát a tűzoltáshoz. Dombóvárnál meg egy férfi csónakot bo­csátott rendelkezésünkre, il­letve ő maga evezett, s úgy Afrifa dandártábornok Ghana új államfője A korrupt volt államfő nyugalomba vonult Ghánában általános meg­lepetést keltett Ankrah altá­bornagy, katonai vezető le- rriondása és főleg annak oka, tekintve, hogy az altábor­nagy beszédeiben állandóan a korrupciót és a megveszte­gethetőséget ostorozta. Mint a hivatalos vizsgálat megállapította, egy bizonyos Arthur Nzeribe komoly pénz­összegeket kapott külföldi cégektől abból a célból, hogy a szeptemberben esedékes el­nökválasztásokon, amikor Ghana visszatér a polgári kormányzathoz, Ankrah al­tábornagy megválasztását tá­mogassa. Ankrah személye­sen 6000 dollárt kapott, Nze­ribe pedig 30 000-ret a Jea- fan LTD nevű brit propa­gandacégen keresztül. Ankrah altábornagy a hivatalos köz­lemény szerint beismerte az ellene emelt vádakat és ön­ként mopdott le. Ezután vá­lasztotta meg a Nemzeti Fel- szabadítási Tanács a 33 éves Afrifa dandártábornokot ál­lamfővé. Szerdán este egy kormány­szóvivő közölte, hogy nem indítanák eljárást Ankrah ellen, aki egyszerűen nyuga­lomba vonuL Hasonlóképpen nem járnak el Nzeribe és az érintett cégek ellen sem. Az AFP hírügynökség rá­mutat, hogy Afrifa, az or­szág új vezetője, az angliai Sandhurstban végezte el a katonai akadémiát 1966. feb­ruár 24-én lépett a politikai színtérre, amikor tevékeny részt vállalt a Nkrumah el­nök rendszerét megdöntő ka­tonai államcsínyben. Ekkor léptették elő ezredessé, egy év múlva dandártábornok lett és átvette az ország pénzügyeinek vezetését Az AP szerint londoni dip­lomáciai körökben úgy vélik, hogy Afrifa folytatja az ed­digi Nyugat-barát politikai irányvonalat (MTI) A harmadik sorsa ismeretlen HONG KONG: A kínai hatóságok szaba­don bocsátottak két nyugati magántulajdonban levő jachtot abból a háromból, amelyet még február 16-án fogtak el kínai felségvizeken Hong Kong és Macao között A két jacht már vissza is tért Hong Kongba, kiindulá­si állomására 13 utasával, köztük négy amerikai állam­polgárral. A harmadik jacht sorsáról a kínaiak még nem döntöttek. „így frissüljetek í így tisztuljatok!” Húsvéti cigányszokások a Tóban Borókaszedés lányszöktetéssel — Nagypénteki fürdés patakvizben RÉGI EMLÉK vitt el most a húsvét előtti napok­ban a tarnaleleszi cigányte­lepre, a Tóba. Régi emlék? Inkább egy visszatérő látomás, amelyet jó húsz évvel ezelőtt nagy­pénteken éltem át a cigány­telep melletti patakpart agyagjába gyökerezett láb­bal. Óriási tűz lobogott a túl­parton. Borókából rakták. Husángokkal vágtak bele a tűzbe, amelynek nyomán négy-öt méter magasra ro­pogva csapott fel a láng a borókahalomból. Minden csa­pást hangos kiáltásokkal kí­sértek: „Így frissüjjetek! így frissüljetek!” A közeli putri­ból fehér ruhás öregasszony szaladt ki, ingét is felhúzva belegázolt a hegyekből jövő patak hideg vizébe. Utána a gyerekek, nagyobb lányok, akiket vagy a legények hají­tottak a vízbe, vagy maguk­tól nyargaltak keresztül a patakon. Mindeki fürdött. Az egész környéket felverte ri- koltozásuk. Csuromvizesen a — Tűztánc reggelig tűzhöz futottak s ugrálták át mezítláb, meztelenül, vizes ruhában a fel-felcsapó lán­got, majd kört vonva a tűz köré, énekelték: Nagypénteken mossa holló a fiát Kígyó, béka, eget földet rám kiált Mondja meg hát ez a világ szemembe, Kinek mit vétettem az életembe? BORZONGTAM a vizes emberek láttán, féltem a ro­pogó tűztől, a hangos éjsza­kai látványtól. Ez a régi látomásszerű em­lék vonzott most ismét Ide a Tóba. Sokat változott azóta a ci­gánytelep. Az útja is tisztes­ségesebb, villany, közvilágí­tás, szebb házak... de a sár, a régi. Az öreg cigánybíró — most tanácstagnak nevezik — Suha kóka Béla, éppen otthon ül­dögél, frissen meszelt, cse­réptetős házában. Bemutat — Járt-e már a felszabadí­tás óta azokon a magyar he­lyeken, ahol annak idején harcolt? — Nem is egyszer. Ugyanis újságíró vagyok... S 1952 és 1955 között a Szovjet Tájé­koztatási Iroda munkatársa­ként Budapesten dolgoztam. 1962 és 1965 között pedig az APN (Novosztyi Sajtóügy­nökség) vezetője voltam, úgyszintén Budapesten. De más alkalommal Is jártam Magyarországon. S természe­tesen meglátogattam Szege­det, Kaposvárt, Dombóvári; melyek szépségét, meghitt kedélyességét csak békében lehet igazán érezni és élvez­ni. Amikor a Balaton hábo­rús, rideg képét láttam, még gondolni sem mertem, hogy a „magyar tenger” valóban olyan szép, mint amilyennek a későbbiekben megismer­tem. — Zabelkin elvtársat mi­lyen alkalomból üdvözölhet­jük ismét Magyarországon? — A Budapesti Nemzetkö­zi Vásáron kiállító szocialis­ta országok pavilonjainak sajtófőnökei számára rende­zett fogadásra hivott meg a Hungexpo. Hűvös ez a ta­vasz, de más, mint az az el­ső, amikor először itt jár­tam. Persze, a háború ... Varga Imre az APN munkatársa kozom. Nevetve int. — Tudom én ki maga..: a Bálind fija. Jól ismertem az apját is. Ezzel be is ajánlott a többiek bizalmába, mert el is felejtettem mondani, hogy a cigánybíró szobáját zsúfo­lásig megtöltötték a tóbeli gyerekek, ráérő cigányasszo­nyok, lányok, a gitárzenekar tagjai s a hangos zsibongás csakhamar az eredeti hang­erőre tért vissza. Említettem a nagypénteki tü­zet Lesz-e az idén, vagy már vége ennek az ősi cigányha­gyománynak? — Lesz-e? Eszem a szívit... kettő is! Egyik a kútnál, a másik meg a Semlyékbe. — De a miénk lesz most is a nagyobb, — jelenti ki ha­tározottan az apró termetű, hosszú hajú fiú, akiről kide­rült azért van itt, hogy meg­beszélje a cigánybíróval, mi­kor lesz a borókaszedés a Tűzhöz. — Legalább két-három ko­csira való boróka kell — bi­zonygatja a fiú, s a lányok visongva jelentkeznek. — Megyünk borókáért..! megyünk borókáért! A BORÖKASZEDÉS fontos aktusa a nagypénteki Tűz­nek. Kapcsolódik egy másik cigányhagyományhoz, a lány- szökte+éshez. — Ez a Malvin is most szökik — mutatnak (ókedvű ugratások közben a dikón ülő sima frizurás. széles mo- solyú lányra, öt cseppet sem zavarta a „leleplezés”,

Next

/
Thumbnails
Contents