Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-23 / 91. szám
r ü| termékek svéd mintára tjjöbi) í><“riiIiázások a rmoiíjszcrelvóiiyg'yárbun Országos, sőt szakmai körökben nemzetközi érdeklődést váltott ki, hogy 1967. szeptemberében a Finomsze- relvénygyár pneumatikus automatagépek és alkatrészek gyártására, több országra kiterjedő exportjára hosz- szú távú szerződést kötött a svéd MECMAN-gyárral. Mi történt az utóbbi egy év alatt, milyen feladatok megoldására törekszenek most a Bervában? Kócza Imre vezérigazgatótól, Zupkó Balázstól, a gyár fejlesztési osztály- vezetőjétől és Németi Istvántól, a kereskedelmi főosztály vezetőjétől kértünk választ. A volt 17-es üzemre rá sem lehet ismerni. A vállalat saját anyagi erőforrásából és a Finomszerelvénygyár szakembereinek szorgalmas munkájával átalakított, korszerűsített, férfi-női öltözővel és fürdővel látta el az üzemet. A négynapos ünnep alatt a 31-es üzemből átköltöztették és április 9-től MECMAN-elemeket gyártanak az újjávarázsolt csarnokban. Amikor az üzemben jártunk, Nagy Kálmán a Finomszerei vénygy arban készített MECM AN-elemmel ellátott másoló esztergát du- gattyúrúd esztergálására állította be. A dugattyú poli- rozást is az ipari vásáron bemutatott géppel végzik, de bekötötték már a cső- és tömbdaraboló célgépet. Boros László üzemvezető és Farkas Tamás technológus nemcsak nekünk., de az érdeklődő megrendelőnek is üzemszerű termelés közben mutatja meg, hogy a Finomszerelvénygyárban svéd mintára gyártott elemekkel a szokványos gépeket milyen praktikusan és gazdaságosan alakították át célgépekké. Ezeken a korszerűsített célgépeken a különböző, bonyolult és igényes műveleteket gazdaságosan és jó minőségben végzik el. 4100 ezer svéd korona Az elmúlt egy év alatt a Finomszerelvénygyár ban 5 célgépet gyártottak, mintegy 30 készülékbeíogást pneumatikus MECMAN-elemek- kel oldották meg és az üzem munkásait a korszerű új követelményeknek megfelelően képezték át. Kérdésünkre Németi István, a kereskedelmi főosztály vezetője elmondotta, hogy a svéd megrendeléseket most már folyamatosan teljesítik, az 1968-ban tervezett 500 ezer svéd koronával szemben 600 ezer korona értékű hengereket szállítottak. Az átalakított új csarnok és új gépek lehetővé teszik, hogy a MECMAN-elemek gyártását az idén 9 millióról 38 millióra, jövőre pedig 52 millió forint értékre növeljék. A Finomszerelvénygyár eddig 150 vállalattal kötött szerződést pneumatikus elemek szállítására és termékeivel több iparág automatizálását szolgálja. t) gyár a Finom- szer el v én ygyárban Nemcsak a MECMAN-elemek, hanem a Diesel-alkatrészek gyártását is fejlesztik. A mennyiségi és a minőségi igények mindenekelőtt korszerű szerszámüzemet követelnek. Azt mondhatjuk, hogy új gyár épül a Fimomszerelvénygyárban, a 31-es üzemmel szemben. A földszint 1620 négyzetméte rés csarnokába költözik majd a szerszámüzem, annak helyén, átalakítás és korszerűsítés után rendezik be a Diesel-üzemet. Az új épület emeletén a gyártástechnológia, a műszaki könyvtár, fürdő és öltöző kap helyet. Most betonoznak, zsaluznak a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói és azt ígérik, hogy a lemaradást behozzák és a gyáron belüli új gyárat június 30-ra átadják. Irtják az erdőt, galvanizáló üzemet építenek A gyár közepén, a kazán- házzal szemben irtják az erdőt, szabályosan kitermelik a fát. Nem tüzelőre, a helyre van szükség, galvanizáló üzemet épít a Finomszerelvénygyár. Mostanában nemcsak esztergályosok, lakatosok és villanyszerelőik] kapaszkodnak a bervad buszokra, hanem kőművesek, kubikosok és erdei munkások is. Építkeznek, fejlődnek, újabb beruházásokkal gyarapodik a F inomszerelvónygyár. F. L. Fokozódó közgazdasági ismeretterjesztés Kedden a Kossuth Klubban ülést tartott a TIT közgazda- sági országos választmánya, összegezték a tanácskozáson az elmúlt két ismeretterjesztő év tapasztalatait a köz- gazdasági előadások kapcsán, egyben vázolták az 1969— 1970-s oktatási programot is. Kitűnt a beszámolóból, hogy a gazdasági mechanizmus reformjának első esztendejében mintegy 10 ezer köz gazdasági témájú előadás hangzott el. ami a megelőző periódus előadásszámait 20 százalékkal múlta felül, örvendetes tapasztalat, hogy1 a munkásakadémiák ismeret- anyagát, témáit is szívesen bővítették — a hallgatóság kérésére — közgazdasági tájékoztatásokkal. A választmányi ülésen hozott határozat szerint az ősszel kezdődő tanévben a TIT közgazdasági aktivistái elsősorban a már megalapozott közgazdasági ismeretek továbbfejlesztését tűzik ki célul. Az éves terv egyik érdekes része a közigazgatási munkába való bekapcsolódás — szakmai tájékoztatással Kidolgozták a „Tanácsi gazdálkodás — területi fejlesztés” című sorozatot, amelynek hallgatóságát a tanácsi dolgozók köréből verbuválják. Olyan konkrét ismereteket nyű j tanait ezzel a sorozattal, amelyek nélkülözhetetlenek a napi munkában a tanácsok különféle döntési területein. Helyet kapott a programban egy új iparági sorozat is „Rugalmas piaci kapcsolatok és termelés- szervezés” címmel. (MTI) A szövetkezetpolitikai időszerű kérdései A szövetkezetek a szocialista gazdaságban íJhijf TOtede^jLehen, Díarl- Jlíarx-Stadt! Egyik-másik szerencsésebb magyar fiatal egészen érdekes, izgalmas munkát kap KARL-MARX-STADT nagy textilgépgyárában, a VEB Strickmaschinenbauban. Mint a képen is látható: a gyöngyösi Csikós János társaival együtt értékes kötőgépet szerel. A SZÖVETKEZETEK számottevő tényezői társadalmi- gazdasági fejlődésünknek. A népgazdaság csaknem minden ágazatában életképes formának bizonyultak. A szövetkezetek 1950-ben a mezőgazdasági termelés 4,1, az ipari termelés 1,2, az építőipar termelés 5,7 százalékát adták, a kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalom 12.4 százalékát bonyolították. 1967-ben a mezőgazdasági termelés közel háromnegyedét, az ipari termelés huszadát, az építőipar termelésének nyolcadát; s a kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalom közel egyharma- dát. 1950-ben az aktív keresők alig 2 százaléka dolgozott szövetkezetben, 1967-ben közel egyharmada. A mező- gazdasági szövetkezetekben például 1967-ben az aktív keresők száma mintegy egy- millió-egyszázezer, a köny- nyűipari szövetkezetekben 160 ezer, a kohászati és gépipari szövetkezetekben 30 ezer, az építőipari szövetkezetekben közel 40 ezer, a fogyasztási szövetkezetekben közel százezer. A takarék- szövetkezetek betétállománya közel kétmilliárd forint, s kereken egymilliárd forint kölcsönt folyósítottak. A lakásszövetkezetek nyolcmil- liárd forint értékű lakást kezelnek. A szövetkezetek gazdasági súlyára utal, hogy a termelőszövetkezetek évi termelése meghaladja a 70, a szövetkezeti kiskereskedelem és vendéglátóipar forgalma pedig a 34 milliárdot. Társadalmi fejlődésünk szempontjából figyelemre méltó, hogy a korábban kisüzemi termelést folytató parasztgazdaságok és kisipari műhelyek a szövetkezeti társulás révén szocialista üzemekké fejlődtek. A GAZDASÁGI MECHANIZMUS reformja a szövetkezetek helyzetében, körülményeiben alapvető változásokat igényelt. A mezőgazda- sági szövetkezetekről törvényt hozott az országgyűlés, a kisipari, fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetek és szövetségeik helyzetének rendezésére pedig kurmányha- iMi'ozat született. A törvény és a kormány határozata abból indul ki, hogy a szövetkezet a tagok önkéntes személyes és vagyoni társulása, szocialista üzem, a szövetkezeti tulajdon alapján önálló vállalatszerű gazdálkodást folytat, az önkormányzat elvei szerint működik és tagjait szocialista szellemben neveli. A jogszabályi rendezés során a legmagasabb szintű jogszabályok tartalmazzák azokat az előírásokat, melyek; biztosítják, hogy a szövetkezet ténylegesen és a tagok önkéntes személyi és vagyoni társulása legyen. A termelőszövetkezeti törvény és a kormányrendelet például a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalva a szövetkezet alakulásának elhatározását, az alapszabály megállapítását, a tagfelvételt, és kizárást, a vezetők megválasztását, visszahívását, az éves és távlati tervek, valamint a zárszámadás jóváhagyását, közös vállalkozásban és területi szövetségben való részvétel és kilépés, az egyesülés, szétválás és megszűnés elhatározását. A fontosabb kérdések eldöntése esetén lehetővé teszi a titkos szavazást. Magas szintű jogszabályok teszik jogosulttá a termelőszövetkezet tagjait a társadalombiztosítás juttatásaira és a nyugdíjra, s írják elő, hogy a szövetkezetekre kötelezettséget csalt államtitkári, illetve miniszteri rendelet vagy ezeknél magasabb jogszabályok, meghatározott körben tanácsi rendeletek és saját választott szerveik határozatai háríthatnak. Területi szövetségeik és országos tanácsaik a szövetkezetekre határozatokat nem hozhatnak, a szövetkezetekkel versenyben álló vállalatokat nem alapíthatnak, a tanácsok és a miniszterek azonban a szövetkezeteket alapvetően érintő intézkedéseket, előterjesztéseiket kötelesek velük egyeztetni. Az önálló vállalatszerű gazdálkodás előfeltételeiről az ágazati miniszterek gondoskodnak. A gazdaságpolitikai ösztönzés olyan rendszerét alakítják ki — együttműködve az országos érdekképviseleti szervekkel —, mely szakszerű gazdálkodás esetén lehetővé teszi a szövetkezetek számára a társadalom- és gazdaságpolitikai céloknak megfelelő fejlődést. ALAPVETŐEN A KÖZGYŰLÉS jogosult meghatát rozni a vagyoni hozzájárulás módját és mértékét. A tevékenységi kört, az ügyrendet és munkarendet is maga a szövetkezet állapítja meg. A közgyűlés foglal állást afoban is, hogy hány és hány tagú választott testületet — vezetőséget, ellenőrző, művelődési, szociális, háztáji és egyéb bizottságot — hoz létre. Maga választja meg a bizottságok tagjait, határozza meg feladataikat, működési rendjüket. A kötelező szervezeti és működési elvek, továbbá a gazdaságpolitikai intézkedések alapján módjában áll a tagoknak mérlegelni, hogy mely tevékenységre érdemes szövetkezni, milyen mértékű vagyoni és személyi hozzájárulás teszi életképessé a szövetkezetei, milyen szervezeti keretben és mely működési elvek alkalmazásával biztosítható a vállalatszerű gazdálkodás. A jogszabályok biztosítják, hogy a tagok élvezhessék a szövetkezés előnyeit, de egyértelműen kifejezésre juttatják azt is, hogy a kockázatot is nekik kell vállalniuk. A szövetkezetek a gazdasági kapcsolatok terén egyenrangúak az állami vállalatokkal. Ennek az elvnek a betartását az állami, tanácsi szervek és saját érdek- védelmi szerveik biztosítják. Az önálló gazdálkodásnak elengedhetetlen feltétele a megfelelő vezetés. A szövetkezetek vezetőségének összetételére kötelező előírás nincs. A tevékenységi kör figyelembevételével a tagoknak kell gondoskodniuk arról, hogy szövetkezetük élére politikailag, erkölcsileg kifogástalan, vezetőképes és megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek kerüljenek. A választott testületekben demokratikusan hozzák meg a döntéseket, a végrehajtásért ageabm minden vezető személy szerint is felel. A tagok alapvető érdeke az ellenőrzés megszervezése. Ebben lényeges segítséget adnak a tanácsok és szakigazgatási szerveik. A szövetkezet gazdálkodásába ugyan nem avatkoznak bele, de ellenőrzik, hogy a szövetkezet a saját alapszabálya szerint működik-e, továbbá betartják-e a törvényeket és más állami előírásokat. AZ EDDIGI TAPASZTALATOK szerint az önállóság, vállalatszerű gazdálkodás és demokratikus működés jelentősen erősítette a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket s az egyéb szövetkezetben is erőteljesen jelentkezik az igény a működés és gazdálkodás korszerűsítésére. Erre a lehetőséget a februári kormányhatározat intézményesen megadja. Moharos József Régi, hazai újságok varázsa... Friss laphoz ritkán jutnak, olykor így a korábbi képes kiadványokat is szívesen böngészik fiataljaink a klubszobában, ha éppen nincs műsor a tv-ben.- —a-f pilláin-'i a Hochhausból a városra: Auf Wiederte hen, Kar-Marx-Stadt.. .1 (Kiss Béla képriportjai
