Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-02 / 51. szám
CÁ I kaktusz 1 • ■ virága | Zenés vígjáték az egri ; Gárdonyi Géza Színházban Párizs—Bécs—Budapest és ,j — végül Eger, ezen az útvo- nalon érkezett hozzánk a jó- ; nevű francia szerzőpár Pierre Barillet és Jean-Pier- : re Grédy vígjátéka — A : kaktusz virága Fővárosunk- | ban megpihent kissé a fran- ' eia szerzemény, értő szakem- ! berek kezelésbe vették: Sz. [ Szántó Judit, a francia szel- | lemességet megőrizve ma- j gyárrá fordította, Szenes Iván ,1 ötletes dalszövegeket írt, j Nádas Gábor pedig modern, í hangulatos muzsikát. így lett j| a francia prózából a magyarít ban zenés vígjáték, itt I Egerben pedig, a rendező és ! a színészek remek összmun- ij kája nyomán, háromórás, | .könnyed, kellemes szórakozás. Egyetlen játékos ötletre ■épül a vígjáték. Engedtessék meg, hogy a bohém párizsi ■'fogorvos, Julien dalával me- : séljem el ezt a valóban ere- j deti ötletet: I — Kitaláltam magamnak egy családot: (Pont három gyerek és egy feleség!) S bűn- bánóan megjátszom a gáládat, (ki megcsalja a szent há- l sí tűzhelyét). És minden nőnek kijelentem előre), hogy ■fájdalom, de nem vehetem el. Ez a jó trükk egy ideig kényelmes és változatos legényéletet biztosít Julien- nek, mig egyszer csak Antonia személyében jelentkezik az igazi szerelem. S itt kezdődik a vígjátéki bonyodalom, a félreértések sorozata, s mindez tánccal, énekkel, zenével és bő humorral körítve. A storyt nem mondom tovább, hiszen a szerzők nem olvasásra, hanem színpadra írták vígjátékukat. Természetesen ez azt is jelenti, hogy a francia szerzőpár nemcsak a humort, hanem' a színpadot is érti, sőt jól ismeri a színészeket és a vidámságot kedvelő közönséget is. A színészek is megérzik, amikor a szerzők egy kicsit az ő szórakoztatásukra is írják darabjaikat. Erre gondoltam, míg néztem ezt a háromórás, zenés vidámságot, s nem túlzók, ha megjegyzem, hogy nemcsak a közönség, de a színészek is remekül szórakoztak. És játszottak! A megközelíthetetlen asz- szisztensnő szerepében Komá- romy Éva remekelt kedves bájjal és finom humorral alakítva a szerelmes „kaktuszt’. Makay Sándor trükkös fogorvosa is jó alakítás, játékából őszinte derű sugárzott. Péva Ibolyát szívesen láttuk ismét új szerepkörben: egy szerelmes lányt játszik kedvesen ügyesen, s könnyedén veszi az énekes, táncos szeHúsz—huszonkét film készül az idén a MAFILM-stú- diciban. Egyikét-másikát már forgatják, többnek mostanában készült el a forgatókönyve, a tervezett produkciók javarészén viszont még az író, rendező dolgozik. Az 1. stúdió újdonságai között szerepel Örkény István Tóték című művének adaptációja, amelyet Fábri Zoltán rendez. Kovács András Staféta címmel mai fiatalokról készít filmet, Ranódy László Cédrusok árverésen címmel forgat majd filmet Csontváry- ról, Bacsó Péter politikai szarep akadályait. Hálás szerephez jutott még e vígjátékban Kanalas László, Harmaczy József, Pálffy György, Olasz Erzsébet és Balogh Erzsébet is. A forgószínpad hangulatos, kifejező díszleteit Wegenast Róbert, a jelmezeket Kalmár Katalin tervezte. Különösen tetszett az asszisztensnő karakterisztikus jelmeze. A kis zenekar Kalmár Péter vezetésével jól betöltötte hangulatteremtő szerepét. A számtalan ötlet, a jól csatanó poénok, a stílusos összjáték a rendező, Hegedűs László hozzáértését dicsérik. A bemutató közönsége nagyon hálás volt, nyíltszíni tapsokkal, majd a végén vastapssal summázta ezt a háromórás, kedves és könnyed zenés vidámságot. tírát készít A tanú címmel, Révész György pedig Ka- rinthy-művet, az Utazás a koponyám körült adaptálja. A gyerekek kedvelt Csili - Csala bácsija a 2. stúdió egyik munkájában tűnik majd fel, amelyet Pálásthy György forgat Varázsló címmel. Mocsár Gábor szatirikus kisregényéből, a Kerek egymillióból készít filmet Mamcserov Frigyes, szatirikus komédián dolgozik Ré- nyi Tamás, míg Novák Márk a fiatal diplomások pályakez- dósi nehézségeit próbálja a film eszközeivel ábrázolni. Márkusz László Csili-Csala bácsi a filmvásznon Mivel töltik a szabad szombatot? Pénteken befejezték a munkát A szombat és a vasárnap szabad. Vajon hogyan gazdálkodnak a többlettel? Meglepetésükre már az első „vallomásoknál” panasz vegyült a válaszokba. Petőfibányán Bózsvári István, a gépüzem villanyszerelője elégedetlen saját községével, Lőrincivel. Igaz, mozi van, de nagyobb lenne az örömük, ha végre a bisztró régóta tartó felújítását mielőbb befejeznék. — Nem mintha különösebben kedvelném az italt, de a bisztróban szívesebben idő»» nék, beszélgetnék barátaimmal, egy-egy pohár sör mellett, mint a kocsmában. Meg aztán a fiataloknak is kellene már valami zenés szórakozóhely. Téli időben jól megvagyok családommal a meleg szobában, ha meg eljön a tavasz, kertészkedem* — mondta Bózsvári István* Huszonnégy éves esztergályos társa, a rózsaszentmár- toni Ocsovai Tibor annak örül, hogy most — üzemi érdekből — elmaradt a szabad szombat, így két egymást követő hét vége is a pihenésé, vagy a szórakozásé lesz. — A pihenés, vagy a szórakozás kedvéért várja jobban a szabad szombatokat? — Nem húzom ki magam a munkából, vállalom a nehezét is, de azért annyira sohasem fáradok el. hogy hét végén csak a pihenésre gondoljak. Ocsovai Tibor különben otthonülő ember, inkább a családjának, öthónapos kislányának él. Ha ráér, fotózza a gyereket, laborál a barátjánál. Néha összejámak a közelben lakó házaspárral, magnóznak és beszélgetnek, esetleg átruccannak Petőfi- bányára, a zenés presszóba táncolni. Mert hát Rózsában nincs zene a presszóban, régen megszűnt az ifjúsági klub, és a helyi színjátszó» csoport, legfeljebb moziba mehetnek. . ,n A petőfibányai Fábián Gyula — a vegyesüzem gépmunkása — legszívesebben horgászni jár az erőmű tavára. Még télen is, mert ott a víz nem fagy be. Munkatársa, a szintén idevalósi Huszár Gyula pedig, mint annyi más fiatal is, ugyancsak az otthon mellett dönt szabad szombatokon. Véleménye szerint: így a legjobb. Ha megérkezik a tavasz, a tehetősebb petőfibányai és selypi családoknál szabad szombaton bizonyára „sláger” lesz a kirándulás, mert ezen a vidéken is sok a gépkocsi. Akinek nincs, autóbusszal, vonattal Pestre is könnyen felutazhat. Mert sokan azt mondják, hogy másutt, idegenben érdekesebb a szabadszombat és vasárnap. Jócskán vannak olyanok is, hkiknek a pénztárcája vékonyabb, vagy éppen nehezebben szánják rá magukat az utazásra. Feltétlenül kellene rájuk is gondolni* hogy itt is, amott is közös erővel teremtsenek olyan körülményeket, amelyek vonzóbbá teszik a lakóhelyet, hogy otthon >s megtalálhassák a kellemes és a hasznos idő töltést. Podonyi István petGQb&> nyai kultúrigazgatónak meglehetősen nagy gondot a szabad szombati program összeállítása. A telepen több mint 900 tévé-készülék van, úgyszólván minden család-» hoz jutott, és a tv többnyid re otthon tartja az embere- két A színházi előadásokat nemegyszer csak 50—60 em-t bér látogatja. Egy-egy jóba film ugyan még telt házat vonz, de a táncestekre máu kevesebben kíváncsiak. A korán nyitó klubokat látogatják, van úgy, hogy már szombat délelőtt 80—100 érdeklődéi böngészi az újságokat, kár- tyázgat, beszélget. Különösei* a fiatalok klubja, a Nóvum népszerű — s ezt változatos,' érdekes műsorainak köszön-» heti. Talán a felnőtt klubokai tartalmasabbá kellene tenni, hogy több ember járjon ide; Jobb híján, vagy azért, mert nem tanították még meg a kulturáltabb szórakozást, sokan munkával, vagy semmittevéssel töltik még a kettős pihenőnapot. (—ni) Megírta as Esti Hírlap, hogy több „SKY—LARD (Pácsíri ta) típusú angol kutatórakétát lőttek fel” függőleges irányban kb. 200 kilométer magasságba... Lehet, hogy az ilyen „pacsirták” magasba repülnek, d« ebben az esetben a JSky—Lard” szó használatával baj van. Ha valóban létezne ilyen szó (mint ahogy nem létezik), használatára az angolok nagyot nevetnének.., Mert a Sky— Lard (mondom, ha volna ilyen szó), valami Jlisznózsírbót való égboltot”, esetleg „égboltra kent disznózsírt” jelenthetne... Lard — disznózsír ...A pacsirta: Lark, vagy Skylark. Persze, van ilyen pacsirtaként az égboltra szökkenő rakéta is, annak a neve viszont Sky—Rocket... Az élet néha egész kis különbségeken múlik... ★ A Magyar Hírlapban olvastuk? ^'..az angol közvélemény jelentős része nem hajlandó számottevő csökkentésnek minősíteni, hogy a katonai kiadások összege mindössze ötmillió forinttal lesz alacsonyabb az eddiginél...” Én nagyon megértem az angol közvéleményt. Még fontban sem veheti „számottevő” csökkentésnek az ötmilliót, hát még forintban... Az angol közvélemény viszont nem érti, hogy a brit kormány a katonai kiadásokban miért számol forintban...? Még ha márkában számolna.,. esetleg jobban megértenék ,.. ★ Közöltea rádió hétfőn reggel 8 órakor, hogy aggasztó a helyzet a Heves megyei Hévízgyörkön, mert kiöntött a Gal- ga... Akartunk riasztani megyénkben, de hamar rájöttünk, hogy Hévízgyörk Pest megyében van... (DR. SZEMES) . E. F I KÉR : BŰNTÉNY Mégis ügy tetszett, hogy éppen Jaroslav Lenk esetében nyer igazolást a tudatgát ritkán beváló elmélete. Minden élménye közül legpontosabban azt a pillanatot ecsetelte, amikor félig elfordult az ablaktól, és hirtelen elvakította és megsüketítette a robbanás. Amikor az operációk folyamán kapott injekciók hatására sebesült fejében világosság gyúlt, mint mondják, maga előtt látta az eszmélete elvesztése előtt lejátszódott egyszerű eseményeket, s igyekezett megkérdezni, mi történt. A feleletekből azután úgy-ahogy megértette, hogy titokzatos robbanás következett be, amit egyedül ő élt túl. Ekkor azonban ismét önkívületbe esett, s igen sokáig eszméletlen maradt. Azért emlékezem meg erről még egyszer, mert éppen itt . rejtőzött el az a bizonyos „detekívcsemege”, vagy jobban mondva egy másik Kolumbusz tojása, amelyet szánom- bánom, de nem sikerült a hegyére állítanom. Bizonyosan megért volna minden fáradságot, hogy Lenk emlékezetéből kiszedjük a legapróbb részleteket is, . ezt azonban egy időre el kellett halasztani. Beszéltem a dologról Karlicekkel. Mondtam neki, hogy a tudatgátelmélete talán mégiscsak jó lesz valamire, - de Kurlicek ebben láthatólag nem nagy örömét találta. __Bajaim vannak a munkakörömben — panaszko1 dott. — Azt gondoltam, legjobb lesz, ha táncolni járok Helénával, Ott a legkönnyebben környékezhetik minden- féle alakok. Feltűnés nélkül, leginkább a személyazonos- c, sági i igazolványok - ellenőrzése ürügyén, már huszonhá- -' - romnak a kilétét megállapítottam. Annak a 297,3 kilomé- c, tér körül kerengő bandának létszáma biztosan nem rúg ennyire. Azt hiszem, nemcsak a tudatgát dolgában van igazam, hanem abban is, hogy Helena arca különös hul- • lámzásra ingerli az érzékeket. Ez akadályoz a munkában. A huszonhárom érdeklődő közül húszonegy találkát kért tőle.' csakhogy Helena ilyesmibe nem hajlandó belemenni. ■■ Beszéltek vele minden lehető és lehetetlen dologról, pél- / dúul- bogy mi a csudának cipel magával egy ilyen madár- ;••»*. -is semmi olyasmit nem érintettek, amit vártunk lőlo. Periize. lehet, hogy csak ravaszságból. Ha így folytatjuk, hamarosan túllépjük a tervet, pedig nálam a közeljövőre még legalább száz előjegyzés van. Helénának nemigen van ínyére, hogy afféle csalimadarat játsszon, s másfajta társaságba járásnak pedig nincs értelme. Javaslom, hogy hagyjuk abba a dplgot. Ráveregettem Karlicek vállára. — Akkor hát hagyja abba. Nem is kell már találkoznia Helena Dvorskyval. A vőlegénye napról napra jobban van, híreket más úton is kaphat róla, és rövidesen ó maga is meglátogathatja. Karliceken nem látszott valami felszabadult öröm. — Igen — bólogatott —, de nem akarná esetleg mégis egy ideig felügyelet alatt tartani? Abba is hagyta volna, meg nem is. Egyelőre hát nem vátoztattam hírhordó szerepén. Hittem benne, hogy most már rövidesen találok neki más munkát. Egyébként igazán úgy látszott, hogy Helena Dvorsky őrzése lassan feleslegessé válik. Magam is beszéltem a lánnyal. Megérdemelte a bizalmat legalább annyira, hogy tudja, hogy a vasúti szerencsétlenséget gonosztevők keze idézte elő, és a tettesek után nyomozás folyik. Azt, hogy őt is környékezhetik, könnyen kitalálta, de semmi ilyesmit nem vett eddig észre. Karliceket megszerette. Azt mondta róla, hogy rokonszenves fiú, kimeríthetetlen készlete van ötletekből, és hozzá teljesen korrektül viselkedik. Az első kihallgatás után tizenegy nappal beszéltem másodszor Jaroslav Lénkkel. Egészségi állapota ez alatt az idő alatt feltűnően javult. Látszott, hogy gyógyulása most már gyors ütemben halad majd előre. Minthogy a vonat bal felén nézett ki az ablakon, s valószínűleg akkor is kinézett, amikor a vonat maga mögött hagyta a 286. kilométert, feltettem neki a kérdést, vajon látott-e egy lányt, aki kerékpáron közeledett a vasúti pályához. Nem látott senkit. Ezt eléggé határozottan jelentette ki.' A két utas tanúbizonysága szerint a kerékpáros lány úgy tündöklőit tarka ruhájában, mint egy orchidea. A vonaltól nem volt messzebb húsz-harminc méternél. Hanem csak két utas figyelt fel rá. Jaroslav Lenk, kevésbé lévén kíváncsi a lenge öltözetű szép lányokra talán el is nézhette. De mégis el kellett volna hinnem, hogy az a lány igazában nem volt ott, még ha mások látták is, s ha később ott találták is meg holtan. Éppen ezzel az ellentmondással nagy lépést tehettem volna az igazság felé. Jaroslav Lénk hamar észrevette, milyen fontos dolgok bújhatnak meg e mögött az ellentmondás mögött, és nyugtalan lett, töprengeni kezdett. Fájdalmas lüktetést érzett a fejében. Inkább másra tereltem a szót. Tehát ezen a napon sem jutottam messzire a kihallgatással. A folyosón azután csendes tanácskozást tartottam három orvossal. Mennyasszonya várható látogatásának felindulás nélkül örült a beteg. Ügy tetszett, ha most hosszú idő után találkozna Helena Dvorskyval, az inkább serkentőleg hatna rá, növelné az életkedvét, afféle optimizmus-injekciót jelentene neki. Még sokáig kell nyomnia a kórházi ágyat — mondta a főorvos. — Fontos, hogy izoláltságát ne érezze kínosnak, hogy ne essen apatiába vagy letargiába. Ha maga azt mondja, hogy a hollétének titokban tartása lassan elveszti jelentőségét, akkor talán nem kellene úgy élnie itt, mint valami ketrecben. Hozzátartozói nincsenek... Helena Dvorsky aligha rögtönöz majd hisztérikus jelenetet. Ebben a tekintetben nyugodtak lehettünk. — Ha találkozik a menyasszonyával — mondtam —, az kedvezően hat majd a kedélyére, megnyugtatja. Találkozásukból hasznot remélek a nyomozásunk terén is. Minden tekintetben jobb volt, ha Jaroslav Lenk kap- csalatba kerül az élettel, és nem nehezednek rá szorongató súllyal azok a kérdések, amelyeket a keserves állapotát előidéző dolgokról tettem fel nekik. Karlicek jóváhagyta a tervünket — Lenket nem ismerem — mondta —, de Helena kész Júlia. A kapitány akkor talán Rómeó. Csakhogy Rómeó és Júlia abban az erőszakoltan összekuszált bonyodalomban a halálba siettek, ezek viszont az élet felé indulnak. E rendkívül komoly kinyilatkoztatás után ibolyakék szeme kifejezését csillogó szemüvege mögé rejtette. Biztos, hogy az a csirkefogó a némileg elálló fülig beleszeretett Helénába, és érzését alig tudta már féken tartani. Nem állta ki a tűzpróbát. Jaroslav Lenk ugyan most még nem mutatott jobb formát, mint ő, de rendes Ikörülmények közt férfiúi vonzóerő dolgában Karlicek |iem vehette föl vele a versenyt. Most, hogy már érezhetően beköszöntött a hideg, mindenek tetejében az orra is Inegvörösödött. Helena Dvorskyt első látogatására magam kísértem el a kórházba. Odafelé menet, érthetőleg, egy kissé mégiscsak izgatott volt, de amint közeledett az ágyhoz, töké- latesen erőt vett felindultságán. Jaroslav Lenk elmosolyodott, első ízben, mióta ismerem. Pompás fogsora ép maradt. Mosolya mögött megláttam, milyen határtalanul bízik a lányban, aki az elképzelhető íeggyengédebb moz- j ditatta! fogta meg a lefogyott, nyirkos kezet. Ennyi elég volt. Magukra hagytuk őket. Az orvos leplezetlenül felsóhajtott. Intett nekem is, es elsőként kiment az ajtón. Karlicek az irodám előszobájában ült az asztalnál, és egy- teleírt papíros fölé görnyedt. Almatagnak látszott, mint egy költő. Nahát, gondoltam, ez a szerencsétlen odáig jutott, hogy szentimentális búcsúlevelet ír Helena Dvcrskynak! Felemelte töprengéstől fátyolos, az egyszer nem pillogó szemét, és azt mondta: — Azon a klozeton gondokozom. Kétszázkilencven kilométeres utazás után sokkal feltűnőbb lett volna, he senki sem megy be, mint fordítva. ('Folytatjuk) Makay Sándor és Komáromy Éva a vígjáték egyik jelenetében.
