Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-13 / 60. szám
Kinek szól a fülemüle? ki t f .v Kinek szól a fülemüle: az : ipci Qualitál 380 ezer forln- , tos kommunális adója, Ap- j jeot, vagy a tószomszed Zagyvaszántót, avagy mind- I két községet illeti-e? i A kérdést Zagyvaszántó ' lakói tették fel, megindokoi- , ván: az egyre bővülő apci gyár az elmúlt évben több . holcbt „kiszakított’’ Zagyva- ! szár, t0 határából, ezért az | adóból a szántóiak is jussot I kérnek. Ráférne az egyéb- ; ként egyre gazdagodó falu- , jukia — bizonygatják, — í üt, iskola, járda vár megépítésre községükben. { - Bár hivatalosan a két falu | vezetői között mindeddig í még csak szóbeszéd tárgyát I sem képezte az ügy, de a I szántóiak kérésének eleget I téve hivatalosan is utána- | jártunk, s elöntést kértünk: vajon jogos-e kérésük, vagy I sem? f Bózsár Károly az apci I Qualital számviteli osztály- i vezetője a „port” ugyan nem ! döntötte el, csak fix tények- I ről tájékoztatott bennünket... I — Szerintünk a gyár ' Apchoz tartozik, bár az is igaz, hogy a bővítéssel né- I hány holdat Szántó területé- ! bői is elfoglaltunk. Nem isme- ! rera ugyan a felvetett probléma részleteit, de számunkra nem is fontos: a kivetett adót mindenkor megfizetjük, a pénz elosztása vagy szétosztása már nem ránk tartozik. Az biztos, hogy Apfc jól járt ezzel a gyárral és ezt a szántóiak is tudják.. , ! — Hogy kinek szól a filemüle? Apcnak is és Zagyva- szántónak is, — „perlekedett” mosolyogva Márta Ferenc, az Apci Községi Tanács vb-tilkára. —- Mert az igaz, hogy a gyár évente 380 ezer forint »dót fizet, de ebből az apSzerződés — a bosszantásra •••? Régóta bosszankodnak az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárának dolgozói, akik a 4. számú Autóközlekedési Vállalat szerződött buszait — menetrend Ide, menetrend oda — régóta rend- szertelenül kapják. Valósággal művészet elkapni cgy-egy kocsit, mivel azok szinte merő véletlenscggei futnak be a megállóhelyekre, nem ritkaság az óra hosszás késés sem. Különösen kellemetlen ez rossz időben — mivel a szabad ég alatt ilyenkor hideg, hó, eső, szél tetézi meg a várakozás nehézségeit. Főként az iskolás gyerekeket sújtja az érthetetlenül szeszélyes közlekedés — amely ellen egyébként a gyár vezetői már többször is reklamáltak. Olykor a gépkocsivezetők kényelmessége, vagy éppen felelőtlensége, apró emberi gyarlósága — máskor autóbuszhiány okozza az ismétlődő bosszúságot. Néha az AKÖV reagál a panaszos bejelentésekre, ám a javulás csak átmeneti, rövid életű. Köztudott, hogy az AKÖV gépkocsivezető- hiánnyal küzd, nem váltogathatja naponta az embereit — s autóbuszainak száma is véges. A szerződés [ azonban nem tér ki mind- I ezekre, nem veheti figye- J lembe hát az Izzó sem az ilyenféle akadályokat, annál is inkább, mert tűrhetetlenül sok a késedelem, a szerződésszegéseket tehát nem lehet véletlennek minősíteni. A bérleti díjért az izző- soknak — joguk van a pontosan járó gépkocsikhoz: ■L. t-«l> Apcé a gyár, de kié a pénz? ciak évente sajnos csak 60— 70 ezer forintot kapnák, a többit szétosztják a járás községei között, így a szán- tóiaknak is. Ezt a részesedési elosztást rendelkezés írja elő, így tulajdonképpen mi, apciak járunk rosszul, hiszen községünk területén van a gyár, az adóját pedig csak részben élvezhetjük. Ez a rendelkezés rövidesen lejár és nagyon/ reméljük, hogy nem is hosszabbítják meg, és a gyár összes adója községünkre száll. Nem állunk éppen rosszul, de Ap- con is van még mire költeni a pénzt. De ha jól tudom; Szántónak is van egy. gyára... — Valóban így van, a Selypi Cementgyár hozzánk tartozik, s az évi 130 ezer forintos adójából 50—56 ezer forint körül községünk részesül — vette el a „por” élét Illés Antal, a Zagyva- szántói Községi Tanács vb- élnöke. ' — És ami a vitát illeti?' — Több zagyvaszántó lakos, tanácstag is szóvá tetíe: ha már hozzánk is „átnyúlt” az apci gyár, fizessen is érte. De igaza van Márta Ferenc kollegámnak: az érvényben lévő törvény értelmében ahogyan mi is, úgy az apciak is csak egy részét kapják meg a gyártól, a többit pedig szétosztják a járás községei között. Ami azt jelenti, t ogy végeredményben az apciakéból mi is kapunk, és ők is kapnak a miénkből. Tehát nincs „pör”, a tőszomszédság továbbra is, jó barátság marad, a falubélieknek pedig majd megmagyarázzuk, megértetjük, hogyan is áll ez a dolog. Egyébként mi is várjuk az adó elosztásának megváltoztatását, mégiscsak jó lenne, ha a Selypi Cementgyár kommunális adója egy fillérig Szántóé lenne... Kinek szól tehát a fülemüle? Apcnak és Szántónak is. A Qualitál ugyan az apciaké, de a pénzből a szántóiak is részesednek... k. j. |0C*1'0$ A te,rne*°szövetkezctben két lóerős gépkocsinak is hívják to sokszor különb helyekre is elmegy, mint egy gépkocsi. Fazekas Ferenc, a mátraderecskei Rákóczi Termelőszövetkezet parádéskocsisa, minden reggel befogva várja az elnököt, vagy a föagronómust, hogy járják a határt, ellenőrizzek a tavaszi munkákat. Gyalog nehéz volna bejárni a hatalmas területet, de a két szürke akadályt nem ismerve viszi a szövetkezet vezetőségét a területre. (Foto: Kiss Béla) Pártalapszervczetcink életeitől Űj alapszervezet alakul a Tisza II. vízlépcsőnél Megyénk második legnagyobb beruházásánál, a Tisza II. vízlépcsőnél a közelgő tavasz gyorsabb munkára serkenti a munkásokat, gépkezelőket A beruházáson dolgozó pártalapszervezetek az 1969-es év gazdaság-politikai terveire épülő munkatervek alapján egyre hatékonyabban vesznek részt a beruházás munkájában. örvendetes igényként jelentkezik a beruházásban részt vevő fő. és alvállalkozók körében, hogy a helyben dolgozó, a ^vállalatok központjától távol eső kommunisták önálló párt-alapszer- vezetet alakítsanak. Ilyen igénnyel jelentkeztek a DU- NABER-nél dolgozó kommunisták is. Kérésükkel foglalkozott a járási párt-végrehajtóbizottság és engedélyezte az önálló pártalapszerve- zet alakulását Az alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlésre rövidesen sor kerül. Nagyobb gondot fordítanak a pártoktatásra a Mátravidéki Fémműveknél Az üzemi pártalapszervezetek az oktatási év megindulása előtt nagy felelősséggel jelölték ki a propagandistákat, válogatták ki a hallgatókat, hogy minél sikeresebb legyen a pártoktatás a Mátravidéki Fémművekben. A kezdeti iddőszak pozitív tapasztalatai után bizonyos visszaesésről, érdektelenségről adtak számot az oktatásokat vezető propagandisták és az oktatások ellenőrzésével, segítésével megbízott aktivisták. Az üzemi párt-végrehajtő- bizottság napirendjére tűzte az oktatás helyzetét és érdemi határozatokat hozott a munka megjavítására. A ha-' tározat felhívta a propagandisták figyelmét az alaposabb felkészülésre, a szemléltető eszközök használatára, az oktatási napló vezetésére, a pártszervezetek vezetőségeit pedig utasította, hogy járjanak el azokkal szemben, akik több esetben igazolatlanul hiányoznak a politikai foglalkozásokról. A gyári és a tömegszervezeti rendezvények egyeztetésével igyekeztek elérni, hogy minimális legyen a programok ütközése. A párt-végrehajtóbizottság határozata után szinte valamennyi pártalapszervezet vezetősége, majd taggyűlése tárgyalta a pártoktatás helyzetét, értékelte a lemorzsolódás okait és javaslatokat fogadtak el a pártoktatás sikeres befejezésére. A taggyűlések és az egyéni elbeszélgetések azt eredményezték, hogy javult a várt- oktatásokon való részvétel, aktivitás, amely azt mutatja, ha a pártalapszervezetek nagyobb gonddal, felelőséggel kísérik figyelemmel a pártoktatás alakulását, rendszeresen mérlegelik az eredményeket és a gondokat, így sikeresebb lesz a pártszervezet oktató—nevelő tevékenysége is. Az Egri Ruhaipari Ktsz pártszervezetének tevékenysége a városi párt- végrehaj tóbizottság előtt Az elmúlt napokban ülésezett az Egri Ruhaipari Kisipari Termelőszövetkezet pártalapszervezete, hogy elfogadja az alapszervezet gazdaságszervező, irányitó, ellenőrző tevékenységéről és az exporttermelés alakulásáról, valamint a dolgozók politikai hangulatáról szóló jelentést, amely a városi pártvégrehajtóbizottság elé kerül. A jelentés önkritikusan szólt a szövetkezeteknél meglevő gazdasági és politikai eredményekről, gondokról. A határozati javaslat a jobb munkakapcsolatok kialakítására, a termelési tanácskozások aktívabbá tételére, a szocialista brigádmozgalom fejlesztésére, az eszmei—politikai színvonal fokozására és szervezeti jellegű kérdésekre irányítja a pártalapszervezet vezetőinek figyelmét. — Uram, van önnek fogalma, hogy mit jelent egy kutya a háznál? — Hát van valami halvány sejtésem, de.„ — „Halvány”, meg „sejtés” és „de”... Jellemző. A ma városiasodon emberének sajnos már fogalma sincs, hogy mit jelent a kutya a háznál... A kutya, amely lehet kicsi, mint az öklöm, nagy, mint egy víziló, gyapjas, vagy sima szőrű, fekete, fehér, igen, vagy... A hűséget jelenti, uram. Azt... a kutya és még több te, más is,,, Nem, ne szóljon közbe, mert elszáll belőlem az ihlet a kutya dicsőítésére... Hűséges a kutya, kérem. Ezernyi történet van a gazdája sírján kimúlt ebekről... Megérzi a gázszagot, kiment a hóból, üldözi a betörőt... igen... és el is fogja. Érti az emberi beszédet, amit nem lehet minden emberfői elmondani... Elmegy, kérem, még bevásárolni is. igen, s nem lehet ám becsapni, mint egyes felnőtt férjeket... Hát ilyen — Valóban. Hallót, tam már én is... — Nem hallni kell, uram, hanem tartani... — Magának van? — Van, uram. De nincs, odaadom, vigye, és tanulja meg, hogy mit jelent a kutya a háznál... — Már megbocsás- j son, de ha maga anyagira szereti a kutyát, akkor miért ad. na ide nekem? — Szereti a fene. Ki nem állhatom. A feleségem van oda érte, s a loncos dög minden jó falatot felzabál előlem és minden jó kuckót elfoglal a rekamién. Vigye, uram, a magáé. Magának még fogalma sincs arról, hogy mit jelent a kutya a házban... A hűséget jelenti, uram! (egri) Közúti jár mii pro» rum A gyarapodó IKARUS- család A közúti járműprogram gyártmányfejlesztési célkitűzéseinek megvalósításaként, új autóbusztípusok tervezését végzik az Ikarus Karosz- széria- és Járműgyárban. A nagyszabású fejlesztési tervcél a 200-as autóbusz-típus- család gyarapítását tartalmazza. A terveknek megfelelően a 200-as típuscsalád 11—12 méteres nagyságrendű autóbuszait a budapesti gyárban tervezik és gyártják, míg a 8,5 —10,5 méteres autóbuszok megkonstruálására és előállítására a fehérvári gyár kapott megbízást. Ennek kereteben Székesfehérváron ez évi gyártmány fejlesztési feladat: az autóbuszcsalád három új tagjának, az Ik. 210, 220 és 230-asnak a megtervezése, műszaki dokumentációjának elkészítése és a kísérleti példányok legyártása. A három típus kialakításán az év eleje óta intenzíven dolgozik a fehérvári gyár tervező-szerkesztő kollektívája. A munka előrehaladását, egyben a gyártmányszerkesztés dolgozóinak összefogását példázza, hogy már elkészült az első típusnak, a 210-esnek a műszaki terve. Ezzel megszületett a 200-as típuscsalád legkisebb tagja, az Ikarus ez idő szerint legújabb autóbusz-konstrukciója. Igaz, az „autóbuszbébi” még csak műszaki rajzon látható, de mór jóváhagyták tervét és megadták az engedélyt a kísérleti dokumentáció elkészítésére. Így sor kerülhet a prototípus gyártására, az új konstrukció kivitelezésére. Milyen lesz az Ikarus 210- es autóbusza? Tuba János vezető konstruktőr elmondotta: városközi, elővárosi, egyajtós kivitelű autóbusz lesz, így kalauz nélkül fog közlekedni. 33 férőhelyesre tervezték, luxusülésekkel, egy-egy utasra 0,1 köbméternyi csomagteret biztosítottak. A jármű teljesen légrúgós, 145 LE 614.21 típusú, padló alá épített Csepel- motorral van ellátva. Fűtése meleg levegővel történik, egy Sirocco fűtőberendezéssel. A szellőzést két tetőnyílás biztosítja.' Az új autóbusztípus kísérleti példányát mielőbb el akarják készíteni a gyárban. Ugyanis az elképzelések szerint a prototípust már a májusi BNV-n be akarja az Ikarus mutatni egyéb gyártmányai között. Itt a nagyközönség is megismerkedhet a fehérvári gyárban konstruált új, modern kivitelű járművel. Az első típus megalkotásában szerzett közvetlen tapasztalat elősegíti a gyorsabb előrehaladást a termelésben, és mint a gyár főkonstruktőre kijelentette: márciusban már sor kerülhet a második típusnak, a 220-asnak a műszaki tervtárgyalására. Az új „családtagok” ilyen ütemű konstruálását lehetővé teszi a kiváló tervezőgárda mellett az is, hogy az egyes változatok tipizált egységekre épülnek, tehát azonos elemeket, fődarabokat tartalmaznak. Az egységesítési elv alkalmazása gazdaságosabbá teszi a gyártást és az üzemben tartást egyaránt. (Heresznyei) KlSZ-clet Ifjúmunkás-parlamentek Áprilistól országszerte tanácskozások sorozatára ülnek össze az ifjúmunkások képviselői. A KISZ kezdeményezésére előreláthatólag üzemek százaiban vitatják meg közös gondjaikat. Véleményt mondanak élet- és munkakörülményeikről és megfogalmazzák kéréseiket, illetve javaslataikat. így például meghatározzák, hogy milyen területeken várnak segítséget, intézkedést a helyi gazdasági vezetőktől, a társadalmi szervektől. A KISZ-bizottságok felhatalmazást kaptak arra, hogy ha szükségesnek tartják, városi vagy megyei ifjúmunkás-parlamenteket is összehívjanak. Az országos ifjúmunkás- parlamentet júniusban tartják. (MTI) 1963, március 13., csütörtök
