Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-13 / 60. szám
I / Párizs Mint ahogyan arról már tegnap beszámoltunk mintegy százezer ember eeit részt a 2I órás sztrájk keretében, a CGT- nck a párizsi Ké- publique és Bastille tér közötti tüntető felvonulásán. (Telefoto.: — AP — MTI—KS) PÁRIZS: Két szabotázsakciót hajtottak végre kedden este a Párizs környéki vasútvonalakon, a sztrájk idején. Az egyik következtében kisiklott egy vonat, de sebesülés nem történt: fémtárgyat helyeztek el a síneken. A másik hasonló akciónál a vonat nem siklott ki. A szabotázscselekmények közelében „nemzeti forradalmi bizottság'’ aláirású röplapokat találtak. Ilyen nevű szervezet nem ismeretes Franciaországban. HAVANNA: Dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter vezetésével szerdán magyar küldöttség érkezett Kubába, a kubai egészségügyi minisztérium meghívására. DELHI: Furceva asszony, szovjet művelődésügyi miniszter, Indira Gandhi indiai kormányfő meghívására szerdán hivatalos látogatásra Indiába érkezett. , TOKIÓ: 24 óra a kill politika bau SÚLYOS HELYZET A SZUEZI-CSATORNÁNÁL DE GAULLE „MÁJUSI” TAKTIKÁJA A FELHÁBORODÁS HULLAMAI TOVÁBB ROMLIK A HELYZET a Közel-Keleten, mindenekelőtt a pillanatnyilag legveszélyesebb neuralgikus ponton, a Szuezi-csatona térségben. Mint kiderül'., az izraeliek lázas sietséggel új állásokat építettek ki a csatorna ázsiai partján. Ez feltétlenül aggasztó előjel: arra enged következtetni, hogy Jeruzsálem tartósnak véli — pontosabban: tervezi — a térségben kialakult krízist. Változatlanul folyik a vita azon, ki sértette meg a fegyverszüneti egyezményt Odd Bull tábornok, az ENSZ tüzszüneti megfigyelőinek parancsnoka a világszervezet központjába eljuttatott hivatalos jelentéseiben az Egyesült Arab K02társaságra hárítja a felelősséget a legutóbbi súlyos incidens kirobbanásáért. Az egyiptomi fővárosban azonban nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy a tűzpárbait a mind fenyegetőbb méreteket öltő izraeli csapatösszevonások ténye robbantotta Isi, arról nem is beszélve, hogy az arab területek izraeli megszállása a Biztonsági Tanács 1967 november 22-én hozott határozatának állandó megsértése. A FRANCIA BELPOLITIKAI HELYZET a tüntetések és sztrájkok után szerdára sem nyugodott meg. De Gaulle rádió- és televíziós beszédét úgy értékelik, hogy az elnök a tavaly májusban számára jól bevált taktikához folyamodott: eltúlozta a megmozdulások méreteit, hogy ezzel megijessze és maga mögé állítsa a kispolgárságot. Mint a France Soir megfigyelője rámutat, ez a tábornok-elnök taktikája már a tavalyi emlékezetes tavasz óta. Ilyen értelemben — a kommentátor szellemes szavaival — „Franciaország immár tíz hónapja májusi betegségben szenved”. A SZOVJET KÖZVÉLEMÉNYBEN tovább gyűrűznek a kínai határprovokáció által kiváltott felháborodás hullámai. A Pravda szerdai számából nemcsak az tűnik ki, hogy országszerte tovább tartanak a tiltakozó megmozdulások, hanem az is, milyen brutális kegyetlenséggel bántak el a támadó kínaiak a sebesült szovjet határőrökkel. hatalma és tekintélye mélypontra süllyedt. Már a korábbi cikkekben is láthattuk, hogy a koalíciós kormányzat nem bírt megbirkózni azokkal a súlyos feladatokkal. amelyek 1918 őszén nyakába szakadtak. A polgári demokratikus forradalom győzelmétől eltelt négy hónap alatt, bár radikális tervek születtek, lényegében sem a belpolitikai, sem a külpolitikai kérdésekben nem történt előrelépés. Az ország gazdasági helyzete 1919 tavaszán súlyosabb volt, mint 1918 őszén. Mindez országszerte fokozta az elégedetlenséget. Súlyos hiba volt, hogy a kormány egyetlen társadalmi osztály és réteg részéről sem kapta meg a szükséges támogatást. A volt uralkodó osztályok a kormányzat működését túlságosan forradalminak tartották, és 1919. első hónapjaiban az egyre- másra alakuló ellenforradalmi szervezetek mind határozottabban fordultak szembe a kormánnyal. Ugyanakkor a néptömegek, amelyek 1918. őszén a Nemzeti Tanácsot hatalomra juttatták, többet vártak a kormányzattól, és szembefordultak vele. Már március elején az volt a hivatalos álláspont is, hogy a rendkívül súlyos helyzetből csak egy szocialista minisztérium vezetheti ki az országot. Az elégedetlenségnek számos jelét tapasztalhatjuk március elejétől kezdve. Megmutatkozott ez a pártok közötti viszonyban és megmutatkozott az egész társadalom életében. A pártok közötti ellentétet növelte a nemzetgyűlési választások meghirdetése, és itt egyik oldalon a mind re- akciósabbá váló Károlyipárt (Károlyi 1919 januárjában kilépett saját pártjából), Dr. líígy József: A szocialista forradalom előjátéka másik oldalon a radikálisok állal támogatón szociáldemokrata párt egyre jobban szembekerült egymással. A szociáldemokrata párt hivatalos irányvonala ugyan továbbra is hangoztatta a polgárszövetség tervét, de mind Pesten, mind vidéken a szo- ciáldemorata szervezetek komolyan vették ‘a választási küzdelmet és számítottak a szociáldemokrata párt döntő győzelmére. I megindult választási küzdelemben kétségtelen lény, hogy a szociáldemokrata párt sem tartotta be mindig a választási játek- szabályokai. Különösen vidéken az egyedüli szervezett erőt a szociáldemokrata munkásság jelentette. A munkásság azonban saját pártvezetőivel is elégedetlenkedve a választásokat és a várható győzelmet a polgári irányzattal való teljes leszámolásra akarta felhasználni. Még azokon a helyeken is, ahol kommunista pártszervezet egyáltalán nem volt, világosan kimutatható a kommunista agitáció és propaganda hatása, A polgári demokrácia mélyreható válsága és a közelgő szocialista forradalom mozgósító ereje nyilvánult meg az egész országban lejátszódó forradalmi mozgalmakban is. Március 9-én Szegeden a kommunista párt nagygyűlést tartott, amelyen közel tízezer ember vett részt. A népgyűlés síkraszállt az osztályharc fokozása mellett, és a kizsákmányoló társadalom teljes felszámolását követelte. A népgyűlés elhatározta a bebörtönzött kommunista vezetők kiszabadítását, és ugyancsak követelte a szegedi Csillagbörtönbe zárt orosz politikai foglyok szabadon bocsátását. E célból a Csillag-börtön elé vonultak, innen azonban a francia megszálló csapatok elűzték őket. Majd a tüntető tömeg benyomult a szegedi Városházára, ahol felszólították a polgármestert, hogy a munkanélküliek nyoTíío ísjal»!» reieráíuBim a JKSZ kongresszusán Megbénította az országúti és légi közlekedést Japánban szerdán a havazás: déli 12 óráig 25 centiméteres hótakaró borult Tokióra! A Haneda repülőteret délelőtt 11 órakor lezárt ált, harminc hazai és 15 nemzetközi járat indulása maradt el. LOS ANGELES: A Los Angeles-i diáksztrájk keddi napján összecsapásokra került sor a rendőrség és a fiatalok között: tizenkét személyt letartóztattak. Az egyik kollégiumban tűz ütött ki. A sztrájkra a rendőrség brutalitása elleni tiltakozásként került sor. NEW YORK: Kedden tartott első ülését a tengerfenék békés felhasználásának tanulmányozására alapított ENSZ-bizottság gazdasági és technikai bizottsága. Az ülésszak március 28- ig tart. Elhatározták, hogy azonnal megkezdik a tengerfenék felhasználásának tanulmányozását. A „balra-csúszás” ellen BONN: Franz Josef Strauss lapja, a Bayern-Kurier szerdán kifejtette: Heinemannak köz- társasági elnökké választása óta a CDU és a CSU választási kampányának céljai világosan kirajzolódtak. A lap szerint a szabad demokrata politikusok fellépésével az össznémet politikában megkezdődik a kalandok és az engedmények korszaka. „Ha létrejönne egy SPD—FDP koalíció, bizonyosan aláírnák az atomsorompó-szerződést, amely az NSZK politikai és gazdasági felépítését évtizedekre visszavetné”. A CDU— CSU hasznot húzhat a helyzetből, ha a választásokon egyedüli alternatívaként kínálja fel magát a „balra- csúszás” ellen — írja a Bayern-Kurier. (MTI) BELGRAD: A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének IX. kongresz- szusa szerdán délelőtt, a keddi jubileumi ülést követően első hivatalos plenáris ülésén, elfogadta a munka- programot. A kongresszus napirendjén a JKSZ vezető szerveinek munkájáról szóló jelentések, Titónak az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, valamint a JKSZ szerepéről szóló előterjesztése, a JKSZ vezető szerepéről szóló előterjesztése, a JKSZ vezető szerveinek létrehozása, bel- és külpolitikai dokumentumok jóváhagyása és az új szervezeti szabályzat elfogadása szerepel. A JKSZ kb elnöke több mint száz oldal terjedelmű írásos beszámolót terjesztett a kongresszus elé az alábbi címmel: „Időszerű belső és nemzetközi problémák, valamint a JKSZ szerepe a szocialista önigazgatás rendszerében”. Tito a kongresszuson szóbeli bevezetőt is tartott. A jelentés a többi között hangoztatja, hogy a JKSZ VIII. és IX. kongresszusa között az ország társadalmi, gazdasági és politikai rendszerében mélyreható változások történtek és jelentős gazdasági előrehaladást sikerült elérni. A gazdasági és társadalmi reform eddigi eredményeiről szólva a jelentés megemlíti, hogy 1965 és 1968 között a nemzeti jövedelem 4,2 százalékkal növekedett, jelentős mértékben javult a lakosság életszínvonala és sikerek születtek a nemzetközi munkamegosztásba való fokozottabb bekapcsolódás terén is. A beszámoló a megoldandó problémák közé sorolja a foglalkoztatottság megoldását és nyugtalanságát fejezi ki amiatt, hogy a munkanélküliek száma még mindig magas, sőt üzemek bezárására is sor került. Megoldandó feladatnak minősíti a jelentés a fejlett és fejletlen területek közötti számottevő szintkülönbség csökkentését és a gazdasági integráció fokozottabb megvalósítását. A beszámoló nagy teret szentel a JKSZ továbbfejlesztésével összefüggő kérdéseknek, egyúttal elismeri: „A JKSZ még mindig nem foglalt el elég határozott álláspontot a szocializmustól idegen irányzatok ellen vívott efoolágtai kügdei*mben‘* A szakszervezetek szerepéről szólva Tito jelentése megállapítja, hogy „a szak- szervezetek nem tekinthetők a hatalmi intézmények, vagy a JKSZ áttételi szerveinek, de nem jelentkezhetnek ellenzéki tényezőként sem”. Tito véleménye szerint a kommunistáknak támogatniok kell a fiatalok társadalmi és politikai tevékenységét. A fiataloknak természetesen joguk van bírálni és • problémáik megoldását követelni, viszont a társadalom is jogosult annak leszögezésére, hogy mit lehet tenni és mit nem, s meghatározhatja az anyagi lehetőségek határait. Tito referátuma kitér a sajtó szerepére is. A sajtó munkásai nem futhatnak szenzációk után, nem fogadhatnak el ellenőrizhetetlen információkat. A referátum a továbbiakban külpolitikai jellegű kérdésekkel foglalkozik. Tito jelentése kitér Jugoszlávia és a szocialista országok kapcsolataira, hangoztatva, hogy e téren vannak eredmények és nehézségek is. Megemlíti, hogy több szocialista országgal kedvezően alakulnak a kapcsolatok. így például Magyarországgal is. Tito ' szóbeli kiegészítése lényegében az írásban előterjesztett referátum fő pontjainak összefoglalója volt. A kongresszus szerda délutántól két napon át hét bizottságban folytatja munkáját.----íi-íi . I .Cl 1;______ 1) r észesedéséből vásároljon hűtőszekrényt! OTP-HITEL — 10 „% ELŐLEG! RÁLIÖ-VILL. SZAKÜZLET Eger—Gyöngyös—Hatvan I1ÁZT. MŰSZAKI BOLT Gyöngyös, 80-as lakótelep KULTURCIKK-BOLT Petőfibánya VEGYESÁRU-BOLT Recsk, Bélapátfalva morénak enyhítése végett vesen ki adót a varos vagyonos polgáraira. A szociáldemokrata párt szegedi vezetősége megpróbált szembefordulni a kommunista mozgalommal, de kiderült, hogy a szociáldemokrata munkásság is a kommunistákat támogatja. Ennek halasára március 13 án a munkástanács elmozdította helyéről a főispánt, a polgármestert, es átvette a közigazgatás irányítását. I:gyanébben az időben *•' Szekszárdim a szociáldemokrata part rendezett tüntető felvonulást, lemondatták a kormánybiztos főispánt, és Tolna megye élére 5 tagú direktóriumot állítottak. Március 19-en a miskolci munkástanács úgy határozott, hogy eltávolítja a függetlenségi párti kormánybiztos főispánt, és míg új szocialista'főispán nem érkezik, addig 3 tagú direktóriumot állítanak Borsod megye élére. Március 21-e előtt már a munkástanácsok kezébe került a hatalom, Somogy, Komárom, B'ejér, Nógrád, Abaúj, Szabolcs, Hajdú, Békés és Csanád megyékben. Ezeken a helyeken a polgári főispánokat leváltották, és vagy szocialista főispánt állítottak helyükbe, vagy direktóriumot. A Minisztertanácsban állandó vita folyt az egész országot átszövő megmozdulásokról. A polgári miniszterek diktatúrával vádolták a szociáldemokrata pártot, a szociáldemokrata miniszterek ugyanakkor gyávának nevezték a polgárságot, és mag' is elítélték a forradalmi mozgalmakat. Ezek a viták azonban nem gátolták meg a forradalmi események további fejlődését. Az említett helyeken nemcsak a munkásság és parasztság tüntetett a rendszer ellen, hanem aktív támogatást kaptak az ott lévő fegyveres alakulatoktól is. Március 15-én letartóztatták Nagy Endre szentesi rendőrkapitányt, mivel az a hír terjedt el róla, hogy a helybeli kommunistákkal együtt át akarja venni a város vezetését. Ugyancsak március közepén Pápán a 7. huszárezred karhatalmi alakulata felfegyverezve és a munkásoktól támogatva szétverte a kisgazdák és keresztény-szocialisták választási gyűlését. Mindez azt mutatta, hogy az elkövetkező szocialista forradalom a fegyveres alakulatok részéről is teljes támogatást élvez. jlj árcius közepén Buda- 1 pest utcáin már teljesen együtt tüntetett a szocialista és kommunista munkásság, s lényegében minden különbség megszűnt köztük. Március 18-án a csepeli gyár munkásai értekezletre hívták össze minden budapesti gyár bizalmi férfiait. Az értekezleten elhatározták, hogy március 23-ra nagygyűlést hívnak össze az Országház térre, és kiszabadítják a bebörtönzött kommunista vezetőket. Ha figyelembe vesz- szük, hogy alig három héttel korábban tartóztatták le Kun Bélát és társait, és ezután a szociáldemokrata párt még kommunista-ellenes tüntetést tudott szervezni, akkor igen figyelemre méltó a változás. Március 19-én 20 ezer munkanélküli vonult a Népjóléti Minisztérium elé, és követelte, hogy személyenként 590 korona gyorssegélyt fizessenek ki és progresszív vagyonadót vessenek ki a tőkésekre. Ugyanezen a napon az igazságügyminiszterhez olyan bejelentés érkezeit, hogy a gyüjtőfogház felügyelője, aki miniszteri tanácsosi rangban volt, a gyűjtőfogházban a börtönőröket szak- szervezetbe tömörítette. Az egész államgépezet recsegett- ropogott, csupán egy. gyenge lökés kellett, hogy az egész j összeomoljon.
