Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-02 / 51. szám

&z általános támadás hetedik éjszakáján: ? Gyalogsági tartalékokat is bevetettek r SAIGON: f A DNFF kora tavasa ál­talános támadásának hetedik éjszakáján a hazafiak még inkább fokozták akcióik len­dületét, s — mint az AFF francia hírügynökség jelen­tette — továbbra sem kímél­ték a „szövetségesek” egyik harcászati övezetét sem. A hadműveleteket a DNFF élénk tüzérségi tevékenysé­gén kívül az jellemezte, hogy a népfel szabadító hadsereg gyalogsági tartalékokat is be­vetett, különösképpen a del­tavidéken. A hazafiak változatlanul fenntartják a legfontosabb amerikai katonai támasz­pontokra kifejtett nyomásu­kat; rakétákkal, nehézakna­vetőkkel és ágyúkkal állan­dóan tűz alatt tartják azokat. Gyalogsági összecsapásokat jeleztek nyugati távirati iro­dák a demilitarizált övezet­től közvetlenül délre hú/i- dó „északi frontról”, ahol az amerikaiak páncélosokat vol­tak kénytelenek bevetni a DNFF-alakulatok ellen. Ha­sonlóképpen tovább tarta­nak a harcok a főváros kö­rüli tartományokat magában foglaló úgynevezett harma­dik harcászati övezetben is. Ezt a vidéket a saigoni ame­rikai főparancsnokság a „Vlet-Cong által leginkább fenyegetett övezetnek” minő­sítette. (ftÍTI) Tárgyalások Versaliles-ben VERSAILLES: Nixon amerikai és De Gaulle francia elnök szomba­ton délelőtt a Párizs környé­ki Versailles-ban, a nagy Trianon palotában megkezd­te tárgyalásainak második fordulóját. De Gaulle elnök a 17. századi palota lépcsőfeljáró­ján várta Párizsból érkező vendégét, majd a két állam­fő az épület belsejébe távo­zott, hogy folytassa pénteken megkezdett eszmecseréjét. A Párizsból Versailles-ba vezető 13 kilométeres gyors- forgalmi út mentén 50 mé­terre álltak egymástól a rend­őrök, amikor Nixon gépko­csija elhaladt, hogy megaka­dályozzanak minden inci­denst és ellenséges megnyil­vánulást az amerikai elnök­kel szemben. (MTI) Katonai puccs Szíriában BEJRÜT: Damaszkuszi politikai kö­rökből származó, nem hiva­talos értesülés szerint —, amelyet a Damaszkuszból Bejrutba érkezők is megerő­sítettek — pénteken Hafez Asszad, hadügyminiszter át­vette a hatalmat t Nureddin Atasszi elnöktől. A jelenté­sek szerint a megdöntött ál­lamfő házi őrizetben van. Ugyancsak letartóztatták Atasszi rendszerének erős emberét, Szalah el-Dzadidot, a Baath-párt szíriai főtitkár- helyettesét A hadügyminiszter a hata­lomátvételt a hadsereg veze­tőségének átszervezésével ké­szítette elő. A hírek szerint február 24-én az Asszadot tá­£#y hé* a világpolitikában Villámutazás Brüsszeltől Rómáig — A DNFF-támadás A nyugat-berlini válság — Damaszkuszi kérdőjelek r A sokat emlegetett ameri­kai tempó ráillik Nixon utazásának külső jegyeire. Brüsszelben tárgyalás a NATO-ról, Londonban az Angliával fennálló „külön­leges társasviszony” élesztge- tése; Bonnban atomsorompó- ügyek; Nyugat-Berlinben a kötelező demonstratív láto­gatás; Rómában az olasz- amerikai viszony mellett a közel-keleti helyzet; Pá­rizsban De Gaulle „kóstolga­tása”, majd befejezésül is­mét Rómában, a Vatikánban történő tisztelgés — mindez nyolc nap alatt. Természete­sen a végleges mérleget ko­rai lenne még megvonni, de | ez a villámlátogatás leg­feljebb némileg enyhítet­te, de nem oldotta meg a l 1 nyugati szövetség prob- ! lémáit. Az új amerikai elnök léleg­zetvételnyi időt nyert, hogy megkezdhesse a többi prob­léma rendezését. A nyugati szövetség zilált sorainak rendezése ugyanis csak előjátéka a Kelet—nyu­gati tárgyalások megkezdé­sének. A jelek szerint Moszk­vában nagy figyelemmel kí­sérik Nixon első intézkedését, igaz, egyelőre még kevés olyan tény áll a világ rendel­kezésére, hogy az új, elnök valóban módosítani kíván a Johnson-i vonalvezetésen. De éppen ezen a héten olyan hallatlan mértékben felgyor­sultak az események, hogy a közeljövőben valószínűleg többet tudhatunk majd Nixon igazi szándékáról. Nixon Nyugat-Európában magával vitte a „Fehér Házat”, (legfőbb tanács­iadéit), s magával vitte az amerikai politika to­vábbra is elsőszámú problémáját: a vietnami kérdést. Már a repülőgépen utazott, amikor megérkeztek az első táviratok Saigonból a DNFF általános támadásáróL Ez az ofíenzíva a bizonyos fokig más jellegű, mint a tavaly Hold-újévi akció: "nem annyi­ra területnyeresége és a nagyvárosokba való behato­lásra irányul, inkább az • amerikai támaszpontokra, hadianyagraktárakra, repülő­terekre kívánnak csapást mérni a szabadságharcosok. Hatékonyságukat mutatja, hogy egyszerre vettek rakéta­tűz alá ötven amerikai lé­tesítményt és az előzetes óvintézkedések ellenére áthatoltak a dél-vietna­mi főváros védelmi gyű­rűjén. Ilyen értelemben a DNFF- támadás katonai és politikai megmozdulás egyaránt. Pá­rizsban a tárgyalóasztal mel­lett az amerikai küldöttek arról beszéltek, hogy a DNFF „kimerült” és a hábo­rú megoldását a harcok csökkentésében látják. (Az amerikai koncepció szerint az Egyesült Államok csapa­tainak nagyrészét visszavon­nák ugyan Dél-Vietnamból — ezt értik a háború „dezame- rikanizálása” alatt —, de maradnának az amerikai bá­zisok és a saigoni rezsim a mai formájában.) A DNFF válasza arra utal, hogy az amerikaiak nem térhetnek ki az alapvető kérdések elől, s előbb-utóbb kénytelenek lesznek kötelezettséget vállal­ni arra, hogy Dél-Vietnam valóban lakosainak akarata szerint rendezhesse be életét. A DNFF-támadással kap­csolatban a Pentagon „héjái” a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni bombatá­madások felújítását javasol­ták. Az elnök egyelőre nem döntött. Ha mégis hozzájá­rulna, azzal súlyosbítaná a nemzetközi légkört, s szin­te lehetetlenné tenné az eredményes Kelet—nyugati tárgyalásokat Európa szívében Is válság bontakozott ki, Nyugat-Ber- lin körül. A Német Demok­ratikus Köztársaság a hét során pozitív kezdeményezé­seket tett a krízis megoldásá­ra. Walter Ulbrichtnak Wil­ly Brandthoz intézett levele jelentős gesztust helyezett kilátásba. Berlin felajánlotta: ha az elnökválasztást nem Nyngat-Berlinben tartják meg, akkor a város pol­gárai már húsvétkor lá­togatási engedélyeket kaphatnak az NDK fő­városába. Nyugatnémet körök formai­lag nem utasították el a tár­gyalást, de a régi recepthez híven, lehetetlen követelé­sekkel léptek fel. Bonnban közben a külső magabiztosság mögött aggo­dalom és bizonytalanság nyil­vánul meg. A szövetségi gyű­léssel kapcsolatos NDK-uta- zási korlátozások, a Szovjet­unió álláspontja, hogy ki kell vizsgálni a nyugat-berlini ipar és a NATO-hadigépezet közötti kapcsolatokat, felve­tik a provokációra adható válasz határozott körvona­lait Józanabb nyugatnémet körök is megállapítják: Bonn olyan lehetetlen helyzetbe manőverezte bele magát, amelyből nehéz a kiút A jelek szerint végfii Is Nyugat-Berlinben tart­ják az elnökválasztást, jóllehet a frankfurti Paulskirchében is tettek technikai előkészületeket Szerdáig azonban meg hátra van a jövő hét első fele, s az első percben bekövetkez­hető meglepetések továbbra sincsenek kizárva. A Közel-Keleten a legér­dekesebb: a legfrissebb fej­lemény. Szombaton reggel szíriai katonai puccsról ter­jedtek el hírek. A damaszku­szi jelentések szerint Hafez Aszad tábornok hadügymi­niszter vette kezébe a tény­leges hatalmat, és lehetetlen­né tette a polgári kormány munkáját. Az esemény túl újkeletű ahhoz, hogy végle­ges ítéletet mondhassunk, de a jelek szerint nem pozitív irányú változásról van szó, s mivel Szíria az Izraellel konfrontáló arab világ szer­ves része, egyelőre nyitva áll a tulajdonképpeni kérdés: miképpen hatnak ki majd a szíriai változások az arab or­szágok belső frontjaira, a kö­zel-keleti helyzet egészére. 1 Réti Ervin mogató katonai egységek el­lenőrzésük alá vették a rá­dió- és televízióadót, vala­mint a lapok szerkesztőségét. Csakis ezzel magyarázható, hogy a sajtó egyetlen szót sem közölt a vértelen puccs­ról, vagy annak előkészülete- irőL A jelentések szerint Da- maszkuszban pénteken sem­mi jele nem volt katonai te­vékenységnek. Asszud ugyan­akkor utasította a hadsereg összes egységét, hogy csak a közvetlenül tőle kapott pa­rancsokat teljesítse. A jelen­tések szerint a szíriai hadse­reg, egyetlen egység kivéte­lével, lojális Asszad-dal. A hatalmat átvevő had­ügyminiszter damaszkuszi megbízható források szerint, hamarosan új kormányt ala­kít. Valószínűnek látszik, hogy a puccs első hivatalos bejelentése az új kormány listájának közzététele lesz. A hatalomátvétel okait elemző első kommentárok megállapítják, hogy a puccs a Baath-párton belül a párt polgári és katonai szárnya között régen zajló vita ered­ménye. Kyogat-Berllu Az NDK lapjai szombaton első oldalon közük a Szov­jetunió kormányának jegy­zékét és az NDK miniszter- elnöki sajtóhivatalának, az NSZK-ba vezető összekötő utak szállítási forgalmának szigorúbb ellenőrzésére vo­natkozó közleményét. A Neues Deutschland Brandt, Schütz, Kiesinger, Thadden kart karba öltve a provokáció mellett” címmel kommentárt közöl és ebben hangoztatja, hogy az NDK húsz esztendős tapasztalata szerint Bonn még sohasem mutatott komoly szándékot a megegyezésre. A kommen­tár aláhúzza, hogy az NDK politikája ezzel szemben alapvetően az európai béke és biztonság ügyét szolgálja. „Azon fáradozunk, hogy a feszült helyzetből kiutat ke­ressünk az enyhülés számá­ra” — jegyzi meg a kommen­tár, majd Brandt SPD-elnök Walter Vlbrichtnak adott el­utasító válaszát elítélve meg­állapítja, hogy Brandt a nyu­gatnémet imperializmus re- vansizmus provokációs és agressziós politikáját támo­gatja, s egy táborban van a nyugatnémet imperializmus többi békebontójával. MOSZKVA: Szvaran Szingh, indiai had­ügyminiszter meghívásra szombaton hivatalos baráti látogatásra Delhibe utazott Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere. POZSONY: I. Sz. Kuznyecov, a Szov­jetunió pozsonyi főkonzulja pénteken fogadást adott a Szovjet Baráti és Kulturális Társaságok Szövetsége kül­döttsége tiszteletére. A foga. dáson jelen volt Jan Marko, csehszlovák külügyminiszter, valamint több szlovák vezető személyiség, a szlovák kor­mány miniszterei, közéle» személyiségek és újságírók. TOULOUSE: Szombat reggelre tervez­ték, de a kedvezőtlen időjá­rás miatt elhalasztották a Concorde típusú francia— angol együttműködéssel ké­szült első nyugati szuperszó- nikus utasszállító repülőgép próbaútiát Egyelőre nem kö­zölték, hogy a próbára me­lyik napon kerül sor. RÓMA; Több ezer rohamrendőr nyomult be szombaton a ko­ra reggeli órákban a római diákok által megszállt fakul­tásokra és azokat kiürítette. A rendőri akciót meglepetés, szerűen hajtották végre, a diákok gyakorlatilag semmi­féle ellenállást nem fejtették ki. BELGRAD: A Jugoszláviához tartozó Kozsovo-Metohija autonóm tartomány fővárosának, Pris- tinának az ügyészsége újabb kilenc albán nemzetiségű személy ellen emelt vádat a tavaly novemberi pristinai tüntetésekkel összefüggésben. Az ügyészség hét diákot, egy újságírót és egy technikust azzal vádolt, hogy ellenséges propagandát folytatott s ők voltak a szervezői, előkészí­tői és végrehajtói a tünteté­seknek. i P OR TJEI £NTí5 ÜMK Izgalmas labdarúgó nyitány Nagy várakozás után szomba­ton végre megkezdődött az idei 1. osztályú labdarúgó-bajnokság. A Hungária úti pályán megle­petésre igen jó állapotban levő játéktér várta a nyitó mérkő­zés csapatait, az MTK-t és a Cse­pelt. Kalmár indította el a labdát, « a csepeli kőzépcsatár már a 2. percben veszélyeztetett: Du­nai azonban az ötösön szögletre szerelt. A 7. percben az MTK nagy lehetőséget szalasztott el. Hunyadi hazaadását Mártha el­csípte, de rossz szögből lőtt, ahelyett, hogy az üresen álló Kiss elé tette volna a labdát. Érdekes, változatos, jóiramú volt a játék. Inkább az MTK volt fö­lényben. A 32. percben Sárközi— Szuromi támadás után Mártha közelről ügyensen pergette ka­pura a labdát, de Fatér szög­letre védett. Bizonytalankodni L IimmM l 11X59. március 2., vasárnap kezdett ezután az MTK védelme. A 33. percben az újonc Kelemen révén a Csepel gólt szerzett. (1:01 A félidő további részében még két ordító gólhelyzet adódott a Csepeliek előtt, de Kelemen, il­letve Losonczt hibázott. A második félidőben az MTK- ban Szües helyett Oborzil ját­szott. A hazai együttes hatalmas lendülettel folytatta a mérkő­zést. A csepeliek azonban ragyo­góan védekeztek. A 80. percben csepeli térfélről mintaszerű támadás indult és végül Kalmár egy csel után 15 méterről a bal felső sarokba lőt­te a labdát. (2:0). A 89. perc ben az MTK szépített: baloldali szöglet után Török 10 méterről a bal sarokba vágta a labdát (2:1). Az idény-nyitó mérkőzés Igen jó iramú, változatos küzdelmet hozott. Végülls megérdemelten nyertek a vendégek. Végeredmény! Csepel—MTä 1:1 (1«. Hungária üt, 700* néző. V.: Emsberger. tíóllövők: Kelemen éc Kalmár, fii erre Török. (MTI) — 1915-ben vonultam be a 10. honvéd gyalogezredhez Miskolcra. Azelőtt már sokat bántam fegyverrel, hiszen jó vadász voltam, s rám bízták, hogy célzásra tanítsam a tisz­teket. Jó pénzt kerestem itt. aztán mégis egy katonaorvos tisztiszolgája lettem. Akkor jöttek az ismerősök, hogy hagyjam ezt a „békés' fog­lalkozást, az igazi magyar gyerekeknek a fronton van a helyük. December végén már én is ott vacogtam az oroszországi lövészárokban. Egri gyerek volt a tiszt, ha jól emlékszem, Petrik József­nek hívták, ő mondta 1915. december 27-én, hogy „Sán­dor, menjél el összekötőbe, nézd meg, mi történik az első vonalban.” Két embert adtak mellém, az egyik Tóth Za- jácz János volt, szepességi ember, aki nagyon könyör- gött, hogy ne vigyem ki őt a tűzvonalba, családja van, ta­lálok fiatalabbakat is. De ak­kor csak ő tudott oroszul, én még azt sem tudtam, hogy miként kell mondani: adjál vizet, va«y kenyeret. Amikor a negyedik századhoz értünk, láttuk, hogy szemben velünk jönnek az oroszok. Jelentet­tem a századosnak. Az rám kiáltott: „Biztosan félsz, te gazember! Vagy élmondban láttad?” Mire kiléptünk a lö­vészárokból, már ránk fog­ták a puskát, s valamennyien dobtuk oda a magunkét a sár­ba. Ezután jött a hadifogság. Dolgoztunk Kijev erődítésé­nél, közben tanultam oroszul és némi ügyeskedéssel elju­tottam a Kaukázusba, ahol pékműhelyben vállaltam munkát. Édesanyám idehaza sok kenyeret sütött, tőle les­tem el a módját, s mint hadi­fogolypék dolgoztam hosszú időn át, sok-sok viszontagság közepette. Találkozás a vörösökkel Az ember szinte el sem hin­né, hogy sok ezer kilométerre a hazájától éppen egriekkel találkozik. Az én ismeretsé­gem így kezdődött a vörösök­kel. Ugyanis Kocsis Ferenc, — aki később zászlóalj-pa­rancsnok lett az oroszországi forradalom hadseregében — és Jaksi Ferenc — későbbi vöröskatona baj társam — azt mondta, amikor ott az isten háta mögött találkoztunk: „Sanyikám, állj be közénk! Előbb rendet csinálunk itt, el- kergetjük a fehéreket, aztán hazamegyünk és otthon foly­tatjuk!” örültem, hogy eg­riekkel hozott össze a sorsom, velük tartottam. Gyalogos ▼öröskatona voltam a ham»» Juhász Sándor interna­cionalista harcos, akit a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Harci Érdemérem­mel tüntetett ki, s a Ta­nácsköztársaság! Érdem­érem tulajdonosa, fél évszázados emlékeit mondja el e sorokban. dik internacionalista ezred­nél. Harcoltunk az angol, francia és az orosz fehérgár­dista csápatok ellen. Meg is sebesültem. Végül 150-en azt a parancsot kaptuk: — mint mondták, Lenintől —, hogy igyekezzünk hazafelé, segít­sünk itthon a forradlom elő­készítésében. ötven éve kap­tam ezt a parancsot, de anng teljesíteni tudtam, rengeteg akadály állt utamban. Felderítés és fogság Voronyezs mellett táboroz­tunk egy kis faluban, amikor tizedmagammal járőrszolgá­latba küldtek: kémleljük ki, vannak-e a közelben fehérek, s miként tudunk átjutni ost­romgyűrűjükön. Jó kilenc lo­vas jött velem, s már este volt, amikor másfél kilomé­terre a falutól körbefogtak bennünket a fehérek. Kér­dezték. milyen gárdisták va­gyunk? Láthatták, hogy vö­rösgárdisták. Aztán aíciől faggattak, hogy sok társunk van-e a faluban? „Vanni van...” mondtuk, s miután ettől többet nem szedhettek ki belőlünk, elvittek egy ta­nyára. „Miért lettél gárdis­ta?” kérdezte a fehér tiszt, mire azt feleltem; „Min­denki az errefelé, egészen a Kaukázusig!” A pincébe zár­tak bennünket, ahonnét a rá­csot kifeszítve menekültünk el három társunk kivételével, akik úgy gondolták, megme­nekülnek, ha.. nem mene­külnek. Egy tanyára jutot­tunk el, ahol a gazda, amikor megtudta, hogy magyarok va­gyunk, megvendégelt és há­rom napig rejtegetett a fehé­rek elől. Egy levelet mutatott magyarázatként, amit a fia írt. Hatvanban dolgozott mint hadifogoly, s ahogy szüleivel közölte, ott is akar leteleped­ni, mert a magyarok nagyon jól bánnak vele. Aztán továbbindultunk ha­zafelé A vad vágta közben hétfőnyi csapatunk folyóba zuhant. Onnan csak ketten kerültünk ki élve. MiKe Já­nos bajtársammal, aki sz!n- tén megfogadta azt a lovas aranyszabályt, hogy a folyó­ban bízd magad az állatra az kimenekít. Az út hazáig ezután sem volt könnyű. Előbb a németek fogságába estünk, majd a reuma kötött ágyhoz. Lembergben már jár­ni sem tudtam, s vonattal csak Sátoraljaújhelyig jöhet­tem. Ott hallottam, hogy itt­hon üldözik azokat a foglyo­kat, akik átálltak a Vörös Hadseregbe. „Gyere el vöröskatonának 1" Anyámhoz titkon zörget­tem be, nehogy a csendőrök észrevegyék megérkezésemet. Másnap vagy harmadnap azt hallottam, hogy vége a régi világnak és akkor elmentem Ankli Józsefhez, ő volt itt a parancsnok a vörösőrségnél. •• ötvenéves parancs

Next

/
Thumbnails
Contents