Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-08 / 56. szám

Gyöngyösi zenei hetek

1969. március 1—június 8.

: MOST MÄR ÉVEK ÖT A

j Visszatérő és egyre rangoso- j dó rendezvénysorozat a gyön- ! gyösi zenei hetek, amelynek | időtartama az idén márciustól júniusig tart.

A kezdő rendezvényről, a (gyöngyösi dalosünnepekről már hírt adtunk. Következik | a kamarahangverseny, amelyet'március 15-én tartanak meg a zeneiskolában. Éne- ‘kelnek: Inge Schäfer (Berlin), J. Baghy Emilia, Badó- czy Zsuzsa, Tihanyi Éva, zongorán játszik Koncz Tamás és szerepel még a Sándor-vo- ■nósnégyes.

A gyöngyösi zeneiskola tanárainak hangversenyére március 24-én kerül sor.

ÁPRILIS 3-ÁN a Frankfurti Kamarazenekar koncertje lesz. Közreműködik: Alfred Breith (hegedű), Stefan pleistmann (oboa), vezényel: F. Sieinbach. Corelli, Tartini, r öndel, Mozart. Bartók és H. • -izmer művek szerepelnek . műsoron.

A budapesti I. István Gimnázium zenekara április 26-án szerepel. Közreműködik: Vá- czi Károly (zongora), Krum Gyula (hegedű) és Csztényi Gyula (fuvola), vezényel: Za- borszky József. J. S. Bach V. Brandenburgi versenyét és Beethoven III. (Eroica) szimfóniáját adják elő.

A MAGYAR TANÁCS- KÖZTÁRSASÁG 50. éves jubileuma tiszteletére április 20-án tartják meg a szolfézs- és zongoraverseny döntőjét a zeneiskolában. A bíráló bizottság elnöki tisztségét Fa- sang Árpád, a budapesti Bartók Bála Zeneművészeti Szakiskola igazgatója tölti be.

ÚJSZERŰ, nagy érdeklődéssel várt kezdeményezés lész az áprilisban és májusban megrendezendő üzemi hangversenyek sora.

Többek között az Egyesült Izzó Gyöngyösi Félvezető- és Gépgyárában koncerteznek majd, de hangversenyeznek a Mátrafüredi Művelődési. Házban, szerenádestet tartanak Gyöngyösön, a Fő téren és az új városrészben is.

Mint ahogy az utóbbi években mi-ndig, az idén is bemutatnak egy nagyszabású daljátékot. A János vitéz, Háry János és a Parasztbecsület után az idén Schubert Három a kislány című dal játékát viszik színpadra június 6—7—3-án. A szereplők között találjuk Bilicsi Tivadar érdemes művészt, Wiel- fricd Gunschelt az Altern- burgi Operaház magánénekesét, Bartha Alfonzot és Turpinssky Bélát, az Állami Operaház magánénekeseit, valamint J. Baghy Emíliát, Badóczy Zsuzsát és Tihanyi Évát. Közreműködik a "gyöngyösi Városi Művelődési Ház énekkara és szimfonikus zenekara. Karigazgató: Bakos Erzsébet, vezényel: Záborszky József, az előadást rendezi: Jankovits Jenő.

(Foto: Kiss Béla)

Szocialista

brigádok

vetélkedő je ax Egri Dohánygyárban

Az ÉDOSZ által szervezett vetélkedőbe bekapcsolódva az Egri Dohánygyárban is megtartották a szocialista brigádok vetélkedőjét.

A vetélkedőt gondos előkészület előzte meg, s összekapcsolták a szocialista brigádok és családtagjaik ösz- szejöveteíével. A nagyszámú érdeklődő előtt lezajlott vetélkedő zsürielnökének tisztjét Domán László főmérnök töltötte be. A játékvezető Rubi István gyártásirányító volt. Az érdekes vetélkedés során az első helyet az Iri- nyi-brigád nyerte el, a második helyre a Petőfi komplex brigád került, harmadik a Komarov-brigád lett. Az első helyezést elérő Irinyi- brigád vesz részt majd a Magyar Dohányipar vetélkedőjén. Reméljük, onnan is továbbjutnak az országos vetélkedőre.

A szellemi torna után a

részt vevő brigádok, a családtagok, a zsűri tagjai és a meghívott vendégek még sokáig együtt maradtak. A vetélkedőt követő szórakozás segít ahhoz, hogy baráti kapcsolatok alakuljanak ki a különböző brigádok között.

Iványi Illés Eger

Jól dolgozott a leiölő bizottság a hatvani MÍV-nál

A szakszervezeti bizottságokat újjáválasztó taggyűlések sikere azt bizonyítja, bogy jól dolgozott a szak- szervezeti bizottság választásának előkészítésével megbízott jelölő bizottság. Már a bizalmi választásokon is részt vett a tagság 70—80 százaléka, hogy meghallgassa a bizalmiak beszámolóját munkájukról és a tagságot foglalkoztató problémákról. Mindenütt elhangzott az az igény, hogy a műhelybizottságok és az szb is adjon rendszeresen számot munkájáról, a két éve hozott határozatok végrehajtásáról. A szakszervezeti bizottság sokoldalú segítséget nyújtott a műhelybizottságoknak a választások idején, az szb egy- egy tagja patronálta a műhelybizottságokat.

Hogy a műhely bizottságok nem végeztek rossz munkát, azt bizonyítja, hogy két helyen újjáválasztották a régi vezetőséget. A műhelybizottsági választások lebonyolítása után száz küldött választotta meg az állomás szak- szervezeti bizottságát. Minden lehetőség biztosítva van, hogy az újjáválasztott szb az eddiginél is jobb munkát végezzen.

Szűcs Ferenc

Hatvan

Megtartotta múlt évi gazdálkodásáról szóló beszámolóját a községi tanács Szihal- mon. A választók küldöttei elsősorban saját körzetük gondjainak, bajainak orvoslását hallgathatták a jelentésből. A községi tanács a tervben előre jelzett feladatokra fordította a községfejlesztési bevételt és az állami hitelt. A közművesítés egyik hasznát máris élvezik a községben, van egészséges, jó víz.

A tanácstagok továbbra is

a megkezdett közművesítést szorgalmazták elsősorban, mert még mindig ez a legnagyobb gond. 1969-re olyan nagyarányú társadalmi munka lesz, hogy újabb utcák bekötése válik lehetővé a vízhálózatba.

Visszatérő probléma a községben a művelődési hás ügye, ugyanis az épületet veszélyessége miatt be kellett zárni. A tanácsülés határozatban kötelezte a vb-t e probléma megoldásává, !a tervdokumentáció elkészíttetésére, az anyagi. lehetőségek felmérésére és a társadalmi munkára való jelentkezés tervezésére. Gondot jelent '(a községben a {affterémhiány, váltott műszakban folyik ia tanítás, a . meglévő épületek is felújításra szorulnak. 'A szihalmiak örömmel vennék, ha járási szinten is meg lehetne rendezni a budapesti kerületek versenyéhez- hasonlóan a „Fekete, fehér . ~ igen, nem” vetélkedőt,' háthís tantermet vagy óvodát nyernének vele. ' ( ^ • '

loó Sándor Szihalom

Háromszázezer forint szociális ‘ juttatásokra, lakásépítési kölcsönre

Megtartotta szakszerveaetí választási gyűlését a Hevét megyei Tanácsi Villanyszerelő Vállalat. Ez a nap«« fizették ki a dolgozóknak a*

1968. év eredmény« ntáa járó nyereségrészesedést to.

A vállalat vezetői és • szakszervezeti bizottság; optimistán nyilatkozik u 196!* év lehetőségeiről. A derűlátás jogos, hiszen a vállalat vezetői, a műszakiak, a pénzügyi szakemberek jól végzik munkájukat és a feladatok megoldásáért egy emberként dolgozik a vállalat munkás- gárdája.

Az 1968. évi nycveaégba m 300 ezer forintot tartalékoltak évközben! szociális Juttatásokra, lakásépítési kölcsönre és közös kirándulások költségeinek fedezésére.

Liuzsi Antalt*

Eger

Szihalmon továbbra is a legfontosabb: a közművesítés

30

Kardicekkel a vágányokon álltunk, és vártuk, hogy .. Jaroslav Lénkkel hozzánk érjenek. Addig nézegettem a g barnás, szürkés, a távolban hideg ködbe burkolózott tájat, v, amelyen helyenként megmaradt a nedves hó.

Ekkor már természetesen nyoma sem volt a 2316-os v vonat balesetének. A vidék nyáron, a tarka, dús színek

V idején is kevés jellegzetességgel büszkélkedhc: : t. A tél pedig még azt is szinte maradéktalanul eltörölte.

Jaroslav Lenk nem tehetett mást, mint hogy teljes ;/ súlyával \ tét ápolóra nehezedett. Ez a szabad természet- > ben végzett ortopédiai torna kívül esett a célszerű rend- szerességen. Az orvos nyiltan kijelentette, hogy lefékezV heti a gyógyulási folyamatot. Jaroslav Lenk azonban sem- S miféle aggályoskodást nem szívott mellre.

— Helyben vagyunk — mondtam.

Hosszasan nézett a pálya mentén mindkét irányban, aztán szemben a végtelennek tetsző síkságot szemlélte, és * szokatlanul komolynak látszott. Hátrafelé, a pálya jobb oldalára oda se pillantott. Ennek nem lett volna értelme, hiszen ő 1951. június 27-én a postakocsi bal ablakán né- z;H h".

— Nos? — unszoltam.

, v ^gre megszólalt, a íelindultságtól ugyan egy kissé fátyolos hangon, de tökéletes biztonsággal.

— Itt nem történt semmi mondta határozottan.

Magától értetődik, hogy engem is, Karliceket is fölöttébb meglepett ez az értelmetlen kijelentés.

— Hogyhogy nem történt itt semmi? — kérdeztem.

— Ezen a helyen semmi sem robbant fel — mondta Jaroslav Lénk csaknem konokul.

— Ott a kilométerkő a kétszázkilencvenhét hármas számmal — emeltem fel a kezemet.

— Látom! — Szemlátomást izgatott lett. Betegsége, a ' sok szenvedés kimerítette életerejét, és mindeddig nem !? szedte magát össze igazán. — Látom — ismételte. — Azt

akarom mondani,- hogy én a robbanást máshol éltem át! Szerezzenek hajtányt! Vissza kell mennünk a pályán.

i ----—---------——----—--------------------------------M

egtalálom azt a helyet. Magamnak kell látnom, hogy

biztos legyek a dologban!

Ránéztem Karlicakre. Karlicek a tenyerével beárnyékolta a szemét, és fürkészően nézett visszafelé a vágányokon. — Az jó messzi lesz — jegyezte meg borúsan. — Huszonöt vagy harminc kilométernyire. — S olyan képet vágott, mint valami próféta.

Jaroslav Lenk szólásra nyitotta a száját, az orvos azonban jelt adott.

— Vissza kellene mennünk a kocsiba — mondta.

Szót fogadtunk. Az éles levegő, a bizonytalan testhelyzet és a szokatlan megerőltetés nem vált javára a gyógyúlónak. Beteges verejték lepte el a homlokát. A kocsiban jobban érezte magát, és meg is nyugodott. Betakargatták a pokrócokba, és megitattak véle egy csésze erősítő italt.

— Most már semmit sem kételkedtem benne — mondta —, hogy Vránát megmérgezték vagy megbénították a kávéval. Engem nem sikerült. De mindenképpen meg kellett tőlem szabadulniuk, alighanem ideje volt már. A vonat közeledett ahhoz a helyhez, ahol a megbeszélésük értelmében a két másik férfi várakozott. Már tudom, mit tartottam a robbanásnak. Hátúiról valamivel a fejemre sújtottak. Pontosan akkor, amikor elfordultam az ablaktól. Én pedig azért fordultam el, mert a vonat éppen befutott egy átvágásba! Hirtelen az ablakhoz közel kezdett futni a sziklafal.

Nagy lélegzetet vett.

— S ekkor az a szörnyű ütés, és szemem előtt a vakító fény! Többet nem tudok. Amikor azután a kórházban megmondták, hogy mi történt, természetesen a fényt : is, az ütést is a robbanásnak tudtam be. Itt a tévedés! i Szuggesztió!... Nem láttam, hogy a vonat végére ér az j átvágásnak. Attól a pillanattól, hogy befutott az átvágás- j ba, addig, amit a robbanásnak véltem, mintegy két má- j sodperc telhetett el. Számítsák ki, mekkora utat tett meg ; a vonat ez alatt a két másodperc alatt!

Karliceknek már kezében volt a ceruzája és, a jegyzetfüzete.

— Óránként hetven kilometers sebesség mellett körülbelül negyven métert — számította kj hihetetlenül gyorsan.

— Az átvágás tehát legalább negyven méter hosszú — mondta Jaroslav Lenk.

Ez persze abban az esetben is a minimális hosszúság, ha a vonat azon a szakaszon sebesebben haladt.

Ameddig a szem erről a helyről ellátott, semmiféle átvágáson nem haladt át a vonat. Nem volt átvágás a 297,3 kilométertől, ahol a vagon felrobbant, egészen a 286. kilométertől, ahol a vagon felrobbant, egészen a 286. kilométerig, ahol a meggyilkolt : lányt megtalálták. S Karlicek nem emlékezett, hogy látott volna valami átvágást a 286. kilométertől tovább. A Lenk vallomásában rejlő ellentmondások, ahogy kirajzolódtak a valódi események nyomai és jelei, megszűntek létezni.

Rövid tanácskozás után elvittük Jaroslav Lenket abba a kisvárosi kórházba, ahova egyszer, június 27-én már beszállították. Ott őszinte örömmel fogadták, megcsodálva az akkori és mostani állapota közt tapasztalt óriási kü- , lönbséget. Tüstént gondozásukba vették. Kiraktuk az orvost és a két ápolót is, s így magunkra maradtunk Karli- cakkel. Azután a vasútigazgatóság kerületi forgalmi részlegére hajtottam, hogy megbeszéljem a pályán teendő utazás lehetőségeit.

Csaknem estig tevékenykedtünk Karlicekkel. A 2316-os vonat utolsó megállójától kezdve (előtte valószí- ' nűleg nem történt semmi) három olyan átvágást találtunk a térképen, ami számításba jöhetett. De a nagy téli forgalomban, főképp az állandó szénszállítás miatt, lehetetlen volt hajtányt állítani a vágányra és végigdöcögni a viszonylag hosszú útszakaszon. , -)

Ezenkívül már előre elf gott a félsz, hiszen a nyitott szolgálati járművön ülve Jaroslav Lenk holtbiztosán ve- - szélyesen megfázna, nem is beszélve Karlicek kényes orráról. Karlicek most a sűrű pislogás mellett szüntelenül szipákolt is.

Szerencsére a szóban forgó állomás főnökének kitűnő ötlete támadt. J J 5

— Tizenegy harminckor egy tehervonat és egy gyors ; keresztezi itt egymást —■' mondta. — Biztosan akadna hely \ maguknak a tehervonaton. Ki tudja, talán postakocsit is visz magával. Persze nem állhat meg kint a nyílt mezőn. Meg kellene elégedniük azzal, hogy menet közben nézik végig a pályát.

Ez végül is jobban megfelelt, mint s. hajtány.

így aztán mikor másnap Lénkkel, a két ápolóval és az orvossal megérkeztünk, nem kellett törődnünk még csak helyjeggyel sem. A tehervonat az egyik pőrekocsin traktort szállított, amelynek vezetőfülkéjében kényelmesen elfért két ember. A körülményekhez képest a fülke ■! kellő védelmet nyújtott a hideg ellen, a kilátás pedig ideális volt belőle.

Tudtuk, hogy a tehervonat hol áfi meg legközelebb, tehát ott kellett vámunk a kocsival, hogy Jaroslav Len-; két ismét beleultessük. Legszívesebben magam utaztam volna vele a traktor fülkéjében, de akkor ki vezette volna az autót?! Lenk alhadnagy úti társa tehát csak Karlicek lehetett. í

A fagyos arcú, kivörösödött orrú Karlicek úri előzékenységgel kijelentette, hogy Lenk alhadnagyért mindennemű felelősséget magára vállal.

— így helyes, Karlicek! — dicsértem meg. — Takargassa majd szépen a térdét, és igazítsa meg a sálat a nyaka körül, csak aztán meg ne fojtsa.

— Attól óvakodom — biztosított Karlicek. »

vemből kívánom neki Helena Dvorsky hájlaiidősagát,'íé-' kiütve, hogy mást nem tehetek. A feladatot ismerém j"* Végrehajtom.

(Folytatjuk) , ' \ V1 ■ .....

f • " ........ ™™'

R if -, • . j ,,• '■''- ;'■*■*

A térképen nem található 2JÄSSÄS

; be Darvas^József kétrészes riport-drámáját. A bemutatói! rérzi veit a szerző is. _._,