Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-08 / 56. szám
(Folytatás az X. oldalról) ■áról, a szovjet párt- és átla- irú vezetőkkel folytatott megbeszéléseiről szóló beszámolót; nagyra értékelik, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártját és a Magyar Szocialista Munkáspártot, országainkat és népeinket őszinte, testvéri és az élet minden területén fejlődő kapcsolatok kötik össze. Helyeslik azt a kölcsönösen kifejezésre juttatott törekvést, hogy pártjaink, országaink között jó és szoros kapcsolatokat tovább fejlesszük és bővítsük; hasznosnak értékelték Fo k Jenőnek, a kormány elnökének megbeszéléseit a nem hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett M. Spiljak jugoszláv miniszter- elnökkel. Ebben is kifejezésre jut az a törekvésünk, hogy minden szocialista országgal és minden szomszédos országgal jóviszonyra, kapcsolataink és együttműködésünk fejlesztésére törekszünk. 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt úgy ítéli meg, hogy a kommunista és munkáspártok májusra, Moszkvába összehívott nemzetközi tanácskozásának előkészítése megfelelően folyik. A tanácskozás fő dokumentum-tervezetének elkészítésével foglalkozó testvérpártok képviselői eredményes munkát végeztek a közelmúlt napokban Budapesten. Pártunk továbbra is aktívan részt vesz az előkészítő munkában és minden erejével hozzájárul a testvérpártok nemzetközi tanácskozásának sikeréhez. II. Á Központi Bizottság és a Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a KGST-or- szágok gazdasági együttműködésének továbbfejlesztéséről szóló jelentést, helyesli a párt nevében tett kezdeményezéseket, s a jövőre vonatkozó elgondolásokat, és azokat hasznos hozzájárulásnak tekinti e nagy jelentőségű kollektív munka elvégzéséhez. A Központi Bizottság és a Minisztertanács határozatot hozott a további munkára és megállapította: 1. Nagyra értékeli a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 20 éves tevékenységét, eredményeit A KGST keretében megvalósult együttműködés jelentős mértékben hozzájárult a tagországok, közöttük a Magyar Népköztársaság lendületes fejlődéséhez. A kialakult együttműködést folytatva kívánatos a további előrehaladás feltételeinek sok oldalú áttekintése és a megfelelő megoldások kidolgozása. A szocialista országok nemzetgazdaságának továbbfejlesztése, a népjólét további emelése, a tudományos-technikai forradalom, a két rendszer közötti szélesedő világ- verseny új követelményeket támaszt a KGST-országok gazdasági együttműködésével szemben. 2. A KGST keretében az eddig kialakult együttműködés bevált módszereit megtartva kell új, hatékonyabb formákat keresni és alkalmazni. A gazdasági együttműködés előttünk álló szaka, szában a KGST-országok közötti együttműködés elmélyítését legjobban a szocialista gazdasági integráció különböző formáinak kibontakoztatása szolgálja. 3. A KGST-országok gazdasági integrációjának célja a gazdasági növekedés új forrásainak feltárása és kiaknázása, a műszaki haladás gyorsítása, a szocialista vállalatok versenyképességének növelése, a nemzetközi piac lehetőségeinek jobb kihasználása- A szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása feltételezi a tervezés és a tudományos kutatások fejlesztésének jobb nemzetközi koordinálását, valamint az áru- és pénzviszonyók fokozottabb érvényre juttatását a nemzetközi együttműködésben. 4. Az egyenjogú, szuverén KGST-országok önálló nemzetgazdaságaira épülő fejlett nemzetközi együttműködés, a szocialista integráció jól szolgálja a nemzeti célokat és a szocializmus, a társadalmi haladás, a béke általános ügyét. 5. A Magyar Népköztársaság a KGST-országokkal szoros együttműködésben állhatatosan törekszik az együttműködés fokozására a szervezet keretein kívül álló többi szocialista országgal. Szorgalmazza a gazdasági kapcsolatok fejlesztését a fejlődő országokkal a fejlett tőkés országokkal pedig a kereskedelmi és műszaki-tudományos kapcsolatok fenntartására és azok hasznosítására törekszik. 6. A Magyar Népköztársaság meggyőződése, hogy az együttműködés módszereinek továbbfejlesztése reálisabb lehetőséget biztosít más országok számára is, hogy különféle formában együttműködhesen a KGST-vel, vagy bekapcsolódhassanak munkájába. III. A Központi Bizottság és a Minisztertanács éllaméle- tünk, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésével kapcsolatban hangsúlyozza: A szocializmus építésének soron levő feladatai az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztését igényli annak érdekében, hogy államrendszerünk szolgálja még hatékonyabban a szocialista társadalmat, a. munkásosztály történelmi céljait. Ezért szükséges társadalmunknak és államszervezetünk néhány alkotmányos kérdésének elemzése, a jogrend és a törvényesség további erősítése, választá- ri rendszerünk fejlesztése Növelni kell a tanácsok társadalmi, politikai szerepét, önkormányzati jellegét, hatáskörét és a felelősségét a helyi feladatok megoldásában. A szocialista építés jelen szakaszában szükséges a párt eszmei-politikai vezető szerepének fejlesztése, a tömegszervezetek és a Hazafias Népfront közreműködésének fokozása társadalmi életünkben oly modem, hogy egyidejűleg az állami szervek önálló hatásköre és fe- ' lelőssége is növekedjék. A Központi Bizottság és a Minisztertanács úgy véli, hogy az állaimélet, a szocialista demokrácia fejlesztése során figyelembe kell venni a tapasztalatokat, az eredményeket és fogyatékosságokat, fel kell használni a tudományos kutatás következtetéseit és a nemzetközi tapasztalatokat IV. A Központi Bizottság döntéseket hozott személyi kérdésekben: Szirmai István elvtársat, a Politikai Bizottság tagját saját kérésére, tekintettel egészségügyi állapotára, felmentette az agitációs és propagandabizottság tagsága és elnöki tisztsége alól. Aczél György elvtársat, a Központi Bizottság titkárát megválasztotta az agitációs és propagandabizottság elnökének. Ajtai Miklós elvtársat, a Politikai Bizottság póttagját megválasztotta az agitációs és propagandabizottság tagjává. (MTI) — Így... de hát másképp fordult. Az ember nem tudhatja előre. — Mit nem tudhat előre? — Micskeyné tokája idegesen megrezzent. — Csak nem akar a fiatalokkal lakni — Nem... dehogyis. — Na látja! Abból örökös csetepaté lenné. Jól kihasználnák, dolgozhatna rájuk ingyen. [ — Ilyet már ne tessék ! mondani, hogy az én Te- i rim... — mondta megbántI va Gazsiné. — S a vöm is micsoda egy rendes ember. Nagyonis a javamat akarja, „így mama”, „úgy mama”. , Megadja nekem, ami jár. A lakásom meg nem is kell nekik. Van a vömnek... Garzon! Az van neki. — Örült, hogy eszébe jutott a szó, mert sokszor kipereg a fejéből, akárhogy erőlteti, nem jön a szájára. — Garzon. Abba hurcolkodnak. j Megállt a beszédben, bántotta, hogy az asszony meg se kérdi, ki vette el a lányát. Mégiscsak itt élt velük esztendőkig, vasárnaponként is csak annyi időre mozdult el hazulról, amíg elhozta a gyereket az öregasszonytól. Ez jut most eszébe Gazsi- nénak, amikor újra megszólal: — Fürdőszobájuk is 1^5Z Terkáéknak. — Mondtam én mindig, hogy nem kell őt félteni — mondja Micskeyné, s a tükör elé ül, vattát márt valami homályos folyadékba, azzal törli le az arcát, amely ígv csupas 'o.i keletű.. cipóhoz ffcsonlít. Még mindig nem kérdi, kihez ment férjhez Terka. Biztos azt hiszi, hogy csak úgy balkézről... — Hát Rózám, mondja meg végre, mi a szándéka? —■ Micskeyné fürge ujjakkal szánkázik végig az arcán, paskolja, csipkedi. — Halljuk! A lányához nem akar menni. Szerintem nagyon helyesen! Kapok én lányt, csak hát... Én magát szeretném. Mihez akar kezdeni, amit többre tart, mint a nyugalmat, jó ellátást, tisztességes fizetést? — kérdezte az asz- szony, és ceruzával vonalat húzott az egyik szeme fölé. — A Hazai Fésűsbe megyek — mondta gyorsan Gazsiné. — Hová? — A Hazai Fésűsbe. Az egy textilgyár. — Azt én tudom — mondta az asszony, s Gazsiné a hangsúlyból érezte, hogy fogalma sincs róla, csak bámul rá a púderes szempilláival. — A lányom is biztatott. ^Mama, ott kéne magának megpróbálni... Kár a maga ügyességét konyhában elcsurgatni. Miért szolgálna tovább?” Ezt mondta az én lányom ... Meg mások is mondták. — Már bánta, hogy eljött. Legjobb lett volna levelet küldeni, hogy tudatom, én üzembe állok, tessék helyette Gurkánét hívni, aki érti a konyhát, papszakáesné volt, csak a kezeire kell nézni, mert locsog a zsír a lábasban, különben rendes asz- szony, nincsen senkije.... — Ügy látszik, mégis nekem volt igazam — szólal meg Micskeyné, aki végre megrajzolta a másik szemöldökét is, — Teri ültette ezt a fejébe, hogy megszabaduljon magátóL — Ügy tetszik beszélni, mintha a tulajdon lányom nekem ellenségem lenne. Pedig hát nagyon is jól gondolják. Mert a vöm... — Ki a maga veje, halljuk! Miért kell harapófogóval kihúzni magából? Még hogy őbelőle harapófogóval kell kihúzni?! Hiszen nem is kérdezi. Nem is kíváncsi rá. Gazsiné hüvelykes mutatóujját végighúzta a szája szélén. — Mérnök — mondta jóval hangosabban, mint ahogy akarta. — Mérnök? Na ne mondja! falán technikus? — Nem, mérnök! — Hát gratulálok — felelte ingerült nyájassággal Micskeyné. — Megmondtam én, hogy nagy nő lesz Terikéből. Gazsiné ujjára tekerte a zsebkendőjét, olyan szorosan, mintha vérzést állítana el. — Nem lett nagy nő — mondta csendes diadallal. — Éppen hogy nem. Ott dolgozik tovább a kártolóban. Aztán tanulni fog. Akarja a vöm, mert feje az van hozzá... — Nagyszerű — jegyezte meg az asszony, és egymásra néztek. Türelmetlenül, majdnem haragosan. — Maga tudja... Csak aztán meg ne bánja — és érezte, hogy a homlokán ráncba szalad a bőre. „A, nem érdemes — nyugtatgatta magát —, nem érdeme» Izgulni.’! Megérkezett a nagy teljesítményű széntörö gép Visonlára Március 6-án Visontára érkezett a Jászberényi Aprítógépgyárból a nagy teljesítményű széntörő gép. A hatalmas gép, amit a Jászberényi Aprítógépgyár dolgozói készítettek el ilyen méretben elsőnek az országban, 600 tonna/óra teljesítménnyel dolgozik. Neíncsak Magyar- országon, a szocialista országokban is ez az egyetlen ilyen nagy teljesítményű gép. A törőgépet, amely a külfejtésen üzemel majd, a gépszerelőüzem dolgozói szerelik össze a hármas számú törőépületben. Az üzembe helyezést június 1-ére tervezik, ennek azonban előfeltétele, hogy az építők március 31-ig befejezzék a munkát. Tóth Lajos Petőfibánya Egyre nagyobb hírnevet szerez magának a tnarkazj Mát» ragyöngye Tsz: tavaly a megyei és országos borversenyeken hét díjat nyertek. Legtöbb sikert a különleges boraik legér« tékcscbbjc a Tramini hozta, ez kapta a megyei verseny első díját. Tresó Kálmán pincemester és Széles János elnök a Tra» minit kóstolgatják. (MTI foto: — Kunkovács László felv.) Egész évben cukorszezon Mit mutat a tavalyi „mérleg" ? — Hófehér kockák Iránnak Női üzem, 40 órás munkahéttel — Képek a selypi gyár jövőjéből A legutóbbi évben termett répa valamivel több mint huszonkilenc és fél vagannyi mennyiségéből 35 700 tonna cukrot készítettek a selypi gyárban — s ezzel lényegében a korábbi szintet tartót, ták. Szűk szavúan, valahogy így fogalmazhatnánk jelentésünket a Zagyva parti üzemről, ha nem tekintenénk a részleteket is. Mint dr. Hangyái Károly kadidátussal, a Selypi Cukorgyár főmérnökével és Valkowszky Elek termelési osztályvezetővel a napokban folytatott beszélgetésünknél több más mellett kiderült, a százharmincegy napos fel- dolgozási kampány során — az ország 11 gyára közül legjobb kapacitáskihasználással — naponta átlagosan 230 va- gonos teljesítményt értek el, ami helyi rekordot jelent. S feltétlenül szót érdemel az is. hogy az eredetileg tervezeti költség ötödrészéből létesített — Nincs már itt annyi munka, mint a maga idejében — szólalt meg újra. Mert mégse akarta kezei közül kiengedni Gazsinét, aki biztos csak arra vár, hogy kérlelje, körül udvarolja. Az kell neki. — Egy ilyen asszony félkézzel elvégzi a dolgát. Nna... ugye, hogy igazam van? Megeszi ezt a kis háztartást... Gazsiné nem válaszok Meddig kunyeráljon... Már viszket az orra, mindig viszket, ha felbosszantják. De hát ilyen asszonyt nem kapni manapság. Hajnaltól talpon van, semmi sem sok neki. Még a függönyöket is maga mossa, vasalja, s ötször napjában le lehet szalasztani a harmadik emeletről. — Én nem akarom erőltetni, de gondolja meg jól. Központi fűtés es szoba. Finom koszt... Tisztán megmarad magának a fizetése. — Hát... — Gazsiné fején átvillan, vajon beleszokik-e abba az új munkába. Mert idő keik amíg megszokik az ember, beletanul. — Hát... — mondja még egyszer és sóhajt. — Ide hallgasson. Róza... < — Margit vagyok! — kapja fel a fejét Gazsiné, és olyan erővel nyomja le a kilincset, mintha minden tiltakozása a tenyerébe futott volna. Már kint is van, végigtrappol a szobákon... — Még hogy Róza! Van nekem becsületes nevem! — kiáltja bele a politúrozott, fényes bútorokba, csipkés függönyökbe. Megáll a lépcsőházban, egyre mormolva, fújva. —• Róza... még mU nemi ülepítő- és tisztítórendszer segítségével végre elkerülték a régebben szinte állandó, tetemes bírságokat, amelyeket a folyó beszennyezése, a halállomány pusztítása miatt eddig fizettek. Megszűnt az eddigi panaszkodás, a Zagyván helyreállt a béke: szim- patikusabb lett a gyár. Külön öröm — s ez egyben talán a háromnegyedszázados gyár történetének új fejezetét is jelenti —, hogy a szimpátia nemcsak belföldön, hanem külföldön is növekedett. Iráni partnereikben ugyanis új megrendelőket kaptak, a selypiek, akik most kétszer finomított, különleges keménységű kockacukrot kérnek, összesen 4500 tonnával. A feladat teljesítése áthidalta a korábbi kampányok közötti várakozási, felkészülési időszakot: így lényegében nem szakadt félbe a tavaly kezdett szezon, folytatódott január 20-a után is s egybeér majd a következővel. Prácz János, Bélák Gábor, Aranyi Gyula és Siraki Zoltán cukorgyári dolgozók ötletes újításával öt selypi vágógépet tettek alkalmassá a megbízás elvégzésére. Ez az öt gép és a Kaposvárréil kölcsönkért másik három valósággal új üzemet indított: 333 nőnek — közülük sok olyannak, aki eddig állás nélkül volt — adott munkát. Olcsóbb és Mindig úgy szokott lenni, hogy ami olcsóbb, annak a mi» nősége is gyengébb. Ezt meg is értem, kivéve olyan áru esetét, amikor a saját gyártmányú hazai cikkel tulajdonképpen versenytárs akarunk lenni egy nyugati importból származó áruval* A Pax golyóstollról van szó. Ennek is a betétjéről. Nem titok, a Parkerrel kellene felvennie a versenyt. Külsőleg, csomagolásban, esztétikumban nincs is semmi hiba. Legalább olyan szintű ezek szerint a szempontok szerint a Pax, mint a Parker. Még azt is meg merném kockáztatni, hogy finomabb, vékonyabb vonalakat lehet vele húzni, mint a Parkerral. Mit akarok hát tulajdonképpen? Csomót keresni a kákán? Sajnos, a csomót nem kell keresni, a csomót adja maga a Faxnak nevezett golyóstoll-be- tét, minden alkalommal, amikor némi zsebben pihenés után előveszem és írni akarok vele. Jó gombostűfej nagyságú festékcsomó fénylik a toll végén ilyenkor, ami ugyancsak maradandó nyomot hagy a papíron, ha gyanútlanul hozzákezdek az íráshoz. Én pedig nem szeretem az olyan íróeszközt, aminek használata előtt mindig nagytakarítást, majd nagymosást kell tartanom. Tudja csuda, idegesít az Ugm követelmény. Olyan elfoglaltságot, amely augusztus elsejéig hetente csak 40 óra hosszáig tart! A pontosan 1 kilogrammos, dobozolt „Tablet Sugar — Snow White” feliratú „Hófehér kockacukor”-ral egyébként a szerencsi gyárra! együtt' belga céget szorítottak ki az iráni piacról. Az említettek szerint folyamatos termelésre áttért Selypi Cukorgyárban — természetesen nem szakítottak teljesen a régi hagyományokkal. Mint minden évben, az idén is hozzáfogtak már a nagykarbantartáshoz, a répafeldolgozó, cukorkészítő berendezések javításához. Amíg a gyár egy részében friss kockacukrot csomagolnak — más helyütt a munka alól átmenetileg felszabadult gépek felújítását végzik s megkezdték az erőtelepi rekonstrukciót. Ez utóbbinál már a jövőt is emlegetik; 1971-re két, a következő évre pedig 3 új kazánt helyeznek üzembe — az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt vezérigazgató helyettesének biztatása szerint — az addig megépülő Salgótarján—hatvani távvezetékről lecsatlakozó csövön kapott gáz fel- használásával. Akkor a Selypi Cukorgyárban talán semmi emlékeztet már a régi kampányokra, megszokott, rövid szezonokra... (gyóni) rosszabb rám, mikor akarok kezet mosni, és ne az íróeszközöm akarjon erre kényszeríteni. Ezért nem tetszik a Pax betétje. Mosolygok, ha arra gondolok, hogy nem is volt olyan könnyű hozzájutnom ehhez a betéthez. Hetekig kerestem Egerben és Gyöngyösön, míg végre, némi ismeretség révén, mondjam azt: pult alól, sikerült megkaparintanom. Tehát, még hálásnak is kell lennem azért, hogy birtokba vétele óta állandóan összekoszolhatom vele magam. Folyik belőle a festék, tehát rossz, kapni sem lehet és még legyek is hálás érte. Ki érti ezt? Máshol az ilyen áru a kutsának sem kell, vagy legfeljebb csak mélyen leszállított áron lehet megszabadulni tőle. Nálunk pedig . ..? Na, jő — Pax = béke. Legyen hát béke a gyártó cég és vevő között. Csinálják olyanra ezt a tollat, hogy ne csöpögjön belőle a festék, és én attól kezdve nem fogok haragudni. De addig nagyon dühös maradok, (g. mol-> Minmiß 3 1969. március 8., szombat
