Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-01 / 50. szám
Minőség elleni panaszok — ét <n én minőség* Helyzetjelentés a női harisnyáról r — Érkezett-e valamilyen Só minőségű harisnyájuk? I — A "magyar gyártmányú I üzembiztos harisnyát tudom ! ajánlani, asszonyom. Van | vékony és vastagabb szálú strapaharisnyánk is... — Szembiztos...? — Ugyan kérem. Tessék megnézni, ami rajtam van. Fut ez bizony jobbra is és balra is, fel és le is... Pedig két héttel ezelőtt, amikor vásároltam, erről is azt állították, hogy „szembiztos” ... A párbeszéd az egyik egri ruházati boltban hangzott el, s azt hiszem, hasonló dialógusnak naponta fültanú ia lehetne az ember, ha a harisnyát vásárló nők nyomába szegődne. Kok a panasz a harisnyákéra. I* — Miért? — kérdeztem ! több hölgyismerösómtől. A j válasz — mintha összebe- , saéltek volna — puritán egy, szerűséggel így hangzott: 1 * ^ — Rossz a harisnyák mii Hősége ... [ — Valóban rossz a harisnyák minősege? — kérdeztem a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályán. — Tény, hogy a női harisnyák minőségére sok vásárlónk panaszkodik. Ha figyelembe vesszük, hogy egy pár harisnya ára ma is körülbelül — a női átlagkeresetek alapján — egy no fél napi keresetével azonos, s fél napi munka eredménye másodpercek alatt semmivé „foszlik” — gyakran kétszeri-háromszori, néha pedig az első használat után — bizony jogosnak kell tartanunk ezeket a panaszokat. Ennek ellenére, az, hogy a harisnyák minősége rossz, egyértelműen mégsem állítható. — Miért? — A harisnyák — elsősorban a vékony szálúak! — nagy része azért válik idő előtt használhatatlanná, mert a nők többsége strapaharisnyaként viseli a nem erre a célra készült vékony szálú harisnyákat is. Tény, hogy a vékony szálú harisnya csinosáéban mutat a lábon, ugyanakkor az is tény, hogy igen könnyen „megsérül’, már munkábamenet a zsúfolt közlekedési eszközökön, nem beszélve egyes — a munkavégzés körülményeiből eredő — harisnyára leselkedő „veszélyekről”. Gyakori hiba forrása továbbá az a helytelen „női gyakorlat”, hogy a legtöbb no kisebb méretű harisnyát vásárol, mint a lába. A sarok és az orr kikopásának legtöbbször ez az oka. Vannak természetesen valódi minőségi, úgynevezett gyártástechnológiai hibák is. Ezeken kívül sok meghibásodás, szálszakadás a helytelen kezelésből, illetve tárolásból is eredhet. t — Kapnak-e a vásárlók a helyes kezeléshez, tároláshoz megfelelő felvilágosítást? — Bizony keveset. Erről azonban — csakúgy, mint a valódi minőségi, technológiai hibákról — a gyár szakembereit kérdezze meg. jjjiijn Magyarország egyetlen harisnyagyárának — a Budapesti Harisnyagyárnak — a központja Óbudán van. E gyár pesterzsébeti üzemében készülnek a problematikus, vékony szálú, női harisnyák. A közel négyezer dolgozót foglalkoztató gyár főtechnológusa készségesen tájékoztat múltról, jelenről, gondokról, tervekről: — Termékeink mintegy 40 százaléka export. Nyugodtan állíthatom, hogy ezek között a vékony szálú női harisnyák is állják a világpiacon a versenyt. — Nincs különbség az export és a belföldön értékesített harisnyák minősége kötött? — Semmi különbség nincs. Ugyanis az exporttermékek zs ugyanazokon a gépeinken készülnék, mint a belföldön értékesítendők, valamint az exportmegrendeléseket mindig 15—20 százalékos „rátartással” gyártjuk, s így gyakran kerülnek úgynevezett „exportból visszaírna - maradt” harisnyák is a hazai fogyasztókhoz, amelyekről — ugyancsak tévesen — sokan azt tartják, hogy „nem kellett a külföldi megrendelőknek, mert gyengébbre sikerült a minősége...” — A kereskedelmi szakemberek szerint azonban mégis vannak bizonyos „gyári hibák”. Melyek ezek? — Gépeink többségén még régi típusú kötőtűk „horgolják” a harisnyákat. Ezek a tűk — o mint többszöri, alapos vizsgálataink kiderítették — nem alkalmasak a százszázalékosan hibamentes gyártásra. Oldalaik idővel kikopnak, s borotvaélességúvé válnak. így gyakran megsértik az elemi szálakat. — Hogyan lehet ezt kiküszöbölni? — Már megkezdtük a fokozatos lecserélésünket: néhány hónappal ezelőtt sikerült "új típusú nyugatnémet tűket beszerezni, amelyek más rendszerűek, s az említett kiéleződés lehetősége kizárt. Ez persze nem jelenti azt, hogy valaha is eljön az az idő, amikor abszolút szem- biztosak lesznek harisnyáink, hiszen 02T elemi szálak például a vékony szálú harisnyánál öt századmilliméter átmérőjűek, s a legjobb technológiával sem tud a nyergesújfalui Viscosagyár olyan erős fonalakat gyártani, amely a különféle külső mechanikai behatásoknak ellenáll. ' . — Ez nem valami biztató perspektíva.™ — Elkeseredésre még sincs ok, mert — részben o kezelési és tárolási, illetve „használati technológiáról” is igyekszünk hatásosabb tájékoztatást adni, valamint új gépek, új technológiák bevezetésével állandóan csökkentjük az előállítási, gyártási költséget is, ami természetesen — mint eddig is — a fogyasztói árak állandó, folyamatos csökkenését eredményezi. Ezt jól illusztrálja két statisztikai adat: 1960-ban egy gép egy negyedóra alatt kötött meg egy harisnyát, ma pedig másfél perc alatt. Ugyanakkor a 60-as évek elején 90 forint volt egy pár harisnya, ma pedig 30—35 forint az átlagár... Optimistán léptem ki a gyárkapun, hiszen mindaz, amiről a gyár főtechnológusa tájékoztatott, engem teljesen meggyőzött Hazafelé utazva, a vonatban ért némi csalódás. Két nő — éppen a harisnyákat „szidta”, abból az apropóból, hogy egyiküknek felszállás előtt, a pályaudvari tolongásban pont most (is..J tönkre ment a harisnyája. — Ja, kérem... — kapcsolódtam a beszélgetésbe, s szépen elsorjáztam valamennyi optimista érvemet, amelyeket harisnyaügyben mondani lehet Úti társnőim türelmesen végighallgattak, majd egyikük így szólt: — Nézze, amit elmondott, az mind szép és igaz, de ettől függetlenül az én harisnyám j most is „felszaladt”. A fér-l jemnek már nem is merem mondani... Faludi Sándor As illetékes véleménye Nincs szükség melegedőhelyiségekre Február 15-i postánkból közöltük Válóczi József nyugdíja$ apci vájár levélét arról, hogy a munkába menők hóban, sárban, elég sokáig várakoznak a késlekedő munkásjáratokra, ezért jó volna összefogással melegedőket építeni a munkásjáratok megállójához. Az illetékes üzem, a Mátraalji Szénbányák műszaki osztálya közölte, hogy a vállalat Petőfibá- nyára és az ecsédi külfejtésre három műszakban naponta 2280 dolgozót szállít a munkásjáratokkal. A járatok közlekedését úgy állították össze, hogy a munkásoknak is, az üzemeknek is megfeleljen. Panasz eddig még nem merült fel, a rendkívüli időjárás alatt is legfeljebb 10 perces eltéréssel közlekedtek az autóbuszok. Több évi tapasztalatuk, hogy sikerült pontossá tenni a munkásjáratok indulását, ezért nem tartják szükségesnek melegedőhelyek létesítését. Politikai oktatás a Thorez üzemnél A Thorez üzem KISZcsúcsvezetősége megszervezte az alapszervezeteknél a KISZ-szemináriumokat. A javító és karbantartó üzemnél 29 fiatal jelentkezett, s a későbbiek folyamán még 11-en kapcsolódtak be a politikai oktatásba. Vannak olyan KISZ-tagok is. akik vidéken, a községi alapszerveM indenki a fedélzeten „Rajt előtt” a Gagarin 11 rr rr rr Hőerőmű Csúcsforgalom a VERTESZ-nél A pestiek is segítenek A módosított határidő szerint február 28-a helyett március közepén kerül sor a Visontai Gagarin Hőerőmű első turbinájának indítására. A közelgő időpont egyre jobban látható, érezhető a munka ütemén, szervezésén is. Eshet az eső, fújhat a szél, az építkezésben részt vevő kivitelező vállalatok nem sokat törődnek az időjárással, mindenki a fedélzeten van, erejük, tudásuk maximális kihasználásával igyekeznek eleget tenni megbízatásuknak; kötelezettségeiknek^ A VERTÖSZ-kirendeltsé- gen már napok óta tart a csúcsforgalom. Érthető a nagy drukk: ez a vállalat végzi az erőmű összes villamossági munkálatait. így a márciusi turbinaindítás a VERTESZ-en is dőlhet, vagy bukhat. Az mindenesetre biztató, hogy Vígh Tibor, a ki- rendeltség vezetője változatlanul optimista.. s — Valóban ki se látszunk a munkából, az utóbbi hetek szombatján, vasárnapján is dolgoztunk. Mindent elkövettünk. hogy jó minőségben és határidőre elkészüljünk. Ügy érzem, jól haladunk. — Jelenleg min dolgoznak? — Befejezés előtt áll a vezérlő relétér egyes blokkjának szerelése. Ezzel egy időben a generátorhoz kapcsolódó villamos berendezéseket is szereljük. A hét végére elKészül a vezérlő rclélér. Képünkön Rodek István portvezetö, Juhász Károly és Tóth Dávid szerelők. csokészülünk a generátor síncsatornájának összeszerelésével is. Ez a csatorna köti majd össze a gépet a transzformátorral. A szereléssel párhuzamosan az üzemi próbák is folynak. — Milyen próbákra került már sor? — Beindítottuk a Szélmalom motorjait, „levizsgáztattuk” a szívó-nyomó vezetéket, a nyersszén-adagolót, a tolózárakat, a csappantyúkat — A próbák után sem érte szó a VERTESZ „háza táját?” — Nem. Kisebb javításoktól eltekintve valamennyi berendezés jól működött, sikeresen állta a próbaüzemelést ■ • • . . — Hallottuk, hogy a vállalat Pesten dolgozó fiataljai is segítik a kirendeltség munkáját. — Igen, már három alkalommal szombaton és vasárnap mintegy 30—40 fős csoport jött le hozzánk dolgozni, és nagyon komoly segítséget kaptunk tőlük. Nemcsak a kirendeltség, hanem vállalatunk valamennyi aolgozója megkülönböztetett figyelemmel kíséri munkánkat, és bármit kérünk, azonnal segítenek. — Mindezek után: a VERTESZ-en múlik majd a turbina tervszerinti indítása? — Nagyon igyekszünk, akaratból, lelkesedésből nincs hiány. Feladatainkat határidőre elvégezzük. Sártenger veszi körül az erőművet. Napok óta esik az eső, hideg, csípős a mátrai szél. De a szerelők dolgoznak ... K. J. zetekhez tartoznak, de Vison- tán vesznek részt az oktatásban. Jelenleg a hallgatók száma 40 fő. A fiatalok nagy* érdeklődéssel hallgatják meg az előadásokat, aktív hozzászólásaikkal emelik a foglalkozások színvonalát. Különösen kiemelkedik Németh Attila, akit a KISZ-titkár már többször dicséretben is részesített. Több fiatal vesz részt az állami oktatásban. Marxista középiskolára öten, az egyetemre ketten jelentkeztek. Az Iroda és a lefedési üzem alapszervezeténél 33-an jelentkeztek oktatásra. Miután a foglalkozások érdekesek voltak, 17 fővel növekedett közben a létszám. A vízvédelmi alapszervezetnél, mivel a fiatalok három műszakban dolgoznak, a szak- szakszervezeti, vagy a pártoktatásban vesznek részt. Az oktatásban részt vevők számából megállapítható, hogy a Visontán dolgozó fiatalokat érdeklik a politikai kérdések, szívesen járnak el a tanfolyamokra, hogy növeljék tájékozottságukat Ifj. Berta Tibor Visonta Író-olvasó találkozó Tarnazsadányban A mezőgazdasági könyvhónap előkészítő bizottsága író—olvasó találkozót rendezett Tarnazsadányban, az Egyetértés Tsz klubjában, Erken és Zaránkon. A rendezvényeket igen nagy érdeklődés kísérte. A hallgatók érdeklődtek arról, hogyan lehet a tudományt a gyakorlatban alkalmazni? Sok kérdés hangzott el arról is, hogyan lehetne megoldani az állatok takarmányozásánál a fehérjeigény kielégítését. A hallgatók megkapták a választ: növelni kell a pillangós takarmányok terméshozamát, s ugyanakkor a megtermelt takarmányokat minél kevesebb veszteséggel, jó minőségben kell begyűjteni. Igen sok szó esett a termelőszövetkezeti tagok és a szakírók között a szarvasmarha- tenyésztés növelésének problémáiról, a tejtermelés fokozásáról. Erről egybehangzóan állapították meg a szakemberek, hogy a tejtermelés összefügg az állatgondozók szakszerű munkájával, gondozásával, egyedi takarmányozással. A mezőgazdasági könyvhónap keretében rendezett szakíró—olvasó találkozók igen hasznosnak bizonyultak. Oláh András Elnökségi ülést tartott a HNF Hevesen Kibővített ülést tartott Hevesen a Hazafias Népfront járási elnöksége. Napirenden az 1967. évi hármas és négyes törvény végrehajtása során szerzett tapasztalatok megvitatása szerepelt. Juhász György, a Földhivatal vezetője számolt be a tapasztalatokról. Tájékoztatták a részt vevőket a járás egészségügyi helyzetéről Is. Általában az a tapasztalat, hogy a 3-as és 4-es törvény végrehajtásában megfelelően jártak el, többségében helyesen értelmezték a törvény rendeletéit. Az egészségügyi helyzetről már nem volt Ilyen megnyugtató a beszámoló, 44 ezer ember tartozik 17 orvosi körzethez. Sajnos vannak olyan helyek, ahonnan a legközelebbi orvos 4—5 kilométerre van. Megvitatták a részt vevők azt is, hogyan lehetne létrehozni egy napközi otthont az öregek részére. Rozgonyi István Heves Eredményes esztendő Tarnamérán Megtartotta évzáró küldöttgyűlését a Tárnáméra és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Az új gazdaságirányítási rendszer első évében a vártnál jobb eredményt ért el a szövetkezet. Az 1968. évi nyereség meghaladta a kétmillió forintot, s így a dolgozók átlagosan másfél havi bérnek megfelelő részesedést kaptak. A részjegyek utáni kamat, valamint a vásárlási értékesítési visszatérítés címén 150 ezer forintot fizettek ki a szövetkezet részjegy-tulajdonosainak. Az ülésen részt vevő küldöttek elismerően nyilatkoztak a szövetkezet 1968. évi eredményeiről, s jóváhagyták az T969-re szóló terveket. t Surányl Tibor Tárnáméra Nem tudom, hogy mi lehet a bajom? Minden bajom van... Pédául itt, baloldalt szúr. Nem ott, hanem itt, lejjebb és balra. Meg szomjas is vagyok, ízáraz a torkom, mint a Szahara, vagy mint az öregasszony csókja. Remek ez az utóbbi hasonlat, csak tudnám, hogy mi bajom Van. Mintha a fejem is fájna. Nem nagyon, nem fájón, inkább sajdítóan. Érzem, hogy van fejem. És az én szakmában állítólag nem kell, hogy érezze az ember, van-e, vagy sincs-e feje. De hogy mi bajom lehet? Fogalmam sincs. Tompaság, unalom, rezignáltság és bányadtság: ezek a szimptómák. Vajon milyen betegségem lehet? • Igen: dóig ózni'kellene. De hát lehet ilyen B állapotban? (-Ó)
