Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-01 / 50. szám

Kleopátra

Amerikai film

*; A film évekkel ezelőtt ké- j! szült, s jöttét vegyes hírek előzték meg. Jó is az ilyen ;; vegyes ízekkel, teli híreszte- ! lés, mert sem az előzetesen magasztaló sem a marasztaló kritikák nem tesznek jót egyetlen alkotásnak sem.

Ez a film pedig alkotás, a legjavából. És nemcsak azért, mert a nézőt valósággal lete- , ríti a gazdag látványosság. ..‘Az első képeken kedélyes kikötői jelenet fogad, hogy aztán egyik szemkápráztató jelenet a másik után következzék. A film nem azzal akar hengerelni, hogy célszerűtlenül csak a tömegek mutogatásáért, csak a hang- és fényakusztikai hatások kedvéért emelt épületekkel, terekkel, hajókkal kápráztasson. Ezekben a látványos külsőségekben több van ennél: beroujatrti. egy világirodalmat. ahol és amikor egy- egy hatalomnak semmi nem volt lehetetlen.

Plutarchos, Suetonius és másik leírásaiból tudunk róla, hogy Ceasar és más cézárok mi mindent megengedhettek maguknak. Caesar többek között azt is, hogy a büszke Róma nyakára ültette elemezhetetlen méltóságban Kleopátrát, aki ugyancsak nem akart többet, mint személy szerinti irányítójává válni ennek a nagy hatalomnak és birodalomnak. Ahogyan ezt a szándékot a film a diadalmenettel érzékelteti, feledhetetlen. Kleopátra ül magasan, talpig aranylemezekből összeállított ruhában a hirtelen ácsolt szfinx lábánál, mozdulatlanul, mint egy egyiptomi istennő, Isis leánya. S bizony Calpurnia és a római asszonyok kénytelenek tudomásul venni, hogy itt valaki érkezett.

De ha a látványosságon fúl azt is figyeljük, hogy egy állandó mozgásban lévő és egyre magasabbra törő birodalom belső és kifelé folyó küzdelmét is vívják ezek a filmbéli hősök, ezek a legendává nőtt történelmi nagyságok, akkor értjük igazán a film rendezőjének a szándékát: a nagy egyéniségek ragyoghattak, tündökölhettek, de el kellett bukniuk, amikor, tetteikben nem vették mércéül azt a közjót és közérdeket, amely egy római közmondás szerint az állam •legfőbb java. Caesart fia vezetésével megölik. Róma fellázad a kiváló hadvezér és szónok Antonius ellen, mert Róma becsületét meggyalázza egy egyiptomi királynővel. Mintha Octavianus azt kér- . dezné arcával a megfélemlített és ezer érdektől leláncolt szenátusban: meddig tűritek még, hogy ez az ember tönkretegye legszentebb eszményeiteket — egy nő ágyáért?

Pedig a szenátusban és a történelemben is nyilvánvaló, hogy Kleopátra, ez a hírhedt asszony és királynő nemcsak asszony volt, hanem becsvágyó királynő is. És talán elsősorban az! Hatalmat szomjazott és amikor megkapta, minden előbbi színt csak lépcsőfokot jelentett számára. Egyre feljebb kívánt jutni, ha Caesarral, ha Antoniusszal. Nem is látszott lehetetlennek, hogy Rómától el tudja szakítani a déli és keleti részeket. S talán terveit siker is koronázza, ha Caesar és Antonius után nem akad egy ember Rómában, a későbbi Augustus, akinek csak egy szerelme van igazán: a hatalom. És ez a rideg, számitó mindent körmönfon- tan mérlegre tevő agy győzött a szivével és szenvedélyeivel élő Antonius felett.

Kleopátra taragédiája a történelem; mondákon túl is teljes: mindent elveszített,

amiért élni érdemes.

A néző lassan ocsúdik a film hatása alól, amikor a moziból távozik. S mire átgondolja az egészet, rájön, hogy a sok-sok filmszerű látvány mögött egy kitűnő rendező nagy mesterségbeli tudása és mély korismerete működik. Joseph L. Manke- wicz, a film életrehívója, már a Julius Caesarban megmutatta, hogy a kort és embereit kiválóan ismeri. Kiérett művészete mögé egy sokoldalú gárda sorakozott fel, hogy felelevenítsen a történelemből egy korszakot, minden építészeti, képzőművészeti, divatbeli, kereskedelmi, hadi és hatalmi adottságával, Nemcsak a rendező képzeletében elevenednek meg az egykori életről festett freskók — több jelenet indul el így! —, de bennük is életre kelnek azok a történelmi olvasmányok, amelyek a nagy, a régi Rómáról adnak hírt. És a rendezőnek van drámateremtő ereje is ahhoz, hogy Kleopátra tragédiáját a férfiak egymás elleni harcában mutassa fel. Caesar, Antonius — és Octavianus: a kört a szerelem iránt érzéketlen Octavianus zárja le és ő pecsételi meg a királyi asszony sorsát.

Annyiban igazat adunk néhány kritikának, hogy Elizabeth Taylor Kleopátrája sokszor passzívabb jelenség, mint ahogyan a történelmi figura képzeletünkben él, de a film látványai közepette sem halványul el iránta érdeklődésünk, mert a Richard Burton, Rex Harrison, Martin Landau, Cesare Danova és Hume Cronin által megszemélyesített történelmi alakok mind körülötte forognak — friss színeket adva a valóban nagyméretű és nagyszerű történelmi freskónak.

Farkas András

Alberto Lecco:

A háború küszöbén

Az olasz irodalom 1945 utáni generációjának egyik legtehetségesebb, haladó világnézetű írója Alberto Lecco. Első könyve, melyet a Zrínyi Katonai Kiadó a közelmúltban jelentetett meg, izgalmas problémát feszeget: miért, hogyan és kik sodródtak a fasizmus mellé a harmincas évek Olaszországéban? Hogyan hatott az olasz társadalomra Mussolini és a nemzetiszocializmus, s a munkásság és a polgárság milyen felelősséggel élte át a háború kitörését közvetlenül megelőző vészterhes hónapokat, éveket?

E rendkívül bonyolult időszak ábrázolásához az író a realista családregény keretét használta fel, de eltérően a „hagyományos" családregénytől, nem évek, esetleg évtizedek, hanem csak néhány hónap történetét írta meg. A feszült atmoszféra, az érdekes jellemek, a néhány vonással is találóan megrajzolt figurák hiteles képet adnak a korról s a háború előtti Olaszország mindennapjairól.

A kiskörei fogyasztási szövetkezet elkészítette az 1969. évi fejlesztési és beruházási programját Ez évben a felújítások mellett mintegy 250 ezer forintot fordítanak a szövetkezet üzlethálózatának fejlesztésére.

A községben új tejszaköz- letet és büfépavilont nyitnak, bővítik a 3, számú vegyesboltot.

A Tisza árterében lévő

ATKOZOTT

CSELSZÖVÉS

(Szerda, 22.20)

Magyarul beszélő olasz bűnügyi film. Krimiként is megállja a helyét ez s mégsem egészen bűnügyinek tekinthető film. Alkotója — aki egyben a forgatókönyv egyik írója is volt, s az egyik főszerepet is alakítja — első- sorban nem effajta filmjeiről ismert, Pietro Germiről van szó, nálunk a Mamma Róma, vagy legutóbb a Hölgyek és urak című társadalmi szatíráját vetítették a mozik. A rendező ebben a filmjében megkísérelte átlépni a műfaj hagyományos kereteit: emberi problémákat, társadalmi kérdéseket is felvet a filmbeli nyomozás során, amivel őt — mint detektívet — megbízzák. Az 1959-ben készült filmben a másik főszerepet Claudia Cardinale alakítja.

HIDEG NAPOK I

(Szombat, 16.35)

Magyar film a Húsz év legjobb 12 magyar játékfilmje című sorozat legújabb bemutatójaként. Kovács András filmrendező, Csere's Tibor dokumentumokra támaszkodó regényéből készítette megrázó erejű, a nemzeti lelkiismeretet vizsgáló filmjét. Az újvidéki vérengzésben részes négy katona —

kedvelt halászcsárda átalakítását is tervbe vették. A tavaszi áradás ugyanis jelentős károkat okozott az épületben. A tervek szerint még ez évben olyan elemekből ösz- szeállítható csárdát építenek, amelyet ősszel szétszednek és elszállítanak az árviztől veszélyeztetett területről.

A kedvelt pihenő- és szórakozóhelyen jobb ellátásról is gondoskodnak, bővítik a halételek választékát.

a film visszaemlékuzéseik'jől áll össze — cellájában a bírósági tárgyalásra vár. A mű bekerült a 12 legjobb magyar film közé és ez művészi kvalitását bizonyítja' Kovács András rendezői fejlődésének új. ígéretes szakaszát kezdte ezzel a művel 1967- ben.

BOBBV GRÓF |

(Szombat, 22.20) Nyugatnémet film. A nemrég készült film műfaja vígjáték, s arra az ismert — és kimeríthetetlen — ötletre épül, hogy ha valakit, egy típus képviselőjét számára szokatlan környezetbe helyezünk: biztos a siker, a ne* vetés. A Peter Alexander alakította kedélyes bécsi arisztokrata a vadnyugat viszonyai közé kerül, aranybányát örököl ott, s kénytelen jogait saját leleményére támaszkodva, megvédeni. Egyszóval egy álvadnyugati történet fordulatain, helyzetko- mikumi elemein derülhetünk,

LÁTOGATÓBAN... 1

(Vasárnap, 17.00)

Portréfilm a 70 éves Tamás Aladárról. Március 10-én tölti be 70. évét Tamás Aladár, s ebből az alkalomból készítették életét, munkásságát közelebbről bemutató filmjüket a televíziósok. A művész otthonában beszélget Szepesi Györggyel, s visza- emlékezésekként eleveníti fel epizódokat életéből, s ezt Bodor Tibor szavalatai tarkítják. Tamás Aladárt elsősorban mint a 100 százalék című folyóirat egykori szerkesztőjét ismerik, pedig mar 23 éves korában önálló verseskötete jelent meg. s francia versfordításai, novellái, regényei születtek. Az sem széles körben tudott róla, hogy a szovjet irodalom első magyar fordítója volt, Gorkij, Solohov müveit ültette át — a többi között — magyarra.

A. Gy.

N . K

Szétszedhető csárda a Tisza parti án

E. F IKER :

24.

A dátumok egyszerű összehasonlításából kiderült, hogy a kórházban előbb érdeklődött Jaroslav Lenk után az az idegen, mint ahogy ez a mások papagájt hajszolt a vidéki városban. A két férfi személyleírása különbözött De akár a 286. kilométernél különvált két turista volt természetesen maszkirozás nélkül, akár a banda másik < két tagja, valószínűleg egyetértésben cselekedtek — s annak a feltűnően élénk férfinak, aki máskülönben egy kissé emlékeztetett a kofferes fáradt turistára, nem kellett már Jaroslav Lenk holléte felől érdeklődnie, mert azt már pontosan tudta. Ezért aztán úgy tetszett, egyetlen célja az volt, hogy rá beszélje a két özvegyet a virágkül- désr0

— Megígérték, hogy elküldik a virágot? — kérdeztem.

— Már ed is küldték — felelte Trepinsky embere.

— Hogyan történt ez?

— Pénzt és utasítást küldtek a prágai cégnek.

—■ Az az ember ott volt még akkor?

— Nem. Már elment. Nem tudtam megállapítani, hová.

— Tud még valamit?

— Ez minden.

A kórházba még nem érkezett meg a virág.-A ker- j tészet azonban már intézkedett a megrendelés dolgában.

>■ Egy levelet kellett csatolniuk a küldeményhez, amelyen rajta volt a kórház pontos címe és a következő szöveg: „X nemzeti vagyon hős 5r?nek Filipina Hrach és Josefa

Nebusil.” „ ..

Karlicek elhozta hozzám a levelet. Öregesen bizony- i tálán, csinos külalakra törekvő, élénklila betűkkel írták.

— Mihelyt megállapítjuk — mondja Karlicek —, hog> valóban attól a két nénikétől származik, és hogy senkinek sincs lehetősége valamiképpen bekapcsolódni az ajándék

; szállításába és kézbesítésébe, kitűnő alkalmunk lesz rá, hogy törjük a fejünket, vajon ez a vállalkozás mit jelent.

Helena Dvorsky a nap nagy részét a motoros járművek ügyosztályán töltötte, Karliceknek tehát voK elég ideje, hogy más dolgokkal is törődjék.

*■------------------------------------------------------------------------------------__ Ha megengedi, est elintézem én — ajánlkozott. —

Ú

gyis a tudatgát-elmélet eredménye, s ebben a dologban valahogy elkötelezettnek érzem magam.

Miután megbeszéltük a teendőket, elküldte Kérészt a két özvegyhez és feltűnés nélkül szemmel tartotta ami a virágküldeménnyel csak történt Üvegházi rózsákból állították össze, ami ősszel elég drága, ezért csak néhány szálból állt a csokor.

Semmi gyanús sem merült fel. A rózsa elvándorolt a kórházba, és a felvételi iroda ablakát ékesítette, mert azt, hogy beteg szobájába bevigyék, szigorúan megtiltottuk. Igazán sanyarú an álltunk a nyomozással. Az a roppant kellemetlen érzés környékezett, hogy mi vagyunk, akik kétségbeesetten védekezünk az ismeretlen banda ellen, és nem azok védekeznek. A banda egyre csak orvul támadott.

A lila írású levél nálam maradt, s a papagájt kereső férfi viselkedése egyelőre érthetetlen volt Ez az ember abban a városban fűnek-fának hősként magasztalta Jaroslav Lenket, és mindenütt elhitette ötletét, hogy virá- • got kellene küldeni neki a kórházba. De hogy nem a kertészet ügynöke volt, arra mérget vennék.

Jaroslav Lenk minderről semmit sem tudott. Voltak már világosabb pillanatai. Érdeklődött a menyasszonyáról is. Megnyugtató választ kapott Megelégedett azzal, hogy majd akkor találkozik vele, ha még egy kissé jobban felépül. »

A rózsa elhervadt s Karlicek nem vette észre, hogy valami különös dolgok történnék Helena Dvorsky körül.

Mintegy három nappal azután, hogy Filipina Hrach és Josefa Nebusil virága a szemétdombra került telefonon felhívott a kórházi főorvosa.

— Alighanem vége mindennek — dörmögte bosszúsan a telefonkagylóba. — Szövődmény lépett fel a páciensünknél. Tüdőgyulladást kapott. Legyengült állapotában ez halálos veszélyt jelent. A legrosszabbtól tartunk.

Nem tudom, miért jutott eszembe rögtön a virágküldemény. A kettőt kapcsolatba hozni merő esztelenség volt

— Érti? — hangzott fel a telefonban türelmetlenül.

— Értem — feleltem, ó— Életben kell őt tartanunk! Már nagyobb csodákra is képesek voltak!

Ahogy helyére tettem a kagylót, rám nehezedett a kishitűség. Ebben az ügyben valóban nyomomba szegődött a balszerencse.

Ez kora reggel történt. Dél felé bejött, illetve inkább bezuhant a szobámba Karlicek. Olyan volt, mint egy megriadt csirke. Kínálás nélkül leült, levegő után kapkodott.

— <5, istenem — siránkozott —, de boldogtalan az a lány! Mindjárt láttam, hogy ó is, Helena Dvorsky is tudja már mi történt.

— Volt a kórházban? — kérdeztem.

— Voltam. *

— És megmondta neki, fcogy a vőlegénye a halGlán ▼an?

Karlicek hevesen rázta a fejét.

— Várjon. Ott jártam a kórházban... Hát igen. Tüdőgyulladása van. Penicillinnel tömik. De azt mondják, az sem tesz csodákat Magának már telefonáltak, mondták. Hanem képzelje csak, éppen mielőtt odaérkeztem, felhívta őket Helena! Igen, Helena! Azt mondták, csak burkoltan közölték vele a dolgot de a tényeken ez mit sem változtat

— Az ördögbe is, ki mondta meg Dvorsky kisasszonynak, hogy hova telefonáljon?

— Én nem! Én csak elrohantam hozzá, hogy kérdőre vonjam. Így sült ki a dolog. Már tudja, hogy Lenk alighanem meghal, de... — Karlicek teljesen kijött a sodrából. Ha kisebb lett volna a Helena arckifejezése iránt tanúsított pszichológiai érdeklődése, valószínűleg jobban megőrzi a nyugalmát — De ő nem telefonált a kórházba!

— kiáltotta szinte magán kívül. — Az egy más nő volt! Az ő nevén mutatkozott be, s a doktor urak beugrottak!

Amint feltételeztük, a Jaroslav Lenk iránti titkos érdeklődő csakugyan újra jelentkezett, ég csakugyan Helena Dvorsky személyének felhasználásával. De olyan módon, hogy a kórházi őrködés hiábavalónak bizonyult, Karliceknek a társasági életre fordított kiadásai pedig, melyeket a különleges alapból térítettünk meg, ablakon kidobott pénznek, ahogy Karlicek kíméletlenül kifejezte magát.

— Mindez azt bizonyítja — mondta, miután némileg megnyugodott —, hogy a bandában nőnemű lény is dolgozik. Ugyanez fizetett az ezressel is az ékszerboltban.

Ez ugyan valószínűnek látszott, hanem az igazság, amire később fény derült, olyan volt, hogy legszívesebben jól a falba vertem volna a fejemet. Mert eszembe juthatott volna azonnal, már akkor, hiszen olyan egyszerű volt, mint a Kolumbusz tojása. Önök, akik figyelemmel kísérik elbeszélésemet, talán már most rátapintanali.

S jól szégyenbe hozhatnak engem, a detektívet.

Egyelőre azonban csupán egy okos dolgot cselekedtem — megőriztem a nyugalmamat.

— Karlicek... — mondom. — Őrködjön csak a régi módon tovább. Más munkám sajnos nincs a maga szá- ■ mára.

Tovább játszotta tehát Helena Dvorsky éber j

partnerének szerepét, s nem is történt semmi egészen november hatodikáig, amikor Lenk szövődménye felől ! már nem fenyegetett veszély, és én végre beszélhettem vele.

Magammal vittem a kórházba két gyorsírót. Jaroslav ! Lenk eléggé nyomorultul festett, de nyugodt volt. Mini az államvédemi szervek dolgozóját, a legkevésbé sem izgatta fel a kihallgatás. Az első alkalommal voltaképpen csak hagytam, hogy beszéljen, pihenőket engedtem neki és nem tettem fel igényesebb kérdéseket. Ezzel ugyan eleget tettem az orvosoknak, akik semmiképp sem tartották kívánatosnak, hogy a beteg agyveleje az intenzív gondolkozás következtében túltelitődjék vérrel, de természeteién csak nlagyon keveset tudtam meg. (Folytatjuk)

i