Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-16 / 39. szám
,iv. í A különböző törvényerejű rendeletek, a termelőszövet' kezeti alapszabályok pontosan körülhatárolják a szövetkezeti demokrácia gyakorlatát. Közismertek a jogok és a kötelességek. Azt is mindenki tudja, hogy a termelőszövetkezet tevékenységébe, ha azok a törvényes keretek között folynak, senki nem avatkozhat bele. Hangsúlyozzuk: most sem, Gyöngyösön sem, a négy tsz egyesülésével kapcsok 1 an. De az is nyilvánvaló, hogy a párt- és a tanácsi szervnek van véleménye erről a jelentős kérdésről. Kell is, hogy legyen véleménye. Furcsa dolog. lenne, ha a mi társadalmi viszonyaink között a felelős vezető testületek közömbösen szemlélnék, vélemény nélkül figyelnék egy ilyen nagy jelentőségű társadalmi mozgás lefolyását, amelynek politikai kihatását is nagyon komolyan kell venni. ★ A helybeli államhatalmi szerv állásfoglalását Gácsi László, a városi tanács vb- elnökhelyettese közvetíti. — Határozott véleményünk, hogy a négy tsz mai széttagoltsága a fejlődés akadálya. A városban mindig meghatározó tényező volt a mezőgazdaság. Most is az, a nagyon fejlett ipar mellett is az, De ott tartunk, hogy a város zöldség- és gyümölcs ellátását a négy tsz nem tudja biztosítani. Ennek egyik oka az, hogy külön-külön nem tudnak megbirkózni a szükségessé váló beruházásokkal. Hiszen korszerű gazdálkodást korszerű beruházás nélkül nem várhatunk. Márpedig egy modern sertéshizlalda vagy borjúnevelő Jó ötlet a Bervából Az üzemi szocialista brigádok segítsék a falusiakat Köztudott, hogy üzemeinkben, mint például az egri Fi- nomszerelvénygyárban is, a szocialista brigádmostgalom igca magas szintet ért el. Komoly szerepet kap nemcsak a termelésben, de annak a jelszónak megvalósításában is, hogy minél több ember éljen, gondolkozzék szocialista módra. Tőlük kaptuk áz ötletet: jó lenne a gyári szocalista brigádok több éves tapasztalatait hasznosítani falun is a termelőszövetkezetekben, ahol még csak bíztató hajtásai vannak e mozgalomnak. Való igaz, a hözös gazdaságokban dolgozó szocialista brigádok sok gyermekbetegséggel küszködnek. Kezdve attól, hogy — megfelelő — a termelést és az emberek nevelését segítő vállalásokat dolgozzanak ki, folytatva a brigádnapló vezetésén, a munka értékeléséig, a közös rendezvények szervezésétől a brigádmunka sok-sok más részletének kidolgozásáig, még sok a bizonytalanság. A bervaiak javaslata szerint jó lenne, ha az üzemek legjobb szocialista brigádjai elvállalnának egy-egy termelőszövetkezeti szocialista, vagy ifjúsági brigád patronálását. Rendszeresen tartanák a kapcsolatot, esetleg közös rendezvényekkel, egymás munkájának alaposabb megismerésével hasznosabbá, tökéletesebbé tehetnék e kezdő brigádok munkáját. Azzal is sokat segíthetnének a gyárika, ha rendszeresen részt vennének az általuk patronált termelőszövetkezeti brigád összejövetelein, ott a nagyüzemi szervezettségből adódó tapasztalatokat átadva, előmozdíthatnák e tanácskozások hatékonyságát, a fegyelem ja- parlamentarizmusra szoktatnák parlamentiizmusra szoktatnak falun dolgozó brigádtársaikat. Nem utolsósorban segíthetnének abban is, hogy a gyakori látogatások során azt is figyelemmel kísérnék, hogy a szövetkezet vezetői megadják-e az érdemelt erkölcsi és anyagi megbecsülést a mezőn, vagy az állattenyésztésben, gépműhelyben dolgozó szocialista brigádok tagjainak. Legalább úgy, miként azt az üzemekben is teszik. A bervaiak adták az ötletet De reméljük, nemcsak ők, m is ■uárak szocialista brigádjai is einek veit. komoly költségekbe kerül. Látnunk kel azt is, hogy a városban nincs munkaerő- felesleg. Az egyik tsz-ben az átlag életkor meghaladja az ötven évet, a másikban pedig alacsonyabb az országos átlagnál is. Ugyanott majdnem harminc szakmunkástanulót képeznek. A munkaerő egyenletes elosztását, a szükséges utánpótlás könnyebb az egyesülés esetén biztosítani. De beszélhetnénk a tsz-ek gépi ellátottságáról, ami korábban még megfelelt a követelményeknek. ma már azonban a fejlődés túlhaladta; Nehézgépekkel csak két tsz rendelkezik. A domborzati viszonyok pedig megkövetelik, hogy a talajelőkészítésben nehézgépeket alkalmazzunk. Ott vannak a szőlők. Talajerő-utánpótlásuk feltétele a szarvasmarha-tenyésztés. Gazdaságosan ma egyik tsz sem képes szarvasmarhatartással foglalkozni. Nem szabad a városfejlesztési terveket sem figyelmen kívül hagyni. A távlati tervek alapján három tsz központját és néhány gazdasági épületét kell megszüntetnünk. Ezt egyszerűbb elhatározni, mint számukra megfelelő helyről gondoskodni. Azt a gyakorlat is igazolta eddig, hogy tsz-ek közös beruházásra nem hajlandók. Mi legyen a megoldás? Mondjuk ki azt is, hogy a tsz-tagság jövőjének fejlődését a mostani széttagoltság mellett nem látjuk biztosítottnak. A mai körülmények között a tervidőszakoknak megfelelő fel- adatatoknak 2—3 év múlva nem fognak tudni megfelelni. Mi ezt így látjuk, és ezt nyíltan meg is mondjuk. Már csak azért is, hogy soha senki ne vethesse a szemünkre: nem szóltunk idejében. Hogy mi fog történni, elhatá- rdzzák-e az egyesülést a tsz-ek gazdái, ez nem rajtunk múlik. A véleményünket azonban nem rejtjük véka alá: támogatjuk, helyeseljük az egyesülés szándékát. ★ A városi pártbizottság titkára, Vadasz József a következőket mondotta: — Az egyesülés kérdésének politikai jelentőségét mindenki tisztán látja. A városi párt-végrehajtóbizottság foglalkozott már ezzel a kérdéssel. Igyekeztünk sokoldalúan elemezni az egyesülés minden lehetséges konzekvenciáit. Mi azt mondjuk, a termelőszövetkezetek tagjainak maguknak kell dönleniük sorsukról, de ha tőlünk segítséget kérnek, tájékoztatást kívánnak, a legmesszebbmeáltánőklg a rendelkezésükre lünk. Helyeseljük és mogatjuk az egyesülés szándékát. Hiba lenne azonban ügy beállítani a dolgot, mintha az, ami eddig történt, ahogy eddig gazdálkodtak a tsz-ek. az rossz lett volna. Más dolog, hogy a fejlődés óhatatlanul megkövetel változásokat. Emberi tulajdonság, hogy a változásokkal szemben mindig vanak fenntartásaink. így van ez most is bizonyára, most is vannak olyanok, akik az egyesülés miatt aggódnak. Viszont a többség véleménye a döntő. A többség akaratának kell érvényesülnie most is. Efölött őrködünk. Anélkül, hogy befolyásolni akarnánk bárki elhatározását, annyit megmondunk, hogy az egyesülés politikai szempontból is pozitív változást eredményezne, hiszen egy sor ellentétet, feszültséget oldana fel, az energiákat a hosszas cél elérésére mozgósítaná. Gondolnunk kell személyes következményekre is. Ha egyesülnek a termelőszövetkezetek, majd megválasztják a vezetőket is. De az emberiesség azt is megköveteli, hogy a most vezető beosztásban lévő személyekről is messzemenően gondoskodjunk, eddig végzett munkájuk, képességeik alapján kerüljenek új beosztásba. Mint elvet, ezt hangoztatjuk, és nagyon bízunk benne, hogy a termelő- szövetkezetek tagsága egyet is ért velünk ebben a kérdésben. A megoldást, ha ez időszerűvé válik, nekik kell megtalálniuk. Még egyszer: a város szocialista mezőgazdaságának jövője a tsz-tag- ság kezében van, de a párt- bizottság egyetért vele és támogatja azt a szándékot, amely, az egyesülést szorgalmazza. ★ Itt pontotl is tehetünk az írás végére. Azzal kezdtük: közvéleménykutatásra szántuk rá magunkat. Igyekeztünk az érdekeltek különböző rétegének a véleményét megtudni és közzétenni, hiszen megyénk életének krónikása, a mi lapunk kötelessége, hogy egy ütemben haladjon az eseményekkel, feljegyezze az emberek sorsának alakulását, segítse a holnapi jobb életért való törekvést. Gyöngyös termelőszövetkezeti gazdái most döntő elhatározás előtt állnak. Nekik szerettünk volna most is segíteni — lehetőségeink szerint. G. Molnár Ferenc Nyolcvan millió forint Eger város fejlesztésére (Folytatás az 1. oldalról) Hadnagy úti általános iskola is. Néhány évvel ezelőtt építették, s ma már szűk, kicsi, újabb termekre van szükség, újabb ezrekre. Az illetékesek már a tervezéskor is tudják, hogy hány lakója lesz majd a telepnek, ennek ellenére a várható családok. iskolásgyerekek számát mégsem vették figyelembe az iskola megépítésekor; Ugyanez vonatkozik az óvodára is. — Kifogásolta a Hadnagy úti lakások minőségét is. — Igen, nagyon sok lakásban jártam. Penészesek a falak, hull a vakolat, nem zár rendesen az ajtó, rossz a fűtés. Ha más módon nem lehet, akkor kényszeríteni kell a kivitelezőt a minőségi munkára. Sípos Károly, a peremkerületek lakóinak nevében interpellált, és kért segítséget a tanácsüléstől. Kifogásolta, hogy az 1968. évi fejlesztési alapból 47 millió felhasználatlan maradt. — Az utóbbi időben valóban nagyot fejlődött a perem- kerületek kereskedelmi ellátottsága, de még ma sem elégíti ki az igényeket. Kevés az üzlet és nagyon sok árút, zöldséget, gyümölcsöt csak a belvárosi boltokban léhét vásárolni. Szerintünk is érdemes lenne megvalósítani Patkó József javaslatát... — Az egri üzletekből szinte észrevétlenül kiszorultak a különböző mezőgazdasági termékek, a lakosság pedig egyre jobban igényelné. Szerintem néhány termelőszövetkezet, vagy állami gazdaság összefogásával, és természetesen a tanács segítségével érdemes lenne egy mező- gazdasági termékeket árusító üzletet létesíteni a városban. Egészen biztos, hogy jelentősen javítaná a város áruellátását. Évek óta visszatérő gond, probléma. Különösen nyáron, de egyre gyakrabban már ősszel, télen is szomjazik a város. Vajon meddig? — kérdezte Angyalosi Gábor. — Űj kutakra van szükség, az Eged alatt szerintem érSípos Károly, a 39-es körzet tanácstagja, a peremkerület fejlesztését sürgette. demes tovább folytatni a fúrásokat. Jól tudom, hogy egyszerre nem jut mindenre, de valamit mindenképpen tenni kell a város jobb és biztosabb vízellátásáért. Több jogos kérés, hasznos ötlet, a városért érzett felelősség fogalmazta Juhász Antal, Mikus László, Marmoly Sándor, Nagy Béla, Montvai Béla, Szabó József, Mázán Sándor, Kocsmái■ János és Zámbori Ferenc felszólalását is. Borics László, a városi tanács vb-elnökhelyettese részletesen szólt a lakásépítkezések lemaradásáról, áthúzódásáról, hogy a szerződéseket még a megyei tanács kötötte. A városi tanács vb-elnökhelyettese magyarázta, hogy az 1968. évi fejlesztési alapból miért maradt felhasználatlanul 47 millió forint. Ismertette a negyedik ötéves terv lakásépítési, közműve- sítési problémáit és az 1970. év utáni lakásépítkezések számát, ütemét és az átadások határidejét illetőleg aggályát fejete ki. Az építési technológia meghatározására (házgyár, poligon-üzem, stb.) a megyei tanács döntését és segítségét kérte. Berecz István, a megyei tanács vb-elnökhelyettese felszólalása során kifejtette a tanácsi fejlesztés újszerűségét, a várospolitika gazdasági és politikai jelentőségét, a; gazdaságirányítási reform kö- ■ Szokatlan szóösszetétel, az ideál szót általában nem a főkönyvelő fogalomhoz kapcsoljuk. Ebben az írásban e szókapcsolat két betűvel bővül: ideális főkönyvelő. A 5,nem ideális” jellemzéséül csak annyit: nem szerettem, ha ők lettek a riportalanyaim. ők, akiknek ismereteik megállnak az iroda falainál, nem tudják, hogy a község melyik határába mit vetettek, hogy miért éppen az a vetőmag került a talajba, milyen agrotechnikai és gazdaságossági meggondolások vezették a vezetőket (köztük a főkönyvelőt is!). Ilyenkor úgy érzi az újságíró: adminisztrátor, bérszámfejtő a beszédpartnere — főkönyvelő fedőnév alatt — és ez nem lelkesíti, elsősorban az írás hitele miatt Aztán, ahogy lépegettünk a mechanizmus felé és a mechanizmusban új főkönyvelő f típusokkal találkoztam. Emlékezetes számomra a váraszói példa. A főkönyvelőnő nem vett elő papírlapot vezetett a gazdaságban, tervekről oeszélt és éreztem, ért mindent, többet is, mint amennyit elmond. Úgy irányítja a beszélgetést, hogy vesszek el a tetszetős részeredményekben, de a gazdálkodás mély ösz- szefüggése, koncepciója (milyen jó, hogy ezt a szót leírhatjuk) maradjon a váraszói vezetők titka. Ez a bűvös titkolózás késztetett, hogy újra kérdezzek, legalább elemei előkerüljenek az „újmechanista” főkönyvelői koncepciónak. így derült ki, hogyan kalkulálnak fillérekig: érdemes-e a melléküzemágban négy rovátkát esztergálni a csavarhúzónyélbe, ha például így csak néhány fillér a nyereség. Váraszón is tapasztaltam, hogy születőben a termelőszövetkezetek új „menedzser” típusa, amely hol elnöki, hol főmezőgazdászi vagy éppen főkönyvelői köntösben lép elő. Az egyik termelőszövetkezetben a vetéstervről folyt a vita. A főkönyvelő több terményre pontos számítást végzett: milyen ráfordításokkal a várható árak mellett, mekkora haszon remélhető. A számok birtokában a további szelektálást a főmezőgazdász végezte: a legtöbb nyereséget ígérő termények közül, földterületük sajátosságaihoz igazodva, választott: A közgazda .ági és agrárérvek felsorakoztatása után együtt döntött a tsz vezér- __________________________ _________________ Főköny velő-ideál Milyen is (illetve milyen legyen!) az új gazdasági mechanizmus főkönyvelő-ideálja? A válasz egyetlen szó: közgazdász. És itt nem címről, vagy végzettségről van szó, hanem közgazdasági szemléletről. A régi értelemben vett főkönyvelő, aki esetleg csak a termelés regisztrálója volt — egyre inkább a termelés irányítójává lép elő. Ö az, aki állandóan keresi, hogyan lehet felhasználni a gazdaságpolitika lehetőségeit. Az állandó vagy időleges szabályozók milyen gazdálkodást segítenek elő, a beruházási, a hitelpolitika milyen fejlesztést tesz előnyössé? Vizsgálja, hogy mekkora gépparkra van szüksége a termelőszövetkezetnek, mikor válik a plusz gép munkája már kevésbé nyereségessé. Csak e néhány kutatási terület is bizonyítja, hogy az új típusú főkönyvelőnek jól kell ismernie a napról napra bővülő közgazdasági és jogi irodalmat. Egyre növekszik feladata a termelőszövetkezet belső életében s. Naprakészen vezeti a gazdaság kudarcait és sikereit, hogy még időben lehessen változtatni. Ez a feladat már maga nagyon összetett, ugyanis a mezőgazdasági önköltségek számolására még nem alakult ki biztos, pontos módszer. E témában tehát, a napi munka mellett egy kis kutatás sem árt. Aztán elkerülhetetlen az alapok Vizsgálata, az optimális lehetőségek keresése, figyelmét nem kerülheti el, ha hasznos melléküzemág szervezésére lát lehetőséget. Tőle is várják a tagok és a. vezetők, hogy kutassa a társulások előnyeit. Amint itt csak címszavakban, egyszerűsítve és természetesen a teljesség nélkül ismertettünk, bizonyítja, hogy nem egyzerű ideális főkönyvelővé válni. Sok gyakorlati tapasztalat, ismeret kell hozzá — egyre több agrártudás is — és állandó tájékozódás. Csak így segítheti a helyes döntéseket, így reagálhat gyorsan a hibákra és csak így lehet munkája is része az egyre növekvő nyereségtömegnek. A munkája nyomán javuló gazdálkodás válthatja ki a tagok, a vezetők és a kollégák elismerését: ,.ö főkönyvelő-ideál”. vetelményeit, az önálló gazdálkodás elvi jelentőségét. A tanács fő feladataként jelölte meg a lakásépítkezések (állami, "szövetkezeti, társas és családi házépítés) irányítását és segítését. De nem értünk egyet Berecz elvtársnak azzal a megállapításával, hogy a fejlesztési alapban biztosított forint összegek csali gazdasági lehetőséget jelentenek. Véleményünk szerint nemcsak gazdasági lehetőséget jelentenek, hanem felelősséget is a határozatban megsza - bott feladatok teljesítéséért. A rendelkezésre álló ősz- szegek gazdaságos és időarányos felhasználása különösen fontos követelmény a lakásépítkezések, a közművesítések és egyéb kommunális ellátás javításában, hiszen mindezek a lakosság széles rétegét érintik, az élet-' szírvonal alakulását közvetlenül és jelentős mértékben befolyásolják, tehát nemcsak gazdasági, hanem fontos politikai kérdés is. Hiányoltuk Berecz István, a megyei tanács elnökhelyettesének felszólalásából, hogy nem hangsúlyozta: a tanácsoknak és minden közreműködőnek lényegesen nagyobb feladatokra kell felkészülni és az eddigi tapasztalatok Egerben nem kedvezőek. Egyetértünk azzal, hogy a megyei tanács segítséget kíván adni Eger város fejlesztéséhez, de a tanács nyilvánossága előtt azt is meg kellett volna mondani, hogy Eger városi érintő kérdésekben a döntést az új mechanizmus időszakában már nem vállalhatja, ez a városi tanácsot, a vb.-t illeti. Ebből következik, hogy a döntés felelőssége is a várost terheli. Viták, érvek, ötletek és javaslatok .., Mind, mind a városért, az egriekért hangzott el és íródott le. A városi tanács szombati ülésén egy ellenszavazattal, illetve egy tartózkodással elfogadta Eger város 1969—70. évi fejlesztési és 1969—70. évi pénzügyi tervét. Dr. Fazekas László Éj létesítmények épülnek Záhonyban Záhony és térsége ma hazánk egyik legjelentősebb vasúti csomópontja, átrakó forgalmának méreteire jellemző, hogy két évtized alatt-' az évenként átrakott áru- mennyiség ötvenszeresére emelkedett Az építkezések első szakaszában főként a fejlesztési és gazdasági beruházásokra, valamint a gépesítésre fordították a hiteleket és csak kisebb mértékben járulékos létesítményekre. De még így is I960—68 között csaknem 80 millió forintot költöttek la- kásépíktezésre, kulturális és szociális célokra. A MÁV az idén és a következő években újabb nagy összegeket költ dolgozói és családtagjaik szociális körülményeinek további javítása, ra. Még ebben az évben el- készül 12 kétszobás, lakás. Már épül és még az idén átadják rendeltetésének a mentőállomással ellátott új üzemi orvosi rendelő intézetet, megnyitja kapuit a vasutas dolgozók gyermekeinek százszemélyes napközi otthonos óvodája és hatvan személyes bölcsődéje, ezenkívül százszemélyes munkás- szálló. a széncsúzda mellett mosdó-öltöző, nyolc tantermes általános iskola és korszerű ABC-áruház építését kezdik meg. (MTI) iü3 19«8. február }&, vasára** Igen vagy nem? A vár eg vezető testületéi a gyöngyösi négy tsz egyesüléséről
