Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-16 / 39. szám

,iv. í A különböző törvényerejű rendeletek, a termelőszövet' kezeti alapszabályok ponto­san körülhatárolják a szövet­kezeti demokrácia gyakorla­tát. Közismertek a jogok és a kötelességek. Azt is minden­ki tudja, hogy a termelőszö­vetkezet tevékenységébe, ha azok a törvényes keretek kö­zött folynak, senki nem avat­kozhat bele. Hangsúlyozzuk: most sem, Gyöngyösön sem, a négy tsz egyesülésével kapcsok 1 an. De az is nyilvánvaló, hogy a párt- és a tanácsi szervnek van véleménye erről a jelen­tős kérdésről. Kell is, hogy legyen véleménye. Furcsa do­log. lenne, ha a mi társadalmi viszonyaink között a felelős vezető testületek közömbösen szemlélnék, vélemény nélkül figyelnék egy ilyen nagy je­lentőségű társadalmi mozgás lefolyását, amelynek politi­kai kihatását is nagyon ko­molyan kell venni. ★ A helybeli államhatalmi szerv állásfoglalását Gácsi László, a városi tanács vb- elnökhelyettese közvetíti. — Határozott vélemé­nyünk, hogy a négy tsz mai széttagoltsága a fejlődés aka­dálya. A városban mindig meghatározó tényező volt a mezőgazdaság. Most is az, a nagyon fejlett ipar mellett is az, De ott tartunk, hogy a város zöldség- és gyümölcs ellátását a négy tsz nem tud­ja biztosítani. Ennek egyik oka az, hogy külön-külön nem tudnak megbirkózni a szükségessé váló beruházá­sokkal. Hiszen korszerű gaz­dálkodást korszerű beruhá­zás nélkül nem várhatunk. Márpedig egy modern ser­téshizlalda vagy borjúnevelő Jó ötlet a Bervából Az üzemi szocialista brigádok segítsék a falusiakat Köztudott, hogy üzemeink­ben, mint például az egri Fi- nomszerelvénygyárban is, a szocialista brigádmostgalom igca magas szintet ért el. Komoly szerepet kap nemcsak a terme­lésben, de annak a jelszónak megvalósításában is, hogy mi­nél több ember éljen, gondol­kozzék szocialista módra. Tőlük kaptuk áz ötletet: jó lenne a gyári szocalista brigá­dok több éves tapasztalatait hasznosítani falun is a terme­lőszövetkezetekben, ahol még csak bíztató hajtásai vannak e mozgalomnak. Való igaz, a hözös gazdasá­gokban dolgozó szocialista bri­gádok sok gyermekbetegséggel küszködnek. Kezdve attól, hogy — megfelelő — a termelést és az emberek nevelését segítő vállalásokat dolgozzanak ki, folytatva a brigádnapló veze­tésén, a munka értékeléséig, a közös rendezvények szervezé­sétől a brigádmunka sok-sok más részletének kidolgozásáig, még sok a bizonytalanság. A bervaiak javaslata szerint jó lenne, ha az üzemek leg­jobb szocialista brigádjai el­vállalnának egy-egy termelő­szövetkezeti szocialista, vagy ifjúsági brigád patronálását. Rendszeresen tartanák a kap­csolatot, esetleg közös rendez­vényekkel, egymás munkájá­nak alaposabb megismerésével hasznosabbá, tökéletesebbé te­hetnék e kezdő brigádok mun­káját. Azzal is sokat segíthetnének a gyárika, ha rendszeresen részt vennének az általuk pat­ronált termelőszövetkezeti bri­gád összejövetelein, ott a nagy­üzemi szervezettségből adódó tapasztalatokat átadva, elő­mozdíthatnák e tanácskozások hatékonyságát, a fegyelem ja- parlamentarizmusra szoktatnák parlamentiizmusra szoktatnak falun dolgozó brigádtársaikat. Nem utolsósorban segíthetné­nek abban is, hogy a gyakori látogatások során azt is figye­lemmel kísérnék, hogy a szö­vetkezet vezetői megadják-e az érdemelt erkölcsi és anyagi megbecsülést a mezőn, vagy az állattenyésztésben, gépműhely­ben dolgozó szocialista brigá­dok tagjainak. Legalább úgy, miként azt az üzemekben is teszik. A bervaiak adták az ötletet De reméljük, nemcsak ők, m is ■uárak szocialista brigádjai is einek veit. komoly költségekbe kerül. Látnunk kel azt is, hogy a városban nincs munkaerő- felesleg. Az egyik tsz-ben az átlag életkor meghaladja az ötven évet, a másikban pedig alacsonyabb az országos át­lagnál is. Ugyanott majdnem harminc szakmunkástanulót képeznek. A munkaerő egyen­letes elosztását, a szükséges utánpótlás könnyebb az egye­sülés esetén biztosítani. De beszélhetnénk a tsz-ek gépi ellátottságáról, ami koráb­ban még megfelelt a köve­telményeknek. ma már azon­ban a fejlődés túlhaladta; Nehézgépekkel csak két tsz rendelkezik. A domborzati viszonyok pedig megkövete­lik, hogy a talajelőkészítés­ben nehézgépeket alkalmaz­zunk. Ott vannak a szőlők. Talajerő-utánpótlásuk felté­tele a szarvasmarha-tenyész­tés. Gazdaságosan ma egyik tsz sem képes szarvasmarha­tartással foglalkozni. Nem szabad a városfejlesztési ter­veket sem figyelmen kívül hagyni. A távlati tervek alap­ján három tsz központját és néhány gazdasági épületét kell megszüntetnünk. Ezt egyszerűbb elhatározni, mint számukra megfelelő helyről gondoskodni. Azt a gyakor­lat is igazolta eddig, hogy tsz-ek közös beruházásra nem hajlandók. Mi legyen a meg­oldás? Mondjuk ki azt is, hogy a tsz-tagság jövő­jének fejlődését a mostani széttagoltság mellett nem lát­juk biztosítottnak. A mai körülmények között a terv­időszakoknak megfelelő fel- adatatoknak 2—3 év múl­va nem fognak tudni megfe­lelni. Mi ezt így látjuk, és ezt nyíltan meg is mondjuk. Már csak azért is, hogy soha senki ne vethesse a szemünk­re: nem szóltunk idejében. Hogy mi fog történni, elhatá- rdzzák-e az egyesülést a tsz-ek gazdái, ez nem rajtunk múlik. A véleményünket azonban nem rejtjük véka alá: támogatjuk, helyeseljük az egyesülés szándékát. ★ A városi pártbizottság tit­kára, Vadasz József a kö­vetkezőket mondotta: — Az egyesülés kérdésé­nek politikai jelentőségét mindenki tisztán látja. A vá­rosi párt-végrehajtóbizottság foglalkozott már ezzel a kér­déssel. Igyekeztünk sokolda­lúan elemezni az egyesülés minden lehetséges konzek­venciáit. Mi azt mondjuk, a termelőszövetkezetek tagjai­nak maguknak kell dönleniük sorsukról, de ha tőlünk se­gítséget kérnek, tájékoztatást kívánnak, a legmesszebbme­ál­tá­nőklg a rendelkezésükre lünk. Helyeseljük és mogatjuk az egyesülés szán­dékát. Hiba lenne azonban ügy beállítani a dolgot, mint­ha az, ami eddig történt, ahogy eddig gazdálkodtak a tsz-ek. az rossz lett volna. Más dolog, hogy a fejlődés óhatatlanul megkövetel vál­tozásokat. Emberi tulajdon­ság, hogy a változásokkal szemben mindig vanak fenn­tartásaink. így van ez most is bizonyára, most is vannak olyanok, akik az egyesülés miatt aggódnak. Viszont a többség véleménye a döntő. A többség akaratának kell érvényesülnie most is. Efö­lött őrködünk. Anélkül, hogy befolyásolni akarnánk bárki elhatározását, annyit meg­mondunk, hogy az egyesülés politikai szempontból is po­zitív változást eredményez­ne, hiszen egy sor ellentétet, feszültséget oldana fel, az energiákat a hosszas cél el­érésére mozgósítaná. Gondol­nunk kell személyes követ­kezményekre is. Ha egyesül­nek a termelőszövetkezetek, majd megválasztják a veze­tőket is. De az emberiesség azt is megköveteli, hogy a most vezető beosztásban lévő személyekről is messzeme­nően gondoskodjunk, eddig végzett munkájuk, képessé­geik alapján kerüljenek új beosztásba. Mint elvet, ezt hangoztatjuk, és nagyon bí­zunk benne, hogy a termelő- szövetkezetek tagsága egyet is ért velünk ebben a kér­désben. A megoldást, ha ez időszerűvé válik, nekik kell megtalálniuk. Még egyszer: a város szocialista mezőgaz­daságának jövője a tsz-tag- ság kezében van, de a párt- bizottság egyetért vele és támogatja azt a szándékot, amely, az egyesülést szorgal­mazza. ★ Itt pontotl is tehetünk az írás végére. Azzal kezdtük: közvéle­ménykutatásra szántuk rá magunkat. Igyekeztünk az érdekeltek különböző rétegé­nek a véleményét megtudni és közzétenni, hiszen me­gyénk életének krónikása, a mi lapunk kötelessége, hogy egy ütemben haladjon az eseményekkel, feljegyezze az emberek sorsának alakulását, segítse a holnapi jobb éle­tért való törekvést. Gyöngyös termelőszövetke­zeti gazdái most döntő elha­tározás előtt állnak. Nekik szerettünk volna most is se­gíteni — lehetőségeink sze­rint. G. Molnár Ferenc Nyolcvan millió forint Eger város fejlesztésére (Folytatás az 1. oldalról) Hadnagy úti általános isko­la is. Néhány évvel ezelőtt építették, s ma már szűk, ki­csi, újabb ter­mekre van szükség, újabb ezrek­re. Az illeté­kesek már a tervezéskor is tudják, hogy hány lakója lesz majd a telepnek, en­nek ellenére a várható csa­ládok. isko­lásgyerekek számát még­sem vették fi­gyelembe az iskola meg­építésekor; Ugyanez vo­natkozik az óvodára is. — Kifogá­solta a Had­nagy úti la­kások minő­ségét is. — Igen, na­gyon sok la­kásban jártam. Penészesek a falak, hull a vakolat, nem zár rendesen az ajtó, rossz a fű­tés. Ha más módon nem le­het, akkor kényszeríteni kell a kivitelezőt a minőségi munkára. Sípos Károly, a peremke­rületek lakóinak nevében in­terpellált, és kért segítséget a tanácsüléstől. Kifogásolta, hogy az 1968. évi fejleszté­si alapból 47 millió felhasz­nálatlan maradt. — Az utóbbi időben való­ban nagyot fejlődött a perem- kerületek kereskedelmi ellá­tottsága, de még ma sem elé­gíti ki az igényeket. Kevés az üzlet és nagyon sok árút, zöldséget, gyümölcsöt csak a belvárosi boltokban léhét vá­sárolni. Szerintünk is érdemes len­ne megvalósítani Patkó Jó­zsef javaslatát... — Az egri üzletekből szin­te észrevétlenül kiszorultak a különböző mezőgazdasági termékek, a lakosság pedig egyre jobban igényelné. Sze­rintem néhány termelőszö­vetkezet, vagy állami gazda­ság összefogásával, és termé­szetesen a tanács segítségé­vel érdemes lenne egy mező- gazdasági termékeket árusító üzletet létesíteni a városban. Egészen biztos, hogy jelentő­sen javítaná a város áruellá­tását. Évek óta visszatérő gond, probléma. Különösen nyáron, de egyre gyakrabban már ősszel, télen is szomjazik a város. Vajon meddig? — kérdezte Angyalosi Gábor. — Űj kutakra van szükség, az Eged alatt szerintem ér­Sípos Károly, a 39-es körzet tanácstagja, a peremkerület fejlesztését sürgette. demes tovább folytatni a fú­rásokat. Jól tudom, hogy egy­szerre nem jut mindenre, de valamit mindenképpen tenni kell a város jobb és bizto­sabb vízellátásáért. Több jogos kérés, hasznos ötlet, a városért érzett fele­lősség fogalmazta Juhász An­tal, Mikus László, Marmoly Sándor, Nagy Béla, Montvai Béla, Szabó József, Mázán Sándor, Kocsmái■ János és Zámbori Ferenc felszólalá­sát is. Borics László, a városi ta­nács vb-elnökhelyettese rész­letesen szólt a lakásépítkezé­sek lemaradásáról, áthúzódá­sáról, hogy a szerződéseket még a megyei tanács kötöt­te. A városi tanács vb-elnök­helyettese magyarázta, hogy az 1968. évi fejlesztési alap­ból miért maradt felhaszná­latlanul 47 millió forint. Is­mertette a negyedik ötéves terv lakásépítési, közműve- sítési problémáit és az 1970. év utáni lakásépítkezések számát, ütemét és az átadá­sok határidejét illetőleg ag­gályát fejete ki. Az építési technológia meghatározásá­ra (házgyár, poligon-üzem, stb.) a megyei tanács dön­tését és segítségét kérte. Berecz István, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese fel­szólalása során kifejtette a tanácsi fejlesztés újszerűsé­gét, a várospolitika gazdasá­gi és politikai jelentőségét, a; gazdaságirányítási reform kö- ■ Szokatlan szóösszetétel, az ideál szót általában nem a fő­könyvelő fogalomhoz kap­csoljuk. Ebben az írásban e szókapcsolat két betűvel bő­vül: ideális főkönyvelő. A 5,nem ideális” jellemzéséül csak annyit: nem szerettem, ha ők lettek a riportala­nyaim. ők, akiknek ismereteik megállnak az iroda falai­nál, nem tudják, hogy a község melyik határába mit ve­tettek, hogy miért éppen az a vetőmag került a talajba, milyen agrotechnikai és gazdaságossági meggondolások ve­zették a vezetőket (köztük a főkönyvelőt is!). Ilyenkor úgy érzi az újságíró: adminisztrátor, bérszámfejtő a beszéd­partnere — főkönyvelő fedőnév alatt — és ez nem lelke­síti, elsősorban az írás hitele miatt Aztán, ahogy lépegettünk a mechanizmus felé és a mechanizmusban új főkönyvelő f típusokkal találkoztam. Emlékezetes számomra a váraszói példa. A főkönyvelőnő nem vett elő papírlapot vezetett a gazdaságban, tervekről oeszélt és éreztem, ért mindent, többet is, mint amennyit elmond. Úgy irányítja a beszélgetést, hogy vesszek el a tetszetős részeredményekben, de a gazdálkodás mély ösz- szefüggése, koncepciója (milyen jó, hogy ezt a szót leír­hatjuk) maradjon a váraszói vezetők titka. Ez a bűvös titkolózás késztetett, hogy újra kérdezzek, legalább elemei előkerüljenek az „újmechanista” főkönyvelői koncepció­nak. így derült ki, hogyan kalkulálnak fillérekig: érde­mes-e a melléküzemágban négy rovátkát esztergálni a csavarhúzónyélbe, ha például így csak néhány fillér a nyereség. Váraszón is tapasztaltam, hogy születőben a terme­lőszövetkezetek új „menedzser” típusa, amely hol elnöki, hol főmezőgazdászi vagy éppen főkönyvelői köntösben lép elő. Az egyik termelőszövetkezetben a vetéstervről folyt a vita. A főkönyvelő több terményre pontos számí­tást végzett: milyen ráfordításokkal a várható árak mel­lett, mekkora haszon remélhető. A számok birtokában a további szelektálást a főmezőgazdász végezte: a legtöbb nyereséget ígérő termények közül, földterületük sajátossá­gaihoz igazodva, választott: A közgazda .ági és agrár­érvek felsorakoztatása után együtt döntött a tsz vezér- __________________________ _________________ Főköny velő-ideál Milyen is (illetve milyen legyen!) az új gazdasági me­chanizmus főkönyvelő-ideál­ja? A válasz egyetlen szó: közgazdász. És itt nem cím­ről, vagy végzettségről van szó, hanem közgazdasági szem­léletről. A régi értelemben vett főkönyvelő, aki esetleg csak a termelés regisztrálója volt — egyre inkább a ter­melés irányítójává lép elő. Ö az, aki állandóan keresi, ho­gyan lehet felhasználni a gazdaságpolitika lehetőségeit. Az állandó vagy időleges szabályozók milyen gazdálko­dást segítenek elő, a beruházási, a hitelpolitika milyen fejlesztést tesz előnyössé? Vizsgálja, hogy mekkora gép­parkra van szüksége a termelőszövetkezetnek, mikor vá­lik a plusz gép munkája már kevésbé nyereségessé. Csak e néhány kutatási terület is bizonyítja, hogy az új típusú főkönyvelőnek jól kell ismernie a napról napra bővülő közgazdasági és jogi irodalmat. Egyre növekszik feladata a termelőszövetkezet belső életében s. Naprakészen vezeti a gazdaság kudarcait és sikereit, hogy még időben lehessen változtatni. Ez a fel­adat már maga nagyon összetett, ugyanis a mezőgazdasági önköltségek számolására még nem alakult ki biztos, pon­tos módszer. E témában tehát, a napi munka mellett egy kis kutatás sem árt. Aztán elkerülhetetlen az alapok Vizs­gálata, az optimális lehetőségek keresése, figyelmét nem kerülheti el, ha hasznos melléküzemág szervezésére lát lehetőséget. Tőle is várják a tagok és a. vezetők, hogy ku­tassa a társulások előnyeit. Amint itt csak címszavakban, egyszerűsítve és ter­mészetesen a teljesség nélkül ismertettünk, bizonyítja, hogy nem egyzerű ideális főkönyvelővé válni. Sok gya­korlati tapasztalat, ismeret kell hozzá — egyre több agrár­tudás is — és állandó tájékozódás. Csak így segítheti a helyes döntéseket, így reagálhat gyorsan a hibákra és csak így lehet munkája is része az egyre növekvő nyere­ségtömegnek. A munkája nyomán javuló gazdálkodás válthatja ki a tagok, a vezetők és a kollégák elismerését: ,.ö főköny­velő-ideál”. vetelményeit, az önálló gaz­dálkodás elvi jelentőségét. A tanács fő feladataként jelöl­te meg a lakásépítkezések (állami, "szövetkezeti, társas és családi házépítés) irányí­tását és segítését. De nem ér­tünk egyet Berecz elvtársnak azzal a megállapításával, hogy a fejlesztési alapban biztosított forint összegek csali gazdasági lehetőséget jelentenek. Véleményünk szerint nem­csak gazdasági lehetőséget jelentenek, hanem felelőssé­get is a határozatban megsza - bott feladatok teljesítéséért. A rendelkezésre álló ősz- szegek gazdaságos és idő­arányos felhasználása kü­lönösen fontos követel­mény a lakásépítkezések, a közművesítések és egyéb kommunális ellá­tás javításában, hiszen mindezek a lakosság széles rétegét érintik, az élet-' szírvonal alakulását közvet­lenül és jelentős mértékben befolyásolják, tehát nemcsak gazdasági, hanem fontos po­litikai kérdés is. Hiányoltuk Berecz István, a megyei ta­nács elnökhelyettesének fel­szólalásából, hogy nem hang­súlyozta: a tanácsoknak és minden közreműködőnek lénye­gesen nagyobb feladatok­ra kell felkészülni és az eddigi tapasztalatok Egerben nem kedvezőek. Egyetértünk azzal, hogy a megyei tanács segítséget kí­ván adni Eger város fejlesz­téséhez, de a tanács nyilvá­nossága előtt azt is meg kel­lett volna mondani, hogy Eger városi érintő kérdések­ben a döntést az új mecha­nizmus időszakában már nem vállalhatja, ez a városi tanácsot, a vb.-t illeti. Ebből következik, hogy a döntés fe­lelőssége is a várost terheli. Viták, érvek, ötletek és ja­vaslatok .., Mind, mind a városért, az egriekért hang­zott el és íródott le. A városi tanács szombati ülésén egy ellenszavazattal, illetve egy tartózkodással el­fogadta Eger város 1969—70. évi fejlesztési és 1969—70. évi pénzügyi tervét. Dr. Fazekas László Éj létesítmények épülnek Záhonyban Záhony és térsége ma ha­zánk egyik legjelentősebb vasúti csomópontja, átrakó forgalmának méreteire jel­lemző, hogy két évtized alatt-' az évenként átrakott áru- mennyiség ötvenszeresére emelkedett Az építkezések első szaka­szában főként a fejlesztési és gazdasági beruházásokra, va­lamint a gépesítésre fordítot­ták a hiteleket és csak kisebb mértékben járulékos létesít­ményekre. De még így is I960—68 között csaknem 80 millió forintot költöttek la- kásépíktezésre, kulturális és szociális célokra. A MÁV az idén és a követ­kező években újabb nagy összegeket költ dolgozói és családtagjaik szociális körül­ményeinek további javítása, ra. Még ebben az évben el- készül 12 kétszobás, lakás. Már épül és még az idén át­adják rendeltetésének a mentőállomással ellátott új üzemi orvosi rendelő intéze­tet, megnyitja kapuit a vas­utas dolgozók gyermekei­nek százszemélyes napközi otthonos óvodája és hatvan személyes bölcsődéje, ezen­kívül százszemélyes munkás- szálló. a széncsúzda mellett mosdó-öltöző, nyolc tanter­mes általános iskola és kor­szerű ABC-áruház építését kezdik meg. (MTI) iü3 19«8. február }&, vasára** Igen vagy nem? A vár eg vezető testületéi a gyöngyösi négy tsz egyesüléséről

Next

/
Thumbnails
Contents