Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-13 / 36. szám

DAMASZKUSZ: Az iraki hírügynökség je- lentése szerint több mint 1100 évvel a halála után kiemelik sírjából Harun el Rasid, a legendás kalifa földi marad­ványait. Ebben az értelem­ben az iraki kormány meg­állapodást köt Iránnal, mi­vel az Ezeregy éjszakából és számos közel-keleti legendá­ból ismert kalifa tetemét Te­herán közelében fekvó sír­jából Bagdadba szállítják, hogy volt birodalmának szék­helyén temessék el újból. Az iraki hírügynökség hozzátet­te. hogy Harun el Rasid kö­tötte meg az első francia- arab barátsági egyezményt Nagy Károly uralkodása ide­jén, amikor birodalma Észak-Aírikától Spanyolor­szágig terjedt. SYDNEY: Sydney és más ausztráliai nagyvárosok forgalmát meg­zavarta 13 500 mozdonyve­zető sztrájkja, akik nagyobb bért követelnek. Gépkocsik, autóbuszok, teherautók zsú­folódtak össze a főútvonala­kon és igen sokan nem tud­ták munkahelyüket elérni. WASHINGTON: A Kuba és az Egyesült Államok közötti diplomá­ciai kapcsolatok helyreállítá­sa megkönnyítené több prob­léma megoldását, jelentette ki kedden Stephen Young, Ohio állambeli demokrata szená­tor, a szenátor szerint csak­nem az egész kubai lakos­ság támogatja Castro rend­szerét. Hozzáfűzte, hogy a Havannával való közvetlen összeköttetés hiánya „évek óta fennálló előítélet” követ­kezménye. LONDON: Lubbock liberális párt) képviselő az angol képviselő- házban kedden szorgalmazta, hogy vezessenek be embar­gót a Portugáliába irányuló fegyverszállításokra. Kije­lentette, értesülései vannak arról, hogy a NATO kereté­ben Portugáliának szállított fegyvéreket az angolai és a mocamblque-i felkelők elleni harcban alkalmazzák. DELHI (TASÍ2SZ): Ivan Sepiridonov, a Szov­jet Legfelső Tanács szövet­ségi tanácsának elnöke szer­dán baráti látogatásra Indrá- b i érkezett. Szpiridonovot az indiai parlament hívta meg. í ADDISZ ABEBA: < A fejlődő országoknak nyújtandó segítségre vonat­kozó és szervezeti jellegű ha­tározatok meghozatalával Addiiz Abebában véget ért az Egyesült Nemzetek afrikai gazdasági bizottságának / (ECA) 9, ülésszaka. ________ M «7ő'razdaságl Gépjaví­tó Vállalat Eger. azc mali be!5péssel felvesz esztergá­lyos szakmun­kásokat, 5 éves gyakorlattal. Je­lentkezés mindennap 8- tól 16-óráig a vállald munkaügyi előadójává, Eger, Lenin n. 26L Tel-* lan: 21-98, 15-29. Tüntetés a Vatikán előtt « „Ne adjanak újra világi hatalmat a Vatikánnak” — Ilyen feliratokkal tüntettek február U-én a Vatlkánvá- J ros előtt. Képünkön: az egyik tüntető rö^)iratot nyújt át apácáknak, amely tlltako- í zik a 40 évvel ezelőtt Benito Mussolini olás® diktátor és XI. Pius pápa által aláirt Laterani Egyezmény, mint fasiszta dokumentum ellen, továbbá korrupcióval és ki­zsákmányolással vádolja az egyházat. (Telefoto — AP—MTI—KS) 24 éra a kiilpolitikában A LEGUTÓBBI ORAK ESEMÉNYEI újra emlékez­tették a közvéleményt arra a sajnálatos tényre, hogy Kö­zel-Kelet nemcsak diplomáciai, hanem katonai értelem­ben is hadiállapot színhelye. Ammani jelentéé szerint az izraeli légierő Mirage és Skyhawk típusú sugárhajtású gépei, valamint helikopterei Ghor el Szafi térségében, a Holt-tengertől délre támadást kíséreltek meg Jordániái területek ellen. A Jordániái fővárosból keltezett jelenté­sek arról számolnak be, hogy a támadás nem érte el cél­ját A légölhári tásnak sikerült tűzfüggönnyel távoltartani a behatolókat, akik szemmelláthatólag mélyrepülésben akartak megközelíteni bizonyos célpontokat. Kézenfekvő az a kombináció is, hogy esetleg nemcsak szabályos légi­támadásról, hanem valamilyen, a földön végrehajtott ak­cióról lett volna szó, ha a légelhárítás nem húzza keresz­tül a terveket. A helikopterek jelenléte óhatatlanul a bej­rúti repülőtér ellen, a földön végrhajtott kommandó- támadásra emlékeztet.',. a légitámadás következtében — ugyan­csak ammani forrás szerint — így is több jordániai táltos életét vesztette, viszont a 14 izraeli gép közül kettő a tá­madott területek felett lezúhant. Egy izraeli katonai szó­vivő Tel Avivban azt állította, hogy Kuneitra térségében szírlai repülőgépek megsértették az izraeli légi teret. A felszállt izraeli gépek tűzharcba bocsátkoztak a Szíriáink­kal, akiknek egy gépét — a Tel Avlv-i közlés szerint — le­lőtték. A KÖZVÉLEMÉNY VÁLTOZATLAN figyelemmel hfsóri a bonni provokáció nyomán Nyugat-Berlin körül kialakult feszültség fejleményeit. Mint ismeretes, az NSZK vezetői úgy döntöttek, hogy az ország területéhez nem tartozó Nyugat-Berlinben választják meg az állam elnökét és erre az NDK bizonyos válaszintézkedéseket ho­zott. A legutóbbi jelentések szerint a provokáció — az NDK és a szocialista országok tiltakozása ellenére — folytatódik: von Hassel, a Nyugatnémet Szövetségi Gyű­lés elnöke immár hivatalosan is bejelentette, hogy össze­hívta a köztársasági elnököt megválasztó gyűlést Nyugat- Berlinba. HAÍlOLD MILMON BRIT MINISZTERELNÖK meg­kezdte hivatalos látogatásait Kiesinger nyugatnémet kancellárral. A bonni Schaumburg-palota előtt katonai pompával fogadták az angol kormányfőt és vendéglátója, Kiesinger, hangzatos beszédet mondott. Még ebből a pusz­tán protokolláris jelentőségű üdvözlő beszédből is megle­hetősen világosan rajzolódtak ki a két kormány közötti , alku körvonalat. A bonni kancellár megköszönte brit kol­legájának azt a félreérthetetlen gesztust, hogy „ezekben a nehéz napokban” Nyugat-Berlinbe is ellátogat, tehát hogy minden tekintetben támogatja a rajnaparti politi­kusok feszültség-élező vonalvezetését. Ugyanakkor kije­lentette, hogy megbeszélések egyik főtómája „Európa egyesítése lesz, Anglia bevonásával’*. Ez alighanem az, amit Bonn nyújt London támogatásáért: segíti Párizst ab­ban, hogy De Gaulle álláspontja ellenére megvalósítsa régi törekvését és bejusson a Közös Piacba. \áci botrány a bonni Liiliigy- mi Hisztériáimban BONN: Bonnban egyre magasabb­ra csapnak a volt lisszaboni nagykövet, Müller-Roschach nevével kapcsolatos botrány hullámai. Olyan tények vál­tak ismeretessé, amelyek szerint Müller—Roschach, alti 1941—42-ben magas tisztsé­get töltött be a hitlerista külügyminisztériumban, köz­vetlenül részt vett „az árja faj tisztaságának védelmé­ben” elkövetett tömeggyilkos- ságok terveinek kidolgozásá­ban. A bonni ügyészség kény­telen volt vizsgálatot Indíta­ni a nád diplomata ügyében. Sajtójelentések szerint az ügyet most átadták a náci bűncselekmények kivizsgálá­sával foglalkozó kölni hiva­talnak. (MTI) HXTO bsdiraária! Türüksrszágban ANKARA (TASZSZj: A Törökország délkeleti részén fekvő Incirlik ameri­kai 1 r;i támaszpont körzeté­ben NATO-hadgvakorlat kez­dődött. Ez folytatása annak a közös hadgyakorlatnak, amelyet az Egyesült Államok és az NSZK a csehszlovák határ közelében a közelmúlt­ban tartott. Célja annak ■megállapítása, mennyi idő alatt kénesek Európából ebbe a körzetbe átdobni a NATO rendelkezésére bocsátott amerikai csapatokat. Az NSlZK-ból eddig hat darab „F—4—ß Phantom” típusú repülőgép érkezett a támaszpontra egy szállítógép kíséretében. Szerdán a tá­maszpont környékén légi de­szant-gyakorlatot tartanak. . (MTI) ül nagyhatalmak és a Közel-Kelet Valójában a januári francia Javaslat a közel-keleti válsággal fog­lalkozó négyhatalmi találko­zóra. A négy nagyhatalom, amelyek egyhangúságot biz­tosítottak az emlékezetes 1967 novembert BT-határo- zatnak, kétségtelen a közel, keleti befolyásuk és a bármi­féle rendezés garanciáját je­lentő erejük folytán nélkü­lözhetetlenek, a megoldáshoz. Ellentmondani látszik a fentieknek az a várakozás, amely megelőzte a Nixon- kormány döntését a tanács­kozásról. Nem szabad azon­ban felejtenünk, hogy az iz­raeli agresszió mögött az amerikai imperializmus bá­torító ereje állt, S ha meg­riad is most az Egyesült Ál­lamok egy a térségen túlnövő válság rémétől, ha kénytelen is a számára (Izraelnél jóval fontosabb arab világ felé gesztust tenni, szeretné maxi­málisan maga irányítani az esetleges rendezést és minél jobban távol tartani, netán eltávolítani akár a konkur- rens francia imperializmust, akár a nagy ellenfél Szovjet­uniót. Amerikai el akarja kerülni a taskentihoz hasonló békerendezést — mondta ta­lálóan egy ázsiai diplomata. Emlékezetes, hogy I960 ja­nuárjában Koszigln részvé­telével és diplomáciai mun­kája révén jutott megegye­zésre India és Pakisztán, s a brit nemzetközösség, mely. nek mindkettő tagja, „kima­radt". A háború óta viszont egy­re nőtt az. elkeseredés az arab országokban az amerikai po­litika miatip s ezt már a Johnson-kormány is felis­merte. Az amerikai magatar. tás objektíve növelte a szov­jet befolyást, annak révén pedig erősödtek haladó arab rendszerek. Jellemző módon Sulzberger, a New York Ti. mes publicistája, 1988 áprili­sában megérettnek találta az időt az izraeli megittasult po. lltikusok megintésére, a bib­liai mondást idézve: „meg­mérettek és könnyűnek talál­tattak .. Most a Nixon-kormány vá. lasza nem véletlenül ragasz­kodik változatlanul az ara­bok és Izraeliek közötti köz­vetlen tárgyalások Tel Aviv­ban makacsul ismételgetett verziójához, s csak kiegészí­tésnek fogja fel, amolyan ser­kentőnek, a nagyhatalmi kon­ferenciát Egy közvetlen tár­gyalás ugyanis — lévén Iz­rael jelenleg az erő pozíció­jában, bér már korántsem annyira amint hiszi — magán viselné az egyenlőtlenség, vagyis a diktálás bélyegét. Tel Aviv tehát alkudozásra használhatná fel az elfoglalt területeket, „biztonsági szem­pontjaira” hivatkozva. Kélséüfe’enül Jgj; az új amerikai kormány kö­zel-keleti politikáját az olyasfajta ténvek is, mint az amerikai zsidó nagytőke ja­vénak demokrata párti elkö­telezettsége, Humphrey tá­mogatása Nixon ellenében. De emlékezzünk csak arra, hogy arabellenes kijelentései tették feltehetővé az állítóla­gos merénylet-kísérletet Nixon ellen. Hogy aztán az új elnök különmegbízottja, Scranton decemberben meg­állapítsa: az USA-nak „ki­egyensúlyozottabb” közel-ke­leti politikára van szüksége, s „nem szabad azt a látszatot keltenie, hogy közel-keleti politikára van szüksége, a „nem szabad azt a látszatot keltenie, hogy közei-keleti ér­dekei csupán egy országban összpontosulnak”. Szó sincs arról, hogy az amerikai monopóliumok ér­dekei nem volnának számot­tevően nagyobbak az arab vi­lágban, mint a kis Izraelben; az utóbbi csupán jól fel fegy­verzett támaszpont, melyről kiindulva a közvetett manő­verekre nyilt jó lehetőség, viszont az arab olaj birtok­lása az amerikai és a nyugat­európai burzsoázia számára. Nixon legfőbb külpolitikai embere, Kissinger, a válasz­tási hadjáratban még Nelson Rockefeller tanácsadója volt, márpedig aligha kell bárki­nek is bizonyítani, hogy Rockefeller és az olaj „egy és ugyanaz”... Arról sem feledkezhetünk meg. hogy 1956-ban a republikánus kor­mányzat, melynek egyik fő „szürke eminenciása” törté­netesen éppen Rockefeller volt, szintén az arab lóra tett a szuezi váság során. Akkor is közrejátszottak persze a* imperialista rivalizálás ele­mei, csakúgy mint most. amikor Washingtonban nem nézik jó szemmel a gaulle-is- ta politika közel-keleti ügyeskedését. A lényeg tehát az, hogy az amerikai közel-keleti politika lépéskényszer elékerült a négyhatalmi tanácskozásra vonatkozó javaslattal, hason­lóan ahhoz, ahogyan meg kellett szavaznia az említett biztonsági tanácsi határoza­tot. Am Jól emlékezünk arra, hogyan húzta tovább az időt az amerikai kormány a BT határozata után, az arabok ha­ladó rezsimjének megtörésé­re számítva. Most is ellent­mondásosan válaszolt a fran­cia javaslatra. Éppen ezért nem szabad illúziókat fűz­nünk a négyhatalmi tanács­kozáshoz. Lehet, hogy való­ban dilemmája Nixon úisü- tetű közel-keleti „reálpoliti- kájának”, hovvan tudja abba beleilleszteni Tel Aviv-i aző- vetségesének politikáját De ez a beí”e-ztés szüli as el­lentmondást. hosszabh ideje azzal próbálja „megdolgozni” az arabokat, hogy csak tóle kap­hatják meg a megoldás kul­csát, mert csak ő tud hatni Izraelre. Ma még nehéz fel­mérni, hogy — a négyhatal­mi tanácskozás ' bármifajta megvalósulásával —■ hogyan befolyásolja az amerikai- arab viszonyt ez a hitegetés.-rj­A meri ka A Dózsa Mg. Termelő­szövetkezet Verpe’ét tamaszentmdrial kőbányá­jában kiváló minőségű építési ko kapható bármilyen mennyiségben, megrendelés nélkül Is. Sa ját Járművel is szállítunk As archeológia és a dollár Dániába uliizot Pullai Árjpád A Dán Kommunista Párt központi bizottságának meg­hívására Pullai Árpád, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titká­ra szerdán elutazott Kop­penhágába, a Dán Kommu­nista Párt XIII. kongresszu­sára. A Ferihegyi repülőtéren Aczél György, a Központi Bizottság titkára búcsúztat­ta. (MTI) Köszönetét mondunk mindazoknak, akik szere­tett fiam, testvérem SUMI JAKAB JÄNOS elhunyta alkalmával rész­vétükké' fajdalmunkban osztoztak. Gyászoló csalid. ...A nyugat-pakisztáni Ra­walpindi központjában van egy szűk kis utca, ahol egy­másmellé tapadnak a csodá­latos pakisztáni ötvösmeste­rek és fafaragók boltocskát. Ha a bolt tulajdonosa meg­sejti, hogy külföldi keresi fel, akkor feltétlenül felajánlja, hogy kétféle üzletet is lehet kötni, egyrészt beváltana he­lyi valutára green money-t, vagyis a dollárt, másrészt el­adásra kínál „pakisztáni em­lékként” fából készült szob­rocskát, vagy ősi kanosát. Bár mindkét féle üzletkötés törvényellenes, gyakorlatilag az ország minden városában ezt teszik, tekintettel arra, milyen nagy az érdeklődés Nyugaton az ősi művészeti al­kotások Iránt. Ezek a műkedvelő” kis üz­letek azonban gyerekjátéknak tűnnek azok mellett, amelye­ket a nagyban dolgozó csem- ■ 'szelt valósítanak meg. Ezek esem.' sz-csoportok a mll- ,,losok „igényeit elégítik ki”, akik különösen nagyra értékelik az ősi keleti művé­szeti tárgyakat. Ezek a „gyűj­tők” válogatósak, és elsősor­ban Ghandara-féle, pakisztá­ni műtárgyakat, a Taxilák drágakövei ékes ékszereit, a mongol uralom és a muzul­mán korszakot megelőző időkben született miniatúrá- kat, a kéziratos tekercseket, amelyek nemegyszer több száz, vagy ezer évvel ezelőtt készültek. A Pakistam Times című lap Így írt erről: „A nyugati mű­gyűjtők ízléséhez alkalmaz­kodó csempészek fosztogatják Pakisztán múzeumait és az archeológiái ásatások leleteit. Az utóbbi néhány év alatt ezerszámra vitték ki az or­szágból a Euddha-szobrokat és más kultikus tárgyakat." Az újság szerint ez a csem­pészbanda egy nemzetközi csoporthoz tartozik, amely röviddel a második világhá­ború befejezése után alakult és már több mint 20 eszten­deje rendszeresen fosztogatja Afganisztán, Pakisztán, Thai­föld, Kambodzsa, India mú­zeumait, ásatások során elő­került kincseit. A thaiföldi kormány például az utóbbi időben nyomára bukkant né­hány olyan műalkotásnak, amelyek már James Thomson amerikai műgyűjtő kollek­ciójába kerültek, sőt sikerült vissza is szereznie azokat, bár meglehetősen súlyos ösz- szegek árán. Az indiai ható­ságok egy évvel ezelőtt lep­leztek le egy csempészbandát, amely ősi indiai istenszobro­kat rabolt rendszeresen temp­lomokból és szállította kül­földre. A csoport tagjait ár­talmatlanná tették. De sokszor még a legszigo­rúbb intézkedések sem elég­ségesek. Az amerikai „túri$ ták" és a helyi csempészek ma is fosztogatják az ázsiai országokat és számos értéke* visznek el az óceánon túlra, APN—KS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents