Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-09 / 33. szám
Kettős feladat — kedvező mér’eg f At eltelt báróra ér, s ben* In* az utóbbi tizenkét hónap tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a kettős feladatot, amelyet az MSZMP IX. kongresszusának határozata a következőkben fogalmazott meg: *Gazdasági feladataink » következő időszakban alapvetően a harmadik ötéves terv céljainak megvalósítására és ezzel egyidejűleg a gazdasági irányítás új mechanizmusának kidolgozására és bevezetésére irányulnak" — •ehát a harmadik ötéves terv Időarányos célkitűzéseit, a gazdaságirányítási reform zavartalan bevezetését sikerült teljesíteni. Egy év kibontakozó gazdasági tendenciák egyértelmű megítéléséhez nem elég. Mégis, azt mondhatjuk (és ehhez a rendelkezésre álló tapasztalatok bőségesen elégségesek), hogy a gazdaságirányítás új rendszere életképes, alkalmas eszköznek bizonyult gazdasági Célkitűzéseink megvalósításá- hoz, a gyakorlatban is beváltotta a hozzá fűzött reményeket Gazdasági fejlődésünk 1968-ban is folyamatos és a harmadik ötéves tervben előirányzottnál gyorsabb ütemű volt Az új irányítási rendezem való áttérés még átmeneti megtorpanást sem Okozott a gazdasági életben, a termelés és forgalom zavartalanul alakult. Az elmúlt év azonban más szempontból Is átmeneti esztendőnek, falatot arculatú gazdasági évnek fzámít Nemcsak a reform hatását mérhetjük 1« gazdasági eredményeiben, hanem a harmadik ötéves terv gazdasági célkitűzéseinek megvalósítását Is. Az első három év gazdasági fejlődését elemezve és összegezve, átlépve az ötéves Időszak láthatatlan felező vonalát, egyben arra is választ kaphatunk, hol tartunk az első félidő utáni Mennyiben valósainak meg a IX. kongresz- szusnak a népgazdaság fejlesztésére hozott határozatai ? A gazdasági növekedés Oteme a második ötéves tervhez, de a harmadik ötéves terv előirányzataihoz képes1, te lényegesen meggyorsult. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem ax utóbbi három évben átlagosan 7 százalékkal emelkedett, a megelőző ötéves tervidőszak átlagos 3 —4 százalékos növekedésével szemben. Az elmúlt három évben megvalósult gyorsabb gazdasági növekedés tényezői egyrészt visszanyúlnak a harmadik ötéves terv sikeres előkészítéséhez, másrészt szorosan kapcsolódnak a kedvező belföldi és külföldi, főként szocialista piaci lehetőségekhez; különösen hozzájárultak a gazdasági fellendüléshez az Új gazdasági mechanizmus bevezetését megelőző intézkedések, a vállalatok felkészülése az új feladatokra. A pozitív hatások mellett azt sem szabad elhallgatnunk, hogy az előkészítés a gazdasági élet néhány fontos területén az átlagosnál jobban Igénybe vette a népgazdaság teherbíróképességét. Az előkészítésben fontos szerepet játszó 1967-es évben például jelentősen megnőttek a beruházások, a készletek, bővült a tőkés import 1963-ben, tudatosan törekedve az ország lehetőségeinek racionálisabb kihasználására, a kedvezőbb gazdasági egyensúly megteremtésére, ezzel a reform be- ve?etésének gazdaságig megalapozására, a gazdasági növekedés üteme mérséklődött A nemzeti jövedelem gyorsabb növekedését az ipari, az építőipari és a mezőgazdasági termelésnek a tervezettnél nagyobb mértékű fejlődése biztosította. Erre utal, hogy amíg az ipar teljes termelésének növekedési üteme az 1961—64-es évek szintjén maradt addig hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez ennél nagyobb arányú volt. Az ipar leggyorsabban fejlődő ágazata továbbra is a vegyipar maradt amely három év leforgása alatt csaknem 40 százalékkal növelte termelé- ' sét. Nem sokkal maradt el ettől az építőanyagipar, amely Í növekedés ütemét tekintve ■ második helyre lépett elő. Ugyancsak az átlagosnál gyorsabban növekedett a gépipar termelése. Az elmúlt három év fontos tényezője volt az építőipar teljesítményének az egész ipar átlagát meghaladó emelkedése. Amíg az ipari termelés évi átlagban 8 százalékkal emelkedett, addig az építőiparé 10 százalék körül volt és a szóban forgó három év alatti növekedése mintegy 80 százalék, több, mint a második ötéves terv egész időszakában. A mezőgazdaság fejlődése Is kedvező. Nemcsak bruttó termelése nőtt számottevő mértékben — három év alatt >—10 százalékkal — hanem a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti Jövedelemhez is előnyösen változott. A korábbi tervidőszakkal szemben, amikor a mezőgazdaság nettó termelése nemhogy növekedett volna, hanem évi átlagban mintegy 1,7 százalékkal csökkent, az elmúlt három évben mintegy S százalékkal növekedett Az elmúlt három év gazdasági fejlődésében jelentős szerepet Játszották a beruházások. Az 1961—65-ös évek átlagos 5 százalékos növekedési ütemével szemben, a harmadik ötéves terv első három évében mintegy 35—3S százalékkal emelkedett a beruházások összege, ami több, mint a kétszerese az előző őt ár átlagos növekedésének és lényegesen magasabb, mint a tervelőirányzat. A beruházások a kereslet oldaláról kedvező lehetőséget teremtettek az ipari és az építőipari vállalatok termelése számára, de ugyanakkor az egyik, évek óta tartó gazdasági erőfeszí- sünk középpontjában álló gazdaságpolitikai problé- kánkban, a felhalmozás hatékonyságának fokozásában, szerkezetének javításában nem értünk el még kellő eredményt A külkereskedelmi forgalom összességében lépést tartott a termeléssel. Az 1967-es átmeneti visszaesés után gazdasági helyzetünk lényegesen javult a nemzetközi piacokon. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünk dinamikusan fejlődött és minden oldalról megvannak a bővítés lehetőségei. Emellett 1968-ban javulás következett be a tőkés országokkal folytatott külkereskedelmünkben is. Hároméves gazdasági fejlődésünknek ez a vázlatos ösz- szegezése is arra enged következtetni, hogy a harmadik ötéves tervet több fontos területen túlteljesítettük. Sőt, egyes előirányzatai, mint például a nemzeti jövedelem növekedése, s ennek eredményeképpen a fogyasztás és felhalmozás emelkedése, már az első három évben megvalósultak. Mindez azt bizonyítja, hogy népgazdaságunk a IX. kongresszuson meghatározott irányba fejlődik, hogy helyes gazdaságpolitikánk a gyakorlatban is megvalósul Dr. Dankovits László A noszvajiak igazán magukénak érzik községüket A központi anyagi támoga. tás mellett a noszvajiak évről évre a saját erejükből is igyekszenek fejleszteni a községüket. Jó példa erre a tavalyi év, amikor a lakosság közös összefogással számos korábbi gondot eloszlatott Mindössze 50 ezer forint állt rendelkezésre az útépítéshez, de a kő ingyenes beszerzésével s jelentős társadalmi munkával összesen 250 ezerre egészítették ki az összeget — mire a feladatot teljesen elvégezték Hasonló akarattal 174 ezer forint értékű járdát is építettek s a sportpálya létesítésére kapott pénzt a fiatalok további 50 ezer forintnyi munkával toldották meg. A megtakarított forintokat az idén természetesen újabb elképzelések megvalósítására — közöttük a nagy idegenforgalmú, szomszédos Síkfökútra — költik, valamennyiük megelégedésére. Eredmények — hiányosságok Kereskedelmünk első éve as űj mechanizmusban Mit is vártunk a kereskedelemtől a gazdaságirányítási rendszer első évében? Elsősorban azt, hogy a kereskedelem ne diktáljon nekünk, vásárlóknak, hanem pénzünkért azt kapjuk, amire szükségünk van, amit keresünk. Azt akarjuk, hogy a kiskereskedelmi boltok, az áruházak, sőt, a húsboltok is ne bürokratikus állami elosztóhelyek, hanem a szó igazi értelmében üzletek legyenek, ahol udvariasan fogadják a vevőt, ahol nyugodtan válogathatunk, mert van áru és türelmesen szolgálnak ki Szeretnénk, ha az önkiszolgáló boltban nem néznének tolvajnak, de abban is biztosak akarunk lenni, hogy minket sem csapnak be és egymás között versenyeznek azért, hogy máskor is náluk vásároljunk. Természetesen a vásárlók kívánságának teljesítése nemcsak a kereskedelemtől függ, de most mégsem az ipar és a kereskedelem ösz- szefüggósének régi problémájáról, hanem a piac lényegéről szeretnék szólni. A piac lényegében a kereslet és kínálat találkozását, az áruforgalom összességét jelenti. A piac legfontosabb kategóriái a kereslet, a kínálat és az ár. Ezeket a v^- vők és az eladók képviselik. A helyes képviselet és a közérdek nem tűri a felek egyenlőtlenségét, a piac fogalma nem tűri a tartós áruhiányt, sem a hatalmi szót, mert akkor elveszti szabályozó szerepét és előbb-utóbb megszűnik a piac, legfeljebb elosztó szervként vegetál. A falu előretört Megyénk kiskereskedelmi forgalma az új mechanizmus első évében 7,5 százalékkal volt több, mint az előző évben. Ez valamelyest több az országos átlagnál és a forgalom növelése megfelel a fizetőképes vásárlóerő emelkedésének. Az élelmiszerek eladásai növekedtek a legnagyobb ütemben, az iparcikk-kereskedelemben a vegyes iparcikkek forgalma nőtt leginkább, viszont a ruházati cikkek forgalomemelkedése lassúbb, a vendégellátás árbevétele csupán 2,7 százalékkal volt több mint egy évvel korábban. Rendkívül figyelemre méltó, hogy a szövetkezeti kiskeA z éjjel minden csonttá fagyott, de dél- felé megcsordult az eresz. A nap elő- elő bukkant a rongyos felhőfoszlányok közül, amelyeket kénye-kedvére kergetett a szél. — Nagyon beteg már a tél — szólt át a kerítésen hozzám valaki és finoman, szinté kedveskedve végigsimogatta az almafák ágait Bizonyba tél már vénül. Inkább csak éjszaka jár, mint a mesebeli kísértetek és — valljuk meg — nem is sajnálja senki Három hónappal ezelőtt vártuk. A gyerekek boldog szánkózásokról álmodtak, a vadászok havas, napfényes vadászatokról, amikor a nyulak véres bukfenceiben passziózni \phet. Az erdőkben a déli verőkön száradni kezd a föld és a téltől megcsigázott szarvastehenek tele hassal bámészkodnak, sütkéreznek a napon. Az északi oldalak még havasak, a sziklás hegyormon csak a vaddisznók tanyáznak. A tél öregesen járja az erdőt, elköszön a bokroktól, a fáktól. Egyszer-másszor mérgében még felfuválkodik és ilyenkor sűrűn havazni kezd. Egyik délben figyeltem a patakot. A tegnap még kristálytiszta víz helyett kávészínű lé ereszkedett le a hegyekből. Ez már a források üzenete a folyóknak, a tengernek. — Vigyázni! Közel a tél vége. Tegnap újabb híreket hallottam: az emberek metszik a fákat, a szőlőket. A kertészek már a tél végső búcsúját várják. Házunk előtt a ligetben napok óta kiabál cinke: — Kicsit ér... kicsit ér... Délután fél ötkör már világos van. £s valamelyik este egy szerelmespár csókolózott a sétányon. Február van még, de valahol, nem is olyan messze, már halkan alig észrevehetően ko-^ pogtat a tavasz— . i. .... i H aja fehér, mint a frissen esett hó. A vékonyka, szikár termet nagy darab szivet, igaz emberséget takar. Amikor beszél, úgy tűnik, mintha egy pályája előtt álló fiatal ember mondaná el életprogramját. Pedig Józsi bácsi már betöltötte a hetvennegyedik esztendőt is. ' Figyelem a2 arcát. Szemében a tenni akarás lángja lobog, minden második mondata új elképzelés, friss, eleven javaslat. Nem mintha a beszéd lenne a kenyere, hiszen ő világéletében munkájának, meg a hobbyjának élt. A gyöngyösi múzeum a második otthona. Mint nyugdíjas, napi két munkaórára kötelezett, de ő naponta tizet, tizenkettőt dolgozikt Amikor érdeklődöm, szerényen, csendesen csak ennyit mond: — En, kérem, munka közben nem szoktam lesni az órát... Így fordul aztán elő — elég gyakran —, hogy Józsi bácsi ablakából hajnalban éppúgy, mint késő este, világosság szűrődik az utcára. Szobája egy csodálatos világ. Több mint hatvanegyezer lepke, rovar sorakozik itt tudományos sorrendben, felcédulázva. — Ezek az én legjobb barátaim. Jelentős részüket magam gyűjtöttem, és való igaz, hogy a Mátra, a Bükk rovarvilága megtalálható itt ebbén a kis szobában. Kívül fagyos februári szél rázza a hajdani kastély ablakát, de itt bent szép és kellemes. — Tizenhárom éves koromtól gyűjtöm a lepkéket. Több mint hatvan esztendeje. hogy beléjük szerettem. Későre jár. Az utcán lassacskán kigyúlnak a villanyok, de Józsi bácsi — a nyugalmazott építész, a lepkék szerelmese — még birodalmában marad. Azt mondja, neki ma még nagyon sok a dolga... reskedelem fejlődése ismét jóval felülmúlta az állami kereskedelemét. Ennek okát abban látjuk, hogy a falusi üzlethálózatot jelentősen bővítették, az új, korszerűsített falusi áruházak és üzletek áruellátását, választékát javították és ennek következtében a falusi lakosság otthon, vagy a közvetlen közelébe eső üzletekben vásárol. Megyénk kiskereskedelmi forgalma 1968-ban 3,3 milliárd forint volt, az előző évihez képest 230 millió forinttal nőtt, a kiskereskedelmi egységek száma 49.-cel, a vendéglátó helyek száma 21- gyel több. Egerben is javult a lakosság ellátása, és izt is az eredmények közé sorolhatjuk, hogy az idegenforgalom adottságait, a nyitvatartási időt jobban a forgalomhoz alakították, kisebb anyagi ráfordítással, korszerűbb kereskedelmi formák alkalmazásával iparkodtak a forgalmat növelni, a vevők igényeit szolgálni. De városon és falun akadnak kevésbé Jól, vagy gyengén ellátott körzetek, az állami, a tanácsi, illetve a szövetkezeti kereskedelem fejlesztését nem mindig hangolják össze, megyénk kereskedelme az első évben biztató lépéseket tett, de lehetőségeit korántsem használta ki teljes mértékben. Sok nyereség — kevés fejlesztés A kereskedelmi vállalatok nyeresége 25 százalékkal több a tervezettnél, különösen kiugró a TÜZÉP-vállalaté, viszont a tervhez és az előző évhez viszonyítva kedvezőtlenebb az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat eredménye. A kereskedelem vezetői nem dicsekedhetnek azzal, hogy kellő mértékben kihasználták a differenciált bérezés lehetőségeit és a részesedési alap alakulásáról . sem tájékoztatták idejében a dolgozókat, így ennek ösztönző hatása eddig alig érvényesült. ' _( . Az átárazások,' a gyakrabban elrendelt leltározások, az idénykiárüsítások és a különféle információs adatok gyűjtése sok többletmunkát okozott az üzletekben, a vállalati központokban is. A kereskedelmi dolgozók becsülettel helytálltak, de a túlzott mértékű túlóráztatást csökkenteni lehet Az első év után a kereskedelemben ellentmondásként jelentkezik és országos méretekben megoldásra vár az • probléma, hogy az állóeszközök értéke viszonylag alacsony, ezért kevés amortizációs alap képezhető, a berendezéseket megfelelő mértékben nem korszerűsíthetik. A nyereségből képzett fejlesztési alap csak 1969-től éli rendelkezésre, de a szükséges fejlesztésre és korszerűsítésre nem lesz elegendő, sok helyen a szinttartást sem fedezi. Hányszor nyúltak a zsebünkbe? Megkezdődött a piackutató munka, de megyénkben még nem jellemző az átfogó piackutató tevékenység. A kereslet és kínálat összhangjának biztosítása, a piac igényeinek folyamatos tanulmányozása a kereskedelmi munka egyik nélkülözhetetlen módszere. Erre több helyen törekszenek már, de kevés még a minden szempontból szakszerű, a helyes döntéseket jól előkészítő vizsgálat Az eredmények közé soroljuk, hogy kereskedelmünk a második fél évben bátrabban és eredményesebben élt a rugalmas árpolitika lehetőségeivel és javult a piackutatás. De nyomatékosan szóvá tesszük, hogy az elmúlt egy év alatt a vállalatok 124 esetben fegyelmi büntetést az Állami Kereskedelmi Felügyelet pedig 45 bírságot szabott ki, mert megkárosították a vevőket, rontották a minőséget De vajon hány esetben nem fedték fel, vagy nem sikerült bizonyítani a visszaélést? Az eredmények és a hiányosságok mérlegelése után azt a tanulságot szűrhetjük le, hogy a vállalati belső ellenőrzést és a társadalmi ellenőrzést erősíteni kell. Szükséges, hogy a kezdeti lépések után a kereskedelmi vállalatok hatékonyabban felhasználják az ösztönzési rendszert, a gazdasági szabályozó-' kát és a pártszervezetek, valamint á gazdasági vezetők tudatosabban foglalkozzanak ellátáspolitikai kérdésekkel. Közgazdasági módszerekkel jobban ismerjék meg a piacot, az árpolitika jobban szolgálja a kereslet és a kínálat szabályozását. Az első _ év folytatásaként azt várjuk, hogy fokozódjék a kínálat, becsüljék meg jobban a vásárlókat Or. Fazekas László Hanrédéröl - Balatinaligára (Tudósítónktól) Hogyan kerül sok nagyré- dei asszony, lány Balaton- aligára? Hagyományos módon. Mármint úgy, hogy a Badacsonyi Állami Gazdaság ba- latonaligai telepén négymillió szólővesszőt dolgoznak lel telepítésekhez. Nagy munka, fontos munka, szakértelmet is Igényel, nemcsak fürge asz- szonyi ujjúkat Hiszen olasz, szovjet exportra szállítanak belőle, dollárt hoz a népgazdaságnak, jől jövedelmez az állami gazdaságnak. Egyáltalán nem elhanyagolható munka és nem Is tömegtevékenység. A Gyöngyös mellékl embereknek pedig hírük van az egész országban. Vadaianyt készíteni, oltani csak őket hívják, kérik. Faragó Miklós, a nagyrédeiek vezére mondta el, hogy már hatodik esztendeje minden télen leköltöznek a Balaton mellé és január 6-tól február végéig itt dolgoznak. — Most is 55-en jöttünk Nagy- rédéről. Csupa asszony, de dicsérik Is őket. Az igazgató, Radnóti István Is ezt mondta, az üzemvezető is csak dicsérően szólt a szorgalmas nagyrédei asszonyokról. Mészáros Józsefnéröl, Csépány lm- rénéről, Gubancsik Ferencnérő! és a többletről, al k jó napszáMessziről jött asszonyok fürge kézzel készítik a vaüalanyt. mot kapnak a szőlőfeldolgozásban végzett, nem kis szakértelmet Igénylő munkáért. A nagyrédeiek nemsokára hazamennek. — Egy hetet otthon töltünk — mondja Faragó Miklós —, akkor újra visszajövünk Balatonaligá- ra, mert az ojtásra is felfogadtak minket. y^z ojtásban is specialisták a nagyrédeiek ... — gáldonyi — Mimm3 1969. február 9., vasárnap
