Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-28 / 49. szám

Nixon elnök tegnap Rómába érkezett A látogatást ellenző tüntetők közül eddig negyvenen sérültek meg RÓMA: Nixon amerikai elnök csü­törtök délután megérkezett eu répái kőrútjának ötödik állomására, Rómába. Az amerikai elnököt a Ci- ampino repülőtéren Saragat clasz köztársasági elnök és Rumor kormányfő fogadta. Rövid üdvözlő beszédében Saragat a NATO-országok közötti jobb kapcsolatok, va­lamint a szovjet vezetőkkel való csúcstalálkozó előkészí­tése szempontjából nagy je­lentőségűnek nevezte az ame­rikai elnök útját Rómában is rendkívüli biz­tonsági intézkedéseket foga­natosítottak Nixon érkezése előtt. Szerdán este a rend­őrök a Quirinál-palota körül összecsaptak a Nixon látoga­tása ellen tüntető diákokkal, 40 személy megsérült A ró­mai rendőrfőnök Nixon meg­érkezésének napjára minden tüntetést betiltott. A római rendőrséget vidékről felvezé­nyelt alakulatokkal erősítet­ték meg. A megszállt római egyetemen a diákok elbarri- kádozták magukat és Nixont támadó táblákat tettek ki. Az Olasz Kommunista Párt központi bizottságának csütörtökön elfogadott hatá­rozata tiltakozik az amerikai elnök római látogatása el­len. A dokumentum leszöge­zi, hogy a körutazás célja a válsághelyzetben levő NATO megerősítése és az amerikai imperializmus nyugat-euró­pai hegemóniájának fokozá­sa. Az ,OKP kb határozata teljes támogatásáról biztosít­ja a munkásokat, diákokat és mindazon demokratikus erő­ket, akik az olasz nép béke­vágyát kifejezve, tiltakozik az Egyesült Államok vietna­mi agressziója ellen. (MTI) Az Olasz KP Központi Bizottságának plénuma ROMA; Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága és köz­ponti ellenőrző bizotsága csűr törtökön délelőtt együttes ülésen megválasztotta az új politikai bizottságot és tit­kárságot, valamint a külön­böző munkaterületek felelős vezetőit. A politikai bizottság tag­jaivá egyhangúlag megvá­lasztották a következőket: Luigi Longo, a párt főtit­kára, Enrico Derlinguer fő­titkárhelyettes, Georgia Amendola, Pietro Ingrao, Emanuel Macaluio, Giorgio Napolitano, Agostino Novella (a CGIL főtitkára), Giancar- lo Pajetta, Aldo Tortolella. A titkárság tagjaivá vá­Kereskedelmi utazó­kat, értékesítőket feWeszünk. Jelentkezés önélet­rajzzal Magyar Hir­dető Budapest, V, Felszabadulás téri hirdetőbe „Ruházat 4641” jeligére. lasztották egyhangúlag a kö­vetkezőket: Luigi Longo, Enrico Ber- linguer, Paulo Bufalini, Ar­mando Cossutta, Fernando di Giulio, Alesandro Natta, Ugo Pecchioli, Az Unité fő- szerkesztőjévé Giancarlo Pajettát nevezték ki. A Ri- nascita folyóirat főszerkesz­tője Luca Pavolini. A Critica Marvista főszerkesztője pedig Emilio Sereni maradt DNFF-küldöttség látogat a VDK-ba Hanoiban nyilvánosságra hozták a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front központi bizottsága lenöksé- gének közleményét arról, hogy a Vietnami Demokrati- gus Köztársaság kormányá­nak és a Vietnami Hazafias Arcvonal központi bizottsá­gának meghívására a DNFF központi bizottságának elnök­sége a közeljövőben küldött­séget meneszt Észak-Viet- namba. A küldöttséget Phung Van Cung, a DNFF központi bizottsága elnökségének alel- nöke. a dél-vienami békebi­zottság elnöke, a Dél-Viet­nami Felszabadítási Vöröske­reszt elnöke vezeti. Állami Gazdaságok, termelőszövetkezetek! Bármilyen mennyiségben szállítunk 0 szerves i rágyá t fekáltrágyát, dúsított komposztot garantált minőségben, vasúton határidőre. Részletes felvilágosítással szolgálunk a 112-492-es telefonszámon vagy levél bei Fővárosi Talajerő­gazdálkodási és Értékesítési Vállalat Budapest. V.. Alpári Uyuia o. u. Kádár János elvtárs győri beszéde (Folytatás az 1. oldalról) remtett a magyar népi de­mokratikus államunk minden ellenségének — a hazai és a nemzetközi ellenségnek egy­aránt, — hogy támadást szervezzenek és rohamot in­dítson a Népköztársaság megsemmisítéséért és a tör-* ténelem kerekének visszafor­dításáért. 1956-ban, amikor a törté-' nelem feltette a magyar pa­rasztságnak a kérdést, hogy most hova, merre és kivel tartson, amikor arról volt szó, hogy a Népköztársaságot kell megmenteni és a szocia­lista fejlődés útját kell biz­tosítani népünk számára, a magyar parasztság a történelem előtt nagy vizsgát tett. Nem az el­lenforradalom, hanem a munkásosztály mellett lépett a küzdőporondra és támogatta a Ma­gyar Népköztársaság belső rendjének helyre­állítását, megszilárdítá­sát, a szabadság, a szuve­renitás biztosítását. Nagyon bölcsen, okosan gon­dolkodott és döntött: a népi hatalomra, a szocializmus ügyére szavazott Ez megint olyan időszak volt, amikor a munkás—paraszt szövetség ismét kiállta a történelmi próbát A Magyar Szocialista Mun­káspárt 1956 után marxista- leninista párt módjára, elvi alapon vizsgálta a munkás— paraszt szövetség, a falu, az agrárpolitika kérdéseit is. Teljesen világos volt, hogy a hibákkal gyökeresen szakíta­ni kell. Ez volt az első, amit a párt elhatározott Ezt olyan viszonyok között hajtottuk végre, amikor az anarchia és az ellenséges erők ellen egy­idejűleg kellett harcolni. Pártunk és kormányunk minden kérdésre a dolog lényegének megfelelő, érthe­tő, kommunista választ adott. Pártunk politikája egyszersmind a munkásosz­tály, a parasztság, a nép po­litikája, amit köznapian szól­va népfront-politikának ne­vezünk, A politikai harcot a munkás—paraszt szövet­ség helyreállítása döntöt­te el. így érte el, hogy az ország ismét nyugodt, a munka jó feltételeit biztosító hazája lett a dolgozó népnek. Amikor hazánkban napi­rendre került a mezőgazda­ság szocialista átszervezése a tapasztaltakon okulva arra gondoltunk, hogy a paraszt­ságnak éreznie és tudnia kell, hogy osztálylestvérünk, aki­vel végül is egyetértésre ju­tunk. Szilárd elhatározásunk volt, hogy az önkéntességet, a demokráciát betartjuk, a termelőszövetkezet mozga­lom szervezésének időszaká­ban is. A párt elvi politikájának gyakorlati megvalósítása szükségessé tett különféle állami és hatósági rendelke­zéseket. — Ezek közé tarto­zott például a beszolgáltatás eltörlése, a kuláklista hatá­lyon kívül helyezése, az ár- viszonyok szabályozása. Engedjék meg, — s talán elfogadható —, hogy először arrób szóljak: a termelőszövetkezetek lét­rejötte elsősorban a mun­kásosztály nagy érdeme. Ezt hármas értelemben is mondhatjuk. Először, hogy a párt, amely politikailag meg­felelően kézbe vette és vezet­te a mezőgazdaság szocialista átszervezésének folyamatát a munkásosztály forradalmi pártja. Másodszor: a mun­kásosztály, mint termelőerő és dolgozó osztály teremtette meg az átszervezés sikerének, a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodások anyagi feltételeit. Végül: nagy érdemeket sze­reztek azok a tíz- és százez­rek, akik a gyárban elvé­gezve rendes, mindennapi munkájukat, fáradságot nem ismerve'évekig járták a fal­vakat, s bár nem mindig ta- lálkoztax megértéssel, szer­veztek, agitáltak, segítették i parasztembereket, hogy ^találják a helyes utat. Parasztságunk nagy tör­ténelmi érdeme, hogy megértette a párt, az idők szavát és a mező- gazdaság szocialista út­jára lépett. A parasztság is azzal a meggyőződéssel gondolhat vissza a tíz esztendővel ez­előtti időkre, hogy helyesen, jól döntött, pozitív cselek­véssel válaszolt a hivó szó­ra. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezésében részt vett százezrek alkotása, a történelemé, amely a ma nemzedékének jobb életét, s a nép, a nemzet jövőjét szol­gálja. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével a szocialista alapjaink lera­kása befejeződött és na­pirendre kerülhetett a szocialista társadalom teljes felépítése. Pártunk azóta is elvi poli­tikát folytat a mezőgazdaság és a munkás—paraszt .szö­vetség kérdéseiben. Ez jutott kifejezésre a párt IX. kong­resszusán is, ahol egyebek között az agrárpolitikával és a parasztság életét érintő né­hány más, nagy horderejű kérdéssel foglalkoztunk. Megoldásukra különféle ja­vaslatokat tettünk és azok nagy részét a gyakorlatban már végre is hajtottuk. Uta­lok a földtörvény és a ter­melőszövetkezeti törvény megalkotására, bizonyos fel- vásárlási árak emelésére, a nyugdíjak rendezésére, a gyermekgondozási segélyre, a parasztság néhány más szo­ciális problémájának napi­rendre tűzésére. Ezek az intéz­kedések szükségszerűek vol­tak. A párt általában és min­den fő kérdésben a ‘szocia­lista agrárpolitikának, a munkás—paraszt szövetség­nek és a szövetségi politi­kánknak megfelelő vonalve­zetést érvényesít. Megállla­píthatjuk: a párt helyes politiká­jának, egész népünk tá­mogatásának köszönhet­jük, hogy Immár 12 éve nyugodt, egyenletes fej­lődést tudtunk biztosí­tani a* országnak, s ez nagy eredményeket ho­zott Érdemes egy pillantást vet­ni arra. hogy az elmúlt tíz esztendőben mekkorát fejlő­dött nagyüzemi,« szocialista mezőgazdaságunk, óriási a fejlődés, jóllehet h folyamat tulajdoniképpen még ma is tart, hiszen a termelőszövet­kezetek nem egy csapásra, hanem fokozatosan válnak a szó szoros értelmében vett szocialista nagyüzemmé. Annakidején is azt mon­dottuk — és ma is azt vall­juk, — hogy a szocialista me­zőgazdaság szervezetének, a termelőszövetkezetek­nek többet kell nyújta- niok a paraszt ember számára, mint korábban az egyéni gazdaságok nyújtottak. Győr-Sopron megye egész dolgozó népe, a megye pa­rasztsága büszke lehet arra, hogy az országban elsőként itt fejeződött be á mezőgaz­daság szocialista átszervezése. Ezekután Kádár elvtárs részletesen méltatta Győr- Sopron megye eredményeit, majd igy folytatta. Ha azt is számba vesszük, hogy Győr megye határain túl az országban milyen fej­lődés ment végbe a mező- gazdaságban tíz év alatt, azt állapíthatjuk meg, hogy a szocialista átszervezés törté­nelmi lépése nagy és jelentős eredményeket hozott, egész népünk, a parasztság számá­ra is. Az elmúlt tíz évben 118 000-ről egymillióra nőtt a termelőszövetke­zetek tagjainak száma. A mezőgazdaság bruttó ter­melése ebben az időszakban, —- bár mint valamennyien tudjujf. az időjárás nem volt kedvező, — egyenletesen évi két százalékkal, összesen pe­dig 21 százalékkal növeke­dett, és ez az eredmény ab­ban az évtizedbein született, amely tutajdarképpen még csak a szcrverfBcdéu és a nagyüzemi gazdálkodás ki­alakulásának periódusa volt. TI* esztendővel ezelőtt a mezőgazdasági — arány­lag nem nagy létszámú — termelőszövetkezetek vagyona négymilliárd fo­rint; jelenleg 48 milliárd forint. Ami már országos méretek­ben is sokat nyom a latban. A nemzeti vagyon jelentős része a termelőszövetkezetek tulajdonában van. A paraszt családok évi jö­vedelmének értéke a terme­lőszövetkezetben tíz év alatt az átlagos 22 000 forintról 26 000 forintra nőtt, ami or­szágos átlagban nagyon ko­moly fejlődést mutat. A nyugdíj és a különbö­ző címeken élvezett jára­dék a tsz-tagoknál tíz évvel ezelőtt összesen 14 millió forintot tett ki, a legutóbb mért esztendő­ben pedig egymilliárd kétszázmillió forint volt. Termelőszövetkezeteink pa­rasztsága társadalmilag és politikai öntudatban is sokat fejlődött. Ez lemérhető az emberek gondolkodásán, azon, hogy éretten politizál­nak, foglalkoznak közügyek­kel, hazánk és a nemzetközi élet problémáival. E politikai fejődés megmu­tatkozik többek között abban is — és mi természetesen ezt is számba vesszük —, hogy a termeőszövetkezetl ta­gok között a tíz eszten­dővel ezelőtti 18 000-rel szemben most 96 000 a párttagok száma. Legnagyobb társadalmi nyereség, hogy kialakult az összeforrott, az egységes, szo­cialista útra lépett paraszti osztály. Ez nagy támasza, ereje, lendítője és segítője a szocialista fejlődésének. A termelőszövetkezeti esz­me immár győzött a gondol­kodásban, testet öltött a gya­korlatban. Ezt talán minden másnál jobban bizonyítja, hogy 1968-ban az országban kereken 100 ezren kérték fel­vételüket a termelőszövetke­zetekbe. A közös gazdaságok pedig olyan helyzetben van­nak, hogy válogathatnak, mert — ugyancsak országos összesítő adatok szerint — a százezer jelentkezőből 80 ez­ret vettek fel. Mint önök is jól tudják, jó termelőszövet­kezetnél nagyon sokan pá­lyáznak a belépésre, vagy ha az nem megy, az alkalma­zásra. A közelmúlt napokban a termelőszövetkezeti közgyű­léseken felmérték az elmúlt év eredményeit, szóltak a je­len és a jövő feladatairól is. A Központi Bizottság, a kormány azt kéri az em­berektől, hogy az eddigi odaadással, a közös ügy szeretetével és a jő ügy­nek kijáró lelkesedéssel folytassák munkájukat, s ugyanolyan sikeresen, eredménnyel oldják meg az idei, az 1969-es s az 1970-es év és a további esztendők feladatait, mint az elmúlt tíz esztendő­ben. A termelőszövetkezetek ér­demes vezetői, a tagok, az agronómusok, és más szak­emberék, szakmunkások — akiknek száma örvendetesen növekszik a termelőszövetke­zetekben — fejlesszék tovább munkájukat, dolgozzanak az éves és a távlati tervek meg­valósításáért, erősítsék a kö­zös gazdaságokat, azok szoci­alista jellegét, gyarapítsák a termelőszövetkezetek jöve­delmét, fejlesszék tovább a falvak kulturáltságát, bővít­sék a gépek, a vegyszerek és más korszerű eszközök al­kalmazásának körét. Egyide­jűleg kellő figyelemmel fog­lalkozzanak a közös gazda­ság ügyeivel, ne hanyagolják el, fordítsák a fejlődés javá­ra a háztáji gazdálkodás, valamint a termelőszövetke­zeti melléküzemágakban fo­lyó és lehetséges munkát. Mindez a tagok és családja­ik, a falu, a megye, az or­szág javát szolgálja. Gondol­janak arra is, hogy növek­szenek munkásosztályunk, népünk igényei is, hogy mind több és jobb árút vá­runk a szocialista mezőgaz­daságtól a fogyasztók igénye­inek és az ország szükség ~ telnek kielégítésére. Munkájuk, a termelőszö­vetkezet jó gazdálkodása értékes hozzájárulás ah­hoz, hogy rendszeresen emelkedjék a dolgozók életszínvonala. — A Központi Bizottság, a kormány az eddigiekhez hasonlóan ezután is kellő figyelemmel és odaadással foglalkozik az agrárpolitika időszerű kérdéseivel, paraszt­ságunk problémáival, az immár szocialista tartalmú munkás—paraszt szövetség további erősítésének kérdé­seivel. Szocialista útra lé­pett parasztságunk ilyen ér­telemben és e vonatkozásban is számíthat a párt Köz­ponti Bizottságára, egész pártunkra, a kormányra, ta­nácsainkra. Ugyanakkor azt is szeretném hangsúlyozni: a Központi Bizottság, a kor­mány, a tanácsok is számí­tanak, építenek parasztsá­gunkra. — Mély meggyőződésem, hogy ha továbbra is elvtár­sak osztály testvérek, mun­katársak és harcostársak módján foglalkozunk közös ügyeinkkel, ilyen módon tisztázzuk a feladatokat, a utána ugyanazzal az egyet­értéssel fogunk hozzá a vég­rehajtáshoz, mint az elmúlt tíz esztendőben tettük, akkor újabb, nagy sikereket érünk el. Ebben biztosak lehetünk! — A párt és kormány ál­talános politikai Irányvona­lát is következetesen érvé­nyesítjük, szoros együttmű­ködésben a munkás, a pa­raszt és az értelmiségi töme­gekkel. Erősíteni kívánjuk a kommunisták és a pár- tonkívüliek, a különböző gondolkodású emberek, a hívők és nem hívők egységét és közös mun­káját. Az embereket elsősorban aszerint különböztetjük meg, hogyan állnak helyet a mun­kában, a szocialista építés­ben. Eszerint becsüljük őket, s azért fogunk dolgozni, hogy eszerint részesüljenek az el­ért eredményekből is. Tisztelettel tekintünk minden magyar állam­polgárra, aki becsülettel és tisztességgel végzi el munkáját. A munkásosztály és a pa­rasztság testvéri szövetsége — a munkásosztály vezeté­sével — mindig a társadalom legjelentősebb ereje volt. Történelmünknek immár je­lentős szakaszában hatott és működött, különböző viszo­nyok között, máskor követel­ményeinek megfelelő fő célért — Központi Bizottságunk, államunk vezető testületéi és a magam nevében szívből gratulálunk a szocialista me­zőgazdaság, a termelőszövet­kezeti mozgalom Győr-Sopron megyei úttörőinek, mind­azoknak, akik a mezőgazda­ság szocialista átszervezését valóra váltották, akik az el­múlt tíz esztendőben bessü- letes, odaadó munkával fej­lesztették a termelőszövetke­zeteket, s akik ma is lelke­sen dolgoznak a jelen és a jövő feladatainak megoldá­sán. Győr-Sopron megye pa­rasztságáról szólva az or­szág termelőszövetkezeti útra lépett egész paraszt­ságára gondolok. Szívből gratulálok mmd- annyiunknak abban a meg­győződésben, hogy amikor a termelőszövetkezeti gazdál­kodás útjára léptek, nagy és elhatározó lépést tettek, amely egyaránt szolgálja sa­ját alapvető érdekeit, a szo­cialista fejlődést és az or­szág érdekeit. Üjabb, továb­bi sikereket kívánunk mun­kájukhoz! Hoszan tartó, nagy taps fo- gadtagadta Kádár János be­szédét. A Győr-Sbpron megyei pártbizottság és a megyei ta­nács együttes ülése Pataki László zárszavával ért vé­get. ★ Az ünnepi üléssel befeje­ződött Kádár Jáno6 három­napos győri programja, s a párt Központi Bizottságának első titkára a délutáni órák’ "’’Hapeit­IT!»

Next

/
Thumbnails
Contents