Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-28 / 49. szám
Dönteni alrar a kedves vevő Elektromos .kapocs" Eger és Gyöngyös között Szigorúbb ellenőrzést! A NAGY HORDEREJŰ gazdasági döntések köztudottan a kormányzati tárgyaló.termekben, az igazgatói szobák párnázott ajtajai mögött, vagy a szövetkezetek sűrű levegőjű közgyűlésein születnek. Az sem titok, hogy e fórumok elhatározásait néha évekig tartó vizsgálódások, temérdek adat és információ összegyűjtése, mérlegelése előzi meg. A fogyasztási cikkek millió és millió esetben történő vásárlásakor, a szolgáltatások igénybevételekor az emberek látszólag szinte gépic határoznak arrói. mire sék pénzüket. A valóságban özeknek a mini-donteseknek is éppúgy előzményük van, mint a nagy h,.!<;sugarú nép- gazdasági, vagy vállalati elhatározásoknak. Mimién fogyasztói döntést megelőz valamilyen tájékozódás, a kedves vevő bizonyos információkat gyűjt Enélkül a leggyakrabban ismétlődő vásárlásaikról sem tudnának helyesen döntetni az emberek; A FOGYASZTÓ, mielőtt • határoz jövedelmének felhasználásáról, rendszerint arra kíváncsi, hogy mit. hol, mennyiért, milyen minőségben, milyen előnyökkel vásárolhat. Eközben szeretne meggyőződni arról, hogy amire éppen szüksége van, megvásárolható-e. Illetve ami kapható, megfelel-e céljainak? Érdekli az is', hogy elérhet ó-e száméra a keresett cikk ára. vagy ez az ár arányban áll-e a termék, illetve a szolgáltatás nyújtotta előnyökkel. Hiány, vagy más kedvezőtlen feltétel esetén megkísérli kideríteni, mivel helyettesíthetné a keresett cikket, mi mással érhetné el a kívánt célt. Erősen érdeklik az újdonságok, hasonló rendeltetésű, de minőségben és árban eltérő cikkeknél a különbségek.' Egyáltalán, tudni szeretné, — még ha azonnal nem Í6 vásárol —, hogy mindez, ami kapható, mire jó, mire használható? A fogyasztóik tájékozódásának és tájékoztatásának kialakultak korunkban a hagyományos formál, módszerei. Ezeket lehet olykor elmaradottnak, nehézkesnek, olykor bosszantóan szűkszavúnak tartani, ámde a fogyasztók számára, még ebben a formában sem nélkülözhetők. Gondoljunk itt mindenekelőtt a járműveken, az utcákon, a mozikban, a sajtóban, a rádióban és a televízióban szereplő hirdetésekre, a jól, vagy kevésbé jól rendezett kirakatokra, az alkalomszerűen terjesztett és nem mindig sikeres gyártmányismertetőkre, a hébe- hóba megrendezett árbemutatókra. Ezek hatásfoka, az általunk közölt használható információ értéke persze együttesen sem tesz ki any- nyit, mint amennyit az emberek a vásárlás színhelyén személyesen szerezhetnek meg maguknak; AMIKOR SÜRGETJÜK a fogyasztok tájékoztatásának fejlesztését, nemcsak a hagyományos formák, ötletesebb, tartalmasabb alkalmazására gondolunk. A konvencionális módszerek tökéletesített változataikkal sem képesek ma már mindazt az információt nyújtani, amit a fogyasztók — a termékek és szolgáltatások növekvő bősége, gazdagodó választéka miatt — egyre türelmetlenebbül igényelnek. Mégha előbb vagy utóbb megegyeznek is a termelőik és a kereskedőik egymással, hogy ki tájékoztasson, — pillanatnyilag ezen még erősen vitatkoznak —- a vevő akkor sem lehet teljesen nyugodt. Jól tudja, hogy az őt tájékoztatók érdeke, az eladáshoz fűződik. Ezért nem mindig képesek legyőzni a kísértést, hogy többiét, szebbet és mást mondjanak a vevőnek portékájukról, mint amit az „tud”. Kitől kaphatnak hát, minden tekintetben tárgyilagos, megbízható információt a fogyasztók? Nyilván olyan szervektől, intézményektől, akik érdekeit tekintve függetlenek a gazdasági szervektől. A SZAKSZERVEZETEK felbecsülhetetlen szolgálatokat tehetnének ezen a területen is. Tekintéllyel, jártassággal, helyzetismerettel, tehát minden lehetőséggel rendelkeznek, hogy a fogyasztók segítségére siessenek. A szakszervezetek önállóan, vagy más társadalmi szervekkel együttműködve, rendszeresen megjelentethetnék a fogyasztók lapját, amelyeknek — Bakértők és tapasztalt fogyasztók megállapításaira alapozott — közleményeiből, az egyes termékek értékéről, tulajdonságairól elfogulatlan, megbízható tájékoztatást kaphatna a döntésen töprengő fogyasztó. Az eddiginél sokkal szélesebb körben, és rendszeresebben lehetne termékbemutatókat is tartani. Az ipar és a kereskedelem egymás közötti kapcsolatában, valamint a termelőeszköz piacon már régtől kezdve nélkülözhetetlen segédeszközként használják a gyártmánykatalógusokat. Ennek valamilyen egyszerű formáját, ki lehetne alakítani a fogyasztók használatára is. Ebből az ipari és a kereskedelem által közösen készített és esetleg szerény díjért árusított képpel, rajzzal illusztrált tájékoztatókból, nemcsak azt tudhatnák meg a vevők, hogy mi van, hanem azt is, hogy hol van. Ne járják le a lábukat sokszor az emberek csak azért, hogy megtudják: gyártják-e, árusítják-e egyáltalán a keresett holmit Magyarországon. BÁTORÍTÁST érdemelnek azok a törekvések is, amelyek a levelező reklám kiterjesztését, fejlesztését szorgalmazzák. Ha mondjuk valakinek már van egy televíziókészüléke, vagy mosógépe, aligha tervezi annak megvásárlását. De akinek nincs, arra lehetséges vevőként számítani lehet. Az ilyen fogyasztóval bizonyos megkülönböztetéssel célsze- rű foglalkozni. Számára többet, alaposabbat kell mondani, ha vásárlóként akarjuk őt viszontlátni. A névre szóló felhívásra, tájékoztatásra egyébként is jobban odafigyel az ember. A LEHETŐSÉGEK szinte kimeríthetetlenek. A jelenlegi helyzet egyelőre mégsem fenyeget túlzásokkal. Ellenkezőleg: szervezett vállalati, társadalmi erőfeszítések szükségesek, hogy a kedves vevők mind gyakoribbá való döntéseihez egyre bő- vebben buzogjon a jó és igaz információ tiszta forrása. Gyertyános Zoltán Hacsak az én esetem lenne az egyedüli, akkor is szóvá tenném. De kiderült, hogy mással lg történt hasonló. Ezért most már még hangosabban mondanám, ha tudnám: szigorúbb ellenőrzést kívánunk 1 Ugyanis az történt: a gyöngyösi fogyasztási szövetkezet gázcseretelepéről hazavittem a palackot, és otthon kiderült, hogy rossz a szelepe. Csendesen szivárog belőle a gáz. Miután visszavittem, szó nélkül kicserélték, és csak annyit mondtak: nem ez az első olyan palack, aminek szivárog a szelepe. Oda 1« tették a többi hibás palack mellé. Följegyeztem a palack számát: 19812 és a töltőállomás címét: KW Siófok. Tulajdonképpen a siófokiaknak szeretném címezni azt a véleményemet, amely szerint meózásuk — a tények szerint — életveszélyesen könnyelmű. Az utóbbi időben néhányszor már olvashattunk arról, hogy fölrobbant a gázpalack, súlyos sérüléseket, károkat okozva. Az én példám bizonyos mértékig meg is magyarázza ezeknek a baleseteknek feltételezhető okát. És miután emberéletek pusztulhatnak el a siófoki üzem meósainak könnyelmfisködése következtében, erről a jelenségről valamiféle enyhe dorgálással beszélni túl kevésnek tűnik. Az emberi élet sokkal komolyabb attól, semmint hogy néhány sajnálkozó szóval megelégedhetnénk Ilyen esetben. Ne tűnjék hát valamiféle túlhajtott fontoskodásnak. ha nagyon szigorúan követeljük a gáztöltő üzemek abszolút precíz munkáját. A selejt itt nem valami egyszerű üzemi selejt, a selejt az ő munkájukban helyrehozhatatlan baj forrása lehet. Ezért hívjuk fel mindazoknak a figyelmét, akik palackos gázt használnak, hogy az új palack beszerelése otán ne sajnálják a fáradságot a zárószerkezetet alapos vizsgálatától. Megfelel ehhez a töményebb szappanhab is, amely azonnal jelzi az esetleges szivárgást. Csak annyit még, sajnálkozással, hogy nem a mi feladatunk lenne az ilyesfajta „szakmai tanácsok” adása. (—ár) A 3. számú fő közlekedési út mátrai oldalán, az OVIT épülő új, 120/220 kilovoltos transzformátorállomásán, be* rendezték már az elektromos vezérlőtermet, ahol a kapcsolatot tartják Eger és Gyöngyös között s egyben biztosítják a Gyöngyös—vi- sontai nagy beruházás vllla- mosenergia-scükségletét. Rövidesen itt kapcsolják majd az országos gyűjtősínre a Gagarin Hőerőmű első gépegységei által termelt áramot is. v (Kiss Béla felvétele.) Miért Ifizik ? A tisztításra beadott öltönyök és kosztümök megkülönböztetésére eredeti módszert alkalmaz újabban az egri Patyolat Vállalat Korábban cérnával számokat varrtak a ruhák elrejtett sarkába, de ezt nem találták jóKözönséges hétköznap. Örs vezér vízparti falujában a széles utcák két oldalán Szerény, kisablakú porták és városba illő villák. Szükebb utcák, összetördelt, fagyott keréknyomokkal. Szekerek zörögnek a párázó alom terhe alatt; távolabb halad zsákokkal megrakottan; biciklista férfi csönget rám a sarokról. A járdán fekete ruhás, vékony, sovány öregasszonyok köszönnek fáradt járású, kucsmás férfiaknak. Fiatallal nem találkozom. — A fiatalok? — válaszolja Antal Béla vb-titkár, aki maga is alul van még a harmincon. — 280—300 körül lehet a számuk, nagy részük eljáró munkás. Ötvenen lehetnek, akik itthon maradtak. Tizennégy—tizenhatan a szövetkezetben dolgoznak, a többiek, főleg lényok, Za- ránkra. a háziipari szövetkezetbe járnak át. Hogyan élnek, milyenek a tarnaörsi fiatalok, figyelnek- e rájuk, meghallgatják-e, amit mondanak ...? Báli József, a termelőszövetkezet elnökhelyettese, a községi pártszervezet titkára: — Elégedettek vagyunk a fiatalokkal, a KlSZ-szerve- zet munkájával. Nem kérhetünk tőlük olyan segítséget, amit meg ne adnának és mi is igyekszünk segíteni gondjaikon. Hallgatunk-e szavaikra? Ha ésszerű javaslatokat tesznek. Nem azt nézzük, fiatal vagy öreg a javaslat- tevő, hanem a szavak és a tettek értékét mérlegeljük. A tiszts r’, ,,/tásáná! sem tartjuk mércének az ősz haTóba dobott kövek... Mindenki olyan Ifjúságot képzel magának, amilyen a fantáziájától telik. Ebben én megnyugodnék, ha nem tapasztalnám lépten-nyomort a görcsös igyekezetét, mellyel ki-ki azonosítani igyekszik eme jat, vagy az életkort Szövetkezetünkben hatan vannak fontos beosztásban. Jó szakemberek. S maga a főkönyvelő is fiatal, nemrég 6 igazgatta a kiszistákat — Itt élnek, nevelkednek, dolgoznak mellettünk. S úgy tekintünk rájuk, ha a mi nemzedékünk megöregszik, elfárad, nekik kell jönni utánunk, hogy felváltsanak. Számszerű többségben fegyelmezettek, kötelességtudók. Persze, akadnak közöttük üres pózolok, divatos különcök. Azt vallom, ezeket sem kell kategórikusan elítélni, inkább közeledni hozzájuk, hogy formáljuk őket átalakítsuk. („Az ember is érzi ■'•iharai- val: át kell alakulni, akár az ipar...”) — Persze, ez nem megy kínlódás és küszködés nélkül. De ezt a kínlódást nem spórolhatjuk meg, nem zárhatjuk ki az életünkből, mint a lakásból éjszakára a macskát... Hogyan érzik magukat a fiatalok Tarnaörsön? — A fiatalság az utóbbi időben kezd elégedetté válni. A tsz gyenge eredményei miatt korábban sokan itthagyták a falut. A gyalog munkától ma is húzódoznak valóság alatti — vagy fölötti — képzeletbeli nyájat az ezerszínű, ezerarcú, ezer- hevületü hús-vér fiatalokkal. (Fekete Gyula) nek, s életre hívják a tánccsoportot is, amely 2—3 évvel ezelőtt még sikerrel működött — A fiatalok nem vágynak el a faluból. Szeretik a falujukat, s azok is szívesen hazajárnak, akiket hétköznapokon máshová köt a munkájuk. Maradhatnának ugyan a városban, de szívesebben vannak velünk. Varga Mária ismeri életüket érzéseiket Maga is megízlelte az eljáró munkások kenyerét Érettségi után Pesten keresett állást, aztán három hónap után hazajött s többé nem menne el. Sokan azért lentek <J, mert falujuk nem adta :neg nekik a munka lehetőségét. S volt rá példa, hogy a kevés meglevőtől is meg akarták fosztani az embereket. Dékány Lajost, Tarnaörs történetének íróját idézem, a 30- as években papírra vetett sorait: „Egy élelmes vállalkozó torontáli szőnyeg készítésére oktatta ki a serdülő ifjúságot. Fiúk és lányok egyaránt szőnek és ez a faluban elterjedt foglalkozás szép mellékjövedelmet biztosít az ifjú nemzedéknek. Napról napra szaporodik a szövők száma és lassan alig lesz ház, ahol majd szőni nem tutinak. az itthon maradtak, de traktorra, gépkocsira szívesen ülnek. Most is négy fiatalt küldtünk ösztöndíjjal szakmát tanulni. Van a faluban presszó, művelődési ház, klubkönyvtár. A fiatalok legszívesebben itt tanyáznak. Válogathatnak 24 fajta újság, több ezer kötet könyv között, s a különböző társasjátékok is rendelkezésre állnak. A fiatalokat vonzza a művelődés lehetősége, s betérnek azért is, mert a KISZ-szervezet titkárát hiába keresnék máshol. A csinos, 20 éves Vprga Mária klub-könyvtárvezető, művelődési otthon igazgató és KISZ-titkár is egy személyben. — Hallgatnak ránk, cseppet sem érezzük, hogy a község dolgaiban mellözöttek lennénk. A tanács, a párt- szervezet segít bennünket. Régóta gondunk, hogy nincs a fiataloknak önálló, állandó helyiségük, ahol összejöhetnénk. Most már lesz, március 21-én klubot avatunk. Több mozgást, nagyobb fejlődést várok ettőL Űj hangszereket kap a KISZ-zenekar, amihez pénzt a termelőszövetkezet és a megyei KISZ-bizntttág adott, í Irodalmi színpadot szivvezAz asszonyok hímzéssel foglalkoznak, különösen a teher hímzésben igen ügyesek, de újabban divatos, színes hímzéseket is készítenek..Az elterjedt foglalkozás, a szövés—himzés hagyománnyá erősödött, s erre alapítva honosodott meg Tarnaörsön a háziipar. A termelőszövetkezet megszilárdítása jegyében ezt a szép hagyományt erőszakosan elsorvasztották. Hat—hét éve, a háziipari szövetkezetei szinte elüldözték a faluból, arra számítva, hogy ha nem lesz Tarnaörsön háziipar, az abban dolgozó fiatal lányok, asszonyok majd kénytelenek lesznek a tsz- ben munkát vállalni. Nem így történt. A Zaránkra menekített háziipari szövetkezetét nem hagyták el a szövéshez—hímzéshez értő, ügyes kezű lányok, asszonyok, g naponta átjárnak Zaránkra falujukból ma is. — Ha sikerül, visszatelepül hozzánk a háziípar. S az ott dolgozó fiatalokkal megerősödhetünk. Örs vezér régi faluját a Tárná keríti. Határának alakja olyan, mint egy kis, keskeny balta. A kép cselekvésre kényszerítő: bele kell vágni a dolgok közepébe! Ha valamihez hasonlítani akarnám az örsi állapotokat, találóan egy kiterjedt, csendes tóhoz hasonlítanám. A fiatalok több mozgást, frissességet akarnak vinni életükbe. Mozgatni a felszín nyugalmas tükrét. Tetteik, szándékaik egy-egy tóba dobott kő. S ezek a kövek frissítik a vizet... Patak; Dezső nak, s egyszerű tűzőgéppel rögzítik a számot viselő szalagot. Természetesen ez a módszer nem kíméli a drága szövetet, de bizonyára gyorsabb és kényelmesebb megoldás. Senki sem venné zokon, ha lemondanának újításukról, $ ebben az esetben ragaszkodnának feledésre ítélt hagyományos módszerhez ... (P. t.) Gyár- cs Gépszerelő Vállalat keres vidéki szerelési munkálataira (Diósgyőr, özd, Ajka, Balatonfűzfó, Székesfehérvár, Dunaújváros munkahelyre) i'9(Sszerelő, liegesztO, lakatos, kovái*« szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat Minden héten szabad szombatot, 44 órás munkahetet, ingyenes szállást biztosítunk. Jelentkezés: személyesen, vagy írásban Budapest, VI. kér., Paulay Ede utca 52. Személyzeti főosztály.
