Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-28 / 49. szám
„Hó pukk!” géppel v lLAG PRŐÍ^TÁRiÍAI, Ei» V ESÜU Lií-k '. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XX. évfolyam, 49. szám ARA: 70 FILLÉR 1969. február 28., péntek Az Észak-magyarországi Fűrészek 2-es számú felnémeti telepén egy esztendővel ezelőtt még nagyon sok „izzadtságba” került a rönkemelcs. Ma már a telepen megszüntették a kézirakodást. Az egyik „hó rukk”-pótló a villamos targonca, amely több mázsás rönköt is könnyedén emel és szállít. (Foto: Kiss Béla) Életveszély az országúton ★ Tóba dobott kövek... ★ Szigorúbb ellenőrzést ★ Tárná menti napok íMAI jeqíjzeliink Az egyik termelőszövetkezet elnökével a közelmúltban a zárszámadásokról beszélgettünk. Jól ismert, népszerű elnök lévén, nemcsak a saját szövetkezete közgyűlésén vett részt, hanem jó néhány szomszédos faluba is meghívták s ahová ideje engedte, oda el is ment. Nem tartotta ezt fáradságosnak vagy megröltetö- nek, hiszen a zár számadó közgyűlések kiválóan alkalmasak a tapasztalatszerzésre, sokat megtudhat az ember ilyenkor, hogy a szomszédjai miként gazdálkodnak, mi a jó vagy mi a rossz a másik szövetkezetben. A beszélgetés során sok szó esett arról, hogy a rendkívül nehéz időjárással dacolva sikeresen gazdálkodtak a szövetkezetek, több helyen jobb eredményeket értek el, mint két évvel ezelőtt, amikor pedig jóval kevesebb gondot okozott az idő, mint tavaly. Érdekes módon elnök ismerősömet, a gazdasági vezetőt, valahogy mégsem a gazdálkodási eredmények ragadták meg elsősorban. Minduntalan visszatért arra, hogy sokkal jobban hatott rá a közgyűlések nyugodt, megfontolt légköre, az emberek megváltozott magatartása. — Csak látta volna hat évvel ezelőtt — mondta —, hogy a mi szövetkezetünkben is mi volt. Olyan volt a közgyűlés, mintha az ócs- kapiacra tévedt volna az ember. Mindenki kiabált, alig lehetett a másik szavát érteni. Most pedig? Kulturáltan végighallgat, nak mindenkit s ha nem értenek vele egyet, akkor sem harsogják le. Pedig most is van vita — vagy talán most van igazi vita. Aztán elgondolkozva hozzátette, hogy most már az a jó, hogy nemcsak a szövetkezetek. de a gazdák is '™.zán nagykorúvá” lettek S ezzel a megjegyzéssel -sak egyet lehet érteni. (kaposi) A Gyöngyösi Városi Tanács VB tárgyalta: 1970-ben elkészül a felsőfokú mezőgazdasági technikum új épületkomplexuma A Gyöngyösi Városi Tanács végrehajtó bizottságának tagjai megtekintették azt az építkezést, amelynek eredményeként a felsőfokú mezőgazdasági technikum 1970. decemberében elkészül, majd a közelben levő kollégiumban megtartották ülésüket. Ezen Hodászy Miklós igazgató számolt be az intézmény helyzetéről és a fejlesztési feladatokról. Elmondotta, hogy a felsőfokú technikum 1962-ben létesült és kihelyezett tagozata is működik Hatvanban. Évente közel ötven hallgató kerül azt intézetbe, főként Heves megyéből, de az ország legkülönbözőbb vidékéről is jönnek szőlészeti ismereteket tanulni az érettségizett fiatalok. Háromszor annyian kérik a felvételüket, mint amennyi a férőhely. Az államvizsgáig a kezdő létszám egyötöde általában lemorzsolódik. Érdemes azt is hangsúlyozni, hogy o végzett növendékek 94 százaléka a mezőgazdaságban helyezkedik el, az utóbbi időkben főként a tsz-ekben, ezeknek is egyharmada megyénk területén. , A korszerű oktatási követelmények elérése szükségessé tette, hogy a felsőfokú technikum céljának megfelelő épületet kapjon. Ezt szolgáltatja a tavaly nyáron megkezdett építkezés. A Mátrába vezető út mellett készül az új intézmény, amelynek kollégiumi része 240 hallgatónak ad majd otthont Az oktatást a négy előadóterem, a laboratóriumok és a 20 személyes szemináriumi helyiségek, valamint a szertárak szolgálják. A tornaterem méretei lehetővé teszik, hogy ott különböző versenyeket is megrendezhessenek. Studer János, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat főépítésvezetője elmondotta, hogy a munkák jó ütemben folynak. Tavaly másfélmillió forinttal teljesítették túl psedékes tervüket. Az idén 8 millió az előirányzatuk. de ennek túlteljesítését is biztosra veszik. A szerződéses határidő 1970. december 31, de állítják, hogy az épületet hamarabb átadják rendeltetésének. .Parasztságunk nagy történelmi érdeme, hogy megértette a párt, az idők szavát és a mezőgazdaság szocialista útjára lépett” Kádár János elvtárs beszéde a Győr meg-yei pártbizottság- és tanács együttes ütésén Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön — győri tartózkodásának harmadik napján — a délelőtti órákban látogatást tett a Győr-Sopron megyei pártbizottság székházában. Társaságában volt Püllai Árpád a Központi Bizottság titkára, Tóth Mátyás a Központi Bizottság osztályvezetője és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezetőhelyettese. Az ebből az alkalomból rendezett összejövetelen Pataki László, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte és tájékoztatta a vendégeket a megye életéről, a pártszervezetek munkájáról. Ezután Kádár János baráti hangulatú eszmecserét folytatott a megyei pártvégrehajtóbizottság tagjaival, a pártbizottság bsztályvezetőivel, a járási és városi pártbizottság titkáraival, továbbá a tanácsi szervek vezetőivel. A találkozót követően együttes ülést tartott az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága és a megyei tanács abból az alkalomból, hogy a megyében tíz esztendővel ezelőtt fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Az ülésen Kádár János beszédet mondott, melyet némi rövidítéssel közlünk. Bz elmúlt tfz évben 118 000-röl egymillióra nőtt a termelőszövetkezetek tagjainak száma Mind a tanintézet, mind az építőipari KISZ-szervezete szerződésben vállalt védnökséget a munkák« felett. Ennek jegyében már tavaly a nyári szünetben építőtábort szerveztek, ezt a kezdeményezést az idén tovább folytatják. Az önkéntes munkabrigádok teljesítményével az építőipari vállalat tavaly is elégedett volt és hasonló lelkesedést vár az idén is a kiszesektői. Ha a felsőfokú mezőgazdasági technikum új épülete elkészül szükséges lesz a bevezető utak és a közvilágítás kiépítése, de sportolási lehetőség megteremtése is az intézet közelében. A városi tanács végrehajtó bizottsága ezeknek az igényeknek a jogoságát elismerte, határozatban foglalta kielégítésük végrehajtását. Kedves elvtársak! — Szívből üdvözlöm a Győr—Sopron megyei pártbizottság, a megyei tanács tagjait, az együttes ülés minden részvevőjét, külön is köszöntőm a termelőszövetkezeti mozgalom úttörőit — Történelmi évfordulóra emlékezünk, olyan eseményre, amely sorsforduló volt a megye, országunk parasztsága és egész népünk életében. Nem túlzás, há azt mondjuk, hogy a mezőgazdaság szocialista útra lépett, történelmi jelentőségű esemény. A mezőgazdaság szocialista átszervezése a munkás—paraszt szövetség nagy győzelme. Ez a-szövetség nem új keletű, a nép szabadságáért, a teljes társadalmi, politikai, gazdasági felszabadulásért vívott sok évtizedes harcban kovácsolódott ki, és szorosan összefonódott történelmünk előző sorsfordulóival. A Horthy-fasizmus negyed- százados korszakában a fasizmus elleni harc jelentette egyik legfőbb tartalmát és Elúszott a gyaloghíd: Megszelídült a haragos Tárná és a Hagyva Apadnak a folyók, csökkentették az árvízvédelmi készültséget Még néhány nappal ezelőtt is komoly veszélyt jelentettek a part menti lakóházakra, mezőgazdasági növényekre, s egyéb értékekre a rendkívül csapadékos időjárástól megduzzadt patakok és folyók a megyében. Egyes helyeken rekordmagasságot mértek a Zagyván, s harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a partvonal mentén. Hasonlóan megkövetelte az óvintézkedéseket a haragos Tárná is. A máskor békésen folydo- gáló vizek alaposan ráíjesz- tettek a vízügyi szakemberekre és a közeli települések lakóira. Bár az elrendelt ár- vízvédelmi készültség eredményes volt, a megduzzadt folyók kárt is okoztak. Erk és Visznek között a Tárná magával sodort egy gyalogjáró fahidat. Tarnazsadány- ban hasonló sorsra jutott egy másik híd is. Az Eger patak is hidat rombolt Az Andor- naktályán álló közúti hidat le is kellett zárni » forgalom elől. A kár azonban — éppen a jól szervezett védekezés miatt — alig éri el a félszázezer forintot a megyében. Csütörtökön délután újabb kedvező híreket kaptunk folyóvizeink helyzetéről. Véglegesen megszelídült a Tárná és a Zagyva. A Tárná vízszintje 70—80 centiméterrel apadt, s emiatt csak Káltól lefelé tartanak első fokú ár- vízvédelmi készültséget. A szolgálatot délelőtt tíz órakor szüntette meg a folyó többi szakaszán a vízügyi igazgatóság. Állandóan sülyed a vízszint a Zagyván is, ahol ugyancsak első fokra mérsé kelték az árvízvédelmi készültséget. Szakemberek szerint nagyobb, tartós esőzés esetén lehet csak újabb árvízveszélytől tartani. A Kékesen található nagy hó hirtelen olvadása a Gyöngyös pataknál okozhat gondokat, de fokozatos olvadás esetén ott nem kell tartani közvetlen veszélytől célját ennek a szövetségnek. — A fasiszta terror és elnyomás alatt sínylődő magyar nép ugyan nem tudott hatékonyan fellépni a fasiszta törekvésekkel szemben, de gondolkodásában és érzelmeiben szemben állt a fasizmussal. Ellenezte azokat at bűnös cselekedeteket, amelyeket a nép elnyomói, a fasiszta diktatúra vezetői az ország és a nép nevében követtek eL — Ebben a súlyos időszakban a magyar hazafiak, a legkülönbözőbb világnézetű emberek felismertéle, hogy a nemzet pusztulásának végső veszélye fenyeget Ezért az akkor már negyed százada illegalitásban harcoló kommunisták — dacolva mindenféle üldözéssel, elsőként indították meg a harcot hogy tömöritsák, ellenállásra késztessék és vezessék népünket a fasizmussal szemben. A harcnak osztályalapja volt. Élére a munkásosztály állt, amely hű szövetségesre talált a legöntudatosabb paraszti tömegekben. — A napokban emlékeztünk meg a vésztői találkozóról, amely 1919 óta az első olyan nagyobb megmozdulás volt, ahol a munkásosztály élenjáró, legöntudatosabb képviselői széles paraszti tömegekkel — falusi földmunkásokkal, becsületes hazafi középparasztokkal, sőt még jómódú parasztokkal is találkoztak, kezet fogtak, felújították a munkás—paraszt szövetséget. Nagy jelentőségű volt ez, mert végre a nép is hallatta szavát és kifejezésre juttathatta, hogy a munkás- osztálynak, a parasztságnak, az értelmiség haladó részének, vagyis az igazi hazafiaknak az a törekvése, hogy elhárítsák a nemzet feje felől a fasiszta veszélyt, és meghirdessék: hogy szabad, független és demokratikus Magyarországot kíván a nép. Ez később harcaink során nagy segítséget nyújtott a történelmi feladatok megoldásában. — Népünk, — mint sok más népek — a Szovjetunió, a világ első munkás—paraszt állama, saját honvédő háborúját folytatva nyújtott segítséget, hogy megszabaduljon a fasiszta „középkortól”. A szovjet hadsereg nagy áldozatok árán kiverte Magyar- országról a német fasiszta megszállókat, s így elhárult nemzetünk végpusztulásának veszélye, szabad lett a magyar nép, új lehetőségek, új élet reménye tűnt fel a láthatáron. A felszabadulást követően — amikor az ország a szó szoros értelmében romokban hevert, — azonnal munkához láttak a kommunisták, népünk demokrata, haladó emberei, a hazafiak, akik megértették, hogy a történelem új lehetőségeket adott számunkra, hogy új és szabad országot teremthessünk magunknak. Ennek a tömörülésnek is a munkásosztály és a parasztság szoros összefogása és szövetsége volt as alapja, A kibontakozó forradalmi, demokratikus mozgalom fő jelszava — s erre is érdemes emlékezni — a nép kívánságát fejezte ki: „Föld, kenyér, szabadság! Népünk a földreformmal nagy csapást mért a régi világra, a tókések és földbirtokosok hatalmának alapját, a földet húzta ki a kizsákmányolok lába alól. A szocializmus alapjainak lerakásához a gyárakat, a bankokat iá el kellett venni a tőkésektől, vagyis meg kellett fosztani ókét a gazdasági élet fölötti hatalmuktól^ E harc élén is a munkás- osztály haladt, s az ipar, a bankok, aranykereskedelem államosítását, egyszóval az anyagi élet hatalmi és kulcs- pozícióinak megszerzését hú szövetségként és nagy erőként támogatta a parasztság. Ez immár a második nagy történelmi küzdelem volt néhány esztendőn belül, amikor a munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, kölcsönösen egyeztette és ősz- szehangolta, és teljes mértékben megvalósította a két nagy osztály követeléseit. Bár komoly hibák is jelentkeztek az ország vezetésében, a döntő és a nép számára legfontosabb mégis az a hatalmas alkotómunka, erőfeszítés volt, amely hazánkból ipari országot, az iparosodás útján haladó szocialista országot teremtett. Ezek a hibák súlyosak voltak, s a legkülönbözőbb területeken — így a parasztsággal kapcsolatban is — jelentkeztek. Az agrárpolitikában azokban az években elkövetett hibák aláástál-., meggyengítették a munkásparaszt szövetséget. Ez kedvező lehetőséget te“ (Folytatás az 2. oldatom)
