Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-25 / 46. szám
Fiatalok a heréd! tsfc-hen Lenne hely többnek r Már eddig is több mint 30 fiatal dolgozik a herédi Mátra vidéki Termelőszövetkezetben, részben tagként, részben alkalmazottként. Van bőven munka- és kereseti lehetőség, — akik számára csak az otthon vonzereje kevés. Ezek az — Nemsokára az is iesz: 800 négyszögöl földet kapok. — Ezek szerint falun is meg lehet élni... — Nem kívánkoztunk a városba, hiszen azért is kötöttük meg annak idején a szerződést a tsz-szel. Itthon vaKocsis László IS... Báloznak, sportolnak, kluboznak, kirándulnak —• csak győzzük kocsival „kiszolgálni” őket. De csak csinálják, érezzék mindenképpen otthonnak a falut, a tsz-t. — S a harminc fiatallal betelt a létszám? — Dehogy! Lenne hely többnek is. Még mindig kevés a szerelő. Jelenleg két gyerek tanul ösztöndíjjal Pétervásá- rán: Vajas Pali meg yáradi Jancsi. Gépszerelők lesznek... összetevők, legalábbis Heréden „ellenállhatatlanok”, s jönnek is haza a fiatalok. Legnagyobbrészt szakmunkások, s így természetesen — a gépműhelyben, találkoztunk velük. Ösztöndíjjal tanult a pétervásári mezőgazdasági szakiskolán a képen látható két fiatal is —'Kocsis László és Horváth József. — Havi 300 forintot kaptunk a tsz-től, míg ódavoltunk — mondja Kocsis László. — és itt?.:; — 1800—2000 forint között mozog a keresetünk — felel a kérdésre Horváth József. Én például, volt úgy, hogy 350Ó-at is kaptam egy hónapban. — Háztáji?. .1 Horváth József (Foto: Kiss Béla) gyünk! Egyébként most építünk egy házat is. — Nős már? Egyik sem „vett még” feleséget. De ha erre sor kerül, a tsz nem nézi távolról a lakodalmat. — Aki tsz-tag és házasságot köt — mondja Buzma Sándor agronómus, aki elkísért bennünket a gépműhelybe — ezer forintot kap a szövetkezettől. Persze, amíg nincs élettárs, addig sem „magányosak” a fiatalok. Gondoskodnak a jó időtöltésről — s a tsz ehhez is ad segítséget: tavaly százezer forintot szavaztak meg kulturális célokra! Aztán Mészáros Imre !s nemsokára visszatér Hevesről, mint öntözési szakmunkás. Szekszius Jóska a Keszhelyi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban tanul, ha végez, ő is hazajön. Mindnek tudunk munkát adni. A tsz most épít egy közel 200 férőhelyes istállót — ide is kellene négy-öt íejő szakmunkás. A kertészet szintén várja a fiatalokat. Szóval: nem félünk attól, hogy „netán” megfiatalodik a tsz. Csak jöjjenek, nem bánjait meg._ Kérdőn nézek a két fiúra. Mosolyogva bólintanak... ......... (hátai) S láger lett a bunda! Eshet a hó, fújhat a szél, de a tél már akkor is az utolsókat rúgja, és néhány hét, egy-másfél hónap múlva tavaszi, nyári álmára tér majd a népszerű, közkedvelt téli öltözék, s a napokban oly gyakran emlegetett: bunda. Hacsak egy újabb bundadivat nem cáfol rá a régi hagyományokra. Mert a rövidesen megkezdődő futball-bajnokság szereplőin kívül napjainkban egyre többen szerették meg a bundát, és egyre éledező népszerűsége talán máris azt bizonyítja, hogy örökzöld sláger lett. E néhány sorban is egy újfajta bundadivat bemutatásával szeretnénk olvasóink divattárát kiegészíteni. Megyénk két vidéki gyára, egymástól függetlenül, mérnöki állást hirdetett meg az újságokban. A kisebbik gyár járt nagyobb szerencsével, mindkét meghirdetett állásra sikerült fiatal, tehetséges mérnököt találnia. Már az első megbeszélés közös egyezséggel zárult, és a két mérnöknek három nap múlva kellett volna a munkát megkezdeni. Igen ám, de a sikertelenség nem szegte a nagyobbik gyár kedvét sem, két „futárt” azonnal útnak indítottak, akik megkeresték a már „elszegődött” mérnököket. Megkezdődött a „tárgyalás” és akkora egyezséget csaptak, hogy másnap mindkét mérnök levelet küldött a kisebbik gyár igazgatójának és bejelentették: mivel jobb lehetőséget kaptak, ezért az egyezséget tekintsék tárgytalannak. De nemcsak „a magasabb szintről” tudunk az új divat terjedésére példát hozni. Az egyik egri üzemtől több mint húsz alapító, jó szakmunkást igazolt le már a másik, mondván: nálatok még nincs 44 órás munkahét, nálunk már az is van, és az órabéreteket is „feldobjuk majd”. Nem könnyű az új divatra, vagy ellene a voksot letenni, mert napjainkban már nemcsak az éremnek, hanem a bundának is két oldala van. Az emberileg érthető, és éppen az új gazdaságirányítási rendszer adott hozzá lehetőséget, hogy a dolgozók bármikor felmondhatják munkaviszonyukat, és oda mehetnek, ott dolgozhatnak, a!hol éppen nagyobb kereseti lehetőséget biztosítanak számukra. Ez alapjaiban egy nagyon egészséges, törvényes „doppingszer”, így a gyengébb üzemek, vállalatok is jobban hajtanak, ha állni akarják a i konkurrenciát. De az ügy másik oldala már nem ilyen egyszerű. Mert vajon érdemes-e egyforintos órabéremelésért tíz-tizenöt éves munkaviszonyt megszakítani? Cserbenhagyni a gyárat, amelyhez már évtizedes kapcsolat kötődik? És vajon megéri-e a csábító cégeknek, hogy az új szerzemények szinte egy- I ől-egyig nagyobb órabért kérnek s kapnak mint a régebbi dolgozók, s ezzel éppen a törzsgárdában keltenek elgédetlen° Lehet mérlegelni, vitatkozni, érvelni. Nem arról van szó, hogy sorompót kell állítani a munkaerő-vándorlás elé, vagy megszüntetni a választás lehetőségeit. Szó sincs róla. Csak ne szervezett csábítás, ígérgetések, egy-egy gyengébb gyárra való „rászállás” legyen a színfalak mögött. Meri a végén úgyis elsülhet a puska, ahogyan a húsz törzsgárdatag közül 12-vel is történt. A hangzatos ígéreteknek a felét sem teljesítették és ma ismét a régi gyár kapuját kopogtatják. 11 (üépesüeü vasútépítés Celldömölkön megkezdték a kipróbálását annak a gépláncnak, amelyet a Balaton déli partján és a Porbáng— Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítésére, átépítésére használnak fel. Ez lesz a leg- nagyobbszabású gépi munka a hazai vasútépítések történetében. A géplánc kialakítására a szombathelyi és a pécsi MÁV igazgatóság szövetkezett. Segítségével 4—5 óra alatt fél kilométernyi vasúti pályát építenek át 200 pályamunkás közreműködésével. Az átépített pályaszakaszon a munka kezdete után mindössze 4—5 óra múlva, közlekedhetnek a vonatok. Fellendült ' a traktor* vásárlás Az Agrotröszt összesítése szerint 20 hónapi stagnálás után ismét nőni kezd a mezőgazdasági üzemek érdeklődése a traktorok iránt, amíg 1968 januárjában mindössze 495 erőgép kelt el, az idei év első hónapjában 1.047 traktor talált gazdára. A legnagyobb az érdeklődés az MTZ-traktorok iránt, ezekből 466 kelt el januárban, de februárban is sok gazdaság vásárolt ilyen gépet. Sorrendben a második az UE—28-as amelyből 237-et, és a Zetor, amelyből 217-et vásároltak a mezőgazdasági nagyüzemek. Az Agrotrösztnél arra számítanak. hogy az első negyedévben a tavalyinál jóval nagyobb lesz a kereslet a traktorok iránt. Az Agroker- telepeken 2.500 erőgép vár eladásra, az,igényeket ki tudják elégíteni. (MTI) ueGünki Olvasóink ötleteit, javaslatait kérjük Az utóbbi napokban több helyen találkoztunk olvasóinkkal. Beszélgettünk a Népújságról, kértük olvasóink véleményét, javaslatait, hogy azokat megfogadja, olyan írásokat közölhessünk, amelyek még kedveltebbé, még olvasottabbá teszik lapunkat, a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapját, a Népújságot. Ezeknek a beszélgetéseknek hasznossága bátorított bennünket arra, hogy kedves olvasóinkhoz forduljunk: — hiszen bármennyire szeretnénk, személyesen nem tudunk eljutni mindenkihez, — szerkesszen velünk! írják meg szerkesztőségünknek, miről szeretnének olvasni lapunkban. miben kérik segítségünket. Lapunk Népújság, és még inkább az olvasó újsága akar lenni. Közelebb igyekszünk kerülni megyénk lakóihoz, osztozni akarunk örömükben, segítem szeretnénk gondjaik enyhítésében, tevékenységük hű tükörképévé akarjuk formálni, alakítani a Népújságot. Ezért kérjük javaslataikat, véleményüket, ötleteiket: miről szeretnének olvasni a Népújságban? Szándékunk az, hogy lapunk szerkesztésénél, összeállításánál lehetőségeinkhez mérten messzemenően figyelembe vesszük olvasóink kéréseit, javaslatait, ötleteit. Várjuk leveleiket! Szerkesszen velünk! Kérjük, juttassák el hozzánk véleményüket, ötleteiket, javaslataikat, hogy viszontláthassák azokat újságjukban, a Népújságban. Segítségüket, fáradozásukat előre is köszöni: a Népújság szerkesztősége Ahol a fém formába csobban i rempróba élőit az egri öntödében — őszintén szólva pár nappal később szívesebben vesz- szük a látogatást — fogadott bennünket a hét végén Hesz János, az egri öntöde igazgatója —, mert akkor már „érdekesebb dolgokról” is beszélgethettünk volna. A jövő szombatra ugyanis talán eljutunk a több esztendő óta tartó nagy rekonstrukció csaknem teljes befejezéséhez, a 16 millió forintos beruházással készült létesítmények üzemi főpróbájához.,. Úgyszólván „véletlenül" érkeztünk a nem mindennapi esemény „küszöbéhez”, amelynek „átlépése” után amolyan előzetesként is szívesen tájékoztat bennünket az igazgatós — Kétirányú fejlesztéssel, új kazánház építésével egyrészt az üzemrészek megfelelő fűtését oldjuk meg, másrészt pedig a formázó csarnokot, illetve az előkészítő helyiséget korszerűsítjük, kicseréljük a teljes elektromos hálózatot, s új trafót kapcsolunk munkára. Aztán két idősebb, csaknem két évtizede itt dolgozó munkással, Ceglédi Bernáttal és Visontai Bernáttal példálózva folytatja magyarázatát, s mutatja, hogy eddig jelenleg is jókora fizikai erő bedobása szükséges a megszokott feladatok elvégzéséhez. Ölbe kapva cipelik még az emberek a nehéz mintázó szekrényeket, miközben meglehetősen nagy mennyiségű port szívnak. Kis idő múlva azonban már automatikus adagolással, görgősoros kiszolgálással, gépi emelőkkel , könnyítenek a fáradságos munkán, szívóberendezéssel tisztítják a levegőt. Csak azok tudják igazán, hogy mit jelent mindez, a! '.; a 40—50 kilós teherrel any- nyiszor fordultak eddig egy- egy műszak alatt, hogy mire hazakerültek, gyakran csupán a pihenésre gondoltak... Járjuk a munkahelyeket, ismerkedünk a sokféle berendezéssel, amelyekhez a körülöttünk serénykedők nem mulasztják el odaragasztani a dicsérő, dicsekvő szavakat: — Itt — buzgólkodik egy fiatalember — például foto- cellás műszer biztosítja majd a formázóhomok kellő nedvességét. — Az egész termet — így egy másik — ez a kommandópult vezérli a különféle feladatok szerint... Az okos berendezésen — amely a tartozékával egyébként valójában csak a szomszédjában álló nagyobbak niellett tűnik kisebbnek, ismerős, „hazai" embléma: a VILATI jelzése. Jólesik az ilyen helybeli kooperáció felismerése. S amint mondják körülöttünk, így vannak ezzel itt valamennyien: az új üzemrészben kétszeresen is büszkék az „egri csodára”. Egy ciklonrendszerről szólva,— újabb érdekességre hívja fel a figyelmünket Hesz igazgató: — Egy pesti, nyugdíjas főmérnök, Ajkai László újítása — mondja. — Az eredetileg tervezett berendezésnél jóval gazdaságosabb, sokkal kevesebb vizet használ. Nyertünk rajta mi is, s örülhet a város is, mert nem „iszik” annyit, hogy észrevenné... Jó hét, aztán a látottakról — már személyes tapasztalataik alapján, mint segítőtársukról beszélhetnek majd az öntödeiek. Kétségkívül számottevő könnyebséget jelent a mostani gépesítés, ám — mint kitűnik — azért elkel még ezután is a szorgos kéz, szükség lenne jó néhány emberre: íormázókna, magkészítőkre; de kiváltképpen dolgos, ügyes segédmunkásokra. A megbízások ugyanis időről időre növekszenek. Már az idén is valami hétmillió forinttal több értékű munkát szeretnének végezni, s jövőre természetesen még nagyobbra akarnak vállalkozni. S legalább olyan sikerrel, mint például tavaly! Szorgos munka, izgalmas várakozás, terveztetés közepette telnek mostanában a műszakok az „egri végeken’’, a Kőporos alján. A külföldi vendégszerelők, a német Hans Willis és Manfréd Vogt a búcsúzásra — az itthoniak pedig tovább megbízásaik, a márkás DIMÁVAG, ÉVIG, az Irodagép és Finommechanikai Vállalat, az Ipari Szerelvénygyár, s még számos más partner kéréseinek kifogástalan teljesítésére, a rekonstrukció teljes befejezésére, s természetesen további műszaki fejlesztésre készülődnek. Gv. Gy. Vidám napló gom. Benyitottam a főosztályvezető kartárs előszobájába: üres. Az agglegény panasza A házasságról beszélgettünk a megszokott társaságban. Sorra elmeséltük nősülésünk, netán nősüléseink történetét, csak ■agglegény barátunk hallgatott. — És te miért nem nősültél meg? — faggattuk. — Tudjátok, azért nem tudtam megnősülni, mert én nagyon szeretem a szép nemet» egyik hölgy szebb, mint a másik. Ahányszor megismerkedtem eggyel és elkezdtem udvarolni, mielőtt konkolyra fordult volna a dolog, mindig közbejött egy másik, aki még jobban tetszett. — Még nem késő — biztattuk —, még most is megnősülhetsz. — Ugyan, — legyintett lemondóan — most már mindig a nőknek jön közbe valaki, aki jobban tetszik, mint én. Modern színdarab A nagymama a legkitartóbb nézője a ívnek. Nem mulasztana el egyetlen műsort sem. Legutóbb egy színdarab közvetítése közben feltűnt é csalódnak. hogy nem találja a helyét, izgatottan fészke- lödik. — Gyerekek — fakadt ki végül —, én már sok színdarabot láttam, de ennél most azonnal mondjátok meg nekem, hogy drámát, vagy vígjátékot játszanak!? — Kérem, ne értse félre a helyzetet, a titkárnőm kissé nehéz felfogású és mindent a szájába kell rágni. Mozi — „Volna-e számomra üres állás?” — fordult egy fiatalember az egyik moziüzemi vállalat igazgatójához. — Sajnálom, kedves fiatal barátom — Nehéz felfogás A minap az egyik hivatalban akadt doL Odaléptem a másik szoba félig nyitott, fMr- nás ajtajához, ahonnan furcsa látvány tárult a szemem elé. A főosztályvezető karjaiban tartotta a csinos kis titkárnőjét. Hátraléptem és illedelmesen köhécseltem, hogy a jelenlétemre figyelmeztessem őket. A titkárnő kibontakozott és pirulva kisietett a szobából. A főosztályvezető kartárs betessékelt és némi krákogás után zavartan szólt: hangzott a válasz —< de nálunk csak ürd ülés van. E. n.
