Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-23 / 45. szám

A cím nem tévedés. Nem Is csak „ledobott” cím, aminek semmi köze nincs a cikkhez, és csupán azért „dobta fel” a szerkesztő, hogy egy­általán elolvassák, ami alatta követ­kezik. Mert igenis a vevőket is osz­tályba sorolják, nem csak a vendég­látóipari egységeket. Igaz, eme beso­rolást nem szabja meg sem minisz­teri rendelet, sem igazgatói utasítás, ez a besorolás spontán történik, a napi gyakorlat alakította ki, s napon­ta vagyunk élvezői, vagy kárvallói. I. osztály: Eladó a pult mögött, vevőnő a put előtt: — Pá, szívem ... Csak vá­logasson nyugodtan, drágám ... Hogy van?... Jaj, de örülök hogy láttam... Ilyen ritkán jár be hoz­zánk ... II. osztály: Eladó a pult mögött, vevő, vagy Vevőnő a pult előtt — Jó napot, mit parancsol, kérem? A vevő, vagy a vevőnő mogmond- í®. s ha van amit kér, az eladó ud­variasan kiszolgálja, mert ismeri a vevőt, vagy a vevőnőt, nem túl kö­zelről ugyan, de annyira igen, hogy udvariasnak illik lenni. III. osztály: Eladó a pult mögött az egyik sa­Teríti ___ O sztályozott vevők... t okban, unott arccal néz. A vevő jön,' köszön. Az eladó: — Mit akar? A vevő kisebbségi komplexusokkal küszködve elmakogja, hogy mit akar... — Ja... az van... talán... — mondja az eladó, aztán nagyot só­hajtva, hogy az embert mindig ma- cerálja valaki,’kiszolgálja a harmad- osztályút. i IV. osztály: A vevő jön. Az eladó ezt meglát­ja a pult mögött és távozik. A vevő utánaszól. Az eladó nem hallja. Az eladók rosszul hallanak ebben az osztályban. A vevő hangosabban szól. A vevők hangosabban beszél­nek ebben az osztályban. Megtanul­ták. Az eladó még mindig nem hall­ja, vagy talán nem is akarja, ihajla. A vevő, most már kiáltva szól, hogy jött... — Hallja, mit kiabál itt. S egy­általán ne nyűgösiködjön kérem, nem otthon van... Mit akar? Az nincs... Hát így. Körülbelül így történik a vevők osztályába sorolása a vá­sárlás napi gyakorlatának spotán szervezése folytán. Ami még egyma­gában nem érdemelne szót. vagy legalábbis hangosabb szóit. A baj azonban ott kezdődik, hogy a tisz­telt, vagy kevésbé tisztelt, alacso­nyabb, vagy magasabb osztályba sorolt vevőt „osztályhelyzetük” sze­rint szolgálják ki. A pult mögött, úgy látszik, még érvényesek sőt egy­re jobban érvényesülnek az „cxsz- tálykategóriák”, s e szerint van, vagy nincs rúdelem, vagy banán, ha­risnyanadrág. vagy szifon tű... Esze­rint kap a kedves vevő pompás ka- . rajt, vagy mócsingot, velős csontot, vagy semmit.,. Hogy ez nem mindenütt van így? Biztos. Hogy sok helyen így van? Ez még biztosabb. És mert sok helyen van így még, s ez a „még” egyáltalán nem mutat még olyan jeleket, miszerint ez a sa­játos és kereskedelmi „osztályharc” szűnőfélben lenne, — úgy vélem, ér­demes volt erre néhány szót veszte­getni. Nem megvesztegetni! Természetesen nem arról van szó, hogy a vevő és az eladó között nem lehet akár baráti kapcsolat is, sőt arról sincs szó, hogy a jó keres­kedő, aki ismeri a törzsvendégeit, azokat kedvesebben, barátságosab­ban szolgálja ki, mint a futó vásárlót. Erről nincs szó. De arról igen, hogy­ha már ragaszkodnak az osztályba soroláshoz a vevőt illetően, akkor rendben van, legyen első osztály a kedves vevő számára, s legyen osz­tályon felüli kiszolgálás a még ked­vesebb és jól ismert törzsvásárló számára. De ne legyen se második, se ne­gyedik osztály, s főleg ne legyen osztályon aluli kiszolgálás, — s ne­kem, se neked: senkinek! Bemutatót tartott a Fér-Fiú 100 ezer i öltöny 150 ezer kabát 300 ezer nadrág A férfiú a legmodernebb szabású ruhában jelenik meg — a Fér-Fiú Ruha Nagykeres­kedelmi Vállalat divatbemu­tatóján és sajtótájékoztatóján — a többi férfi manekennel együtt, hogy ízelítőt adhassa­nak a tavaszi-nyári férfi- és fiúdivatról. A Fér-Fiú, vagyis a Férfi- és Fiúrüha Nagykereskedel­mi Vállalat igazgatója Gon­dos György elmondta, hogy ennyi korszerű anyagból ké­szült és divatos szabású ru­ha és kabát soha nem volt raktáron, mint jelen pillanat­ban. Minden ruhagyár és 50 —60 ktsz, valamint helyiipari vállalat terméke megtalál­ható náluk. A minisztérium­tól újabb önálló devizakere­tet is kapnak, importáruk be­szerzésére. Igyekeznek a leg­korszerűbb anyagokat felku­tatni, ebből csináltatni és ren­delni. Több piackutatóval, utazóval dolgoznak, és sok helyen közös üzleteket nyi­tottak és nyitnak a kiskeres­kedelmi vállalatokkal. Tár­gyalnak például a gyöngyösi fmsz-áruházzal közös férfi­éi fiúruha osztály felállításá­ról is. A vállalat ma már nem­csak a régen meghatározott, ellátási területéhez tartozó megyékbe szállít, hanem az egész országba. Férfifelöltőből az idén 100 ezret hoznak forgalomba, fő­leg laminált és szintétikus anyagokból. Tpvább bővül a választék hatezer NDK mű­szálas kabáttal. Orkánból 46 ezret hoznak forgalomba. Bőrkabátból több mint 12 ez­ret dobnak piacra, ez majd­nem ötszöröse a tavalyi mennyiségnek. Üjdonság a grabóna-flipp műbőr kabát. Férfiöltönyből 155 ezer áll a fogyasztók rendelkezésére. Ebből több mint 46 ezer szinte­tikus anyagból készült, amely 46 százalékkal meghaladja a tavalyi szintet A választék bővítésére angol, francia, svájci, cseh, lengyel gyapjú és gyapjú-szintétikus anya­gokból is csináltatnak öltö­nyöket. A ruhák 23—30 százaléka különleges mé- retben késiül — és különféle gallér-, hát- és zsebmegoldá­sokkal. Zakó­kat és blézere­ket úgynevezett habhátú anya­gokból készíte­nek, ezekből 17 ezer darab áll rendelkezésre; Zakóból 45 ezer van raktá- i ron, hosszú és rövid nadrág­ból 300 ezer. A felmérések szerint ugyanis, a szabad idő növekedésével az emberek a szokottnál lezserebben öltöz­nek, sokan hordanak csak nadrágot inggel és pulóver­rel, ezért mintegy 50 ezerrel hoznak több nadrágot forga­lomba, mint tavaly. Egyre többen járnak kon­fekcióruhában, nemcsak azért, mert olcsóbb, hanem azért is, mert egyre inkább követi a legújabb divatot és a fiatalabb korosztály igé­nyeit. A divatvonal ma a követ­kező: karcsúsított, mély ha­sítékkal, vagy a hasíték hólos megoldással. A sötétebb szí­nek helyett most a világo­sabb hódít, bár nálunk ez még nem jutott túlzottan ki­fejezésre. A vállalat vezetői Ígérték, hogy fiúkonfekcióból egyre jobb lesz az ellátás. 33 ezer különböző fiúkabátot rendel­tek a tavaszi szezonra. Lami­náltból 16 ezret, orkánból 12- tőt. Ebben az évben a vállalat olyan választékkal jelenik meg, amely még soha nem volt: a fiúöltönyök korszerű alapanyagból, merész, mo­dern vonalvezetésű fazonnal készülnek. A gombolás a de­rékvonaltól felfelé esik, 2—3 —4 gombos variációkban, ér­dekes gallér- és fazonmegol­dásokkal. 130 ezer fiúöltöny­ből választhatnak a vevők, 2-től 16-os méretig. Csaknem 300 ezer pantalló és rövid nadrág szerepel a vállalat Iskolagond Zagyvaszántón ajánlatában. A nadrágok egyenes vonálúak, főleg csí- pőhadrágok, különböző zséb- megoldásokkal. A ruhabemutatón kívül a vállalat kiállítással is készült a sajtótájékoztatóra, mintegy az elmondottak bizonyításául. (B. Gy.) Egészen más ügyben jár­tunk Zagyvaszántón, mégis hamarosan az iskolára tere­lődött a beszélgetés. A ta­nácselnök és a titkár szen­vedélyesen magyarázta, hogy 1969-ben 860 ezer fo­rintot kaptak a járási ta­nácstól a régi iskola meg­mentésére. De olyan rossz, olyan korszerűtlen az a ré­gi épület, hogy le kellene bontani. Álljunk csak meg egy szóra! Ha saját zsebünkből kellene fizetni, akkor mit tennének? Egybehangzóan azt vá­laszolták, hogy nekik ugyan nincs 860 ezer forintjuk, de a község egyetlen lakója sem keltene ott, abban a falu széli sártengerben még 80 ezer forintot se az épü­letre. Persze, az építési anyagot mindenképpen megmentik és felhasználják. De a józan ész azt diktálná, hogy ne ott, hanem a köz­ség központjában, a műút mellett legyen az iskola. A zagyvaszántói emberek azt mondják, hogy a bontási anyagot a hátukon is kici­pelnék, csak megfelelő he­lyen építkezhetnének. Ámbátor cipekedni sen­kinek sem kell, mert a honvédség segít, nekik van járművük, a polgári vé­delem kiképzési tervébe nagyon is belefér egy falusi iskola bontása, a gerendák. ajtók és ablakok szállítása. De akad-e telek? Zagyva- szántón azt is megmutatták milyen területet adna érte a tanács és a lakosság tár­sadalmi munkával, pénzzel Is segítené a jobb megol­dást. Megkérdeztük Balázs Pált, a járási tanács megbí­zott elnökét is. Neki az a véleménye, hogy a zagyva- szántói Iskola felújítása sürgős, telekre és új iskola építésére nincs elegendő pénz, ezért nem lehetett másként dönteni. Több példát sorolhatnánk fel, amikor csak felújításra volt pénz és az építkezés megkezdése előtt a szak­emberek azt állították, hogy a felújítás kevesebbe fog kerülni mint az új. Meg is hagyták a régi épület egy- egy faldarabját, és úgy toldozták-foldozták a régit, ahogyan tudták. Aztán me- 1 net közben póthitelért kel­lett szaladgálni és sem ol­csóbb, sem gyorsabb nem lett a „felújítás” és a régi kötöttségek miatt a korsze­rűség követelményeinek s«m lehetett eleget tenni. Az utóbbi egy-két évben igyekeztek eltávolítani a be­ruházás és a felújítás közöt­ti merev válaszfalat. Nem teljes sikerrel —- ezt igazol­ja a zagyvaszántói iskola- gond. P. L. 1 „a megírásra kerülő cikk...”(?!) Egy olvasónk arra kért, hogy egyik „megírásra ke­rülő” cikkemben válaszol­jak kérdésére. Először a választ adom meg. Való­ban élt Egerben és Egér környékén ez a szólás: A három kereszt alá került. A szólás értelme: börtön­be jutott, elzárásra ítélték. A mondás nyelvi formajá- höz az adott alapot, hogy a régi egri börtön falán (ina a megyei levéltár épülete) három kereszt van. Az idézett szólásban jo­gosan vállalt nyelvi szere­pet a kerül ige is. A késre kerül, kerüli az embereket, börtönbe kerül, sokba ke­rül, kerüli a munkát kife­jezésekben az Ige nem fe­lesleges, hanem tartalmas közlést közvetítő nyelvi elem. A címben rostára tett megírásra kerül nyelvi for­mában azonban a kerül it« már csak töltelék. Üjabban, sajnos, a hivatalos hangra, a hivataloekodó fogalma­zásra törekvő emberek na­gyon gyakran élnek hason­ló nyelvi formákkal, s az átadjuk, befejezzük, ren­dezzük egyértelmű és világos közlést nyújtó igék helyett élnek az átadásra kerül, be­fejezésre kerül, rendezésre kerül formákkal. Olykor megdöbbentő nyelvi torzu­lásokkal is találkozhatunk. Egy hivatalos írásban talál­tunk rá ezekre az elretten­tő példákra: ,,Lerendezésre került az ügy". —■ Lehely- színelésre került a telek." — „Lebüntetésre került a tettes.” .íwthv Az igei állítmányok (be­ruház, leszállít, megren­del) rovására a belőlük képzett -ás, -és végű elvont főnevek (beruházás, leszál­lítás, megrendelés) s a tar­talmatlan kerül ige kapcso­latával alkotott nyelvi for­mák (megrendelésre kerül, leszállításra kerül) elsősor­ban arról árulkodnak, hogy a beszélő, a hivatalos írást szerkesztő egyén a közlés tartalmára vonatkozólag sem vállal egyértelműen és személyében is felelőssé­get. Az ilyen nyelvi formák tehát nem csak a közlés el- személytelenített jellegéről informálnak bennünket, ha­nem a cselekvő személy vagy szándéktalan elhallga- vagy szádéktalan elhallga­tásáról Is. Dr. Bakos József a nyelvtudomány kandidátusa 'XX\XXXXVXXXVV.X>XXXXVXVVVXVNXVVXVXVX\NX\VNVWXXXX8AXSX'AX>N»XNWV'XXXXXXXX\.-\V,X\XvX\XXX'.\XX\N\VCeA\XX\ WWWVKWX'W&W.WW.W.WWv ■ .W.VXXVW Elhatároztam, hogy pályát és szakmát vál­toztatok. Manapság a humornak nincs kelet­je, a humoristát nem becsülik, a cikkek ára néni követi a piaci ár­mozgások törvényét, s különben is, szakmai pályafutásom alatt any- nyi szakmának és any- nyi embernek adtam tanácsot, hogyan kell csinálnia, hogy nyíl-. vánvaló: aki tanácsot tud adni, az még is tud­ja csinálni azt, amiben tanácsot adott. - Bementem hát a kór­házba és megkértem a sebészfőorvost, adjon a kezembe egy szikét, mert ettől a perctől kezdve én operálni fo­gok. Nem vagyok mohó és öntelt, kit furunku- lusokkal is beérem az elején, aztán jöhet a vakbél és végül termé­szetesen a szívátültetés. A főorvos atyallag rám nézett, aztán intett két ápolónak, akik szó nél­kül kirúgtak a kórház­ból. Nem tudom, mi­ért? Ezek után bementem a tervezőintézetbe és közöltem az intézet fő­tervezőjével, hogy táb­lát, pauszt, tust és mi­egyebeket kérek, mert ettől a perctől kezdve én is tervezni akarok. Természetesen nem va­gyok öntett és mohó ember, megelégszem s először olyan kis mel­lékutcai helyiségekkel, amelyek földbe sül­lyesztve, vagy süllyesz­tés nélkül, szerényen szolgálják az oda seré­nyen betérőket. Később aztán természetesen egy-két családi házat, majd néhány nagyobb ipari üzemet, s végül egy bolygóvárost is sze­retnék tervezni. Az intézet főtervező­je atyailag megvereget­te a vállam, azt mond­ta, rendkívül boldog, hogy egy ilyen eredeti tehetség felkereste öt, boldog is emiatt, higy- gyem ezt el neki, ne­hogy félreértsem és emiatt ideges legyek ... De — tette hozzá — miközben kilökött az ajtón —, most nálunk nincs üresedés. Még hallottam, hogy a há­tam mögött megköny- nyebbülten sóhajt és kulcsra zárja az intézet ajtaját. Makacs és elszánt ember vagyok, a tör­téntek nem törtek le egy pillanatra sem, ha­nem azonnal elszalad­tam a fodrászszövetke­zet női szalonjába, ahol a fodrásszal közöltem, hogy lakkot, ollót, bú­réi és fésűt, valamint borotvát kérek, mert ettől a pillanattól kezd­ve én női fodrász le­szek. — Borotvát? ... Azt nem? — mondta a fő­fodrász és kicsit riadt tekintettel egy tízest nyomott a kezembe és kituszkolt az ajtón. Fo­galmam sincs, hogy mi­ért... Elmentem egy eszter- gaiizembe, de nem vet­tek fel esztergályosnak, csak a portás jelezte meg kirúgás közben, hogy ostoba fajankó vagyok, ha azt hiszem, hogy csak úgy minden­ki esztergálhat. Ahhoz érteni kell és tanulni. Kirúgtak meg a bútor­üzembol, a szabóktól, a cipészektől és amikor egy gebint kértem, azt kérdezték, hogy milyet funkcióm volt ezt meg előzőén a vendéglátói főigazgatóságon? Mond­tam, hogy semmi. Hu­morista és zsurnaliszta voltam. Erre onnan ír kirúgtak. Letörtem és remény­telenül vonszoltam be másnap magam a szer­kesztőségbe, a pálya- választás minden lehe­tősége nélkül, amikor o folyosón összefutottam Krampács Hugóval... — Jó, hogy jössz, ko­mám ... Annyi marha­ságot írtatok már össze, ágy gondolom, kellene már egy normális cik­kecske... Itt van, el­hoztam. De egy szót se változtassatok rajta. Ez így jó, ahogy van — mondta és . atyailag megveregette a vállam. Megköszöntem, hogy így segít rajtunk. A cikk természetesen másnap megjelent. Ügy, ahogy volt. (egri)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents