Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-18 / 40. szám
Pefyi távlatok A csemete fává serdül F Nem is olyan régen még i élavult, ódon parasztházban húzódtak meg a pélyi Tisza, mente Termelőszövetkezet irodái. Ma már egészen más kép fogadja a látogatót, a régi épületet kibővítették, helyrehozták — valódi székház lett belőle. Mintha a külső is jelezni akarná a belső változásokat — Igen — mondja Kalmár János elnök és Kalmár István, a párttitkár —, amikor tegyesültek a falu szövetkezetei, nemigen jutott idő és pénz arra, hogy az irodával foglalkozzunk. Volt gondunk elég. Ma már más a helyzet kuít, de mégis azoknak lett igazuk, akik türelmesek voltak és bíztak a jövőben. Gond persze ma is van Pélyen. Csak ezek a gondok tegészen mások mint két évvel ezelőtt az egyesüléskor. Akkoriban sokan nem bíztak benne, hogy az egyesült szövetkezet életképesnek bizonyul, elmentek a szakemberek, legalábbis azok, akik korábban máshonnan jöttek s a szakembereken kívül még mások is. Az első év mintha őket Igazolta volna; Ügy tűnt hogy a szövetkezet nem tud megbirkózni a feladatokkal; Gyengén sikerült a termés, a belvíz is elvitt néhány millió fMintot az elképzeléseket sem sikerült valóra váltani teljes egészében. A helyzet nem valami biztatóan alaAz egyesülés második éve már egészen más volt. Sikerült a vetésszerkezetet a tájjellegnek megfelelően átalakítani, a szövetkezet fő profilja a kenyérgabona-termesztés, a takarmánytermelés és az állattenyésztés lett. Amíg az első évben holdanként mindössze két és fél mázsa kukorica termett a szövetkezetben, addig tavaly már húsz mázsa. A kenyér- gabonából pedig az aszály ellenére is 11 mázsás átlagtermést takarítottak be holdanként. A jobb terméshez hozzájárult, hogy ezer holdon vegyszeres gyomirtást végeztek, kilencszáz holdat pedig öntöztek. Az állattartás is állattenyésztéssé válik, hiszen megtörtént a szarvasmarha- állomány tcb-mentesítése, a korszerű szarvasmarhatelep nagyobbik része már elkészült, hasonlóképpen két juhhodály is. — Az elmúlt évben a növénytermesztés. az állattenyésztés egyaránt túlteljesítette a tervét — mondja Kalmár János. — Ez már mutatja, hogy az egyesülés hasznos, gazdaságos volt. Régebben, amíg több szövetkezet volt a faluban, mind azon igyekezett, hogy a másiknál többet tudjon fizetni. Még a jövő kárára is. Most összpontosulnak az erők — éppen a jövő érdekében,Az elnöki iroda falán makettek sorakoznak. Azt muAz elmúlt években olyan elektronikus automata berendezéseket konstruáltak, amelyek a legmostohább körülmények között, teljesen magukra hagyatva, esetleg több éven át is megbízhatóan működnek. Egy földi hasonlatból megérthetjük, mit jelent az űrautomaták megbízhatósága. A képzeletbeli gépkocsi Képzeljünk el egy gépkocsit, amit január elsején megindítanak s ezután óránként 50 kilométeres sebességgel 365 napig haladna. Egy esztendő alatt, megállás nélkül csaknem tizenegyszer kerülné meg az egyenlítőt. Ám az autóipari szakemberek szerint ilyen „abszolút” üzembiztos gépkocsi nem' létezik, a világ autóipara a tökéletességnek erre a fokára még nem jutott eL A speciális mesterséges holdak, vagy bolygók, bár nagyságrendekkel bonyolultabbak, mint a gépkocsik — néha több mint egymillió alkatrészből állnak — mégis több évig funkcionálnak Föld vagy Kap körüli pályán. Ezeknek az űrautomatáknak egyik legbonyolultabb része az orientációs (tájékozó) és stabilizáló (rögzítő) berendezés. Ez a komplikált szerkezet egymaga legalább 25 000 alkatrészből áll. Pörgettyűkkel, fotocellákkal, szervomo- torokkal megszüntetik a műszertest forgását, bukdácsolását. A stabilizált testnek egy pontja mindig ugyanabba az irányba mutat. Ha az irányzó készüléküket parányi tükörnek képzeljük, akkor e tükörben mindig ugyanaz a „vezércsillag” látszana. A világűrben egy rakétaszonda ívmásodperc pontossággal figyeli az égbolt negyvenmilliomod részét. Ez pontosan annyi, mintha a már említett képzeletbeli gépkocsiból egy ceruzabél vékonyságú fénysu- ral folytonosan eltalálnánk tátják, hogy néhány év múlva milyen lesz a tehenészet, a juhászat, hol épülnek új istállók, műhelyek. Kalmár János elnök odalép a makettekhez és mutatja, hogy eddig már mi valósult meg a tervekből. — Ez nemcsak amolyan dísz, — mondja — ami jól mutat a falon, hanem valóság lesz belőle. Ötéves tervet készítettünk, a tervek valóra váltása 47 millió fo- ritba kerül. 1974-ben a Tisza H. belép a mi gazdálkodásunkba is, addig mindent meg szeretnénk csinálni. S hogy ez valóban így van — mutatják az elkészült istállók, az idén megépülő, korszerű gépműhely, az idén meginduló belvízrendezés. Érdemes megemlíteni, hogy a belvízrendezés nem kevesebb. mint háromezer holdat érint s évente 3—4 millió forintos belvízkártól mentesíti a szövetkezetei. A vezetők szerint 1974-re rendkívül korszerű üzemmé alakul a szövetkezet, hogy aztán a nagyarányú öntözéssel még tovább fejlődhessen. Az egyesüléstől 1974-ig hét esztendő telik el. Nem sok egy gazdaság életében. Az egyesülés, a nagyüzemi gazdálkodás azonban hét év alatt is nagyon sok mindenre képes; K. U m Utón — sok ezer évid egy 5 filléres átmérőjű céltáblát, amely 30—35 méterre van az úttest mellett. Több ezer é? Az űrkutatás tudománya és technikája olyan eszközöket teremtett, amelyek messze túlélik alkotóikat. Már az űrkorszak kezdetén felbocsátottak olyan mesterséges holdakat, amelyek várható élettartama ezer év. Az egyenlítő felett keringő szinkron holdak — bár hallgatagon — még tízmillió év múlva is létezni fognak! (A későbbi, fejlett űrkorszakban meg is lehet majd javítani ezeket!!) A Nap körüli pályára vezérelt mesterséges bolygók passzív élettartama csak százmillió vagy milliárd években mérhető s ez összevethető a természetes égitestek korával. A mai átlagos mesterséges holdak aktív élettartama elérheti az egy évet, de nem ritka az, amely 4—5 évig funkcionál. A fejlődést a mesterséges bolygók élettartama vetíti elénk a legjobban. A Luna 1. csak egy hétig működött, majd 540 000 kilométerre a Földtől örökre elhallgatott. A Venus 1., az első Venus-rakéta, három hét után, 12 millió kilométer távolságból „felelt” utoljára. Az 1962. évi Mars 1. bolygóközi állomással 103 millió kilométer távolságig tartották a rádiókapcsolatot A legpontosabb célzás Az 1964/65 esztendők meghozták a jól megalapozott sikert Két olyan űrautomatát indítottak, amelyek teljesen megkerülték a Napot és még több év múltán is működtek Az egyik a Mariner 4. amerikai Mars-rakéta volt, amely 21 fényképfelvételt sugárzott a Mars közeléből, a másik a Zond 3. szovjet űrállomás, amely kiváló képeket készített a Hold túloldaláról. Mindkét automata arról híres, hogy hívójelre ismét a Földre sugározta „műsorát”, s az útközi felderítés eredményeit. Az űrkorszak eddigi leg- p ontosabban irányított automatája a Venus 4. űrállomás volt, amely 300 millió kilométeres utazás után pontosan megtalálta a célját, majd fékezés után leszállt rá. Ennek mefelelő pontosságú földi célzás nem is létezik: olyan pontosság ez, mint a Földön 50 kilométerről eltaláni egy 6 milliméter (!) átmérőjű céltáblát. A jövő évtizedekre már olyan mesterséges égitestek konstruálása várható, amelyek aktív élettartama meghaladja a 10—100 évet. Ezek az űrszondák megkezdik majd az óris bolygók (Jupiter, Satumus) felderítését. A mai űrautomaták — a nagy távolság miatt — még a cél- baérés előtt elnémulnának. A harmadik évezredben talán elindítják majd az első intersztelláris automatákat a szomszédos csillagok felderítésére. Ezek több ezer évig lesznek majd úton. Gauser Károly Közgyűlés a kertszövetkezetben (Tudósítónktól) Két esztendeje alakult meg Egerben a MÉSZÖV, a városi tanács és az fmsz közreműködésével az Egri csillagok Kertszövetkezet, az al- mári rész elhanyagolt, nagyüzemi művelésre alkalmatlan területén. Ipari, üzemek, vállalatok, hivatalok dolgozói kaptak 200—400 négyszögölnyi területet, 30 éves használatra a városi tanácstól. A szövetkezet 128 tagja most tartotta harmadik zár- számadási közgyűlését. A szövetkezet elnöke, Firkó János adjunktus számolt be a végzett munkáról, az elért eredményekről. Az elhanyagolt területeket a tagság rendbehozta, megforgatták, gyümölcsfákat telepítettek, s már több mint tíz tag épített a telken hét végi pihenőházat. A közgyűlés új vezetőséget választott, s új ellenőrző bizottságot, mivel a régi vezetőség mandátuma lejárt. Üj alapszabályt is elfogadtak, figyelembe véve az egyszerűbb társulásokra, szövetkezetekre vonatkozó törvény- erejű rendeleteket. Határozatot fogadtak el a forráskút megépítésére, út és vízlevezetők rendbe hozására, a területek teljes felújítására, betelepítésére, s mezőőr alkalmazására, majd új tagok felvételéről döntöttek. Szocialista részvénytársaság . Az elmúlt egy-másféí esztendőben Magyarországon több kereskedelmi társaság — részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság — alakult. Az új részvénytársaságok többsége a külkereskedelem területén működik, bár elvétve egyéb gazdasági ágazatokban is akadnak régi vagy új kereskedelmi társaságok. (PL Egyesült Izzó Rt, Magyar Nemzeti Bank Rt.) Az új részvénytársaságok alapításának jogi lehetőségét az állami vállalatról szóló 11/1967. sz. kormányrendelet biztosítja. Az állami vállalatok statútuma kimondja, hogy a gazdasági ágazatokat irányító miniszterek kereskedelmi társaság formájában is alapíthatnak állami vállalatot, továbbá: az állami vállalatok meghatározott közös gazdasági célok megvalósítására kereskedelmi társaság formájában közös vállalatot alapíthatnak. Mindebből következik, hogy a részvénytársaság is állami vállalat, erre a vállalati formára is érvényesek az állami vállalatokra vonatkozó jogszabályok. Kétségtelen, hogy a részvénytársaság a tőkés gazdaság szülötte, a tőkésvállalat leggyakoribb formája. (A tőkés vállalatok többsége Magyarországon is rt volt.) A részvénytársaságnak ugyanis az az előnye az egyéni, a magán vállalkozással szemben, hogy koncentrálja a tőkét s így előnyösebben alkalmazhatja a modern technika vívmányait. Az állami vállalatok statútumáról szóló kormányrendelet, amikor lehetővé teszi közös Vigasztalódj, csúnya nőnek is lehet szép — barátnője.., ★ Ez o Kovács öregszik. Figyeltem a vállalati murin, képes már csak azért táncolni, hogy — táncoljon. ★ Jelmezbálon: — Megőrülök, az a férfi ott teljesen meztelen... — Ja... az ott? Igen, hóembernek öltözött és itt bent ugye kissé meleg van. ★ Két nő beszélget: — Emlékszem, amikor elsőbálos voltam... — Micsoda memóriád van, drágám! ★ A zenekar gitáron, bőgőn, zongorán, dobon, valamint az idegeimen játszik. Jó kis együttesi j.1 * 1 (~ó) vállalatok ebben a formában való alapítását, tulajdonképpen a részvénytársaságoknak ezt az előnyét kívánja a szocialista gazdaságban érvényre juttatni. A mai magyar részvénytársaságok tulajdonviszonyok szempontjából azonos típusúak az állami vállalatokkal, azzal az eltéréssel, hogy a részvénytársaságoknál az állam tulajdonos mivolta a részvényeseken keresztül jut kifejezésre. A részvénytársaság önálló jogi személy, amelynek alapkőjét az alapító vállalatok részvények jegyzésével biztosítják s a tulajdonhányad arányában részesednek a közös vállalat nyereségéből. Nem véletlen, hogy a részvénytársaságok többsége az értékesítési szférában működik. A részvénytársasági vállalati formának ugyanis jócskán vannak még tisztázatlan problémái. A részvény- társaságok működését napjainkban is a múlt században készült kereskedelmi törvény rendelkezései szabályozzák. A részvénytársaság gazdasági jelentősége és előnye épp abban rejlik, hogy lehetővé teszi azoknak a műszaki-termelési feladatoknak a megoldását, amelyek a meglévő vállalati kereteken belül már nem biztosíthatók. Ez az előny oly módon is megfogalmazható, hogy a társadalmi tőke oda koncentrálódik, ahol működése a legnagyobb hasznot, nyereséget biztosítja. Éppen itt — a közös beruházást végző, a termelő tevékenységet folytató rt-k létesítésénél — jelentkeznek a tisztázatlan elvi problémák, amelyeknek lényege: lehetséges-e szocialista gazdaságban vállalatok közötti pénz- és tőkemozgás, átcsoportosítás, mégpedig olyan formában, hogy a közös vállalatnál működő tőke — a befektetés — járadékot (nem saját teljesítményből származó jövedelmet) biztosítson a részvényeseknek, a részvénytársaságot alapító állami vállalatoknak. Ezekre a kérdésekre előbb- utóbb válaszolni kell. Annál is inkább, mert a vállalatok önállóságának és döntési körének növelése nemcsak decentralizálta a fejlesztés eszközeit, de egyszersmind „helyhez”, kényszerpályához kötötte: a fejlesztési alapok csak ott használhatók fel, ahol képződtek. Ez a helyhez kötöttség — ha a kényszer- pályát nem oldjuk fel — azt eredményezheti, hogy a vállalati és a népgazdasági érdek időnként és esetenként eltávolodhat egymástól. Ebből a már ma látható ellentmondásból az egyik kivezető utat a termelés területén működő közös vállalat, a részvénytársasági vállalatforma jelentheti. G. I. PáUfaváiasz íás Apuka: Kovács tanár úrraf szeretnék beszélni ... Tanár: Tessék, kérem, én vagyok... Apuka (zordan): Jó napot. Én meg a Lali apukája vagyok. Tanár: Tessék helyet foglalni ... Melyik Lalié, ha szabad kérdeznem ... Apuka: Tudja azt maga jól. Azé a Lalié, akiből maga mindenáron vasöntőt akar csinálni. Tanár: Vagy úgy... Bereki Lajos édesapjához van szerencsém? Apuka: Hogy szerencséje van-e, vagy sem, az majd elválik. De Laliból nem lesz vasöntő. Punktum. Tanár: Ugyan már? Hanem milyen pályára adná a fiút? Apuka: Például, legyen belőle csillagász professzor. Tanár: Mindjárt professzor?, Apuka: Valahol el kell kezdeni... Tanár: Hát, igen... Csakhogy, a Lali gyerek igen gyenge ám a matematikából, márpedig a csillagásznak jól kell tudnia számolni... Apuka: Blabla... Tud az annyira számolni, mint más. De ha nem csillagász, hát legyen belőle orvos... Tanár: Orvos? De hiszen a fiúnak semmi kedve a hosz- szú tanuláshoz. Arra vágyik, hogy mihamarabb dolgozhasson, semmi kifogása az öntöde ellen ... Apuka: Neki nincs. De nekem van... Tanár: Éspedig? Apuka: Éspedig az, hogy nem engedem a fiamat nehéz fizikai munkára. Tanár: Ugyan, kérem. Ma már nem úgy dolgoznak az öntők sem, mint régen. Korszerű gépek vannak... Apuka: Blabla. A gépek korszerűek, de a meleg a régi... Tanár: Az igaz, az öntöde melegüzem. De lássa be, kedves apuka, öntőre is szükség van és a Lalinak nameg akarják ölni a fiamat ...? Tanár: De kérem... Mit nem beszél? Apuka (egyre jobban belelendül): Tudom én, mit beszélek ... Veszélyes, piszkos, nehéz munka. Az én fiamból nem lesz öntő. Mert micsoda az, hogy öntő? Kormos képű melás gyón tetszik ez a szakma ... Apuka: Blabla... Neki majd az tetszik, ami nekem tetszik. Az öntöde nehéz is. Tűz, nehéz vasak, daruk.» Maguk egy üzemben. Aztán kimegy a műhelyből, káromkodik egyet, be a sarki kocsmába és vedeli a sört. Maguk azt akarják, hogy részeges senki legyen a fiamból? Tanár: Kérem, most már elég legyen! önnek joga van hozzá, hogy ne értsen egyet a javaslatunkkal. Ahhoz is joga van, hogy más pályára küldje a Hát, de a jó szándékunkban ne kételkedjék. És a szakértelmünkben sem. A pályaválasztáshoz maga nem ért, abban mi vagyunk a szakemberek. Apuka: Nono... No- no ... Azért és se vagyok egészen hülye. Én ugyan nem végeztem egyetemet, de azért nem kell engem lenézni, hallja-e. (Dühösen.) Az én szakmám is van olyan tisztességes, mint a magáé. Az én szakmámhoz is kell ész, meg ügyesség, meg hozzáértés. Az én szakmámban öntudatos, képzett, becsületes emberek dolgoznak... Én nem vonom kétségbe a maguk tudását, de ne sértegessék az én mesterségemet. Mert tudja, mi vagyok én? Vason* tő! (novof
