Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-17 / 13. szám
A gazdasági propaganda és az új mechanizmus I?gy évvel ezelőtt került sor az új gazdasági mechanizmus bevezetésére. Az elmúlt év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az új irányítási rendszer életképes, a reform beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Társadalmunk szocialista vonásai erősödtek, a harmadik ötéves terv időarányos részét egészében véve teljesítettük, népünk 1968-ban jobban élt, mint egy évvel korábban. A gazdaságirányítási rendszer reformjának körültekintő politikai és gazdasági előkészítése lehetővé tette a termelés és a forgalom zökkenő- mentességének biztosítását. A reform első évében — a kedvezőtlen időjárást és a nemzetközi helyzet ismert alakulását is figyelembe véve — bőven akadtak gondjaink és nehézségeink, de ezek nem haladták meg a korábbi évek átlagát. Társadalompolitikai helyzetünket alapjában véve a kiegyensúlyozottság és a szilárdság jellemzi. A pártunk politikája iránti bizalom elmélyült és kiszélesedett. ■ A gazdasági propagandát az új irányítási rendszer követelményeihez igazítottuk. Propagandamunkánk színvonala és hatékonysága növekedett. A politikai oktatás rendszerében megfelelő arányban! szerepelnek azok a témák, amelyek a gazdasági építőmunka, az új gazdasági mechanizmus és a nemzetközi munkamegosztás időszerű kérdéseivel foglalkoznak. Ezek iránt fokozott érdeklődés tapasztalható. Az erőfeszítéseket főleg a párttagság és a különböző szintű vezetők igényesebb képzésére összpontosítjuk. Párttagságunk csaknem 70 százaléka vagy propagandistaként, vagy pedig hallgatóként részt vesz a politikai képzés szervezettszerű rendszerében. A tömegpolitikai mun- kában is előtérbe került a gazdasági propaganda. Ebbe az irányba hat a szocializmus teljes felépítésével kapcsolatos társadalmi folyamatok alakulása és a nemzetközi munkamegosztás fejlődése. Rendszeresen tartunk pártnapokat, amelyek iránt megnövekedett az érdeklődés. A termelési tanácskozásokon, a műszaki konferenciákon, a termelőszövetkezeti közgyűléseken és más rendezvényeken egyre igényesebben elemzik a gazdasági munka tapasztalatait és feladatait. A gazdasági propaganda egyik jellemző fogyatékossága, hogy a termelési folyamatok elemzésében nem mutatja be eléggé az ember szerepét, noha esetenként a modern technika és tudomány jelentőségének lebecsülésével is találkozhatunk. Ezeknek a végleteknek elsősorban szemléleti okai vannak. A szocialista közgazdasági szemlélet fejlesztése megköveteli, hogy a gazdasági propaganda behatóan foglalkozzék a korszerű tudomány és technika növekvő szerepe mellett a termelési folyamatok és tényezők emberi vonatkozásaival. Az irányító munka egyre szervesebb részét képezi a gazdasági propaganda. Vezetőink túlnyomó része megérti a gazdasági élettel összefüggő nevelőmunka növekvő jelentőségét és nélkülözhetetlen .szerepét. Az egyszemélyi vezetést általában nem tévesztik össze a merev utasítással és a rideg parancsolgatással. A vezetés minden szintjén a meggyőző hang és a sokoldalú érvelés jellemző az irányító munkában. A pozitív irányú fejlö- dés mellett az irányító munka területén is tapasztalhatók fogyatékosságok. Ezek közé tartozik mindenekelőtt, hogy a vezetők egy részének viszonylag alacsony az általános műveltsége és nem megfelelő a marxista-leninista felkészültsége. Helyenként tapasztalható a gazdasági propaganda szerepének lebe- jsülése, a meggyőző munka »lhanyagol ása is. Akadnak gazdasági vezetők, akik úgy jbéjfflelik W a dolgod hogy. a Ina: dr. földi Pál pártszervezetek és a társadalmi szervek foglalkozzanak a nevelőmunkával, az ő feladatuk pedig tisztán a gazdasági ügyek intézése. Ezzel a szemlélettel és az ezzel párosuló gyakorlattal nem lehet egyetérteni. Gazdasági propagandánk a valóságos helyzet sokoldalú és reális elemzéséből indul ki. Ezzel összefüggésben célszerű áttekinteni a múlt év gazdasági fejlődésének legfontosabb tapasztalatait. Az 1968-as év is bebizonyította, hogy megyénkben nyugodt és tervszerű építőmunka folyik. Gazdálkodásunk mérlege pozitív. A dolgozók közérzetét reális optimizmus jellemzi. Helyzetünk kedvező alakulása íz élet minden területén megfigyelhető. Egyre több ember él, dolgozik és gondolkodik szocialista módon.. Eredményeink és sikereink nem feledtethetik, hogy munkánk korántsem mentes a fogyatékosságoktól. akadnak megoldatlan feladatok. A szocialista társadalom teljes felépítése érdekében újabb erőfeszítésekre és még hatékonyabb munkára van szükség. A jelen időszakban. lé- nyeges feladatként jelentkezik a gazdálkodás hatékonyságának növelése, a munka termelékenységének fokozása, a termékek minőségének javítása, az exportgazdálkodás színvonalának emelése, a reális szükségletek mind teljesebb kielégítése, az életkörülmények tervszerű javítása és a szocialista tudatosság fokozása. Közismert tény, hogy a múlt évben a munka termelékenysége — néhány gazdálkodó egység kivételével — kisebb mértékben növekedett a teive- zettnél. A gazdasági propaganda nem lehet közömbös ezzel a jelenséggel 'szemben, mert az intenzív gazdálkodás elképzelhetetlen a munka termelékenységének növekedése nélkül. Valamennyi gazdálkodó egységben kiemelt módon kell foglalkozni a munka termelékenységének időszerű problémáival, az intenzív gazdálkodással < ssze- függő kérdésekkel. Az ipar területén a vállalati nyereség az üzemek többségében számottevően meghaladta a tervezettet. Ameny- nyiben a nagyobb vállalati nyereség magasabb termelékenységgel párosul, vagyis a vállalati gazdálkodásban rejlő forrásokból származik, kedvező tendenciát fejez ki és minden szempontból támogatásban kell részesíteni. Az elmúlt év tapasztalatai azonban azt bizonyítják, hogy a vállalati nyereség egy részé nem helyi, hanem népgazdasági (állami dotáció és preferencia) forrásból származott, ezért a központi szabályozó eszközök és módszerek pontosítása vált szükségessé. Ennek keretében az irányító szervek csökkentik az indokolatlan, társadalmilag nem elismerhető vállalati kedvezményeket (dotáció, szubvenció stb.), ezáltal a vállalatokkal szembeni követelmények növekednek. Mindez megköveteli a tervezés színvonalának további emelését és a munka hatékonyságának fokozását. Az új gazdasági mechanizmus első évében a beruházási kedv tovább fokozódott. Ez növeli a megye termelőerőit, de egyik gondunk éppen az. hogy a beruházási igény meghaladja a reális lehetőségeket. minősége nem kielégítő. Változatlanul fennáll tehát a beruházási piac feszültsége. A gazdálkodó szerveket az eddigieknél is átgondoltabb, megalapozottabb, a gazdasági és pénzügyi helyzetet jobban mérlegelő beruházási politikára szükséges ösztönözni. A mezőgazdasági termesztést továbbra is a belterjesség irányában fejlesztjük. A kalászos és kapásnövények termesztésében a legfontosabb a hozam növelése. Ennek érdekében fejleszteni kell a gépesítést, a muüagya-íelüassnalai^ és az öntözést. Mind a zöldség-, gyümölcs, és szőlőtermesztésben, mind pedig az állattenyésztésben fokozott figyelmet szükséges fordítani a népgazdasági érdekek és a helyi adottságok sokoldalú összehangolására. Mindez színvonalasabb és szakszerűbb agrárgazdasági propagandát igényel. A megye lakosságának széles rétegeit élénken foglalkoztatják jelenleg a földtulajdon és használat rendszeréről szóló törvény végrehajtásának időszerű kérdései. A földtörvény alapvető célja, hogy a közösségi és egyéni érdekekkel összhangban, a nagyüzemi földeken biztosítsa a tartós és eredményes nagyüzemi gazdálkodás fontos feltételeit: a tulajdon és használat egységét. A nagy- üzemileg eredményesen nem hasznosítható földeken viszont fokozottan védje és elősegítse az állampolgárok személyi földhasználatát. A törvény végrehaj- . tása — főleg azáltal, hogy a kívülállók nagyüzemi használatban levő földjét megváltás ellenében a termelő- szövetkezetek tulajdonába adja — a társadalom széles rétegeit érintő, jelentős politikai feladat. . Figyelembe véve, hogy hazánkban a nemzeti jövedelem több mint egyharmada a külkereskedelmi forgalomban realizálódik, egyre növekvő figyelmet kell fordítani a nemzetközi munkamegosztás alakulására. Számunkra döntő jelentőségű a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsán belüli munkamegosztás fejlődése. a Szovjetunióhoz és más szocialista országokhoz fűződő gazdasági kapcsolataink elmélyítése és kiszélesítése. Nemzetközi fizetési mérlegünk javítása érdekében emelni kell az exporttermékek színvonalét és minőségét mind a szocialista, mind pedig a kapitalista világpiac relációjában. pártunk gazdaságpoliti- kai célkitűzései egyértelműek és világosak. Gazdaságpolitikai céljainkat akkor érhetjük el, ha minden gazdálkodó egységben és szervezetben felhasználják azokat a helyi lehetőségeket, amelyekkel rendelkeznek, ha kellő kritikával értékelik eddigi munkájukat, ha következetesen törekednek a változó igényeknek megfelelő új módszerek, termelési és szervezési eljárások alkalmazására. A jelenlegi helyzet minden szempontból megköveteli a gazdasági propaganda színvonalának emelését és hatékonyságának fokozását. Magyaros éttermet nyitnak Egerben A szilveszterezők után nem a takarítónők, hanem az építők „szállták meg” az egri Otthon Éttermet. Az Észak-magyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat a nagy idegenforgalomra való tekintettel az eddigi jellegtelen éttermet átalakítja. A Nyugat-bükki Állami Erdőgazdaság fagyártmány-te- lepén már készül a szép faburkolat, amely az új étterem falait borítja, magyaros bútorokat szereznek be, s az ablakokat népi motívumokkal díszített függönyök takarják majd. A magyaros berendezéshez igazodik a világítás is, amely főként kovácsoltvas lámpákból áll. A konyha speciális ételeket kínál majd vendégeinek az új környezetben. A közeli erdők vadjainak ízes húsát készítik el különböző formában, s vadászvacsorára invitálják meg a vendégeket. Más alkalomkor halászlé és disznótoros vacsorákat rendeznek. Eger újabb vendéglátóipart nevezetessége még ebben a hónapban elkészül és február első napjaiban már üzemel. Biztonságos gazdálkodással Egy termelőszövetkezeti gazda panaszkodott a napokban. Bár a zárszámadó közgyűlést még nem tartották meg szövetkezetükben, mégis mindenki tudja, hogy az elmúlt év ncm a legjobban sikerült. Az aszályos, száraz időjárás ncm kedvezett a növényeknek, gyengébb lett a termés és bizony ez a forintokban is megmutatkozik. Az a baj — vélekedett a gazda —, hogy közös gazdaságukban jóformán csak a zöldség- termesztésre fordítanak gondot, más mellékesnek számit. Ha jó az idő, nincs Is baj, de. ha rossz, akkor alig-aiig van bevétel. Nem olyan a gazdálkodás, mint a kártya — jegyezte meg keserűen —. nem lehet mindent egy lapra feltenni. Valóban az elmúlt nyár sok tanulsággal szolgált a termelőszövetkezeteknek. Az aszály miatt jó néhány közös gazdaságban kevesebb lett a termés, kevesebb lett a növénytermesztésből, kertészetből származó bevétel. A helyzetet még az is nehezítette, hogy sok termelőszövetkezet nem rendelkezett öntözőberendezésekkel vagy a berendezésekhez szükséges szórófejekkel, csövekkel, alkatrészekkel. A kiesés nyilvánvalóan kellemetlenül érintett minden közös gazdaságot, de különösen azokat, ahol szinte csak egy kiemelt üzemág van. A legtöbb termelőszövetkezet nem esett kétségbe, hiszen a növénytermesztés vagy a kertészet kiesését pólói la a későbbiekben az állattenyésztés. szőlő, melléküzemágak többletbevétele. De ahol szinte csak egy fő üzemág van s az is ki van téve az időjárás viszontagságainak. olt nagyon nehéz a helyzet. A közös gazdaságok zömében egyre erősebb a törekvés, hogy fejlesszék állattenyésztésüket, s növeljék az ebből származó bevételt. Nem véletlen ez, hiszen így sokkal biztonságosabb a gazdálkodás s enélkül tartós eredményeket ma már aligha lehet elérni. (kaposi) Télen az építőknél A TORONYDARU gőzölgő tartályt emel a magasba. Fent, a 28-as épület tetején hárman figyelik a karcsú gém mozgását. Egy férfi a vontató pótkocsijának oldalfalához húzódva tolja el magától a csillényi nagyságú tartályt. Nem valami szerencsés megoldás. Mi védi meg a balesettől? Csak a szerencse. Gyöngyösön, a déli városrészben éppen olyan lendülettel dolgoznak most is az építők, mint nyáron. A 8/A lakótömb négy épületében folyik a munka. Ezek közül is egy átadás alatt van, itt a különböző szakiparosok nyüzsögnek, a szó szoros értelmében. Az úgynevezett hiánypótlást végzik. Sürgeti őket az idő. Mint valami hangyaboly, olyan a kép. Aki csak szemléli ezt a mozgást. alig tud eligazodni rajta. Pedig mindenki tudja a dolgát, és azt csinálja is. A lépcsőházakat, a lakásokat gézkályhákkal fűtik. De a leheletet még így is látni lehet. Kellemetlen huzat mindenütt. Tüzelnek a már megépített cserépkályhákban is. Az egyik szobában két fiatal fiú, ipari tanulók, kenyeret pirítanak a parázs felett, úgy, mintha szalonnát sütnének, nyársra szúrva a kenyérszeletet. Tízóraiznak. A cserépkályháknak nem használt az igénybevétel. Legtöbbjének felszakadt a teteje, de a cserepek öszeil- lesztésénél is jókora hézagok tátonganak. Ezeket, bizony, sorra meg kell majd javítani. Nem feltétlenül szükséges költségeket okozva a vállalatnak. A munkások, a fűtők, valószínűleg úgy gondolkozhatnak, mit számít az a néhány forint egy ilyen nagy vállalatnak, amely számilliókkal számol évente. Csak az nem jut az eszükbe, hogy ezeket a forintokat a saját zsebükből szórják ki. Ezt már nehezebb megérte-,, ni. ................... ? F urcsa véletlen folytán találkoztunk a lépcsőházban Toldi Miklóssal. A falat festette. Ecsetje nyomán gőzfelhő párázott fel a falról. Mintás, horgolt sapkája alól vidám tekintettel nézett vissza, és válaszolt a kérdésr re: — Nyáron azért mégiscsak más ez a munka. Dehát a lakásokra nagy szükség van, télen is kell dolgoznunk. A HEVES MEGYEI Állami Építőipari Vállalat vezetői azonban számolni is tudnak. így derült ki, 'hogy a munkák téliesítése csak akkor kifizetődő, ha a termelést folyamatossá tudják tenni. Különben a költségek túlnőVaskos dossziét lehetne összeállítani az elmúlt esztendő különböző személyes, munkaügyi vitáinak aktáiból, amelyek az esetek nagy többségében a kollektív szerződés szabályai alapján kerültek elintézésre. Nem egy panaszos szerkesztősegünk segítségét is kérte igazságának megvédésére. Néhány nappal ezelőtt is hasonló tartalmú levelett hozott a posta. Feladója sértődötten panaszkodik, hogy beadta lakásigénylését a vállalat központjába, és azt a valászt kapta, idézet a levélből: „Csak az igényelhet vállalati lakást, ki már legalább öt éve vállalatunk dolgozója”. A levél írója igazságtalannak tartja a döntést, és nem ért egyet a feltételként szabott ötéves munkaviszonnyal sem. Kivizsgáltuk a panaszt. A vállalat vezetői röviden indokolták döntésüket: az ötéves munkaviszonyt a kollektív szerződés határozza meg. amelyet a dolgozók egyhangúlag elfogadtak és megszavaztak. Felkerestük a panaszost és megkérdeztük tőle: ismeri-e a vállalat kollektív szerződését? Azt válaszolta, hogy nem. „Egyszer — mondotta — az elmúlt év elején kezembe adtak ugyan egy gépelt papírokból álló könyvet, de én bele se néztem”. Ott volt-e azon a termelési tanácskozáson, amelyen a vállalat dolgozói jóváhagyták a „gépelt könyvet”? A válasz: nem. . Mindezt azért tettük szóvá, mert ezekben a napokban készülnek az új, két évre szóló kollektív szerződések, és mint levélírónk esete is bizonyítja: érdemes elolvasni a szerződés tervezetét, és elmenni a jóváhagyó tanácskozásra. Hozzászólni, elmondah; az egyéni véleményeket, ötleteket, javaslatokat. Felre ne értsék: ha a levél íróla elolvasta volna a szerződés tervezetét, és a szavazáskor ő is felemelte volna a kezét, azzal még nem biztos, hogy most kiutalták volna a lakást. De ha szót kér, s elmondja, hogy szerinte a szociális körülményeket kellene elsősorban figyelembe venni, hogy őt helyett négy-, vagy csak hároméves munkaviszony legyen a feltétel, hogy rendkívüli esetekben soron kívül is adjanak lakást, akkor talán már rég be is költözött volna. Lehet hogy nem, de lehet hogy igen. De ő el sem olvasta a tervezetet, el sem ment a tanácskozásra és most kétségbe vonja a kollektíva döntésének. véleményének igazságosságát. Hozhatnánk pozitív példákat is. A legtöbb helyen a dolgozók csemegének tekintik a szerződés tervezetét. Többször is elolvassák, érvelnek, vitatkoznak, veszekednek rajta. Nagy felelősséggel mondanak véleményeket, kritikát, javaslatot. Tudják, róluk van szó. A megszavazott, az elfogadott szabályok, törvények mindennap összekapcsolódnak munkájukkal, erkölcsi anyagi megbecsülésükkel, mindennap a közösség és az egyén javát szolgálják majd. Ez utóbbiak vannak töbt en, és ez utóbbiak teszik helyesen. Élnek a ehetőséggel, véleményt mondanak, vitatkoznak ötleteket adnak. És ha majd év közben viták, problémák adódnak, ismerik jogukat, tudnak védekezni, bizonyítani, jogosan kérni, követelni. A lehetőség mindenkinek adott, az'egyéní ötletekre, véleményekre, javaslatokra minden üzemben, vállalatnál, intézménynél igényt tartanak. Élni kell tehát a lehetőséggel. s nem félrehúzódva, közömbösen figyelni a vitákat és majd év közben jogtalanul reklamálni. r j. nek a termelési értéken. Az idén már ezt a koncentráltságot mutatja a gyöngyösi 8/A néhány épülete. Most is 170 személy dolgozik itt. Hajdú György komp- lexbrigádja majdnem teljes létszámban. És hogy milyen jól, azt a teljesítményük is mutatja. A száz százalékot még a fagyban, hóbán is túlhaladják, Igaz, ők már jó néhány éves tapasztalattal rendelkeznek. Egyedül a külső földmunkákkal birkózó kubikosok teljesítménye mozog mostanában a hetven százalék körül. A munka nehezebbjét’úgy a'n gépek vég- •Jz.dtr"éi,-de-a- fagyes- -eögök még így is nagyon próbára teszik a kubikosodat. De hiába, a csatornákat meg kell építeni, különben nem lehet átadni az elkészült házakat. A kémia segít az építőknek a nehézségek leküzdésében. Fagyásálló és kötési gyorsító anyagot kevernek a betonba, hogy teljes bizton- ■ sággal lehessen vele dolgozni még a mínusz 5—6 fokos hidegben is. Mert délben sem magasabb a hőmérséklet. így is mindent felmelegítenek : homokot, kavicsol* ezért olyan a téliesített központi keverő telep, mintha valami hatalmas, nagy konyha lenne, amiből párázva tör elő a gőz. Furcsa kép a már bezsaluzott ABC-áruház „lecsontozott.” vázszerkezete, amit nádpallóval béleltek körül. Amíg enyhébb volt az idő> az oszlopok és tartógerendák egy részét kibetonozták. Most nádpallóval óvják az egészet a hidegtől. De az itt dolgozó nyolctagú brigád, amelynek Horoskó Béla a vezetője, most sem tétlenkedik. Nádkunyhót építettek maguknak, a közepére beszereltek egy bédoghot- dpból kialakított kokszkáh- hát. Azt térdelik körül és faragják a követ, amit majd az áruház falaihoz használnak fel, ha már megenyhül az idő. Ebben a kalyibában nincs hőség, az égő koksz kellemetlen szaga Is nehezíti a levegőt, de a kemény munka kimelegíti a brigád tagjait. Határozott ütésekkel formálják a köveket. Előbb a kályhánál előmelegítik a formátlan kődarabokat, hogy a ráfagyott jeget, havat leolvasszák azokról. Jö HANGULATUKAT még az sem rontja, hogv nem tudják, mi a norma a kőfaragásnál. Valamennyien fiatalok, alig húszévesek. G. Molnár F. HmUsm 3 iw*. jamjar 17„ péntcJs, Élni a lehetőséggel!
