Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-17 / 13. szám

HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT SZŐNYI ISTVÁN ■ Ezrek zarándokolnak ma­napság Zebegényöe, keresik témáit, kutatják emlékét, tiézik alkotásait; — a mú­zeummá vált piros téglás műterem, a parasztbútorok- kül teli lakószoba látogatói fájósán bizonyítják, hogy f ztendőkkel halála után is eyénen él kultúránkban a ester, Szónyi István. .-Hetvenöt éve, 1894. január .17 én születet, s lassan fél­százada már annak is, hogy jelentős művészként ismeri festészetünk. Nagybánya in­dította útnak, iskolája, s tjrök szellemi vezére ma- faiit az első pnodern ma­gyar műVész- t.elep, amint­hogy meste­rei, Ferenczy Károly és Ré­ti István sem csupán . taní- tzii: igaz pél­dái maradtak. Pedig mű­vészetét nem a nagybányai derű jegyében kezdte. Uitz Béla, a nyug­talan forra­dalmár mű­vész nyomain haladt a le­vert forra­dalmak orszá­gában, és ko­rái, erős akt­jai, éles fé­nyekkel szab­dalt vásznai megpróbáltak változatlanul a: forrada­lomcsináló erős művészet erejével kiál­tani. Korunk, az 1920-as év­tized süket volt erre a ki­áltásra, a terrorral megtört Országban, Szőnyinek vissza kellett vonulnia Zebegény csöndjébe. És a csöndben fölfedezte a szép humánu­mot, a tiszta költőiséget, az érzékeny költészetet — föl­fedezte és fölmutatta mind érettebb, mind önállóbb, mindinkább kiteljesedő re­mekművekben. A téma min­dig Zebegény volt: első íő- művéhez a zebegényi teme­tés adott témát kis, -elesett siratóasszonyaival, apró, ügyefogyott tisztelendőjével. nagy, téli fehér gyászával. Az Átkelés a Dunán meleg han­gulatai éppúgy az ismert tá­jat idézik, mint ahogy az Este, természetesen egy ze­begényi este, s az Eladó a borjú is valahol Zebegény- ben eladó. A képek lényege azonban soha nem Zebegény Anya kislányával. volt, hanem az ember, aki groteszk-tragikusan, s mégis költői gyásszal temet a be­havazott képen, az ember, aki csodálatos hangulatokat teremt és érez egy nyári al­konyon, az ember, aki este örök békével szemléli csa­ládját az Este című vásznon, s akinek minden mozzanata olyan szépségesen fontos és költői lehet, még az is, hogy alkuszik egy borjúra. A kemény képekkel induló Szónyi hamarosan visszata­lált a nagybányai lágy köl­tészethez, úgy érezte, ha nem változtathat az embertelensé­gen, az emberséget kell őriz­nie. Nagybánya oldott költői- ségéhez nemcsak visszatért, sokszorosan és zseniálisan meg is újította ezt Szónyi Ist­ván: finom, sejtelmes foltjai, olvadt, meleg színei, remegő hangulatai és lágyan, de rendbe simuló kompozíciót olyan ihletett fokon jelení­tik meg a mély humánumot, amely alig-alig elérhető mű­vész számára. S érzelemmel, hangulattal teli képeit érze­lemmel, hangulattal teli gra­fikák követték: rézkarcok, amelyeken a keményen hú­zott vonal remegni látszik, egyszínű nyomatok, amelye­ken a fekete foltok szinte kiszínesednek. Legkiválóbb alkotásának felsorolása betöltene számos nyomtatott sort a csillogó hangulatú, mégis lágy Eser­nyőktől a nehézkes alakokat költői könnyedségbe emelő Fuvarosig, s az emberségre valló példák felsorolása is túlságosan hosszú művésztár­sak, tanítványok emberi meg­segítésétől a világháborús évek már-már hősi kiállá­sáig. A zebegényi Szőnyi- múzeumben dokumentumok bizonyítják, hogy az érzékeny festő életével játszott a vi­lágháború esztendeiben — mások megmentését vállal­va, de a háborús tragédiát nem engedte be festészetébe. Kerti pad napsütötte idilljét festette, monumentális, békét jelképező anyát leányával, mindazt, amit az örök hu­mánumból zavartalanul akart megőrizni. Mindazt, amit kilenc év­vel ezelőtt bekövetkezett ha­láláig meg is őrzött; s to­vább is. «. a. A mérlegen: 1068 Nagyot javullak a női magasugrák, méteren felüli serdülő eredmény üt távolugrásban Az MTS egri járási tanácsa ja­nuár 30-án, csütörtökön 9 óra­kor, a sportszövetség egri, Szé­Vártuk, hogy & magasugrók végre .»kivág­ják a rezet”, s ezt a várható javulást mi a korszerű tech­nika alkalma­zásának javára szerettük volna Írni. Nos, a Ja­vulás bekövet­kezett, a tech­nika pedig ma­radt .., Pedig ország világ láthatta Mexi­kóból is, hogy a hagyományos „lépő techniká­val” már senki sem ugrik olyan magasat, bogy azzal nyerni- is le­het ... Ha végignéz­zük a megyei úttörő- és ser­dülőversenye­ket, sőt az if­júsági viadalo­kat is — sok ruganyos lányt találunk, ami­re bizonyíték, hogy a kimu­tatások szerint 46-an ugrották át a 125 cra-t és 9-en a III. osztályú szin- centimétert. A mény Anna pedig átjutott a II. osztályt jelentő 150 cm-es ma­gasságon is. Jelenleg 16 éves, el­ső komoly sikerét 1965-ben az országos úttörő-bajnokságon aratta, ahol 140 cm-rel győzött. Azóta 13 cm-t javult, s a célja az, hogy 1969-ben elérje a 160 cm-t. Adottságai alapján ezt el is érheti — amennyiben az edzé­seket egybe tudja hangolni gim­náziumi kitűnőrendűségével és négy nyelv tanulásával! Németh Magda magas- és tá­volugrásban is az élen jár, sok versenyt megnyert, hárompró­bában is számottevő versenyző­nek számít, s a váltók nélkülöz­hetetlen tagja. Sokáig ostromol­ta az öt métert, s ennek elérése elsőízben a Népstadionban, majd október végén Székesfehérváron sikerült. Tagja lett az országos utánpótlás keretnek, a szorgal­mas és erős akaratú kislánytól további komoly eredményeket Demény Anna a léc fölött. tét jelentő listavezető 138 De­várunk. Balogh Ibolya és Péter- falvi Ági csak egy-egy versenyen vettek részt. Kár . . . Lukács Ági a legfiatalabb korDszt.ályt képvi­seli a rangsorban vl954-ben szü­letett), megnyerté az országos ellenőrző versenyt, s ha végleg eljegyzi magát az atlétikával, to­vábbi komoly sikereket érhet el. Adorján E. vidékről került Eger­be,. kár hogy alig versenyez ma­gasugrásban. Ugyanezt mondhat­juk a hevesi Petróczi Katalinról is. Besze Ágnes a távolugrás mellett magasugrásban is az élen járt, a korszerű technika alkalmazásával sokra víhetné. Bónusz Juditot csak az általános iskolás versenyről ismerjük. A magasugrás javulására jellemző, _ hogy 137 cm-rel már nem lehe­tett az első tíz közé kerülni, pc-. dig 130 és 137 centiméter közölt egész sereg magasugrásra kivá­lóan alkalmas kislányt találha­tunk (Dienes Zs., Zsíros. Kiss Csutorás, Cseh, Venczák. stb.). Távolugróink előtt az immár 11 éve fennálló 510 cm-es serdülő csúcs megdöntésének lehetősége lebegett hozzáférhető távolság­ban. Németh M. és Besze egy­mást állandóan felülmúlva tor­nászták fel eredményüket öt méter fölé. A rangsorban mögöt­tük lévők közül Katona Ibolya egy gyöngyösi versenyen „tré­fálta meg” a két ötméteres ug­rót: Legyőzte őket! Juhász A., Sántha és Péterfalvi Á. kevés versnyen állt rajthoz. Nagy te­hetség a gyöngyösi általános is­kolás Baksa Hedvig, kár, hogy nem szereti az atlétikát, pedig képességei alapján hamarosan túljutna az öt méteren! Mind­ezekre ráadásul 1955-ben szüle­tett ... A két úttörő-olimpián is sikerrel szerepelt zagyvaszántói Verebélyi Ágnestől sokat várunk. Demény és Zsíros csak „beug­rók” voltak. A többiek közül az egri Kapuszta, a gyöngyöspatai Takács M., a gyöngyösi Nagy­kovács és Martinkovics nevére hívjuk fel a figyelmet. Magasugrás: 153 Demény (M. Bányász), 147 Németh (M. Bá­nyász), 145 Balogh <E. Tanárkép­ző), Péterfalvi Á. (E. Gárdonyi G.), 143 Lukács (E. Dózsa Sí), 140 Adorján (E. Gárdonyi G.), löesze (Mátraalji B.), Köröskényi (E. Tanárképző), Petróczi (He­ves), Bónusz (Eger II.). ötös átlag: 146,6, tizes átlag: 143,3. Távolugrás: 505 Németh M„ 501 Besze, 474 Ványi (E. Tanár­képző), 465 Juhász Á. (E. Dózsa Sí), Sántha (E. Tanárképző). 451 Katona (Hatvani Szakközépisko­la), 447 Baksa (Gyöngyös, II.), 442 Péterfalvi Á. 438 Demény, Zsiros (M. Bányász). ötös átlag: 482, tizes átlag: €62,6. (folytatjuk) P. IUTÓ HNO 39, Kellemetlen szünet követ­kezett. A iiegedűművész hosszú, sovány ujjait néze­getve szólalt meg: — Az bizonyos, hogy ha ezek a parcellázási és csalá­di ügyek szőnyegre kerülnek a tárgyaláson, én örökre el­hagyom Londont.- — Ostobaság! — mondta Daltonné, — ezt a tárgyalást nem lehet megtartani. . — Nem is szólva a hacfee- regszállításról, — jegyezte meg Teddy. .. .Mr. Bradleyt kérették az urak a társalgóba. Clayton igen tekintélyesen emelkedett szólásra. — Nézze, Bradley... — Mr. Bradley vagyok ön­nek! — Ügy látszik, nincsen tisztában" a helyzetével! — rikácsolta az ügyvéd nekivö­rösödve. — Mindenképpen Mr. Bradley vagyok magának. Mondja el gyorsan, hogy mit akar. — Nézze. Mr. Bradley, — szólalt mg Burton nagyké­pűen. — ha a cinkosa már felvette az ötvenezer fontot 4 Mmiiism \ ttm. tuam n* péntek és hajlandó ezt visszaadni, . mi .futni hagyjukjqagukat, — Engem ne hagyjanak futni. A pénz felett én nem rendelkezem, mert magam­nak nem kértem részt belőle. És' nem tudom, hogy viszo­nozhatom-e jóindulatukat. Ugyanis, hogy én futni ha­gyom-e magukat, az nagyon kétséges. — Hogy érti ezt?! , — Majd meglátják. — Mi bizonyítani tudjuk a bíró előtt.. — kezdte Clay­ton. — Hogy önök mit tudnak bizonyítani a bíró előtt er­ről már egy alkalommal meggyőztek. — És miután hirtelen nagy csend támadt, igen határozottan folytatta: — Most rajtam lesz a bizo­nyítás sora, többrendbeli ha­mis tanúskodás, rágalmazás, becsületsértés és hamis ta- nűzásra való felbújtást ille­tően, amiért elsősorban Clay­ton ügyvédet mint felbujtót fogom feljelenteni! — Ügy tudom, Bradley el­intéztem magával az ügy rám vonatkozó részét, — jegyezte meg Teddy. — Hogy a húga nem jött hozzám, amit nem is érde­meltem volna meg, arról nem tehetek. De ha rám fog­ja alapozni a vádját, már most biztosíthatom, hogy akik itt jelen vannak, azok velem együtt valamennyien börtönbe kerülnek. — És emelt hangon folytatta: — Én sok mindenre rájöttem azon a szigeten. De úgy látszik, az urak közül néhányan el tud­ják felejteni mindazt, ami történt, amit egymás fejéhez vagdostak, amikor semmivé váltunk a halál előtt, mint a londoni külváros akármelyik rongyos kínaija, ha érzi, hogy itt a vég. És most még valamit, uraim! Jegyezzék meg, hogy az ügyben én va­gyok az egyetlen ember, aki büntetőjogilag felelós, Mr. Bradley bizonyára megsze­rezte azt az írást, amelyben felhatalmazom, hogy ben­nünket egy puszta szigetre hurcoljon és váltságdíjat kö­veteljen. Tanú erre az oázis csendőrsége is. Tanú erre Lord Flatherry is, akit szintén bezárnak az ügy­ből kifolyólag. Termé­szetesen nem tudtam, hoev éppen Bradley kezébe fogunk kerülni. Hogy így történt, an- . nak Örülök és remélem, bir­tokában van ez az írás, amely minden felelősséget Lord Flatherryre és rám hárít. — Nálam van, — elővette az írást, azután apró dara­bokra tépte és kidobta a kis kajütablakon. — Uraim! Ezek után nyugodtan eljár­hatnak ellenem. — Most még nagyobb csend támadt De csak azért hogy újabb bom­ba csapjon le. Mary moso­lyogva felemelkedett és ke­zet nyújtott Bradleynek. — Várni fogok rád, Tamás, amíg kiszabadulsz. Ha kell, tíz évig is! — Nézze, Clayton, a maga viselkedését egyáltalában nem értem, — mondta Dalton. — — Miért akar erőszakkal bűnügyet? Maga jól tudja, hogy csak polgári peren le­het szépen keresni. És ha ez a bűnügy elkezdődik, attól a naptól kezdve maga London­ban egyetlen polgári pert sem fog kapni. Lehet krími- nalista, vagy fordulhat ké­pességeivel a város kiskeres­kedőihez. Megállapítom, hogy elindultunk, mint vézna, sá­padt emberek, most itt ál­lunk napbarnítottan és leg­alábbis, ami engem illet, so­ha ilyen egészséges nem vol­tam. — A társaság valóban rongyos volt, de különben ez a kirándulás mindannyiukat edzettebbé és erősebbé tette. — Részemről ezentúl, — fe­jezte be Dalton rövid beszé­dét, — minden évben lega­lább egyszer elraboltatom magam, mert igazán pompás kúra és ha leszámítjuk indo­kolatlan őszinteségünket, meg lehetünk elégedve a do­loggal. — Részemről, — szólt Rel­lings, — úgy tudom, hogy hajótörést szenvedtünk, Bradley és társai megmen­tettek bennünket, sőt másod­szor is ők mentették meg az életünket... — Akkor még az is lehet, hogy Mr. Bradley és társai becsületrendet fognak kapni, — szólt Thomas, azután le­vette a sált magáról, gyengé­den rátette Viktória nyakára és így szólt: — Vegye fel, kedvesem, mert itt hűvös van. 10. A laDok hasábokon ét fog­lalkoztak a megmenekült elő­kelőségekkel. Benne volt ezekben a hasábokban pon­tosan minden. Hogyan me­nekültek meg a hajótörés után, roncsokba kapaszkod­va, hogyan küzdöttek a tőzs­de ismert nagyságai, ellensé­ges bennszülött törzsekkel a szigeten, hogyan néztek szembe száz veszéllyel, angol polgárhoz méltó elszánt dac­cal, Dalton, Relling, Burton és a többiek. Mellékesen megemlítik a lapok néhány szökött légionárus szerepét is, akik e higgadt, tekinté­lyes polgárok vezetésével szintén jól megálltak a sarat. Higgins és az életben ma­radt légionáriusok az Egye­sült Államokban birtokot vettek és boldogan éltek jól megérdemelt nyugalomban. Valamennyien levetették múltjukat, csak Higgins ra­gaszkodott hozzá, hogy az utolsó béres is „ügyvezető­igazgatónak” szólítsa, mert szerinte ostoba ember az, aki bevett pozíciót felad. Dr. Morton visszament Afrikába, misszionáriusnak. Mr. Leonidas, hogy ő se le­gyen tisztára kárvallott, öt­ezer font „jutalékot” kapott és ebből kisebb kávéházat bérelt London északi ne­gyedében. Szép messzire lát­szó neon cégtáblája volt: Kávéház Afrika hőséhez Ötórai tea és billiárd. A tulajdonos saját élmé­nyeit beszéli el. Teddy kibékítette Ednát és ami egy puszta szigeten re­ménytelennek látszott, az a nyolc és fél millió lakosú Londonban sikerült: Edna mégiscsak elhatározta, hogy hozzámegy Earl of Cunning- hamhez. Egy napon esküdtek Maryval és Bradleyvel. Rövidesen Gordon is nőül vette Ellyt. Utóbb kiderült, hogy az afrikai parcellázás nem is olyan rendkívüli szél­hámosság, a folyó paagas szintje dacára egy modern eljárással sikerült a csator­názás. Rellinget az öreg Dal- tón belevonta néhány üzleté­be és így rövidesen abban a helyzetben volt. hogy rendez­hette vejének, Thomas Long- nak adósságait 11. Ttí befejezhettem volna a regényt, ha véletlenül aem hallok hírt egy teadélutánon, amely már a fiatalok nász- utázása alatt történt és a vá­ros előkelőségein kívül jelen volt Burton, Clayton, Rel­ling, Dalton és nejeik. Ezen a teadélutánon derült ki, hogy valamennyiük megme­nekülése elsősorban Dalton higgadt de erélyes fellépésé­nek köszönhető. Clayton, mint szerénykedve mondta, ott is a törvény betűinek alá­zatos papja volt, aki békített, egyezkedett és csak azon igyekezett, hogy fenntartsa az egyetértést fogolytársai között. Azért, ha Rellingnek nem jut eszébe ez a mentő­ötlet a tutajjal és nem biztat­ják a csüggedt, félájult légio­nistákat, hogy csak vágják a fát, akkor az egész kaland sokkal rosszabbul is végződ­hetett volna. A vendégek csodálkozva hallgatták őket és miután valamelyik továbbadta e nagyszerű történetet egy hír­lapíró barátjának, szép szí­nes riport jelent meg a va­sárnapi lapban, ezekről az egyszerű londoni polgárok­ról, akik szokatlan és nehéz körülmények között is em­beri méltósággal állták meg a helyüket”. Legutóbb hírlett, hogy kü­lön e célból egy korlátolt fe­lelősségű társaság alakult, amely filmre viszi az egész históriát „A City hősei” cí­men. Nem állítom, hogy ezek az emberek hazudtak. Most már bizonyos fokig ők is elhitték, hogy hősök voltak, gumika­bátos, esernyős, puritán an­gol polgárok, akikről kide­rül, hogy kemények és gerin­cesek is tudnak lenni, „ha úgy hozza magával az élet”. Azért is valószínű, hogy ezt valahogy így hitték, mert az öreg Dalton, ha Mary kisfiá­nak nagyapai meséket mon­dott, a történet anyagát kizá­rólag saját életéből merítet­te, felelevenítve a „régi jó időket” a puszta szigeten. — Papi, — mondta egy es­te a kisfiú Bradleynek, — te láttad, amikor, a nagypapa megfojtotta a mérgeskígyó­kat azon a szigeten? — Láttam, kisfiám, — fe­lelte Tamás és nem mert Maryre nézni. VEGE. chenyl utcai helyiségében elnök- sági ülést tart. Napirend: 1. Tá­jékoztató jelentés az 1968. évi statisztikai adatokról. 2. Jelentés az 1968. évi versenynaptár végre­hajtásáról. Előadó: Dacsó István, JTS-elnök. * Az elmúlt évi megyei labdaru­gó-bajnokság befejezése után, Füzesabonyban hozzáláttak az FVSC sporttelepén leső öltözó felújításához, amelynek költsé­geit — mintegy 40 ezer forintot — a Vasutas Szakszervezet miskolci területi bizottsága fedezte. A munkálatokat már befejezték, a Füzesabonyban megforduló ven­dégsportolók a jövőben csinos öltözőhelyiségben, kulturált kö­rülmények között tisztálkodhat­nak és öltözködhetnek. A jelentős olvadás ellenére sem adtak fel a reményt Mátra­házán, a vasárnapra tervezett nemzetközi sáncavató síugró ver­seny megrendezésére. A hírek szerint, több mint 50 ember, ko­sarakban szállítja a havat a nagysáncra. * Az Egri Dózsa Sportiskola ja­nuár 18-án, szombaton, 14 érakor, az egri városi tanács ‘kistanács­termében tartja tanévnyitóját, amelyen ismertetik az évi prog­ramot, a versenynaptárt és meg­beszélik az aktuális problémákat. Mátraalji Bányász helyett Gyöngyösi Energia Sport Egyesület A Mátraalji Bányász köz­gyűlésén határozat született: a sportkör az eddigi Mátra­alji Bányász név helyett Gyöngyösi Energia Spori Egyesület néven szerepel a jövőben. A GYESE gazdasá­gi bázisát alkotó négy nagy üzem a legmeszebbmenő tá­mogatásáról biztosította a sportkört, amelytől Gyön­gyös város minőségi sportjá­nak fellendülését várják. Elmarad a szombati verseny A Heves megyei síszövet­ség közli az iskolákkal és az illetékes sportvezetőkkel« hogy az úttörő-olimpia sí- és szánkőversenycinek szom­batra tervezett megyei dön­tője az enyhe időjárás és f hóhiány miatt elmarad, a a viadalt későbbi időpont-« ban bonyolítják let j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents