Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-16 / 12. szám
Zárszámadás idején — a versenyről Az elmúlt évben — ezt a gyakorlat, az élet igazolta — a mezőgazdaságban is erőteljesen izmosodott a szocialista munkaverseny. Nemcsak formájában, de tartalmában is értékesebb volt, mint bármely előző évben. A mezőgazdaságban versenyző brigádok száma rövid idő alatt száz fölé emelkedett, s a részvevők számát már ezrekkel lehet méi'ni. Mégis — bár annyiszor szóvá tettük — nem kapnak meg felelő erkölcsi és anyagi elisme-1 rést e mozgalomban részt vevő szövetkezeti fiatalok, asszonyok. Sőt! Sok esetben a verseny feltételei, illetve díjazása sem tisztázott, vagy egyszerűen elfeledkeznek a kimagasló teljesítmények honorálásáról. Ritka kivétel ezek között a „Dutra-verseny”, ahol előre világosan megadták, hogy az ilyen gyártmányú traktorokkal mennyi munkát kell végezni, mennyi üzemanyagot kell megtakarítani ahhoz, hogy a legjobb traktoros elnyerhesse az egyhetes külföldi jutalomüdülést, a többiek pedig a pénzjutalmat. Az iparban már hagyományai, kialakult formái, módszerei vannak a versenyek előkészítésének, szervezésének, értékelésének és a jutalmazásnak is.«Sajnos, ez még nem mondható el a termelő- szövetkezetekről, bár a területi szövetségek, a KISZ, a párt- és társadalmi szervek keresik a módot, a lehetőséget a mezőgazdasági munkaverseny sikeresebbé tételére. Akadály, zökkenő ennek ellenére még rengeteg akad. Az egyik tsz-ben a versenybizottság hiányzik, máshol formális a ver- I seny. Vagy ha teljesítik is a bri- | gádok vállalásaikat, azt várják, hogy majd a megyei vagy országos szervek jutalmazzák meg a munkában élen haladókat, nehogy a szövetkezeten belül „harag” legyen abból, hogy a győztesek -külön jutalmat kapnak. Most, ezekben a napokban különösen sok lehetőség adódik a győztesek, a közösségnek többet adó>> szövetkezeti asszonyok, brigádok, traktorosok jutalmazására és erkölcsi megbecsülésére. Ez a nagy lehetőség a zárszámadó közgyűlés, ahol mindkét elismerésre mód nyílik. Ezzel a jelek szerint néhány helyen már élnek is. A besenyötelki ifjúsági növény- termesztő munkacsapat — miután az általuk müveit 20 holdon a tervezettnél jóval többel termelt, s munkájukkal elégedettek —, a javaslat szerint éppen a zárszámadó közgyűlésen kapja majd meg először a szocialista brigád címet. A káli Március 15. Tsz-ben dolgozó háromszoros szocialista ifjúsági brigád — miután több százezer forintot takarított meg gépalkatrészből, üzemanyagból, s amellett szak- mailag,,politikailag is rendszeresen képezték magukat_rr, most ígéretét kapott arra, hogy elmúlt évi munkájuk alapján javasolják a közgyűlésnek: negj'edszerre is ítéljék oda nekik a szocialista brigád címet. Ezek biztató jelek. Ha túl sok* idő nincs is arra, hogy máshol is eldöntsék, melyik brigád, munkacsapat érdemli meg a szocialista rímet, a jutalmat, azért reméljük: még időben szóltunk! K. E. A megyei tanács üléséről jelentjük •íFolytatás a 1. oldalról) tése közben azt a célkitűzést követték, hogy megfelelően érvényesüljön az ösztönzők hatása, gazdaságosabb és hatékonyabb legyen a város- és a községfejlesztés, a községgazdálkodás, színvonalasabb legyen a lakosság kommunális, egészségügyi, szociális és kulturális szükségleteinek kielégítése. Az elmúlt év kedvező eredményei mellett még számos — kezdeti — hiányosság is tapasztalható. Nem ment könnyen és még ma sem kielégítő a hatáskörök, a gazdasági feladatok leadása, nem megfelelő az alsófakú szervek és az intézmények önállóságának növelése. Kívánatos, hogy minden helyi tanács bátrabban éljen az ön-. álló kezdeményezés jogszabály adta lehetőségeivel, bővíteni kell a közgazdasági elemzések körét. Célszerű, ha továbbfejlesztik a költségvetési üzemek és a tanácsi gazdasági vállalkozásokat. Megyénk idei költségvetésének bevételi, illetve kiadási fő összege 593 millió forint. Szociális és egészségügyi célokra 184 millió, kulturális feladatokra 187 millió forintot terveztek. Az állam 208 millióval óárul hozzá a megyei kiadásokhoz, a tanácsi vállalatok 120 millió, a lakosság 60 millió forintot fizet be a megyei költségvetésbe. A költségvetés vitájában felszólalt Mázán Sándor, dr. Varga József, Iványi János és dr. Pap Lajos miniszter- helyettes. Az elhangzott javaslatok és észrevételek után Mire telik a fejlesztési A megyei tanács fejlesztési alapjának felhasználási javaslatát dr. Hortobágyi István, a megyei tanács tervosztályának vezetője terjesztette elő. A tanácsi fejlesztési terv jóváhagyásakor azt az alapvető elvet fogadta el a tanács, hogy továbbra is változatlan feladat a harmadik ötéves tervben előirányzott célkitűzések teljesítése, annak ellenére, hogy több vonatkozásban megváltozott keretek között kell azok végrehajtásán munkálkodni. Minden igény kielégítésére az idén sem telifc. Előtérbe kell helyezni a népgazdaság általános egyensúlyi helyzetének javítása céljából a tanácsi gazdaság fejlesztését érintő intézkedéseket. A pfte- gyei tanács költségvetése számolt az építőipari munkák a megyei tanács az előterjesztett költségvetési javaslatot változtatás nélkül elfogadta és megbízta a végrehajtó bizottságot, hogy az elhangzott javaslatokat fontolja meg, az anyagi lehetőségek figyelem- bevételével valósítsa meg és erről tegyen jelentést a megyei tanácsnak. 174 milliós alapból? drágulásával. Biztosítani kívánta az alsóbb fokú tanácsok gazdálkodásának reális feltételeit, a források gondos kimunkálása mellett a szükséges tartalékok képzését is. Az elfogadott fejlesztési terv többek között lehetővé teszi a gyöngyösi 16 tantermes középiskola befejezését, és annak további fejlesztését, az egri 8 tantermes szak- középiskola átadását, majd bővítését, Mátraszentimre vízellátását, a 90 ágyas egri elmekórház átadását, a hevesi járási rendelőintézet megvalósítását, az egri 120 ágyas kórház és véradó állomás fejlesztését. A községi víztársulások támogatására 1969—70-re hárommillió forintot, a további lakások alapközműveire 11 millió forintot és a negyedik ötéves terv lakásépítésének előkészítésére 38,5 millió forintot hagyott jóvá a megyei tanács. Meghallgatták az építési és közlekedési állandó bizottság munkájáról készített beszámolót, jóváhagyták a megyei tanács 1969. évi munkaprogramját, a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság első félévi munkatervét, majd indítványok és javaslatok után befejeződött a megyei tanács ülése. F. L. A közösségért — önzetlenül Minha egy kicsit elkoptattuk volna már azt a kifejezést: társadalmi munka. Igaz, a „hősi évek” nagy, demonstratív összefogásának ideje lejárt. Sehol sem állnak már össze az utca, vagy a háztömb lakói hármas sorokba, vállra emelt lapátokkal, hogy énekelve vonuljanak fel a társadalmi munka színhelyére. Ilyen külsőségekre ma már nincs is szükség. De a közösségért végzett önzetlen munka még folyik. Szerényebb keretek között, leegyszerűsített formákban, dicsekedő hangerő nélkül — természetes módon. Ezt bizonyítja a gyöngyösi járás példája is. Közel hárommillió forint annak a munkának az értéke, amit a községek lakói vállaltak magukra, hogy ezzel is megnagyobbítsák azt a bizonyos takarót, ami határt szab a nyújtózkodásuknak. Ügy látszik, a hivatkozott közmondás érvényessége is módosításra szorul napjainkban. Ott van Domoszló. Nagyon hiányzott a gyógyszertár. Hogy mielőbb felépüljön, 2—3 napi társadalmi munkára vállalkozott a, lakosság. Mintegy százezer forintot takarítottak így meg. Még ennél is nagyobb az az összeg, ami Adácson térült meg a járdaépítés során. De semmivel sem kisebb a karácsondiak és a gyön- gyössolymosiak összefogásának eredménye. Ezekben a- községekben is a járdaépítési munkákat segítették az emberek. Mint ahogy tették azt a nagyfügediek is, de ők áz útfelújításnál. Lanovka a bányában Eddig csak a Magas- Tátrrában találkozhattak a magyar turisták lanovkával. A Tatabányai Szénbányák Vállalatnál meggyőződtek arról, hogy ez a szellemes berendezés nemcsak az égbenyúló hegyek között könnyítheti meg a távolságok áthidalását, hanem a bányák mélyén is. II falusi esték is fényesebbek □ S60 új lámpa a közvilágításban □ URH-s kocsik az üzemzavar ellen □ Sikerre számítanak az egri ÉMASZ-nál Az EMASZ Egri Üzletigazgatósága vezetőjének, Simon Antalnak ugyan még nem állnak rendelkezésére végleges, „hivatalos” adatok a tavalyi év eredményeiről, de — mint látogatásunk alkalmával tájékoztatott bennünket — a négy járást és a gyöngyösi terület egy részét magába foglaló körzet valamennyi dolgozója sikerre számít. Előzetes felméréseik alapján- ugyanis úgy érzik, hogy a múlt esztendőben becsülettel elvégezték minden feladatukat, teljesítenék célkitűzéseiket. URH-s hálózatuk kiépítésével lehetővé tették, hogy a kirendeltségek, a nagyobb kapcsoló állomások áramzavar esetén azonnal kapcsolatot teremthettek a szerelőkkel, akik összehangolt jó munkával o korábbinál rövi- debb idő alatt tudták elhárítani a bajt. így az elképzelt — terv szerinti 90 ezer kilowattórás kiesés helyett mindössze 58 ezres mennyiség hiányzott a nyolcvanezres létszámúra tehető fogyasztógárdánál. különösebb bosszúság nélkül tudták biztosítani az együttesen 182 ezer mega- icattórányi áramot. Harmincöt kilométeres összhosszúságban „fázisszaporítást” végeztek — a régebbi egy helyett három fázisú megoldást alkalmaztak — nyolcvan kilométeren pe- •Slg keresztmetszet növelést hajtottak végre a szerelők. Mindezekkel s a különféle trafócserékkel lényegesen csökkentették az áramveszteségeket, mintegy hárommillió kilowattórát megtakarítottak! ötszázhatvan új égő felszerelésével javították községeink közvilágítását az egri, a füzesabonyi, a hevesi és a mezőkövesdi járásban — s a szokásos hálózati munkák mellett építettek, az egész EMÁSZ központosított gépkocsi-, motorkerékpár-javításitrafójavítási feladatait elvégezték. Más. ugyancsak újdonságnak számító munkákkal — a nagyfeszültségi ellenállások készítésével — pdig már az országos igények kielégítését is megpróbálták. Ebben az évben a tavalyihoz hasonló megbízásokat várnak s valamennyinek szintén lelkiismeretes igyekezettel szeretnének eleget tenni. A tájékoztatás szerint az idén a legsürgetőbb helyeken — Balatonban, Atány- ban, Tarnaleleszen, Nagy- úton, Pétervásárán, Egercse- hiben. Szilvásváradon — nagyobb szerelést végeznek s a megye területén összesen nyolc kilométernyi hosszúságban bővítik a hálózatot. S hagyományos munkáikon kívül — egyebek mellett — befejezik rövidesen a tisza- szederkényi és perkupái kirendeltségi épületek kivitelezését, a tavasszal hasonló létesítményeket adnak át Put- nokon és Hejőcsabán s új épületet emelnek az év végéig a szikszóiaknak is. (—ni) — Tudom, uram, hogy nevetségesen nézek ki így — mutatott csupa pecsétes lepedőjére a Szellem —, de mit tegyek? — huhogta bánatosan tovább. — Állandó munkaviszonyom nincs, igy hiába kisértem meg as OTP-t, hogy részletre vegyek egy mosógépet... A Patyolat meg éjfélkor /zárva van, kérem. A kocsmák nyitva, a Patyolat zárva... Becsületszavamra, már szégyellek kísérteni — libegett busán és óvatosan tovább a fal mellett, hogy minél kevesebben lássák. Tegnap láttam egy repülő csészealjat! Es a csillagokat is láttam! Illetőleg nem csészealj volt, hanem tányér. Leveses. A leves is benne volt. Pedig csak annyit mondtam a földlakó nőnek, hogy./, (-ó) W IMOflUiUMllMH ♦♦ A divatszalon vezetője becsukta a panaszkönyvet és felsóhajtott. Ugyanis tegnap igy szóltak hozzá az igazgatóságon: — Ha csak egyetlenegy újabb panaszt beírnak ebbe a könyvbe, rögtön visszaküldjük a varrodába!... — Nem a panaszkönyvet, hanem a vezetőnőt. A megrendelések pontatlan teljesítése, a határidők folytonos tologatása, s egyebek miatt panaszkodtak a megrendelők. Igaz, akadt egy dicsérő beírás is: „Szalonjukban kitűnő bársonynadrágokat varrtak számomra. Viselem is mindet, amíg el nem nyiivöm. Hálás köszönettel: Pjatrasz': fc—. Ez az elismerő nyilatkozat azonban nem sokat számított, mivel a szalon vezetőnőjének egyik távoli rokonától származott, „Ö, csak jönne már egyszer egy >s**i hálás-Tp# kliens!” — keservesen a sóhajtozott vezetőnő. Nem sokáig sóhajtozhatott, mert a szalonba egy szemrevaló fiatal lány lépett be. Az üzlelvezetönö eldugta a panaszkönyvet,, s a lány elé sietett. Ugyanazt a lányt ismerte fel a belépőben, aki egy héttel ezelőtt megtagadta a menyosszonyi ruha átvételét. Zokogva kiabálta, hogy a ruhát „ellőtték”, s az esküvőt emiatt egy teljes héttel el kell halasz- taniuk. — Jó napot, jó napot! — turbékolta az üzletvezetőnő. — Kérem, foglaljon helyet. Átalakítottuk a meny- aszonyi ruháját. Fel lehet próbálni, azonnal hívom a varrónőt. — Wem kell! — szakította félbe határozottan a lány. — Nem fogom felpróbálni. Az üzletvezetőnő azonban már hanta is a leheletfinom róhat. Ha a teljesítményeket mérjük fel, szokás bizonyos rangsorolás is. Kik azok, akik nem tartoznak az élcsoporthoz? Ezt is meg szoktuk nézni. Az összehasonlítás miatt keH Gyöngyöstarjánt é6 Vámos- györköt megneveznünk. Talán ezekben a községekben a közügyek iránt kevésbé fogékonyak az emberek? Nem erről van szó. Ahogy a járási tanács szakigazgatási szerve indokolja a lemaradásuk tényét: ezekben a községekben nem volt elég körültekintő a társadalmi munka szervezése, a tervek összeállítása is nélkülözte a megalapozottságot, amit az is mutat, hogy a tanács által jóváhagyott terveket év közben többszőr is módosították. Nem csoda hát, ha az előbb említett községekben a lakosság egyszerűen nem tudott miben segíteni. Illetve: aránylag csak kevés munkát tudott végezni. A tanulságot sem nehéz a tények alapján levonni. Az első, amit minden aggályoskodás nélkül kimondhatunk: a lakosság szívesen hozzájárul minden olyan építkezés megkönnyítéséhez, amelyik a közösség életkörülményeit javítja meg. A másik tanulság: mindig határozott feladatra kell az emberek segítségét kérni, hogy világosan tudják, mire vállalkoznak. Sokszor hivatkozunk arra, hogy az emberek igényei rohamosan növekszenek. Ebből fakad türelmetlenségük is a hiányosságokkal szemben. De miután reálisan gondolkoznak. nem várják, hogy azonnal a terített asztal mellé ülhessenek, hanem szívesen részt vesznek ennek az asztalnak a megtérítésében — maradjunk a képletes kifejezésnél. Ha kell társadalmi munkával, ha kell, önkéntes pénzbeli hozzájárulással. Elég csak a törpe vízművek megépítésére hivatkoznunk^ a példa kedvéért. Pedig nem kis összegről van szó, hanem milliókról, a gyöngyösi járásban is. Az értelmes cél mindig mozgósító erejű. Ma még és a belátható jövőben is, támaszkodnunk kell arra az önzetlen segítőkészségre, amely tettekre serkenti az embereket, ha megalapozott, határozott célt állítunk eléjük, és azt is közöljük. hozzájárulásukkal mennyivel előbb juthatnak el ehhez a célhoz. Azok a községi vezető testületek, amelyek élnek ezzel a lehetőséggel, községfejlesztési eredményeikkel bizonyítják az előbbi megállapítás igazát. A felsorolt példák is ezt mutatják. G. Molnár F.-»•W-H-K-H-W » H+ » »4 fr»»»-»»» — Kérem a panasz- könyvet! — ismételte határozottan a lány. Az üzletvezetőm) átnyújtotta a panasz- könyvet és reszkető kezekkel csomagolta be a ruhát. , A lány fogta a csomagot, köszönt, és eltávozott. * A panaszkönyv utolsó oldalán pedig a következőket olvashatta a divatszalon vezetőnője: „...ha Önök nem rontották volna el a múltkor a menyasszonyi ruhámat, akkor már férjhez mentem volna. Viszont az egy hét alatt, amíg újravarrták, sikerült alaposabban kiismernem azt a férfit. aki feleségül akart venni. Hálás köszönettel tartozom a divatszalon dolgozóinak: késedelmükkel megakadályoztak abban, hogy elrontsam az életemét”. — Nézze, milyen álomszépen átalakítottuk... Próbálja csak fel, legyen olyan kedves... — Nem próbálok fel semmit.. Csomagolják be és azonnal adják ide a panaszkönyvetl — Aranyoskám! Ne tegyen már teljesen tönkre bennünket! Hiszen a jóval noffiiobb üzemekben is akadnak hibák... Még a négylábú is meg-megbotlik néha.u Fordította; Krecsmáry Láeátf
